Albérlet támogatás és szgm ktg

Szép napszakokat!
Igencsak kedvelt témák elé nézünk. Adott egy munkahely,ahol elméletben biztosítanak albérlet támogatást.Adott egy nemrég óta ott dolgozó pár: Munkavállalóink bemennek a hr-re jelezni,hogy igényt tartanának a támogatásra,mivel mindketten megfelelnek a jogosultsági feltételeknek (lakóhely- munkahely közti 80km+). Kitöltenek egy egy példányt az igénylésről,majd jelzik nekik,hogy továbbküldik \"elbírálásra\". Jelenleg itt tart a folyamat,viszont ami érdekes,hogy rákérdeztek az utazási költségtérítés pontos Ft/km összegére is(merthogy arra is jogosultak), erre a HR-esek jelzik,hogy 25Ft/km, de vagy ez vagy az albérlet támogatás. A kettő együtt nem lehetséges. Illetve hozzátették,hogy a 25ft/km nem /fő-ben ,hanem /autóban van meghatározva náluk.

A kérdés az ,hogy Miért? Mondhatják-e azt,hogy albérlet támogatást adnak,de akkor nem adnak utazási költségtérítést-ami szintén-törvény szerint is- járna? Jó-e az úgy,hogy a bejárási kt.-t nem munkavállalónként,hanem autónként számolják el?

A pár jelenleg 45km-re van albérletbe a munkahelytől,ahova a cég nem biztosít munkásjáratot-ezt az interjún meg is beszélték,autóval fognak bejárni,amit elvileg támogat is a cég,ezt mindenki elfogadta. Az interjún nem volt szó az albérlet támogatásról a személyes elbeszélgetésnél, fel sem merült a téma,csak az interjú előtt volt róla szó a tájékoztatón,hogy ilyen is van. A HR-en meg is kérdezték,hogy egyeztetett-e a pár az interjún az albérlet támogatási igényükről-amiről arra asszociáltak ,hogy kellett volna? Ha jelzik akkor esetleg fel se vették volna őket? Akkor nem került szóba. Az adataikat előzőleg leadták a munkahelyre közvetítő céghez,szóval nem is értem miért merült fel ez a kérdés. Nem egyeztetett a két cég? Vagy nem gondolták,hogy jogosultsági alapjuk lesz a támogatásra és csak ezért vették fel őket? Minek dicsekednek a támogatásokkal egyeltalán ,ha ennyire körülményes nekik. Érdekes dolgok vannak.

Továbbá abba is \"belekötöttek\" szóban,hogy a bevitt albérleti szerződés már 2022.09. havi kezdetű,a munkaviszony kezdete pedig 2023.02. havi.

Amúgy a pár eleve azt tervezi,hogy közelebbi helyen néznek lakás bérletet,viszont az aktuális lakásbérleti helyen minimum 2 hónap a felmondási idejük, egyszerre két albérletet pedig nem akarnak fizetni.

SaireyVMK,

„A kérdés az ,hogy Miért?”
Ezt tőlünk kérdezed, vagy afféle költői?

„Mondhatják-e azt,hogy albérlet támogatást adnak,de akkor nem adnak utazási költségtérítést-ami szintén-törvény szerint is- járna?”
Nem. Fordítva igen. Amit kötelező a törvény szerint, azt adniuk kell, amit nem kötelező, azt nem kell. De ezt már az előző három topikodban is asszem megbeszéltük.

„Jó-e az úgy,hogy a bejárási kt.-t nem munkavállalónként,hanem autónként számolják el?”
Újra? De minek kérdezel, ha nem érdekel a válasz? Kihűl a billentyűzeted?

„A HR-en meg is kérdezték,hogy egyeztetett-e a pár az interjún az albérlet támogatási igényükről-amiről arra asszociáltak ,hogy kellett volna?”
Nem árt mondjuk.

„Ha jelzik akkor esetleg fel se vették volna őket?”
Minden lehetséges, ami nem tilos.

„Nem egyeztetett a két cég?”
Elképzelhetőnek tartom, elvégre a világnak ezer arca van, az élet meg egy kaland.

„Vagy nem gondolták,hogy jogosultsági alapjuk lesz a támogatásra és csak ezért vették fel őket?”
No, még erre is írnék egy Coelho idézetet, de a gondolatolvasás az a szint, amire azért nem süllyednék le.

"a gondolatolvasás az a szint, amire azért nem süllyednék le"

Inkább emelkednél !

Egyébként akkor már kérhetnének étkezési hozzájárulást és cipőkoptatási pótlékot is.
.
Ennyi kedvezménnyel már én is odamennék dolgozni.

Van elvileg kedvezményes étkezés a büfében,de a kedvezmény mértéke nincs feltüntetve. Az viszont igen,hogy kedvezményesen 1400 Ft egy leves. Kitudja,lehet amúgy 2000 Ft lenne.

Bocsánat amúgy,csak mindig felzaklatnak a jogi esetek.

Off: Amúgy meg az órabér br. 1350-1600Ft között mozog poziciótól függően. Plusz cafetéria nettó 22000 Ft/hó körül. Van előrelépési lehetöség bizonyos poziciókon +100-500 Ft -gondolom br. óránkénti bónuszban, ha valaki elég sok mindenböl levizsgázik és papíron is megadják neki.

Az átlag utalások elvileg br. 340-440ezer között mozognak. A dolgozók szerint nettó 260ezer körül szoktak kapni,ami a br. 340+cafeteriabol ki is jön. Gyári meló , 12 óra folyamatos meló. Nem tudhatom hogy te mit dolgozol,de ha jogi úton vagy kétlem hogy ennyivel beérnéd,pláne egy fizikai melóval.

SaireyVMK

„Van elvileg kedvezményes étkezés a büfében,de a kedvezmény mértéke nincs feltüntetve.
Az viszont igen,hogy kedvezményesen 1400 Ft egy leves. Kitudja,lehet amúgy 2000 Ft lenne.”

Neked ez kedvezményes??????? Nálunk egy sima utcai közétkezdében 1300 Ft a komplett menü.
Ebből ha nem egyben, hanem külön veszed meg - lehetséges az is - akkor 700 egy leves és 1000 Ft egy második.
És ez listaár, bárki megveszi, ennyit fizet érte, nincs egy forintnyi kedvezmény rajta.

Hát igen. Én is néztem rajta nagyokat :D

Másik téma:
Hosszú idejű utazással járó munkába járás szabályai érdekelnének.
Adott egy munkavállaló aki lakhelyétől 65-70km-re épülő gyárba jelentkezett munkavállalóként,viszont a gyár még nem üzemképes, ezért a cégcsoporton belül egy másik , a lakhelyétől kb 170km-re lévő gyáregységbe jár napi szinten már az elejétől azzal a hitegetéssel,hogy amint megépül a gyár mehetnek oda -ennek már fél éve mivel folyamatosan csúszik az építkezés. Az odautazást munkásjáratokkal oldják meg, a munkavállaló állítása szerint még így is 2óra és 45perc csak az odaút(összesen 5óra 30perc). Mindez 8órás állandó délelőttös műszakok mellett történt eddig,viszont ezt a munkáltató 2 műszakos rendbe szeretné változtatni hamarosan. Felmerült a 12órás munkaidő is,bár azzal ilyen utazási idő mellett nem valósulna meg a két műszak közötti 8órás pihenőidő.

Valaki felvetette,hogy az utazás hossza miatt nekik az beleszámítana a munkaidőbe. Erre nem találtam semmilyen igazolást az alábbi linken sem,mivel állandóan ugyanoda járnak dolgozni.
https://adozona.hu/…enlet_GZMDJB

Következtetés: 1. Nem jár nekik semmi, ha akarnak mondjanak fel és akkor nem kell ennyit utazniuk?
2. Kárigényt bejelenthetnek a hónapok óta tartó hosszú utazás miatt?(nyilván ezt vállalták,de csak mert azzal hitegették őket,hogy "hamarosan" kezdhetnek a közelebbi telephelyen, csak épp sose valósult meg,mindig jött egy "csúszik az időpont")
3. 2.pont alapján elszámoltatható-e mégis munkaidőnek az utazás vagy legalább az eredeti gyárhoz képest megnövekedett utazási idő?

Extra: Ha kiküldetésben lennének,maximum 2hónap után(44munkanap/ 352munkaóra) vissza kellett volna kerüljenek -így én arra tippelek,hogy eleve a távolabbi telephelyre szerződtették őket. (hirdetni amúgy biztos,hogy a közelebbi még meg sem épült telephellyel hirdetik és úgy veszik fel a környékbelieket,azzal,hogy lassan felépül,de addig a másik telephelyen kell betanulniuk -az amúgy eltérőre tervezett gyártósorokra)
Forrás: https://ado.hu/…b-szabalyai/

SaireyVMK

„a lakhelyétől kb 170km-re lévő gyáregységbe jár napi szinten már az elejétől azzal a hitegetéssel,hogy amint megépül a gyár mehetnek oda -ennek már fél éve mivel folyamatosan csúszik az építkezés. Az odautazást munkásjáratokkal oldják meg, a munkavállaló állítása szerint még így is 2óra és 45perc csak az odaút(összesen 5óra 30perc).”

Nálam az ilyen munkavállalót inkább egy szerencsétlen baleknek nevezném.

Nem létezik hogy közelebb nem találna ennyi pénzért munkát.

Azt mondják,hogy kb nettó 50ezerrel ráigérnek a többi környékbeli cégre.

„Nálam az ilyen munkavállalót inkább egy szerencsétlen baleknek nevezném.”

Valóban én is ezt gondolnám anyagi szempontból, viszont azért van erre szükségük,hogy mikor beindul az újabb gyáruk,már egyből termelhessenek,amint lehet,addig meg a többi gyár világszerte kitermeli nekik azt a kis veszteséget bőven.

Majordomus

„Nem létezik hogy közelebb nem találna ennyi pénzért munkát.”

Mennyi pénzért? A vitaindítóban erről nem sok infó van.

Újra érdekessé vált mindkét téma.
1. Fizetős autópálya beleszámítható-e az utazási ktg legrövidebb útszakaszaként elszámolható távba?
Fizetős autópályán rövidebb az út, munkáltatóm -e szerint számolta el a legrövidebb útszakaszt kb 3km-t lecsapva a ténylegesen -nem fizetős- legrövidebb útszakaszból.

Jogszabályok szerint 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 25. § (2) bekezdés utolsó sora: "...közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével..." közforgalmi út fogalmát nem találtam jogtárban,csak wikin.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
32. § * (1) * Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az országos közúthálózat az állam tulajdonában, a helyi közúthálózat a települési vagy területi önkormányzat tulajdonában van. Magánútnak minősülnek a természetes személyek és a jogi személyek tulajdonában álló területen lévő utak. Magánútnak minősül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt út, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett, saját használatú út” megnevezéssel nyilvántartott ingatlanon vezető út, továbbá az állam tulajdonában és a vízügyi igazgatási szerv kezelésében vagy vagyonkezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros-forgalom számára megnyitott út."

A fizetős autópálya elvileg egy "közforgalom elől el nem zárt magánút", aminek használatához fizetési kötelezettség- autópálya matrica- vonatkozik.Szóval nem közút. Vagy nem? A wiki ugyan leírja szépen ,de a jogszabályi hivatkozás erre a pontra 2009-es. Ezt a részt pedig 2021-ben módosították.
https://hu.wikipedia.org/…3%B6z%C3%BAt

2.Kérdés: Albérlet támogatás hányféle képpen adható?
Volt egy cég ahol úgy kaptam,hogy lényegében nem én kaptam,hanem a bérbeadóval kötöttek szerződést, nyilatkozat, számla stb ellenében,így a teljes összeget megkaptam,mint támogatás -vagyis egy részét a cég fizette,a maradékot én- A mostani cégnél viszont "bérként adózó lakhatási támogatásként" én kaptam ,aminél ennek az összegnek csak a 66,5% nettóját fordíthattam csak így ténylegesen albérletre.

SaireyVMK

„Fizetős autópálya beleszámítható-e az utazási ktg legrövidebb útszakaszaként elszámolható távba? Fizetős autópályán rövidebb az út, munkáltatóm -e szerint számolta el a legrövidebb útszakaszt kb 3km-t lecsapva a ténylegesen -nem fizetős- legrövidebb útszakaszból......A fizetős autópálya elvileg egy "közforgalom elől el nem zárt magánút", aminek használatához fizetési kötelezettség- autópálya matrica- vonatkozik.”

Szerintem nem magánút. Az autópálya a KRESZ-ben van nagyon szépen megfogalmazva:

„Autópálya: jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztottpályás út.”

Az hogy mészáros azt is elzabrálta 35 évre, nem jelenti azt, hogy magánút. Üzemeltetésre megkapta koncesszióban, nem a tulajdonjogot. Az természetesen továbbra is a magyar állam, szó sincs magánútról.

Nem lenne egyszerűbb a munkaszerződést elolvasni?

„Albérlet támogatás hányféle képpen adható?
Volt egy cég ahol úgy kaptam,hogy lényegében nem én kaptam,hanem a bérbeadóval kötöttek szerződést, nyilatkozat, számla stb ellenében,így a teljes összeget megkaptam,mint támogatás -vagyis egy részét a cég fizette,a maradékot én- A mostani cégnél viszont "bérként adózó lakhatási támogatásként" én kaptam ,aminél ennek az összegnek csak a 66,5% nettóját fordíthattam csak így ténylegesen albérletre.”

Mindkét megoldás jó, az meg a cégen múlik, mekkora összeget ad (kollektív szerződés vagy javadalmazási szabályzat tartalmazza). Mivel ezt a munkaviszonyra figyelemmel kapod, bérnek minősül, és aszerint adózik.

„Mivel ezt a munkaviszonyra figyelemmel kapod, bérnek minősül, és aszerint adózik.”
Ez azért érdekes,mert mint ahogy írtam az egyik esetben bérként kaptam. Így természetes hogy ugyanaz az adózása.

Másik esetben viszont nem én kaptam,hanem a cég kötött egy extra külön szerződést a bérbeadóval-kettejük között. Ez ebben a formában nem hiszem,hogy ugyanúgy adózik,mert az után az összeg után én nem kaptam extra befizetett SZJA/Járulék mennyiséget. Szerintem ott saját költségként számolták el. (Munkaerő kölcsönző cégről van szó amúgy,ha számít)

De ugyanúgy munkásszállónál sem bér jellegű a támogatás.Persze van különbség munkásszálló és albérlet támogatás között. Én arra tippelek,hogy ők a munkásszállóvá minősítés formáját alkalmazták valami speckó módon a saját szerződéssel.

Most amúgy azért érdekes ez,mert ma meg egy harmadik verzióval találkoztam. Van "albérlet támogatás", de igazából munkásszálló. Annak is megint valami speckó verziója,ahol eleve a cég bérel ki ingatlant(a munkavállaló választása szerint is akár), adott egy összeg amivel támogatják a bérleti díjat,az azon felüli költségeket meg a munkavállalóval fizettetik meg. (Pl ha 150ért bérlik ,de csak 120ig támogatják akkor a 30+rezsit az alkalmazott béréből vonják-gondolom,mert ezt nem beszéltük át, mert kiakadtam azon,hogy eleve ők akarják bérelni a lakást,meg kauciót fizetni stb ,de a többletet levonják. Amivel nincs baj,a baj csak azzal van,hogy emiatt nekik nem mindegy,hogy hol van az albérlet. Mert ha pl dolgozunk náluk 2hetet ők meg leszerződnek 1évre, 1-2hónapos felmondási idővel aztán meg ott áll üresen a ház amit fizetniük kell utána. Ők azt akarják,hogy egy a munkahelytől a most bérelt lakásunktól távolabbi helyen lévő általuk már kivett albérletbe költözzünk és fizessük a többletet ott,mert az már rendelkezésükre áll. Nekünk viszont az messze lenne. Szóval elveszik a szabadon választás lehetősége. De amúgy úgy fogalmaznak,hogy ha hosszútávon tervezünk akkor meg lehet beszélni dolgokat,de hogy beszéled meg ,ha már most nem egyeznek bele. Ezért is érdekes az előző verzió,ahol mi fizettük a kauciót, bérleti díjat előre ,a munkáltató cég meg olyan szerződést kötött amiben csak a támogatás havi fix összegét fizetik utólagosan,számla ellenében,addig amíg fennáll a munkaviszonyunk velük. A többit egymás között intézték.

Közbe ezt találtam:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
De nem vagyok benne biztos hogy ez az amit keresek,mert ez eus támogatás és itt nem nagyon határozzák meg hogy milyen módon kell intézni szóval nem vagyok előrébb vele. Amúgy a 38. paragrafus 1es pontja stimmelne.

SaireyVMK

Ne nekem higgy, hanem a szakértőnek:

https://adozona.hu/…szere_8B9CER

„Adómentes viszont a kifizető által a magánszemélynek biztosított munkásszállás, mely a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal, nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van.” Munkásszálló fogalma kb.

„Abban az esetben, ha a juttatás nem készpénzben valósul meg, a törvény úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló magánszemély részére az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is köteles megállapítani, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség. Ekkor a munkáltató a magánszemély helyett a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi. ”
Ez a rész az érdekes,mert igazából ott ahol második szerződést kötöttek az én szerződésem mellé ,ott kb ez történt csak mégsem. A támogatott összegből(amivel a tulajjal szerződtek) elszámolási nyilatkozat alapján(pl a 10%költséghányaddal csökkentett érték után) megállapították és egyből levonták az SZJA-t az összegből. Viszont ez a magánszeméllyel szembeni követelés mit takar? Mi úgy értelmeztük,hogy azt a tulaj helyett fizetik be megelőlegezett szja-ként, vagyis az így kapott összeg után szja-t nem kell fizetnie a nav felé majd. (Magánszemély a tulaj is,szóval stimmel,csak mi az,hogy követelésként nyilvántartásba veszi?jogi szakzsargon az előre megfizetett szja-ra?) A lényeg az,hogy akkor így is lehet. Ezt kéne valahogy megtanítani a mostani munkaközvetítő kis cégemnek,mert így én is, és ők is jobban járnának( nekem 100% lenne az az összeg, nekik meg nem kellene macerázniuk a munkásszállókból fakadó extra kiadásokkal és kockázatokkal.)

Amúgy köszönöm a cikket. Sokat segít a dolgok megértésében.

Ja igen,amit nem értettem:

„Abban az esetben, ha a juttatás nem készpénzben valósul meg, a törvény úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló magánszemély részére az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is köteles megállapítani, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség. Ekkor a munkáltató a magánszemély helyett a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi.”

Szóval itt az a kérdés,hogy most az SZJA-t kétszer kell(ett volna) megfizetni -hisz én voltam munkaviszonyban velük- vagy az amit levontak az lényegében az én szja-m lett volna? (De akkor a költséghányaddal nem csökkenthették volna szerintem,szóval csak nem)
Szabályos úgy lenne,ha szja-t levonnák és a csökkentett érték lenne a tényleges bérleti díj? (Aztán hogy a bérleti díj után hogy adózik a tulaj azt majd ő elintézi külön?)

Az már rá tartozik...

Igen,de nem az a kérdés. Az csak egy költői kérdés volt a végén. Nyilván mindegy,hogy hogyan adózik a tulaj. Maximum annyiban érdekelt a téma,hogy jól tettük-e,hogy a bruttó összeget vontuk le a bérleti díjamból vagy sem.
A kérdés az,hogy munkáltatói oldalról keletkezik-e bármi extra fizetési kötelezettség?

Pl ha 40ezret fizetett a munkáltató a bérbeadónak,amiből szja-t előre levonta és így mondjuk kapott készhez cirka 34600Ft-ot -10% költséghányad alkalmazásával levont 5400Ft SZJA után- , akkor a 40ezer Ft-ra keletkezik még egy SZJA fizetési kötelezettség külön?

Ekkor a munkáltató a magánszemély helyett a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi.”" vagyis a fenti példa esetén 6000Ft szja-t "helyettem" is ki kellett fizessen és ha úgy van levonhatta volna a béremből/vagy már eleve úgy kalkulálták,hogy ne kelljen levonni? Csak ügye bérpapíron nem láttam ilyesminek a nyomát.
Járulékfizetés nem keletkezik ilyen esetben?
Azért érdekel,hogy átlássam,hogy alkalmazni lehessen az új munkahelyen is.

Munkásszállóra adómentesen tudják felhasználni, a fentebb említett ,munkásszállónak nem minősülő,de nem készpénzes juttatásként a bérbeadónak juttatja úgy elvileg csak szja terhelné. Szóval ha van 60ezer forint/fő kerete-munkásszállóként- ,akkor 52ezret a fent említett módon is tudna alkalmazni.(ami után 15% szja-t megfizeti, vagyis 7800Ft, és akkor költségben kb ugyanott van,hogy majdnem 60ezer,viszont nincs kockázat,mint egy munkásszállónál,hogy akkor is fizetni kell,ha nem lakik ott senki . Illetve az egyéb lakásbérbeadással előforduló lelakós -stb.- problémák.) Jól értem vagy nem?