Munkavállaló felmondása utáni lehetőségek


monoszkop # 2020.01.22. 09:54

Főszabály:

Mt. 286. § (1) A munkajogi igény három év alatt évül el.

Nem, a bíróság nem az ő érdekeit fogja képviselni.

Nem, nem kell közölni.

Jól tudja. Főszabály szerint a felmondást csak a munkáltató köteles megindokolni.

Mt. 65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.
Mt. 66. § (1) A munkáltató felmondását köteles megindokolni.

DolgozóBajban # 2020.01.22. 09:40

Kedves monoszkop,

ebből nagyjából annyi derül ki, hogy természetesen ha én perlem be utólag a munkáltatót, akkor nekem kell bizonyítanom, hogy azok az állításaim, ami miatt perre megyek, valósak. Ez fennáll, mindenről van képernyőmentésem, kinyomtatott emailok, messenger üzenetek, egyéb dokumentumok,amely területen támadni szeretném a céget.

A főbb kérdés az, és talán választ is kaptam rá: miszerint felmondás után megtehetem-e mindezt?
Ha jól értelmezem, amit írtál, akkor igen, gond nélkül.
Kell-e közöljem a céggel, amikor beadom a felmondásomat esetleg, hogy bírósági pert tervezek ellenük, akár a felmondásom indoklásában, vagy szóban az illetékes felettesemmel, HR-essel, bárkivel?

Mert ha pl. olyan ponton támadom őket, amit nem jeleztem a felmondásom indoklásában, akkor a bíróság nem-e az Ő érdekeit fogja képviselni?
Ugyanakkor tudomásom szerint az írásban benyújtott felmondásban a munkavállaló nem kötelezhető döntése indoklására, elegendő kérni 2 mondatban az yyyy.mm.dd óta fennálló munkaviszonya megszüntetését.

monoszkop # 2020.01.22. 08:49

Főszabály:

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

XXIII. FEJEZET
A MUNKAJOGI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

285. § (1) A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó,.... igényét bíróság előtt érvényesítheti.

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

265. § [Bizonyítási érdek és bizonyítási szükséghelyzet]

(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban: bizonyítási érdek),

továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli.

DolgozóBajban # 2020.01.22. 08:01

Tisztelt Szakértők, jogászok, ügyvédek!

A következő, talán furának tűnő kérdéssel szeretnélek Titeket zaklatni: nagyon a részletekbe nem mennék bele, bár tudjuk, hogy az ördög a részletekben rejlik, de természetesen bármilyen felmerülő kérdésre válaszolok, amely segíthet a kérdésem eldöntésében.

Több, mint 15 éve dolgozom egy munkahelyen, publikusan nem árulnám el azt sem, hogy milyen területen, de ez talán nem is lényeg jelen esetben.
Sajnos, bizonyos szervezeti változások miatt úgy tűnik, meg kell hozzam azt a lépést, amit nem szerettem volna, hiszen nem véletlenül dolgozom 15 éve ugyanannál a cégnél: szeretek itt dolgozni, de vannak körülmények, amelyek miatt talán jobb lesz, ha megválunk egymástól.
A kérdésem az lenne: ha én beadom a felmondásomat, amelyben részletesen leírom esetleg, hogy miért mondok fel, akkor nyilvánvalóan a végkielégítést nem kapom meg. Viszont nekem feltett szándékom az, hogy beperlem a munkahelyet olyan dolgok miatt, amelyeket lassan 1 éve hiába jeleztem, hiába kértem, semmilyen változás nem történt, és ez engem egészségileg kezd tönkretenni. Természetesen olyan dolgok is vannak, mint pl. ki nem fizetett túlórák,amelyeket tudom, hogy felmondásom esetén sem fognak kifizetni, viszont a biztonsági rendszer adataiból egyértelmű, hogy soha nem annyit dolgoztam, amennyit a munkaidő elrendelésem előírt, hanem sokkal többet.
A lényeg, hogy beperelhetem-e a munkáltatót, ha minden pontot, amely miatt erre kényszerülök, tudok igazolni, vagy tőlük a Bíróság hivatalból bekéri a vonatkozó adatokat?
Soha nem hittem, hogy erre a lépésre fogok kényszerülni, de az egészségem többet ér minden 15 évnél.

Előre is köszönök minden segítő választ.