A nyugdíjbiztosító igazolása a korábbi jogviszonyokról (Van ilyen?*)
Mi az az adategyeztetési eljárás?
Sokak aggodalma, hogy mire nyugdíjba mennek az a munkáltató, ahol jelenleg dolgoznak, vagy korábban dolgoztak már nem lesz meg, megszűnik, csődbe megy, felszámolják stb.
- Mások attól félnek, hogy mi lesz ha a munkaviszony megszűnésekor kapott „Igazolás a munkaviszony megszűnésekor” elnevezésű irat az évek alatt elvész, vagy megsemmisül.
- Megint mások állítják, hogy ilyet Ők nem is kaptak.
- Ki és hogyan fogja akkor 10, 20, 30 év elteltével a munkában töltött időt elismerni?
Ezen túlmenően jelentős azon állampolgárok száma is, akik egy korábbi jogviszonyukat a nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól kérik leigazolni.
Nekik nyújthat segítséget az alábbi összefoglaló.
Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy a nyugdíj szolgálati időt elsősorban a TB szerv nyilvántartása alapján -és nem a biztosított által benyújtott okmányok alapján- kell megállapítani. (Tny. 43. § (2) bek. )
Ehhez a munkáltatók régebben évente egyszer MUNYI, NYENYI stb. lapokon szolgáltattak adatot, ma pedig a NAV felé elküldött havi bevallás képezi ezen adatszolgáltatás alapját.
Igen, van!*
Ugyanakkor kevesen tudják, hogy a hatályos nyugdíjtörvény (1997. évi LXXXI. törvény) lehetőséget biztosít bárki számára, hogy évente egyszer a volt jogviszonyai (pl. munkaviszony) tárgyában adategyeztetési eljárást kezdeményezzen a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál.
A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás célja, hogy az ügyfél a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban található valamennyi bejelentési adatáról (pl. munkáltató neve, a jogviszony típusa, a jogviszony kezdete és vége, a járulékalapot képező jövedelme stb.) hiteles és hivatalos tájékoztatást kapjon, továbbá hogy az esetlegesen hiányos, téves adatok javítására, törlésére, beszerzésére is sor kerüljön.
Az eljárás kérelemre és kizárólag elektronikus úton indítható.
A kérelmet az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező személyek az erre a célra rendszeresített nyomtatvány letöltésével nyújthatják be.
A nyomtatvány itt érhető el: https://kiertesites.onyf.hu/
Az ügyintézési idő 75 nap.
Az eljárás határozattal zárul, amely okmány közokiratnak minősül, azaz az abban foglaltakat ellenkező bizonyításig mindenki köteles elfogadni és amely tartalmazza a szolgálati időt (munkaviszony tartamát), valamint az elért keresetet.
A határozatot -ha az valamilyen korábbi jogviszonyt nem tartalmaz- illeték és költségmentesen (azaz ingyenesen) meg lehet fellebbezni, a fellebbezéshez csatolni kell mindazokat a bizonyítékokat, amelyek a jogviszony fennállását igazolják.
Ilyen lehet különösen a munkaszerződés, jelenléti ív, munkatársak írásos nyilatkozata/tanúvallomása stb.
Biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony) utólagos elismerése
Ezzel kapcsolatban jó tudni, hogy a NAV jogosult egy jogviszony létrejöttét (fennállását) utólag, határozattal elismerni, amelyet azonban kérni kell. A kérelemben hivatkozni kell az 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.) 54. szakaszára, amely ekként rendelkezik:
(1) Az igazgatási szervek – jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára
- a járulék utólagos megállapításával ... az állami adóhatóság jogosult.
Az adategyeztetési eljárás lehetőségét és főbb szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény tartalmazza ekként. (2019.04.15-i állapot)
A nyilvántartás adatainak egyeztetése és a szolgálati idő, jogosultsági idő igazolása
96/B. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatokat az öregségi nyugdíjasnak nem minősülő biztosítottal, volt biztosítottal hatósági eljárás keretében egyezteti.
(2) Az egyeztetési eljárás a biztosított, volt biztosított elektronikus úton benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul. A biztosított, volt biztosított egyeztetési eljárás lefolytatását naptári évenként egyszer kérelmezheti.
(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását megelőzően a biztosítottat, volt biztosítottat értesíti az eljárás menetéről, továbbá részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról:
- a biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nők esetében a 18. § (2b)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idők, valamint a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék és a táncművészeti életjáradék igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idők,
- a foglalkoztatók adatai,
- az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,
- az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és
- azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.
(4) A biztosított, volt biztosított a (3) bekezdés szerinti értesítés vele való közlését követő hatvan napon belül nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek azokról az általa ismert, (3) bekezdés a)–e) pontja szerinti adatokról, amelyeket a nyilvántartás nem tartalmaz, vagy amelyek nem egyeznek meg a nyilvántartott adatokkal. A biztosított, volt biztosított az általa közölt adatokat igazoló, rendelkezésére álló okiratokat megküldi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.
(5) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított (4) bekezdés szerinti nyilatkozatának beérkezését, ennek hiányában a (4) bekezdés szerinti határidő leteltét követő öt napon belül hivatalból megindítja az egyeztetési eljárást.
(6) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárás során bizonyítási eljárást folytathat le, e törvény alapján ellenőrzés lefolytatását kezdeményezheti, és az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.
(7) Az egyeztetési eljárás ügyintézési határideje hetvenöt nap.
(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárást határozattal zárja le. A határozatban fel kell tüntetni az adatmódosításokat, illetve a kért adatmódosítások megtagadásának okát, továbbá a biztosítottnak, volt biztosítottnak az egyeztetési eljárást követően nyilvántartott valamennyi, (3) bekezdés szerinti adatát.
(9) A kérelemre indult egyeztetési eljárásra a (3), (4), (6), (7) és (8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
- a (3) bekezdés szerinti értesítést az eljárás megindítását követő öt napon belül kell a kérelmezőnek megküldeni,
- a kérelmező a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatát a (3) bekezdés szerinti értesítés vele való közlését követő harminc napon belül teheti meg.
A szolgálati idő igazolása
43. § (1) A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.
(2) A szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket – ha jogszabály másként nem rendelkezik – abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő
- a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással) vagy hiteles másolatával, vagy
- a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy
- egyéb hitelt érdemlő módon
bizonyítja.
(3) A kereseti, jövedelmi adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre, jövedelemre vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak vagy jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában más egykorú okirattal – így különösen a Tbj. 47. § (3) bekezdése vagy 50. § (6) bekezdése szerinti foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset, jövedelem kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással – lehet igazolni.
Milyen előnyei vannak az adategyeztetési eljárásnak?
- Az ügyfél hozzájut egy közokirathoz, amely igazolja az eddigi jogviszonyait (biztosítási/szolgálati idejét).
- Nyugdíjba vonuláskor már nem kell foglalkozni a határozathozatal előtti időszakkal, hiszen annak legfontosabb elemeit (időtartam, jövedelem) már okiratban rögzítették.
