Gyes melletti munka!

T. Szakértő!

2016. szeptember 1-től új munkahelyem lesz. Addig szeretném kivenni a felgyült szabadságot. Hamarosan GYES-re leszek jogosult, amit igénybe is kívánok venni, ám jelenlegi munkaadóm szerint a kettőre párhuzamosan nincs lehetőség, csak ha ténylegesen munkába állok. Nem értem, én úgy tudtam, hogy a GYES nem számít munkaviszonynak, akkor is jár ha dolgozik mellette az ember, vagy ha szabadságon van, akkor az ennyire más lenne?

Köszönöm válaszát

Tisztelt Szakértő!

Azután szeretnék érdeklődni, hogy meg kell e szüntetnem a munkaviszonyomat régi cégemnél, abban az esetben, ha jelenleg GYES-en vagyok (2016.10.11-ig),de munkába állhatnék márciustól egy új munkahelyen, ahol köztisztviselő lennék. Tőlük azt a tájékoztatást kaptam, hogy fel kell mondanom csak úgy vesznek fel engem. De én úgy tudtam, hogy GYES mellett lehet bárhol dolgozni nyolc órában? Vagy ez a köztisztviselőkre nem vonatkozik?
Válaszukat előre is köszönöm!

„Robi999 2016.01.20. 15:17

Tisztelt Szakértő!

Aziránt szeretnék érdeklődni, hogy gyes-ről egyből mehetek-e tgyásra utána pedig gyed-re anélkül, hogy visszakéne mennem dolgozni?

Leírom a konkrét helyzetet.
8 év munkaviszony után 2013.06.08 -án megszületett az első babám. Az akkori bérem bruttó 140.000 Ft volt. Kaptam tgyás-t, gyed-et és most jelenleg még gyesen vagyok, ami le is fog járni 2016. júniusában.
Kérdésem az, hogy ha még gyes alatt terhes leszek, vissza kell-e mennem dolgozni, szükséges-e valamennyi munkában eltöltött idő, és miből fogják kiszámolni a tgyás-t és a gyed-et amit majd a második gyerekre kapok?
Az első gyereknél a tgyásra 94 ezer ft körül kaptam, gyedre pedig 86 ezer ft körül.
Lehet hogy ha nem megyek vissza dolgozni kevesebb pénzt kapok a második gyerekre?
Ugyanoda mennék vissza dolgozni ahonnan eljöttem.

Válaszát előre is köszönöm szépen

Aziránt szeretnék érdeklődni, hogy gyes-ről egyből mehetek-e tgyásra utána pedig gyed-re anélkül, hogy visszakéne mennem dolgozni?

”
Tisztelt Kérdező!

Igen, egyből mehet feltéve, hogy a jogviszonya jelenleg is fennáll.

Ugyanakkor azt írja, hogy:

• 2016. júniusában lejár a GYES, illetve hogy

ha még gyes alatt terhes leszek.

Amennyiben még csak most fog teherbe esni -feltételezve a 9 hónapos gesztrációs időt- 2016. júniusig nem fog megszülni, márpedig a tgyást csak a szülés napjától, vagy az azt megelőző 28. naptól lehet igényelni.

Az ellátások kiszámítására vonatkozó szabályok leegyszerűsítve így szólnak:

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Tisztelt Szakértő!

Aziránt szeretnék érdeklődni, hogy gyes-ről egyből mehetek-e
tgyásra utána pedig gyed-re anélkül, hogy visszakéne mennem dolgozni?

Leírom a konkrét helyzetet.
8 év munkaviszony után 2013.06.08 -án megszületett az első babám. Az akkori bérem bruttó 140.000 Ft volt. Kaptam tgyás-t, gyed-et és most jelenleg még gyesen vagyok, ami le is fog járni 2016. júniusában.
Kérdésem az, hogy ha még gyes alatt terhes leszek, vissza kell-e mennem dolgozni, szükséges-e valamennyi munkában eltöltött idő, és miből fogják kiszámolni a tgyás-t és a gyed-et amit majd a második gyerekre kapok?
Az első gyereknél a tgyásra 94 ezer ft körül kaptam, gyedre pedig 86 ezer ft körül.
Lehet hogy ha nem megyek vissza dolgozni kevesebb pénzt kapok a második gyerekre?
Ugyanoda mennék vissza dolgozni ahonnan eljöttem.

Válaszát előre is köszönöm szépen

2016.01.09 én irtam egy hozzászólást.
Tudna valaki segíteni????
Köszönöm.

Tisztelt hozzáértő!
Ápolási díj mellett végezhetek 4 óra munkát, egyszerűsített foglalkoztatásban is dolgozhatok, hány órában? Köszönöm válaszát

Köszönöm a választ. Erre lettem volna kíváncsi, hogy mi a helyzet, ha lejár a fizetésnélküli szabadság.
Úgy olvastam, be kell jelenteni, de az engedélyük nem kell.

A kérdés tehát valójában az, hogy a gyermekgondozás céljára biztosított fizetés nélküli szabadság ideje alatt a munkavállaló létesíthet-e más munkaviszonyt, pontosabban, hogy abban végezhet-e munkát.
Szerintem közömbös, hogy ez a más munkaviszony határozatlan vagy határozott idejű.

Alapvetően az az álláspontom, hogy az ilyen esetekben csak a munkáltató hozzájárulásával végezhet a munkavállaló más munkaviszonyban munkát. (Szűk körben azzal tudok kivételt tenni, ha a más munkaviszonyban az anyát - a meglévő munkaviszonyától eltérően a gyermekgondozáshoz alkalmazkodva, például távmunkában vagy esetleg kötetlen munkaidőben foglalkoztatják.)

Tisztelt monoszkop!

Sajnos nem jól fogalmaztam. Arra lennék kíváncsi, ha a régi munkahelyen nem mondok fel, tehát élő marad a munkaszerződésem, akkor az új munkahelyen milyen szerződést köthetek? Határozott idejűt?
Köszönöm.

dobszi83

Pontosítás:

2016.01.01-től változott a Csttv. 21. szakasza. Ennek értelmében GYES mellett a szülő a gyermek féléves koráig keresőtevékenységet egyáltalán nem folytathat, utána viszont korlátlanul dolgozhat.

„dobszi83 # Jelentem! 2016.01.11. 21:28

Tisztelt Szakértő!

Olyan kérdésem lenne, ha GYES mellett főállást vállalok másik, új munkahelyen, az milyen munkaszerződéssel jár? Valahol azt olvastam,hogy annak határozott idejű szerződésnek kell lennie a fizetetlen szabi lejártáig. Ez megfelel a valóságnak?
Illetve nem csak részmunkaidő mellett jár a GYES, 8 órás munka mellett is igénybe lehet venni?
A választ előre is köszönöm.
”

Tisztelt Kérdező!

a szülőnek a GYES mellett csak a gyermek 1 éves kora után lehet dolgozni, akkor viszont korlátlanul, azaz akár napi 8 órában is.

Ezzel kapcsolatos további kérdéseivel a lakóhelye szerinti illetékes kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Tisztelt Szakértő!

Olyan kérdésem lenne, ha GYES mellett főállást vállalok másik, új munkahelyen, az milyen munkaszerződéssel jár? Valahol azt olvastam,hogy annak határozott idejű szerződésnek kell lennie a fizetetlen szabi lejártáig. Ez megfelel a valóságnak?
Illetve nem csak részmunkaidő mellett jár a GYES, 8 órás munka mellett is igénybe lehet venni?
A választ előre is köszönöm.

Tisztelt Jogi Fórum.
2016.02.22vel lejár a Gyedem.Szeretnek visszamenni a régi munkahelyemre.Terűleti képviselőként dolgoztam 7évig saját lakóhelyem szerinti megyében.2015.dec.elejen irtam a HRnek emilt amiben kértem tájékoztason mi a teendőm? szabikat hogy tudom kivenni 30napom van ami maradt es az idei évi ebbe nincs benne.stb.Par emilt váltottunk majd elkérte a telefonszámomat h.felhiv.Eltelt 1honap.tegnap ujabb emilt irtam neki.Erre felhívott és közölte nincs helyem.Es csak messzebb levő megyékbe tudnak foglalkoztatni.Ezt viszont nem akarom elfogadni.Visszautasíthatom e?Felmondhatnak?Utazási idő is munkaidőnek számít?Milyen lehetőségem van?Ha esetleg találok másik munkahelyet szabadság alatt felmondhatok e?
Válaszukat előre is köszönöm.

„Kevilla 2016.01.05. 19:14
Tisztelt Jogi Forum!
2016.08.05-en lejár a GYED-em, onnantól GYES-t kapok.
Tervezettek szerint 2016. október vagy november környékén újra babát várnék.
Kerdesem az lenne, hogy ha a gyes ideje alatt visszamegyek dolgozni reszmunkaidoben -4 oraban- akkor a terhesseg alatt levo tappenzem es a tgyas es gyed alapom milyen ber alapjan kerul elszamolasra?
A reszmunkaidos ber alapjan?
Ugyanoda mennek vissza ahonnan eljottem szulni, 2011.09 ota dolgozom ott folyamatos jogviszonyban.”

Főszabály szerint igen. A sorrendet tartalmazó összefoglalót lentre bemásoltam.

„Ha az elozo kerdesemre adott valaszukbol az derul ki, hogy a reszmunkaidos bert szamitjak alapnak, akkor viszont nem megyek vissza, hanem maradnek gyesen, es amikor kiderul a terhesseg, akkor mennek egybol tappenzre.
Kerdesem hogy ez esetben ki kell venni a felgyult szabadsagot vagy egybol mehetek tappenzre?
”

Egyből mehet táppénzre. Aki GYES-re és táppénzre is jogosult választhat, hogy melyik ellátást kéri.

„Es ez alatt is jar a GYES?
”

Táppénz és GYES nem jár egyidejűleg kivéve azt, aki a GYES mellett dolgozik és közben keresőképtelenné válik. (Az ezzel kapcsolatos összefoglalót szintén bemásoltam.

„Es ez esetben mibol szamitanak ki a tappenz es a TGYAS majd GYED alapomat? Elore is koszonom a valaszukat.
”

A lenti számítási sorrend figyelembevételével.

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a sz.szerinti jöv. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:
3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.
4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.
5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.
Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.
Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:
 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.
Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Továbbra is főszabály, hogy aki GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYES-re és táppénzre is jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.
Más a helyzet akkor, ha a GYES-en lévő biztosított a gyermek egyéves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.
Ekkor kaphatja a GYES-et és a fizetését.
Ha keresőképtelenné válik akkor pedig kaphatja a GYES-et és (a fizetés helyett, keresetpótló juttatásként) a táppénzt.
Mindezek figyelembevételével –álláspontom szerint- a jogalkotó szándéka nem az volt, hogy minden GYES-en lévő egyidejűleg két tb ellátást is kapjon, azonban tény, hogyha a fizetésnélkülit megszakítja (ezt azonban 30 nappal korábban be kell jelenteni) és rögtön a felhalmozódó szabadság kivételével kezdi, majd ha az lejár keresőképtelen állományba kerül jogosult GYES-re és táppénzre.

A munkábaállás feltételeit és a szabadság kiadásának módját a Munka Törvénykönyve szabályozza ekként:

133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

A munkavállaló oldalán felmerült ok, ami miatt a szabadságot az esedékesség évében nem lehetett kiadni pl. a csed és a GYES (szülési szabadság, fizetésnélküli szabadság).

A munkáltató az Mt. szerint köteles a szabadságot kiadni, de nem feltétlenül azonnal, hanem az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül.

És azt se felejtse el, hogy a keresőképtelenség elbírálása is orvosszakmai kérdés és nem kívánságműsor, azaz nem a biztosított, hanem az orvos dolga eldönteni, hogy orvosilag indokolt-e a keresőképtelen állományba vétel.

„Kevilla 2016.01.05. 19:14
Tisztelt Jogi Forum!
2016.08.05-en lejár a GYED-em, onnantól GYES-t kapok.
Tervezettek szerint 2016. október vagy november környékén újra babát várnék.
Kerdesem az lenne, hogy ha a gyes ideje alatt visszamegyek dolgozni reszmunkaidoben -4 oraban- akkor a terhesseg alatt levo tappenzem es a tgyas es gyed alapom milyen ber alapjan kerul elszamolasra?
A reszmunkaidos ber alapjan?
Ugyanoda mennek vissza ahonnan eljottem szulni, 2011.09 ota dolgozom ott folyamatos jogviszonyban.”

Főszabály szerint igen. A sorrendet tartalmazó összefoglalót lentre bemásoltam.

„Ha az elozo kerdesemre adott valaszukbol az derul ki, hogy a reszmunkaidos bert szamitjak alapnak, akkor viszont nem megyek vissza, hanem maradnek gyesen, es amikor kiderul a terhesseg, akkor mennek egybol tappenzre.
Kerdesem hogy ez esetben ki kell venni a felgyult szabadsagot vagy egybol mehetek tappenzre?
”

Egyből mehet táppénzre. Aki GYES-re és táppénzre is jogosult választhat, hogy melyik ellátást kéri.

„Es ez alatt is jar a GYES?
”

Táppénz és GYES nem jár egyidejűleg kivéve azt, aki a GYES mellett dolgozik és közben keresőképtelenné válik. (Az ezzel kapcsolatos összefoglalót szintén bemásoltam.

„Es ez esetben mibol szamitanak ki a tappenz es a TGYAS majd GYED alapomat? Elore is koszonom a valaszukat.
”

A lenti számítási sorrend figyelembevételével.

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a sz.szerinti jöv. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:
3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.
4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.
5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.
Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.
Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:
 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.
Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Továbbra is főszabály, hogy aki GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYES-re és táppénzre is jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.
Más a helyzet akkor, ha a GYES-en lévő biztosított a gyermek egyéves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.
Ekkor kaphatja a GYES-et és a fizetését.
Ha keresőképtelenné válik akkor pedig kaphatja a GYES-et és (a fizetés helyett, keresetpótló juttatásként) a táppénzt.
Mindezek figyelembevételével –álláspontom szerint- a jogalkotó szándéka nem az volt, hogy minden GYES-en lévő egyidejűleg két tb ellátást is kapjon, azonban tény, hogyha a fizetésnélkülit megszakítja (ezt azonban 30 nappal korábban be kell jelenteni) és rögtön a felhalmozódó szabadság kivételével kezdi, majd ha az lejár keresőképtelen állományba kerül jogosult GYES-re és táppénzre.

A munkábaállás feltételeit és a szabadság kiadásának módját a Munka Törvénykönyve szabályozza ekként:

133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

A munkavállaló oldalán felmerült ok, ami miatt a szabadságot az esedékesség évében nem lehetett kiadni pl. a csed és a GYES (szülési szabadság, fizetésnélküli szabadság).

A munkáltató az Mt. szerint köteles a szabadságot kiadni, de nem feltétlenül azonnal, hanem az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül.

És azt se felejtse el, hogy a keresőképtelenség elbírálása is orvosszakmai kérdés és nem kívánságműsor, azaz nem a biztosított, hanem az orvos dolga eldönteni, hogy orvosilag indokolt-e a keresőképtelen állományba vétel.

Tisztelt Jogi Forum!
2016.08.05-en lejar a GYEDem, onnantol GYESt kapok. Tervezettek szerint 2016. oktober vagy november kornyeken ujra babat varnek. Kerdesem az lenne, hogy ha a gyes ideje alatt visszamegyek dolgozni reszmunkaidoben -4 oraban- akkor a terhesseg alatt levo tappenzem es a tgyas es gyed alapom milyen ber alapjan kerul elszamolasra? A reszmunkaidos ber alapjan? Ugyanoda mennek vissza ahonnan eljottem szulni, 2011.09 ota dolgozom ott folyamatos jogviszonyban.
Ha az elozo kerdesemre adott valaszukbol az derul ki, hogy a reszmunkaidos bert szamitjak alapnak, akkor viszont nem megyek vissza, hanem maradnek gyesen, es amikor kiderul a terhesseg, akkor mennek egybol tappenzre. Kerdesem hogy ez esetben ki kell venni a felgyult szabadsagot vagy egybol mehetek tappenzre? Es ez alatt is jar a GYES? Es ez esetben mibol szamitanak ki a tappenz es a TGYAS majd GYED alapomat? Elore is koszonom a valaszukat.

kiegészítés az előzőhöz:
NÉztem az MT 61.§(2)-(3)
MT 113.§ (1)-(2)
MT 122§-123.§
Kjt 23/B §

de nem lettem okosabb

Tisztelt Szakértő!
2016.04.17-ig GYES-t kapok a harmadik gyermekem után, de már visszamentem dolgozni több hónapja napi 8 órában.
Nem jöttek be a számításaim, sokszor kényszerítenének jogtalanul túlórára, melynek nem teszek eleget.
A szülési szabi alatt felhalmozódott és idei évi arányos szabadságaim száma most év végéig 25 nap maradék lesz.
KÖzalkalmazottként dolgozom.
Mivel vehetem rá a munkáltatói jogkör gyakorlóját arra, hogy ne túlóráztasson?
Legvégső esetben visszamegyek gyes-re, majd talán főállású anyaságra, de azért a 4 órás munka kérelme is megfordult a fejemben, melyet háromgyereksként a legkisebb 5 éves koráig igényelhetnék kérelemmel.... de azt is csak a fizetés nélküli szabadság lejárta előtt 60 nappal adhatom le....
Most mit tegyek?
HOgy jelentesem be az igényemet a napi 4 órára, hogy már április óta dolgozom?
Indokolhatom azzal, hogy ők sem adták ki a felhalmozódott szabadságomat 60 napon belül, vagy az eltérő megállapodást sem tartották be, miszerint a nyári 5 hét bölcsire kértem a szabik nagy részét.
Ja, és még 10 egybefüggő munkanapon sem voltam még idén.,
Csupa szabálytalanság.
Hogy harcoljam ki az igazamat?
Merre induljak? MIt lépjek először?
KÖszönettel.

Tisztelt Szakértő!

Segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben.
2016. augusztusától szeretnék visszamenni a munkahelyemre dolgozni. (Kislányom 2016.07.30-án tölti be a 2 évet.)
Annyi lenne csupán a kérdésem, hogy időbeni korlát van a munkavégzésemmel kapcsolatban? Teljes munkaidős vagyok, középvezető beosztásban. Magyarul dolgozhatok-e esetleg 40 óránál többet, illetve a rendkívüli munkavégzés lehetséges-e?
Segítségét előre is nagyon köszönöm!

Tisztelettel: Annamária

„Enci84 2015.11.28. 15:41
Tisztelt Szakértő!
Kérdésem Gyes alatti munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos volna.
2016.05.17-ig GYES-re jogosult vagyok második gyermekemmel, emellett kb. 1 éve visszamentem dolgozni. 2015.11.17-én a munkáltatóm felmondott nekem a cég átszervezésére hivatkozva.
A munkaviszonyom 2015.12.28-cal kerül megszüntetésre.
Emellett a főállás mellett egy alkalmi jellegű építész tervezői egyéni vállalkozásom van kezdőként kevés megrendelővel.
Kérdésem az volna, hogy amennyiben visszamegyek GYES-re a jogviszony megszűnése után tudom-e tartani a vállalkozásomat másodállásúként?

Továbbá úgy tudom, hogy GYES mellett nem vagyok jogosult a munkaügyiben semmilyen ellátásra, mivel GYES-ben részesülök. Amennyiben ez így van segít rajtam valamit, ha a férje nevére íratjuk át a további időszakra a GYES igénybevételét, illetve ha ő 8 órában nem a lakóhelyén dolgozik akkor is igénybe veheti-e?
Természetesen próbálok állást találni, de szeretnék a lehetőségekkel képbe kerülni, mivel a dolog pikantériája, hogy kismama vagyok, így képzettségem, szakmai gyakorlatom ellenére sem kapkodnak értem a munkáltatók.
Az információkat és a segítséget előre is nagyon szépen köszönöm!
”

Tisztelt Kérdező!

-Akinek megszűnik a heti 36 órás jogviszonya annak a vállalkozása automatikusan főállásúvá vált.

• Amennyiben a gyermek betöltötte az 1. életévét mellette korlátlanul dolgozhat (akár a vállalkozásában is).
• A szülők bármelyike igénybe veheti a GYES-t, azaz azt átadhatja az apának. Amennyiben a gyermek betöltötte az 1. életévét az apa a GYES mellett korlátlanul dolgozhat.
• Kismamaként, a vállalkozói jogviszonya alapján –ha az orvosilag indokolt- jogosult lehet táppénz ellátásra.
• Egyebekben kérdéseivel forduljon a megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Tisztelt Szakértő!
Kérdésem Gyes alatti munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos volna.
2016.05.17-ig GYES-re jogosult vagyok második gyermekemmel, emellett kb. 1 éve visszamentem dolgozni. 2015.11.17-én a munkáltatóm felmondott nekem a cég átszervezésére hivatkozva. A munkaviszonyom 2015.12.28-cal kerül megszüntetésre. Emellett a főállás mellett egy alkalmi jellegű építész tervezői egyéni vállalkozásom van kezdőként kevés megrendelővel. Kérdésem az volna, hogy amennyiben visszamegyek GYES-re a jogviszony megszűnése után tudom-e tartani a vállalkozásomat másodállásúként?
Továbbá úgy tudom, hogy GYES mellett nem vagyok jogosult a munkaügyiben semmilyen ellátásra, mivel GYES-ben részesülök. Amennyiben ez így van segít rajtam valamit, ha a férje nevére íratjuk át a további időszakra a GYES igénybevételét, illetve ha ő 8 órában nem a lakóhelyén dolgozik akkor is igénybe veheti-e?
Természetesen próbálok állást találni, de szeretnék a lehetőségekkel képbe kerülni, mivel a dolog pikantériája, hogy kismama vagyok, így képzettségem, szakmai gyakorlatom ellenére sem kapkodnak értem a munkáltatók.
Az információkat és a segítséget előre is nagyon szépen köszönöm!

„andi0225 2015.11.23. 18:36
Tisztelt Cím!
Jelenleg GYES alatt vagyok ikerfiaimmal.

Szeretnék visszamenni dolgozni, de félek, hogy nem sikerül állandó munkahelyet találnom.
A próbaidő után nem lesz munkám se és a gyes-t is elveszítem. A kérdésem ez lenne, hogy ha a próbaidő elmúlik és nem kapom meg a munkát akkor már GYES-en sem lehetek tovább?
Időkorlátozás nélkül lehet dolgozni GYES mellett?
Sajnos részmunkaidős állást nem találok.
Válaszukat előre is köszönöm!

”

Tisztelt Kérdező!

A GYES mellett a gyerek 1 éves koráig nem lehet dolgozni, az 1 éves kor után viszont időkorlátozás nélkül dolgozhat úgy, hogy a munkabére mellett a GYES ellátást is megkaphatja.

Ha a gyerek még nincs 1 éves és úgy akar munkába állni a GYES-ről le kell mondania.

Amennyiben a próbaidő alatt a munkaviszonya megszűnik a következő naptól kérheti a GYES továbbfolyósítását.

Ha a gyerek már betöltötte az 1. életévét a GYES-ről nem kell lemondania, azt kaphatja a munkabére mellett.

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 21. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját - kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat.

További kérdéseivel a lakóhelye szerinti illetékes kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Tisztelt Cim!

Jelenleg GYES alatt vagyok ikerfiaimmal.
Szeretnék visszamenni dolgozni, de félek, hogy nem sikerül állandó munkahelyet találnom. A próbaidő után nem lesz munkám se és a gyes-t is elveszitem. A kérdésem ez lenne, hogy ha a próbaidő elmúllik és nem kapom meg a munkát akkor már GYES-en sem lehetek tovább? Időkorlátozás nélkül lehet dolgozni GYES mellett? Sajnos részmunkaidős állást nem találok.
Válaszukat előre is köszönöm!

„pepszi19 2015.11.09. 10:51
Tisztelt Cím!
GYED alatt átképeztem magamat. Az új szakmámban szeretnék elhelyezkedni, de azért vannak kétségeim.
Egy ismerősöm, azt mondta, hogy van lehetőség arra, hogy a GYES alatt 4 órás állást vállaljak, úgy hogy közben megtartom a régi munkaviszonyomat, plusz a GYES-ről sem kell lemondanom.
Valóban lehetséges volna, hogy GYES mellett dolgozok valahol (napi 4 órában) úgy, hogy a régi munkahelyemen, továbbra is állományban tudok maradni?
Válaszukat előre is köszönöm!
”

Igen, a GYED extra egyik eleme, hogy a szülő a GYED, vagy a GYES ideje alatt –időkorlátozás nélkül- visszamehet dolgozni és így a fizetése mellett kaphatja ezen TB ellátásokat.

A szülő megteheti azt is, hogy nem a régi munkáltatójánál áll munkába, hanem miközben ott fizetésnélküli szabadságon van és gyed/gyes ellátásban részesül egy másik munkáltatónál vállal munkát azzal, hogy azt mind a Munka Törvénykönyve, mind a TB jogszabályok szerint a „régi” munkáltatójánál be kell jelentenie.

Mt. 6. § (4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

37. § ……A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.

Tisztelt Cím!

GYED alatt átképeztem magamat. Az új szakmámban szeretnék elhelyezkedni, de azért vannak kétségeim.

Egy ismerősöm, azt mondta, hogy van lehetőség arra, hogy a GYES alatt 4 órás állást vállaljak, úgy hogy közben megtartom a régi munkaviszonyomat, plusz a GYES-ről sem kell lemondanom.

Valóban lehetséges volna, hogy GYES mellett dolgozok valahol (napi 4 órában) úgy, hogy a régi munkahelyemen, továbbra is állományban tudok maradni?

Válaszukat előre is köszönöm!