Igen,de nem az a kérdés. Az csak egy költői kérdés volt a végén. Nyilván mindegy,hogy hogyan adózik a tulaj. Maximum annyiban érdekelt a téma,hogy jól tettük-e,hogy a bruttó összeget vontuk le a bérleti díjamból vagy sem.
A kérdés az,hogy munkáltatói oldalról keletkezik-e bármi extra fizetési kötelezettség?
Pl ha 40ezret fizetett a munkáltató a bérbeadónak,amiből szja-t előre levonta és így mondjuk kapott készhez cirka 34600Ft-ot -10% költséghányad alkalmazásával levont 5400Ft SZJA után- , akkor a 40ezer Ft-ra keletkezik még egy SZJA fizetési kötelezettség külön?
Ekkor a munkáltató a magánszemély helyett a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi.”" vagyis a fenti példa esetén 6000Ft szja-t "helyettem" is ki kellett fizessen és ha úgy van levonhatta volna a béremből/vagy már eleve úgy kalkulálták,hogy ne kelljen levonni? Csak ügye bérpapíron nem láttam ilyesminek a nyomát.
Járulékfizetés nem keletkezik ilyen esetben?
Azért érdekel,hogy átlássam,hogy alkalmazni lehessen az új munkahelyen is.
Munkásszállóra adómentesen tudják felhasználni, a fentebb említett ,munkásszállónak nem minősülő,de nem készpénzes juttatásként a bérbeadónak juttatja úgy elvileg csak szja terhelné. Szóval ha van 60ezer forint/fő kerete-munkásszállóként- ,akkor 52ezret a fent említett módon is tudna alkalmazni.(ami után 15% szja-t megfizeti, vagyis 7800Ft, és akkor költségben kb ugyanott van,hogy majdnem 60ezer,viszont nincs kockázat,mint egy munkásszállónál,hogy akkor is fizetni kell,ha nem lakik ott senki . Illetve az egyéb lakásbérbeadással előforduló lelakós -stb.- problémák.) Jól értem vagy nem?
