Ügyvédi munkadíj

Végrehajtást lehet kérni.

És ha a pervesztes fél nem fizet? Akkor mit lehet tenni?

Nem figyeltél: "fizessen a pernyertesnek". Nem az ügyvédjének - neki. Az ügyvédnek viszont ő fizet, És nem illik kevesebbet, mint amit ő kap az ítélet szerint - bármennyiben állapodtak is meg eredetileg.

A rendelkező részben általában valóban nincs több a perköltségről, az indokolásban azonban benne szokott lenni, hogy a megítélt perköltség x ft lerótt illetékből, y ft megelőlegezett szakértői költségből, z ft ügyvédi/jogtanácsosi munkadíjból, stb. áll.

Nem az ügyből marad ki...

Egyjogász: a bíróság ítélete a perköltségről jellemzően a következőképpen rendelkezik: "pervesztes fél fizessen meg pernyertes félnek x összeg perköltséget". Az ügyvéd ebből kimarad.

Megjegyzem, a kérdező nem válaszolt arra a kérdésemre, hogy mit ítélt a bíróság.

Volt már részem néhány peres ügyben, tapasztalatból mondom, hogy az ügyvéd nem a vesztes féltől, hanem a saját ügyfelétől kéri a munkadíjat - gondolom azért, mert vele áll szerződésben.
Aztán az ügyfél majd behajtja az adóson - ha tudja.

Azt azért halkan megjegyzem, hogy cindurka össze-vissza annyit írt, hogy szóban megállapodott az ügyvédjével 100 ezer forintról, az ügyvéd meg az ügy lezárultával 180.000 + Áfa-t követel rajtuk.

Így még azt sem tudjuk, hogy nyertek-e, azt meg végképp nem, hogy mi van az ítéletben.

Ha vesztettek, akkor a bíróság biztos nem ítélt meg semmilyen perköltséget nekik, így ebben az esetben az ügyvéd nem az ítélet alapján követeli a pénzt, hanem a kettejük megállapodása alapján. (És mint írtam, ebben az esetben az ügyvédnek kell bizonyítani, hogy szóban 180e Ft + ÁFÁ-ban állapodtak meg.)

Ha nyertek, és a bíróság ítélte meg a 180e +ÁFA munkadíjat, ebben az esetben viszont ennek megfizetésére a bíróság nem cindurkát (mint pernyertest) kötelezte (illetve az ítéletben biztos nem rendelkezett a nyertes fél és ügyvédje elszámolásáról), hanem a pervesztest, így ebben az esetben meg azt nem értem, hogy az ügyvéd miért nem a pervesztestől akarja behajtani a munkadíját.

Szóval nekem nem kerek a sztori...

Természetesen. A vita nem is ezen folyik, hanem azon, hogy az ügyfélnek lehet-e illetve célszerű-e reklamálnia, ha a bíróság magasaabb ügyvédi munkadíjat ítélt meg neki, mint amennyiben az ügyvédjével megállapodtak.

Bár a kérdező nem bontotta ki a valóság minden részletét, én annyival bővíteném Maple-Loaf álláspontját, hogy forduljon fel az olyan sarki ügyfél is, aki a megítélt ügyvédi munkadíj egy részét magának akarja megtartani.
Úgy lehet jól egymásra találtak az ügyvédjével.

Szerintem az ügyvédi munkadíj a perköltségnek csak egy része. Így előfordulhat, hogy a bíróság megítél 180.000 Ft perköltséget (amely tartalmazhat illetéket, előlegezett szakértői költséget, stb.), és abból az ügyvédet csak 100.000 Ft illeti meg.

„ Előfordulhat az is, hogy miközben a felek szóban megállapodtak 100.000,– Ft ügyvédi munkadíjban, az ügyvéd a keresetben 180.000,– Ft összegű perköltségigényt terjesztett elő.”
És? Kedves ügyfél megfellebezi az ítéletet, mondván, hogy neki nem kell 180K, elég lesz 100K is? Esetleg le szándékozik nyelni a különbözetet? És azt itt így hogy? Káronszerzés tilalma?

Sharky róka, és akkor egyben cápa is:-D.

Sarki ügyvéd. Sarki róka:-D.

...

Dehogy is nem mondhatja. Előfordulhat az is, hogy miközben a felek szóban megállapodtak 100.000,- Ft ügyvédi munkadíjban, az ügyvéd a keresetben 180.000,- Ft összegű perköltségigényt terjesztett elő.

Abban amúgy Egyjogásznak teljesen igaza van, hogy az ilyen jellegű megbízásokat írásba kell foglalni. A kollégának ezt illett volna tudnia. Gondolom a 180.000,- Ft-ot is így ebben a formában akarja zsebre vágni, vagyis NO ÁFA, NO SZÁMLA.

Én meg azt mondom, hogy forduljon fel az ilyen sarki ügyvéd, aki nem foglalkozik a tv-i szabályozással, számlát nem ad, szerződést írásba nem foglal, de utána meg hőbörög, hogy hol a pénze. Mi ebből a tanulság? Korrekten írásba kell foglalni a megbízást, korrekten kell tájékoztatni az ügyfelet arról, hogy az ügyvédi munkadíj összegéből mennyi az Áfa és korrekten számlát is kell erről adni.

A bíróság mekkora perköltséget ítélt meg? Mert ha 180 ezret, akkor bizony nem mondhatja a kedves megbízó, hogy csak 100-ban állapodtak meg.

Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik. A megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Úgy látszik ügyvéd bácsi/néni az ügyvédi törvény ezen rendelkezését lazán kezeli...

De ami a lényeg:

Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

Azaz nem neked kell bizonyítani, hogy 100000-ben állapodtatok meg, hanem ügyvéd bácsinak/néninek, hogy 180.000 + ÁFÁ-ban.

Ha az ügyvéd esetleg hepciáskodna, mond neki, hogy jó, kérjétek meg az ügyben a megyei Ügyvédi Kamara állásfoglalását.

Tapasztalataim szerint ez hatni szokott.....

Nem sajnos nincs.

tanúd van a szóbeli megállapodásra?

Az lenne a kérdésem, hogy jogos-e az ügyvéd követelése abban az esetben, ha nem foglaltuk írásba a megbízás összegét, csupán szóban állapodtunk meg 100 ezer forintról. Most, hogy az ügy lezárult, ítélet is született az ügyvéd 180.000 + Áfa-t követel rajtunk. Etikus ez egy ügyvédtől?