A munkaügyi ellenlőrzés nálunk így zajlik: megérkezenk a felügyelők, végigmennek a cégen, be egyenesen a nagy bőrajtós irodába. Ott történik ami történik, kijönnek és mindent rendben találnak.
Osztom Attus nézetét.
Azért az is megérne egy misét, hogy az OMFF-nek magától is lehetne annyi esze, hogy ellenőrzi a túlórák OKÁT. Nem nagyon hinném, hogy teszi, mivel a túlórák 90%-a jelenleg mind ilyen határidős dolog (másszóval köztudott) és nincs is semmi változás. Minek kell arra várni (mint látjuk hiába) hogy hát majd szólnak a munkavállalók, ha nem teszik valami.
Vagyis ráhagyja. Akkor pedig ld. a korábbi "Mitől változna..." kezdetű kérdésem.
Mert félnek. Félnek attól, hogy a munkáltató ki fogja őket rúgni. És aztán mehet a bíróságra, ami három és fél év múlva elsőfokon kimondja, hogy jogtalan volt az elbocsátás, de addigra a delikvens rég éhenhalt.
„Az a baj hogy ebben az országban nagyon elharapózott az a szemlélet: hogy én vagyok az isten mert munkát adok a melósnak a melós meg ezért csak hálás lehet nekem és jobb ha befogja mert úgy kirúgom mint a sicc. ”
És miért ez a szemlélet? Kicsit sarkítva azért, mert a melós meg hagyja... (Mégis mitől változna bármi is, ha mindent ráhagynak a munkáltatókra és meg sem próbálnak élni a jogaikkal?)
Legtöbb helyen ( kisebb cégeknél) nincs szakszervezet. Ha van is akkor sem kimondottan a dolgozók érdekeit védi - mert a szakszervezeti fő akárki véletlenszerűen mindig a főnök bratyija ( persze lehet hogy ez tényleg véletlen csaknehezen tudom elhinni). Nos amunkáltató pedig közli hogy légyhálás hogy munkát adok neked. Amikor feljelentés szóba kerül - hát mindenki fél, még névtelen bejelentéstől is., mert : "úgyis kiderül". Az a baj hogy ebben az országban nagyon elharapózott az a szemlélet: hogy én vagyok az isten mert munkát adok a melósnak a melós meg ezért csak hálás lehet nekem és jobb ha befogja mert úgy kirúgom mint a sicc. És ezt ki is mondják, vagy nyíltan vagy becsomagolva. Munkajog ide vagy oda mindeki fél. Mivel ha felmond -esetleg - akkor nincs másik hely ahova mehetne, a családot meg csak el kell tartani valamiből. Ja és még mindig nem "szoktunk" le arról sem hogy a valaki rokonát, ismerősét, stb KELL felvenni.
Persze kivételek vannak, én is látok ilyet, csak aza baj, hogy ritkán, de nagy átlagban sajnos az előbb vázoltak élnek még mindig.
Bocs, de én ezt így látom, én csak örülök annak ha máshol ez nem így működik de itt nálunk sajnos igen. (Bár a hozzászólásokból azt látom nem helyi sajátosság a probléma)
... az veszi a fáradtságot és megpróbál egyeztetni a szakszervezettel, a munkáltatóval vagy ha egyik sem partiképes, akkor tesz egy bejelentést az OMMF felé.
Lehet, hogy nem elég jó indok a határidő, de rengeteg helyen játszák ezt: először nincs anyag (az vajon kinek a hibája? soha nem derül ki), amikor megérkezik akkor pedig hétközben, hétvégén túlóra a határidő miatt. És akinek nem tetszik.............
Szerintem jól.
Köszi a válaszod, de akkor ha egy villamos energia hálózatot építő cégnél dolgozik valaki és a cégvezető lobogtat egy papírt, hogy a cégnél dolgozóknak kötelessége a rendkívüli helyzetekben a munkavégzés /amit el is fogadnak a dolgozók ha váratlanul viharkárok keletkeznek a villamos hálózatokon és be is mennek/ viszont azt nem akarják elfogadni, hogy havonta beosztják öket előre 3-4 napra,/ hétvégére is/ amikor kötelessége otthon vagy elérhető helyen tartózkodni telefonnal bekapcsolva reggel 7-től másnap reggel 7-ig . Mindezt ingyen csak ha munkavégzésre kerül a sor akkor fizetik ki. Szerintünk ez készenlét és nem rendkívüli munkavégzés. Nem tudom jól gondoljuk-e. Szerinted?
Nincs ilyen határidő (de nem is lehet, gondolj bele, ez egy rk-i helyzet kezelésére szolgáló jogintézmény - pl. egy földcsuszamlás sem szokott előre bejelentkezni).
Kedves hozzáértők!
Azt meg tudná mondani valaki, hogy az előbb említett b) pontnál a rendkívüli munkavégzést hány nappal előbb kell illetve lehet elrendelni?
„127. § (1) A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag
Tehát az elmaradt határidő nem túl jó indok (egyébként a rk-i munka attól rk-i, hogy nem lehet belőle rendszert csinálni!)
A mérték pedig: alapesetben 200 óra/naptári év, ha van KSZ és így rendelkezik, akkor 300 óra/ naptári év DE korlátozás nélkül elrendelhető, ha a b) pont szerinit körben rendelik el.
Az, hogy "jaj, de le vagyunk maradva a határidőkkel!" lehet elégséges indok a r.k. munkavégzés elrendelésére?
És van valami figyelmeztetési idő előírás? Pl. a pénteki műszaknak szólhatnak még, hogy másnap is be kell jönni?
Mennyi a max. r.k. munkavégzés, amit elrendelhet?
A rk.-i munkavégzés elrendelhetősége nem a munkaidő keret lététől vagy nemlététől függ, hanem attól, hogy fennállnak-e a rk-i munkavégzés jogszabályi feltételei. Ha fennállnak, akkor gyakorlatilag bármikorra elrendelhető.
Ha jogszerű a rk-i munkavégzés elrendelése, akkor annak megtagadása lehet rk-i felmondási ok (egyébként meg tényleg igazolt távollét).
(Megjegyzem: ha úgy érzitek, hogy szabálytalan, akkor miért nem kértek OMMF ellenőrzést a rk-i munkavégzés idejére?)
Most annyit finomítottak a fenyegetésen, hogy, aki nem jön be túlórázni szombaton, annak igazolatlan hiányzás.
Elrendelhet hétvégére kötelező túlórát, és beírhat igazolatlant azoknak, akik nem mennek?
A kérdésem a következő:
Elrendelhet-e a munkáltató hétvégére rendkívüli munkavégzést, ha NEM munkaidőkeretben dolgoztat?
Mert nekem az jött le az Mt szövegéből, hogy csak akkor, ha hétvégén nála normális esetben is folyik munka, vagy, ha valami katasztrófa elhárítása miatt van erre szükség. Márpedig a határidőcsúszás - véleményem szerint - nem katasztrófa, max. kellemetlen a tulaj számára.
(Úgy kezdte, hogy önkénteseket keresett a hétvégi túlórára, de mivel nem jelentkeztek elegen, ezért elrendelte - csütörtök este illetve péntek reggel - a szombati kötelező túlórát. Annyi "engedményt" tett, hogy az eredetileg tervbe vett 12 óra helyett csak 8 óra a kötelező. Egyébként 3x8 órás műszakban üzemel a cég. Akik vonakodtak, egyéb elfoglaltságra hivatkozva, azokat megfenyegették, hogy ki lesznek rúgva.)