Túlóra kifizetése / nem kifizetése

Aztán a munkáltató majd azt mondja: én nem rendeltem el neki túlmunkát, mit keresett ott este?
A túlmunkát mindig írásban kellene elrendelni, akkor rend lenne. Most az van, hogy nem fizetik ki, mert nem lehet bizonyítani, vagy az, hogy a munkavállaló esetleg magának rendel el túlórát fizetéskiegészítésképpen. (bónuszként esetleg még lassabban is dolgozik)

pont ez a tervem :)

köszi a megerősítést!

„Tehát gyakorlatilag arra, hogy én pénzhez jussak, nem nagyon van mód?”

De van.Csak bízonyítani kell hogy dolgoztál.PL: kártyás beléptetőrendszerrel,ha számítógépen dolgozol tudsz nyomtatni (rajta lesz a dátum ) stb...

Ezt neked kell tudni a lehetőségek tárháza 'végtelen'.Ezeket én össze gyűjteném és 3 évre visszamenőleg követelném .Kamatokkal.Szép summa lesz.

Aztán 3 év múlva már csak lesz másik munka lehetőséged...

Az MT erre lehetőséget ad, miért nem kéritek és máris lesz nyoma:
127. §
(3) Kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló kérése esetén a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni.

a kérdésem inkább arra vonatkozott, hogy ha vizsgálatot kérek, erre ők ezt lépik, én nem írom alá, akkor mi lesz?

őket megbüntetik, de nekem abból akkor sem lesz pénzem, ugye?

Tehát gyakorlatilag arra, hogy én pénzhez jussak, nem nagyon van mód?

ez az.. ördögi kör.. Ha nem írom alá, kirúg, és akkor is ingyen dolgoztam, mert nem tudom mivel bizonyítani, hogy valóban túlóráztam.

Ha vissza menőleg mindig alá írjátok akkor mindig ingyen fogtok dolgozni:(
Csak ti tudtok ezen változtatni...

Hasonlóra volt már példa, még mielőtt a céghez jöttem hogy egy - mostmár volt - kollégánk bejelentést tett. Jöttek is vizsgálódni.

Ennek következményeképp pedig a vezetőség mindenki orra alá odadugta x évre visszamenőleg a papírokat, természetesen túlórák nélkül, napi 8 órával, hogy írják alá. És aláírták. mert mint említettem, a napi többszöri írásbeli figyelmeztetések miatt minden egyes kollégánál meg lehet indokolni a rendes felmondást.

„Jelenléti ívünk nem tartalmazza, hogy napi hny órát dolgozunk, csak az látszik belőle, hogy jelen voltunk vagy betegállományban.”

Én írnék egy fel-bejelentést a Munkaügyi Főfelügyelőségnek és az Apeh-nak.Hiszen a ledolgozott munkaídőt nyílván kell tartaniés 10 évig megőrizni.Majd ők leellenőrzik.

A munkajogi követelések 3 évig követelhetők .

Sziasztok!

A problémám a következő:
Rendszeresen túlórát vár el tőlem a munkáltatóm. Ezt szóban napi szinten hangoztatják is. Most kimondottan azért kapnak a munkavállalók laptopot, hogy a napi 9-10 óra munka után este illetve szombaton és vasárnap is dolgozzanak. Ezzel együtt annyi feladatot kapunk, amit lehetetlen is 40 órában elvégezni. ők is tudják, de nem aggódnak, a lényeg, hogy kész legyen. Ha nem dolgozom pluszban, természetes, hogy valami nem lesz kész, ekkor jönnek az írásbeli figyelmeztetések, és persze a szóbeli fenyegetés, hogy ez majd jó alap lesz a rendes felmondáshoz. Meg persze a szidás, hogy miért kell nekem már 6-kor elmennem, mikor 5-ig tart a munkaidőm, és miért is nem foglalkozom ezzel szombaton.
Természetesen minden ilyen utasítás csakis szóban hangzik el, írásos formában nem jelenik meg.
Jelenléti ívünk nem tartalmazza, hogy napi hny órát dolgozunk, csak az látszik belőle, hogy jelen voltunk vagy betegállományban.

kérdésem tehát arra vonatkozik, hogy ha a munkáltató nem rendel el túlórát hivatalosan írásban, akkor nincs is rá mód, hogy ezt jogi úton kifizettessem? Vagy milyen módon tudnám ezt bizonyítani?
Főleg ha felmondanak nekem arra hivatkozva, hogy nem végeztem el a rám szabott feladatokat.

volt-e már valaki hasonló helyzetben, vagy tudtok-e tanácsot adni, mi lehet a teendő?

köszönöm

Sziasztok!

"I. Költségtérítés helyközi munkába járás esetén

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V.12.) kormányrendelet értelmében a munkáltatónak költségtérítést kell fizetnie mindazon munkavállalóinak akiknek a lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van.
A költségtérítés napi munkába járás, vagy hétvégi hazautazás címén illeti meg a munkavállalót.

Napi munkába járás címén jár térítés annak a munkavállalónak, aki naponta a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére.
Hétvégi hazautazás címén jár térítés - az állandó lakóhelyre történő hetente egyszeri oda-vissza utazásra - annak a munkavállalónak aki ideiglenesen a munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik.

A térítés összege és az igénybevétel feltétele

A térítést az adott útvonalra szóló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel történő elszámolás ellenében legalább

• az országos közforgalmi vasút 2. kocsiosztályon fizetett díjának 86 százalékáig, vagy
• az elővárosi vasúton, helyközi díjszabással közlekedő autóbuszon fizetett díj 80 százalékáig

kell a munkavállaló részére megfizetni. "

Ez a térítés jár nekem ha pestre jöttem dolgozni és vidéken lakom, állandó bejelentett lacímmel.(több mint 250 km). Heti 2 szabadnapom van és általában haza is szoktam utazni. Itt fenn egy szobát bérelek ideiglenesen , ahol albérletben lakok.
Jár nekem ez a térítés úgy is hogy lakcímkártyán nem vagyok ideiglenesen bejelentkezve?

Előre is köszönöm Zenky

Ha csak a röviden szó késztetett mosolyra alatta van két sorral, hogy egy kicsit bővebben.

Üdv. :)

Nem, gyakorlati tapasztalat.

Az egyik konkrét ügyben sem az illetékes jegyző, sem az akkori közigazgatási (most államigazgatási) hivatal nem volt hajlandó jogszerűen eljárni.

Több hónapos eljárás, az anyagi és eljárásjogi szabályok dúrva megsértése miatt -az ügyfél kérésére-,ügyészi felszólalást követően a jegyző döntött a hatáskörébe tartozó ügyben.

Természetesen a válaszom úgy értendő, hogy a közigazgatási szerv a hatáskörében és az illetékességi területén bizonyítható módon nem jár el, sorozatosan és dúrván megsérti a Magyar Köztársaság hatályos jogszabályait és a felügyeleti szerv határozatait, valamint iránymutatásait is tudatosan figyelmen kívül hagyja.....

Üdv. :)

Dödölle, a "röviden" ugye csak vicc volt??:))

Kedves fórumozók!

Panasszal lehet élni az OMMF Főigazgatójánál, illetve ha a közigazgatási szerv súlyosan megsértette a rá vonatkozó anyagi és eljárási szabályokat, úgy az Ügyészséghez.

Válasz kicsit bővebben:

Amennyiben a közigazgatási szervek vizsgálatával, illetve az eljárásuk eredményességével nem vagy megelégedve, vagy úgy gondolod, hogy nem tettek meg mindent, amit különben a jogszabály a részükre előír, úgy panasszal fordulhatsz (közigazgatási szervtől függően)a felettes szervhez pl. APEH Elnök, OMMF Főigazgató, OEP Főigazgató, illetve törvényességi felügyeleti eljárást kérhetsz a megyei főügyészségtől.

Az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény szerint az ügyészség többek között felügyeli a közigazgatási szervek törvényes eljárását.

Ezen jogi lehetőség jogszabályi alapja:

1972. évi V. törvény
a Magyar Köztársaság ügyészségéről

I. fejezet
Alapvető rendelkezések
Az ügyészség feladata

1. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.
2. § (1) Az ügyészség közreműködik az alkotmányosság védelmében és a jogszabályok érvényre juttatásában. E hatáskörében

1. védi az Alkotmányban és más jogszabályokban biztosított jogokat;

Ügyészi törvényességi felügyelet

Az ügyész jogai az ügyészi törvényességi felügyelet körében

13. § (1) Az ügyészi törvényességi felügyelet a Kormánynál alacsonyabb szintű

közigazgatási szervek

által kibocsátott jogszabályokra, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközeire, valamint e szervek egyéb, általános érvényű rendelkezéseire

és e szervek jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntéseire terjed ki.

Kiterjed ezen túlmenően a bíróságon kívüli, jogvitát intéző vagy hatósági jogkört gyakorló szervek és személyek ez irányú eljárásaira és egyedi döntéseire, valamint a gazdálkodó és egyéb szerveknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a munkaviszonnyal és a szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggő egyedi döntéseire, továbbá a jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott általános érvényű intézkedéseire. Törvény az ügyészi törvényességi felügyelet hatályát más - e bekezdésben nem említett - szervekre is kiterjesztheti.

(2) Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében az ügyészi törvényességi felügyelet során

1. óvást

emelhet az Alkotmánnyal vagy magasabb szintű jogszabállyal ellentétes jogszabály, illetőleg állami irányítás egyéb jogi eszköze ellen;

2. elbírálja azokat a törvényességi kérelmeket, közérdekű bejelentéseket és törvénysértésre utaló jelzéseket, amelyeket az államigazgatás és más, bíróságon kívüli jogalkalmazó szervek határozatai, illetőleg törvénysértő mulasztásai ellen az ügyészséghez benyújtanak;
3. a hatáskörébe tartozó területi és helyi szerveknél általános érvényű rendelkezés (szabályzat, alapszabály stb.) kiadását, módosítását vagy egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését kezdeményezheti;
4. ellenőrizheti a körözési nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok megtartását;
5. megtekintheti az ügyészi törvényességi felügyelet körébe tartozó szervek általános érvényű rendelkezéseit és egyedi döntéseit, a törvényesség érdekében szükség esetén vizsgálatot tarthat, illetőleg az ellenőrzési vagy felügyeleti joggal felruházott szervet vizsgálat tartására kérheti fel; ezzel összefüggésben a szervek területére, helyiségeibe beléphet;

6. a szervek vezetőitől iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, illetőleg megküldését, továbbá felvilágosítás adását kérheti.

(3) Az illetékes szerv vezetője a (2) bekezdés e) és f) pontjában megjelölt ügyészi felkérésnek köteles eleget tenni.

(4) A minisztériumok és más országos hatáskörű államigazgatási szervek tekintetében az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogokat a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége gyakorolja.

EBH2003. 1005. A társadalmi szervezet alapszabályát módosító határozat általános érvényű, ezért ellene egy éven túl is korlátozás nélkül nyújtható be ügyészi óvás (1972. évi V. tv. 13-14. §).
Az óvás
13/A. § (1) Ha az ügyész azt állapítja meg, hogy ügyészi törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó szerv által kibocsátott jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze az Alkotmánnyal, illetőleg magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, ennek megszüntetése érdekében az azt kibocsátó szervhez óvást nyújthat be.
(2) A szerv az óvást harminc napon belül köteles megvizsgálni. Ha az óvást alaposnak tartja, a jogszabályt, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközét hatályon kívül helyezi, visszavonja vagy módosítja, és erről az ügyészt egyidejűleg értesíti.
(3) Ha a szerv az óvással nem ért egyet, a megvizsgálástól számított nyolc napon belül köteles az óvást elbírálás végett az Alkotmánybíróság elé terjeszteni és erről az ügyészt értesíteni.
14. § (1) Ha az ügyész a szervek jogerős, illetőleg végrehajtható rendelkezéseiben törvénysértést állapít meg, annak kiküszöbölése végett a törvénysértést elkövető szervhez vagy annak felettes (felügyeleti, állami törvényességi felügyeletét ellátó, a továbbiakban: felettes) szervéhez óvást nyújthat be. Az óvásban a megtámadott rendelkezés végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja.
(2)

(3) Ha az ügyész az óvást egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő három éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem sérthet.

(4) Ha az ügyész az óvást egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett intézkedés jogot nem korlátozhat vagy vonhat el, illetőleg kötelezettséget és joghátrányt nem állapíthat meg, kivéve a nem jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, ha a jogerős rendelkezés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárta ki.
(5) Ha az ügyész az óvást nem közigazgatási ügyben hozott egyedi, jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő öt éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett intézkedés jogot korlátozhat vagy vonhat el - annak jóhiszemű szerzésére és gyakorlására tekintet nélkül -, illetőleg kötelezettséget és joghátrányt állapíthat meg, ha

1. az ügy nem tartozik az eljáró szerv hatáskörébe vagy illetékességi körébe,
2. a határozat tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,
3. a határozatot hozó testületi szerv nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány.

(6) Az egyedi határozatok vagy általános érvényű rendelkezések meghatározott fajtái ellen irányuló ügyészi óvást csak törvény zárhatja ki.
15. § (1) Az óvást a szerv nyolc napon belül, a testületi szerv pedig az óvás benyújtását követő legközelebbi ülésén köteles megvizsgálni. Ha az ügyész közvetlenül a felettes szervhez nyújtotta be az óvást, azt harminc napon belül kell elbírálni; ilyen esetben a (3) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. Amennyiben a szerv az óvást alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést köteles a fenti határidőn belül hatályon kívül helyezni, vagy módosítani és erről az ügyészt egyidejűleg értesíteni.
(2) Ha a szerv az óvást az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem vizsgálja meg, vagy az ügyész a rendelkezés végrehajtásának felfüggesztését indítványozta, az illetékes szerv köteles a végrehajtást saját döntéséig, a (3) bekezdés esetén pedig a felettes szerv döntéséig azonnal felfüggeszteni és erről az ügyészt értesíteni.
(3) Ha a szerv az óvással nem ért egyet, köteles a kifogásolt rendelkezésre vonatkozó iratokat az óvással és észrevételeivel együtt felülvizsgálat céljából az elbírálástól számított nyolc napon belül felettes szervéhez felterjeszteni és erről az óvást benyújtó ügyészt egyidejűleg, a felterjesztés indokainak közlésével értesíteni. A felettes szerv az óvás kérdésében harminc napon belül érdemben köteles határozni és határozatát az óvást benyújtó ügyésszel is közölni. Ha a szervnek az ügyészi óvással érintett tevékenységi körben felettes szerve nincs és a jogszabály a határozat bírósági felülvizsgálatát nem teszi lehetővé, a szerv az óvás tárgyában egyetértés hiánya esetén is érdemben dönt.
(4) A minisztériumok és az országos hatáskörű államigazgatási szervek egyedi, illetőleg általános érvényű rendelkezései ellen benyújtott óvásokat felettes szervként a Kormány bírálja el.
(5) Ha az ügyész a határozat bíróság előtti megtámadására megállapított határidő letelte után nyújt be óvást, a szerv egyetértés hiányában is érdemben dönt az óvás tárgyában. Elutasítás esetén az ügyész az erről szóló határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül az illetékes bírósághoz fordulhat.
A felszólalás és figyelmeztetés
16. § (1) Az ügyész a törvénysértő gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése végett a szerv vezetőjénél felszólalással él; jövőbeni törvénysértés veszélye esetén pedig a törvénysértés megelőzése érdekében figyelmeztetést nyújt be.
(2) A szerv vezetője az ügyészi felszólalást, illetőleg figyelmeztetést harminc napon belül - testületi szerv az ügyészi intézkedés benyújtását követő legközelebbi ülésén - köteles elbírálni, a megfelelő intézkedést megtenni és erről az ügyészt értesíteni. Ha a szerv a felszólalással, illetőleg figyelmeztetéssel nem ért egyet, köteles az iratokat észrevételeivel együtt az elbírálástól számított nyolc napon belül felülvizsgálat végett felettes szervéhez felterjeszteni és erről a felterjesztés indokainak megjelölésével az ügyészt értesíteni. A felettes szerv a felszólalás, illetőleg figyelmeztetés kérdésében harminc napon belül érdemben határoz és határozatát az ügyésszel is közli.
(3) Ha az ügyész olyan szervhez nyújt be felszólalást, illetőleg figyelmeztetést, amelynek az ügyészi intézkedéssel érintett tevékenységi körben felettes szerve nincs, a szerv - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a felszólalás, illetőleg figyelmeztetés tárgyában egyetértés hiánya esetén is érdemben dönt. E rendelkezés akkor is irányadó, ha az ügyészi intézkedéssel érintett tevékenységi körbe tartozó egyedi ügyek bírósági felülvizsgálatát a jogszabály lehetővé teszi.

VÉGÜL BEMÁSOLOM AZ EGYIK RÉGEBBI HOZZÁSZÓLÁSOMAT, HÁTHA TUDOD HASZNÁLNI:

A panaszban hivatkozhatsz a többször módosított, de jelenleg is hatályban lévő 1949. XX. törvény 64.§-ban foglaltakra, amely jogszabályi hely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül, vagy másokkal írásban panaszt terjesszen az illetékes állami szerv felé, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltakra.

Néhány alapfogalom:

I. Közérdekű bejelentés
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Közérdekű bejelentését névvel, ill. névtelenül is megküldheti.

Miután az e-mailek feladóinak beazonosíthatósága nem biztosított, ezért annak érdekében, hogy az adóhatóság (a nyilvántartásba vételről szóló értesítő) válaszlevele illetéktelen személy/személyek részére ne válhasson hozzáférhetővé, kérjük adja meg nevét és postai levelezési címét.

Amennyiben bejelentését névtelenül (nevének, postai levelezési címének feltüntetése nélkül) juttatja el e-mail címünkre, úgy annak kivizsgálása a 2004. évi XXIX. törvény 142. § (6) bekezdése alapján mellőzhető. Ugyancsak mellőzhető a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés is.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 53. §-a alapján az adóhatóságot hivatali eljárása során tudomására jutott minden adat, irat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

II. Panasz
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá.

Miután a panasz kivizsgálása személyre szabott módon történik, amelyről az érintett számára részletes tájékoztatást adunk, kérjük feltétlenül adja meg nevét és postai levelezési címét annak érdekében, hogy a vizsgálat eredményét tartalmazó tájékoztató levelünk illetéktelen személy/személyek részére ne válhasson megismerhetővé.

A panaszt célszerű ajánlott, tértivevényes levélben elküldeni minden olyan közigazgatási szervhez, amelyiknek hatásköre van az ügyben. Előfordul, hogy egy ügyben több közigazgatási szervnek is van hatásköre, viszont mindegyik csak abban a részében járhat el, amelyben hatásköre van.

Példa. A Munka Törvénykönyve szerint „ A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. „ Ebből az egyéb jogszabályokban előírt igazolások közé tartozik pl. a rózsaszínű TB igazolványod és a szigorú számadású jövedelemigazolásokat amit ha nem ad ki a munkáltató az utolsó munkában töltött napon, úgy annak kiadásának a kikényszerítése az OEP Főigazgatójának, illetve a REP Igazgatójának a feladata, viszont a ki nem adott, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt igazolások kiadásának kikényszerítése (pl. a munkakönyv helyett bevezetett „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány”) , illetve az elmaradt munkabér kifizetésének elérése már a Munkaügyi Felügyelőség hatáskörébe tartozik, azaz az Ő feladata.

A fekete foglalkoztatás pedig pl. APEH-ra, és más okok miatt viszont a OMMF-re is tartozik.

A közigazgatási szerv köteles a panaszt kivizsgálni, a jogsértő állapotot közigazgatási eszközökkel (munkáltató helyszíni ellenőrzésével, bírság kirovásával, határozathozatallal stb megszüntetni, a panaszost megillető juttatás kifizetése tárgyában intézkedni.
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről Eljárás a munkaviszony megszűnése,illetve megszüntetése esetén:

97. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.

(2) A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Ha a munkaviszony

1. a próbaidő alatt azonnali hatállyal,
2. rendkívüli felmondással,
3. azonnali hatályú közös megegyezéssel,
4. a 94. §-ban foglalt lehetőség alkalmazásával, vagy
5. a 101. § (1)-(2) bekezdése szerint

szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.
(3)

98. § (1) A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást állít ki.
(2) Az igazolás tartalmazza:

1. munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
2. a munkavállaló TAJ számát;
3. a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát;
4. a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját;
5. a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát;
6. a munkavállaló 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.

(3) A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tartozás nem terheli.
(4) Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.

Javaslom tehát, hogy a panaszodat –a körülményeket, előzményeket- részletesen leírva küld meg mind a 3 közigazgatási szervnek és kérd, hogy

1. A jogellenes állapotot szüntessék meg,
2. A jogszabályoknak szerezzenek érvényt,
3. A mulasztásért/jogsértésért a foglalkoztatót/volt foglalkoztatót szankcionálják,
4. Az „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány”-t,
5. Az Igazolvány az egészségbiztosítási ellátásokról elnevezésű nyomtatványt,
6. A Munkanélküli ellátáshoz szükséges nyomtatványt,
7. A szigorú számadású Jövedelemigazolás nyomtatványt

a munkáltatótól szerezzék be, valamint kötelezzék az elmaradt munkabéredet és a szabadságmegváltást –tekintettel a késedelemre- kamatostól (a jegybanki alapkamat kétszeresével) történő haladéktalan kifizettetésére.

Remélem, hogy tudod hassználni.

Üdv. :)

Szia!

A munkáltató nem kötelezhet a bejelentkezésre, azaz a lakcím változásra. Ez butaság.
Ennek semmi köze az utazás térítéséhez. Sőt, ha bejelentkezel az albérletbe, akkor miért fizetne egy forintott is utazási támogatás gyanánt, hiszen már hivatalosan is a munkahely közelében laksz :-)

KoZso

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem! Jelenleg a fővárosban dolgozok, és itt is lakom pesten. Nos én vidékről jöttem fel, és az állandó lakcímem is oda van bejelentve. Mivel itt albérletben lakom és havonta 2* legalább hazamegyek(250kmre), a hazautazástszerettem volna ha állná a cég(kb.80 valahány %át). Amikor megkérdeztem őket , akkor ígéretet tettek, hogy ki fogják fizetni az utazás költségét, csak kérjek számlát a nevükre. Ennek eleget tettem , de akkor újabb "kifogással" jöttek , nevezetesen azzal, hogy be kell keletkezni (lakcímkártyával) ide pestre és akkor már 3 hazautat is állnak egy hónapban.
Ezzel csak a problémám , hogy nem tudok bejelentkezni a tulaj nem engedi.
Jogos ez a munkáltatói kérés, vagy csak nem akarja kifizetni a tv ben előírt térítést?
Kérlek írjátok meg a paragrafust is, hogy tudjak érvelni a munkáltatónál(ha nekem van igazam).

Előre is köszönöm Zenky!

Sajtóhoz. Külön kiemelve, hogy a Munkaügyi Felügyelet rá se dohányzik. Aztán had magyarázkodjon utóbbi is.

Kedves fórumozók!

Az itteni Tescoban (lehet, hogy máshol is) az a rendszer, hogy az osztályvezetőt hajnaltól napestig dolgoztatják, túlórát nem vizetnek, nem csak neki hanem senkinek sem. Ha ezt már jelentették a munkaügyi felügyelőségnek és ők rá sem "bagóznak", akkor hová lehet még fordulni? Tűrhetetlen állapotok állapotok uralkodnak.

A munkáltató meg jól beleteszi a KSZ-be a béremelés mértékét IS, aztán amíg nem írja alá a szakszi - a többi változással együtt természetesen - addig marad a régi bér is.
Így megy ez.

plajos
Én még olyan céget nem láttam, aki külön számolta volna a rendes napi munkaidőn felőli részt, pláne, hogy kifizette volna, csak a munkaidőkeretes szummát (tehát a mínuszokkal együtt). Végső érvként pedig bedobták, hogy senki sem mondta, hogy maradj bennt.

A munkáltató meg jól beleteszi a KSZ-be a béremelés mértékét IS, aztán amíg nem írja alá a szakszi - a többi változással együtt természetesen - addig marad a régi bér is.
Így megy ez.

plajos
Én még olyan céget nem láttam, aki külön számolta volna a rendes napi munkaidőn felőli részt, pláne, hogy kifizette volna, csak a munkaidőkeretes szummát (tehát a mínuszokkal együtt). Végső érvként pedig bedobták, hogy senki sem mondta, hogy maradj bennt.

"A munkaadóm Szeptembertől kollektív szerződést akar módósítani"

A kollektív szerződést a munkáltató egyoldalúan nem módosíthatja, ahhoz meg kell egyeznie a szakszervezettel.

Ha a módosítási javaslat előnytelen a dolgozóknak, a szakszervezet ne írja alá. (Ill. ha a dolgozóknak aggályaik vannak, jelezzétek a szakszervezeteteknek, hogy ne fogadja el a módosítást.)

Szia redstyle86!
Amit be akarnak nálatok vezetni azt úgy hívják 3 havi munkaidőkeretben történő munkavégzés. Ezt ahogy írtad a kollektív szerződésnek is tartalmaznia kell, tehát a szakszervezet hozzájárulása is szükséges. Ez eddig teljesen szabályos (nálunk folyamatos üzemben 12 havi munkaidőkeret van, ehhez képest a 3 havi "semmiség").
De! Nem csak a munkidőkeret végén jelentkező plusz órák a túlórák, hanem:

• a napi munkaidő mértékét meghaladó munkavégzés (max. 12 óra az általad írt 16 óra szabálytalan!)
• a beosztáson kívüli munkavégzés (pl. aznap délelőttre vagy beosztva, de valami oknál fogva délután kell bemenned)

A munkarendedet 7 nappal előre jeleznie kell a munkáltatónak.
Remélem mint laikus hozzászóló tudtam segíteni.

Tisztelt Fórumozók!

A segítségeteket kérném. A munkaadóm Szeptembertől kollektív szerződést akar módósítani még pedig azért hogy a túlórákat ugy fizesse ki hogy pl dolgozok januárban van x óra túlórám , nem fizeti ki , dolgozok februárban x óra túlóra, még mindig nem fizeti ki , majd a harmadik hónapban öszeadja és vagy kifizeti vagy ha túl sok akkor kiadja csúsztatásba.

Ez előszőr nekem is furcsa volt és zavaros de ő igy gondolja hogy 3 hónapig nem fizet a túlóáért majd utána kifizeti valahogy vagy kiadja csúsztatásba, mivel a cégtől közel 120 embert rugtak ki ezért eléggé megnőtt a túlórák száma , ha nem túlóráznánk nem lenne kész a munka időben( élelmiszer ipar / értékesítés). Minden nap Hétfőtől vasárnapig menni kel eddig a szombat 100% túlórának számítot de mindegy is egy nap szabadidőt sem hagyot mivel minden nap menni kellet és ha ugy akkor hát 12 vagy 16 órákat egy nap. És most eszt nem akarja kifizetni illetve majd csak három hónap után vagy kiadja csúsztatásba.

Mi a véleményetek erről ?:) bocsi kicsit hosszú lett.