Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


Táppénz

aser #   2015.03.19. 10:28

Kedves Zengőbérci! Köszi a válaszod :) Lehet, bizalommal lehet fordulni a pénztárhoz, csak a dolgozók 99 %-ka nem tud segíteni alap kérdésekben sem és még abban sem, ki lehet az illetékes. (Lehet, ez nem 99%, csak valahogyan én fogtam ki olyan ügyintézőket, akik passzolták a kérdésemet.) De csak telefonon, mert az e-mail egyelőre úgy látszik, nem működik és a telefon sem biztos megoldás. A jog megillet bennünket ügyfeleket, de én inkább nem a panasz megírására fordítok időt, hanem a válaszok megtalálására. Szerintem sokan így vannak ezzel. Azért köszönöm a leveled. Szép napot.

Zengőbérci #   2015.03.19. 09:37

T.aser!

Az OEP Főigazgatójának többen és többször javasoltuk, hogy hozzanak létre egy két-három főből álló teamet, akik az ügyfelek pénzbeli ellátásaival kapcsolatos elektronikus leveleire gyorsan, hatékonyan és közhitelesen válaszolnak.

A főigazgató asszony nevében Soltész Lászlóné OEP szakértő azt a választ adta, hogy nem áll szándékukban ilyen szervezeti egységet kialakítani, mivel az ügyfelek most is bizalommal fordulhatnak a pénztárhoz, kérdéseiket bármikor feltehetik az oep@oep.hu és a penzbeli@oep.hu e-mail címeken.

Ha és amennyiben ezen elérhetőségekről érdemi válasz az ügyfelek részére nem érkezik úgy az az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatóját, valamint az OEP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztály munkatársait minősíti és nyilvánvalóan ellentétes a Ket-ben is deklarált, a közigazgatás szolgáltató jellegével.

Ezen túlmenően ellentétes az azlábbi alapelvekkel is:

2004. évi CXL. törvény 4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.

(A tisztességes az lenne, ha ésszerű határidőn (22 nap) belül valamilyen választ adnának.)

Attól, hogy az OEP nem tartja be a hatályos jogot, valamint az ügyfeleknek írt levélben vállaltakat attól még a fenti jogszabályi rendelkezések és jogelvek léteznek. Sajnálatos, ha a Kormány a közigszerveivel azokat nem tartatja be.

A lenti panaszában foglaltakat javasolt megküldeni az illetékes miniszter részére.

aser #   2015.03.18. 22:22

A penzbeli@oep.hu -ra én pl. írtam 2x is, de egyszer sem válaszoltak. A Kormányhivatalt én is hívtam, de folyamatosan lepasszoltak, átirányítottak. Az ügyfélkapus 1818-as számon sem tudtam meg semmit, mert azt mondta, tp-s kérdésekben nem őket kell hívni, de abban nem tudott segíteni, akkor mégis kit. Az OEP-pel ugyanez volt a helyzet. Aztán a nagyon sokadik átirányítás, lepasszolás, várakoztatás után az egyik ügyintéző megsajnált és végre adott egy olyan számot, ahol kaptam egy választ a feltett kérdésemre. Igaz kértem írásban is a válaszukat, de eddig ez nem történt meg. Jók ezek az infók Zengőbérci, csak nem szabad feladni az érdeklődést a 28. telefon, e-mailok után és a kártyás telefon is legyen feltöltve, mert nem lesz kevés a végösszeg. Ja meg egy fél nap kell hozzá.

Zengőbérci #   2015.03.18. 15:13

juhaszjani 2015.03.16. 16:04

Üdvözlöm önöket!

December közepén baleseti táppénzre kerültem. Azóta nem tudom ellátni munkaköröm.
Ma kereken fél havi táppénzt kaptam és az lenne a kérdésem, hogy önök szerint miért?
Múlt héten pontban a balesetem harmadik hónapjának napján a háziorvosnál táppénzes felülvizsgáló orvos megvizsgált, és még otthon tartott, hogy gyógyuljak. Köze lehet ennek a felülvizsgálatnak ahhoz, hogy csak fél havit utaltak?

ahogy az előző hozzászóló érzékeltette sok oka lehet annak. Érdemi választ a kifizetőhely/egészségbiztosító tud adni.

Nem, az utóbbinak nem lehet köze ahhoz, hogy kevesebb pénzt kapott.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

aser #   2015.03.16. 20:47

Szia Jani! Én is balesetis tp-n vagyok. Előfordult velem is, hogy kevesebb volt a fizú utaláskor. A munkáltatóm elmondta, ez a tp papírom kései leadásának tudható be. De amint ezt pótoltam, ill. az adminisztrációval utolérték magukat, már utalták is az elmaradt összeget. Egyszer viszont a doki nem 1-es kódot írt rá a tp-es papíromra szokásosan, ezért volt kevesebb a fizú. Aztán kijavították 1-re és a kövi héten már érkezett is a pótlás. Szerintem ne aggódj. Ha a tp papírodon jó a kód és eljutott az illetékeshez, akkor a kövi héten nézd meg a folyószámládat. Ha újra kevesebb, akkor kérdezz rá a miértekre. Szép napot.

juhaszjani # e-mail 2015.03.16. 16:04

Üdvözlöm önöket!

December közepén baleseti táppénzre kerültem. Azóta nem tudom ellátni munkaköröm.
Ma kereken fél havi táppénzt kaptam és az lenne a kérdésem, hogy önök szerint miért?
Múlt héten pontban a balesetem harmadik hónapjának napján a háziorvosnál táppénzes felülvizsgáló orvos megvizsgált, és még otthon tartott, hogy gyógyuljak. Köze lehet ennek a felülvizsgálatnak ahhoz, hogy csak fél havit utaltak?

peak_tibor # e-mail 2015.03.16. 10:25

Köszönöm cincinnatus!

cincinnatus #   2015.03.13. 15:05

Levélben kérje, hogy újra utalják ki a megadott címre az ellátását.

peak_tibor # e-mail 2015.03.13. 13:11

Tisztelt fórumozók!

Mit kell tennem, ha - távollét miatt - nem tudtam átvenni a táppénzem, és azt a posta már vissza is küldte a feladónak (mármint az OEP-nak)?

Előre köszönöm a segítséget.

cincinnatus #   2015.03.09. 15:51

Jav:

  • nem akar otthon maradni
  • tartózkodott
cincinnatus #   2015.03.09. 15:48

kaci84 2015.03.09. 11:26

Sziasztok!

Tisztelt fórumozók!

Kérdésem, hogy ha táppénz alatt bemegyek dolgozni milyen következményei lehetnek?
A táppénz indokolt, szóval nem csalás, csak az illető nem akar otthon maradni.
A kérdés az, hogyha közbe felmondanak, akkor érvényes-e a felmondási vélelem a táppénz miatt?
Kérem csak az válaszoljon aki tudja a pontos jogi dolgokat. A miértekre most ne térjünk ki, megvan rá az ok, hogy miért történik így.

Akkor most kiről van szó? (Bemegyek/nem akar dolgozni)

A TB ellátás igénybevétele -az öregségi nyugdíj kivételével- senkinek sem kötelező. Ha bemegy dolgozni és a teljes keresetét megkapja nem nem jogosult táppénzre.

Ha az orvos döntését felülbírálva bemegy dolgozni, akkor nyilvánvalóan nem keresőképtelen.

Az Mt. 68. § (1) értelmében a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik.
(2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:

  1. a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év.

Álláspontom szerint azzal, hogy a keresőképtelenség ideje alatt nem tartózkodot otthon, hanem az orvos döntését felülbírálva bement dolgozni elveszítette a jogát ahhoz, hogy a felmondási idő a betegség miatti keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődjön.

kaci84 # e-mail 2015.03.09. 11:26

Sziasztok!

Tisztelt fórumozók!

Kérdésem, hogy ha táppénz alatt bemegyek dolgozni milyen következményei lehetnek?
A táppénz indokolt, szóval nem csalás, csak az illető nem akar otthon maradni.
A kérdés az, hogyha közbe felmondanak, akkor érvényes-e a felmondási vélelem a táppénz miatt?
Kérem csak az válaszoljon aki tudja a pontos jogi dolgokat. A miértekre most ne térjünk ki, megvan rá az ok, hogy miért történik így.

angelis # e-mail 2015.02.05. 19:07

Bocsánat, természetesen aprajafalvának szólt a megjegyzésem.

angelis # e-mail 2015.02.05. 19:06

T. Zengőbérci!
Esetleg megkérdezte a munkáltatóját a nejed, hogy mit is jelentett le a munkáltató a MÁK-nak?
Ha nem dolgozott, arra az időre nem jár bér, ez mindenhol, így van.
Keresőképtelenségre betegszabadság, majd táppénz jár, DE egyiket sem számfejtik addig, amíg nem érkezik meg a táppénzes papír a MÁK-hoz és innen indul az ügyintézési határidő.
Lehet, hogy a munkáltató mulasztott a jelentésekkel a MÁK felé?

Minden megyében van ügyfélszolgálat:
http://www.allamkincstar.gov.hu/…szolgalatok/

telefon, e-mail stb.

Zengőbérci #   2015.01.26. 13:30

I

Zengőbérci #   2015.01.26. 13:30

aprajafalva
A MÁK- hoz ami elérhetőséget eddig sikerült szerezni, ez eddig nem jutottunk sokra.

Nesze neked ügyfélbarát közigazgatás....

Panasszal elektronikusan -elnok@allamkincstar.gov.hu-, vagy hagyományos postai úton -1054 Budapest, Hold u. 4.- dr. Dancsó Józsefhez, a Magyar Államkincstár elnökéhez lehet fordulni, aki ha szükséges szétcsap a megyei igazgatói és lletmény-számfejtési irodavezetői között.

aprajafalva # e-mail 2015.01.23. 20:24

T. Zengőbérci!
Köszönöm a választ, utána érdeklődünk, hogy hol történt a probléma, hogy mihamarább túl legyünk rajta. A 2014-es évben összesen a decemberi 3 napot volt beteg csupán asszonykám, és nem az erre az időszakra járó táppénzt nem kapta meg, hanem konkrétan a fél havi fizetését, ezért nem értjük a történetet. A MÁK- hoz ami elérhetőséget eddig sikerült szerezni, ez eddig nem jutottunk sokra.
Köszönjük még egyszer a segítő választ: Aprajafalva

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2015.01.23. 15:07

A keresőképtelenség alatt is lehet közölni a felmondást, de a felmondási idő csak a keresőképtelenség megszűnése után kezdődhet meg.

www.kbs-ugyved.hu

Lizi14 # e-mail 2015.01.23. 13:58

Tisztelt Jogász Hölgyek/Urak!
Sok minden változott a munkatörvénykönyvében, ezért kérném segítségüket.
Ha táppénz alatt felmentenek
mikortól szűnik meg a munkaviszonyom? Milyen módon közölhetik velem a felmentést táppénz alatt?

Zengőbérci #   2015.01.22. 19:55

aprajafalva # e-mail 2015.01.22. 10:00

Tisztelt Fórumozók, Szakértők!
Segítséget szeretnék kérni, kihez lehet fordulni, illetve jogos-e a munkabér visszatartása a következő történésből kifolyólag.
Feleségem logopédusként dolgozik, majd decemberben lázasan beteget jelentett. A decemberi fizetésének csupán kb a felét utalta a munkáltató. A táppénzes papírja január 5-én lett leadva, ennek már 17 napja. A munkáltató annyit mondott akkor, majd hóközi kifizetéssel megkapja, ami azóta sem történt meg. A főnöke véleménye szerint majd a következő havi fizetésével fog hozzájutni a pénzéhez. Most ismét lázasan nyomja az ágyat, így értelem szerűen nem mehet be a gyerekek közé.
Napok óta keressük az infót, hogy a fizetését milyen indokkal tartják vissza, illetve megtehetik? Nincs tudomásunk semmi olyan hivatalos tartozásról, ami alapján a munkabér kifizető bármekkora összeget vissza tarthatna. Továbbá így akkor februárban sem fog fizetést kapni, mert ilyen állapotba került? Hova lehet fordulni, ahol nem az átmászhatatlan fallal találom szembe magam, és tudok elérni valamit, hogy tisztázzuk ezt a problémát?
A segítséget előre is köszönöm és további szép napot kívánok!

T.Kérdező!

Adatszolgáltatása hiányos. Nem tudjuk a keresőképtelenség kezdő napját, illetve hogy jogosult-e betegszabadságra.

Ha és amennyiben felesége 2014-ben 15 munkanapnál több napig volt keresőképtelen akkor a betegszabadságát kimerítette.

Ha feltételezzük, hogy 2014.12.15-én ismét beteg lett fizetésre csakfél hónapra jogosult, az azt követő időre táppénz illeti meg. A táppénz igényt főszabály szerint 18 napon belül el kell bírálni és ki kell utalni, ha ez nem lehetséges 22 nap után előleget kell megállapítani.

(Na ez az a szabály, amit nem nagyon tartanak be a TB kifizetőhelyek/MEP/MÁK).

Ebben az esetben jogosult kamatra, de azt írásban kérnie kell, mert maguktól nem fogják megadni. Azt is csak akkor kaphatja, ha a kamat összege meghaladja az 1.000 Ft-ot.

Látható tehát, hogy vélhetően nem a fizetését tartják vissza, hanem a táppénz ellátását bírálják el késedelmesen, hiszen a tp-es papírt csak nemrégen adta le.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

aprajafalva # e-mail 2015.01.22. 10:00

Tisztelt Fórumozók, Szakértők!
Segítséget szeretnék kérni, kihez lehet fordulni, illetve jogos-e a munkabér visszatartása a következő történésből kifolyólag.
Feleségem logopédusként dolgozik, majd decemberben lázasan beteget jelentett. A decemberi fizetésének csupán kb a felét utalta a munkáltató. A táppénzes papírja január 5-én lett leadva, ennek már 17 napja. A munkáltató annyit mondott akkor, majd hóközi kifizetéssel megkapja, ami azóta sem történt meg. A főnöke véleménye szerint majd a következő havi fizetésével fog hozzájutni a pénzéhez. Most ismét lázasan nyomja az ágyat, így értelem szerűen nem mehet be a gyerekek közé.
Napok óta keressük az infót, hogy a fizetését milyen indokkal tartják vissza, illetve megtehetik? Nincs tudomásunk semmi olyan hivatalos tartozásról, ami alapján a munkabér kifizető bármekkora összeget vissza tarthatna. Továbbá így akkor februárban sem fog fizetést kapni, mert ilyen állapotba került? Hova lehet fordulni, ahol nem az átmászhatatlan fallal találom szembe magam, és tudok elérni valamit, hogy tisztázzuk ezt a problémát?
A segítséget előre is köszönöm és további szép napot kívánok!

Köszörűs # e-mail 2015.01.17. 15:27

2014-ben a szabadság szempontjából a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség számított munkában töltött időnek, azaz a hosszabb tartamú keresőképtelenség arányosan csökkentette a munkavállaló szabadságát. Mivel ez nem felelt meg az uniós szabályoknak, január 1-től a keresőképtelenség teljes egészében jogosít a szabadságra, időtartamától függetlenül. Ennyi a hír, kérdésem pedig az, hogy visszakérhetem, perelhetem-e a tavaly elvont szabadságaimat?
Szabadságharcos.

Dödölle1 #   2015.01.10. 13:01

Tájékoztatásul minden, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai iránt érdeklődő részére:

OEP TÁJÉKOZTATÓ

Változatlan jogosultság mellett egyszerűsödnek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a baleseti táppénz elszámolási szabályai.

(2015.01.09.)

Közleményünkben a pénzbeli ellátások megállapításával kapcsolatosan felmerülő kérdésekre kaphat választ.

Az egészségügyi kormányzat célul tűzte ki, hogy a kieső jövedelmet gyermekvállalás, vagy betegség esetén lehetőség szerint a jövedelmi helyzethez közel álló szinten pótolja, így biztosítva védelmet a családok, munkavállalók számára.

Fontos feladatnak tekinti a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését is, mindezek mellett megőrizve a GYED extra pozitív intézkedéseit, 2015. január 1-től egyszerűsödtek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz számítási szabályai.

Tájékoztatónkkal segítséget kívánunk nyújtani a változások megértéséhez.

A kismamáknak és a betegeknek járó pénzbeli ellátásokat érintő főbb változások

• A gyermekvállalás, a betegség, illetve a munkával összefüggő baleset esetén az ellátások összege az ellátás igénybevételéhez legközelebbi időszak jövedelme alapján kerül megállapításra, így mind a béremelés, mind a minimálbér növekedés hatása érvényesül az ellátások összegében.

• Az egészségbiztosító, a NAV által átadott jövedelemadatok alapján állapítja meg az ellátások összegét, így megszűnik a foglalkozatók (egészségbiztosító és NAV felé történő) kettős adatszolgáltatása.

• A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj akkor is folyósítható, ha az ellátás ideje alatt a korábban végzett munkáért jövedelem kerül kifizetésre.

• Utazási költségtérítés jár annak a kismamának, aki a koraszülött intézményben ápolt gyermekéhez utazik annak érdekében, hogy gyermekét anyatejjel táplálja.

Terhességi Gyermekágyi Segély (THGYS) helyett Csecsemőgondozási Díj (CSED)

A szülési szabadság idejére 2014. december 31-éig született gyermekek esetében terhességi-gyermekágyi segély került megállapításra, amelyet a teljes ellátási időszakra változatlan feltételekkel fizet az egészségbiztosító. A 2015. évben született gyermekek esetében az ellátás változatlan feltételekkel csecsemőgondozási díj jár a kismamáknak.

A változások részletes ismertetése

I. A ténylegesen kieső jövedelmek hatékonyabb pótlása

Kedvező változás, hogy 2015-től a jövedelmet a ténylegesen megkapott fizetés alapján állapítjuk meg. Ennek megfelelően a szerződés szerinti havi jövedelem kiszámítása esetén is figyelembe kell venni a járulékalapot képező pótlékokat, jutalmakat és egyéb kifizetéseket is. A mindennapi életben a jövedelem nem csupán a munkaszerződésben meghatározott összeget jelenti, hanem számos olyan egyéb juttatást, amelyet munkavégzés esetén megkap a dolgozó. A változás célja, hogy amennyiben nem tudja valaki a munkáját elvégezni, akkor erre az időtartamra az ellátás a jövedelmét a lehetőségekhez képest pótolja.

A kereset fogalmának meghatározása lehetőséget teremt arra, hogy ne jelentsen akadályt az ellátás kifizetésében az, ha valaki korábbi tevékenységért kap díjazást miközben ellátásban is részesül.
(Például: 2014. decemberben az igénylőt jutalomban, prémiumban részesítik, de a kifizetés 2015. január hónapban történik meg, amikor a kismama már csecsemőgondozási díjban részesül. Ezen juttatás kifizetése a korábbi szabályozással ellentétben nem zárja ki az ellátás folyósítását.)

II. Valamennyi pénzbeli ellátás alapját a NAV-hoz bevallott jövedelemadatok alapján állapítják meg a kifizetők

A foglalkoztató minden hónapot követően 12-éig az adóhatósághoz bevallást teljesít valamennyi alkalmazott jövedelemére vonatkozóan, ezért 2015. január 1-jétől, amikor pénzbeli ellátást kér a biztosított, a foglalkoztatónak nem kell a jövedelemre vonatkozóan külön adatot szolgáltatni az egészségbiztosító felé is.

• Azoknak a munkavállalóknak, amely munkáltatónál nem működik kifizetőhely, a NAV által megküldött adatból állapítja meg az egészségbiztosítási pénztár az ellátást.

• Abban az esetben, ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor a munkáltató által az adóhatósághoz beküldött bevallási adatokból történik az ellátások számfejtése.

III. Az új számítási szabályok szerint megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbség

Megszűnik a különbségtétel a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között, a nem rendszeres jövedelmek (pl. a jutalom, prémium, stb.) a rendszeres jövedelemmel azonos módon, teljes összegben az ellátás meghatározásának alapját képezik. Az ellátás alapjának meghatározásakor azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek a bevallások adatai alapján egészségbiztosítási járulékalapot képeztek, függetlenül a kifizetés elnevezésétől.
Így a tényleges bevallott jövedelem alapján állapítjuk meg az ellátást.

IV. A terhességi-gyermekágyi segély helyébe csecsemőgondozási díj lépett

A terhességi-gyermekágyi segély megnevezése 2015. január 1-től megváltozott.
A 2014. december 31-ét követően született gyermekek esetében már csecsemőgondozási díjat állapítunk meg.

A csecsemőgondozási díj (CSED) ugyanazon személyeknek, ugyanolyan jogosultsági feltételek mellett jár, mint korábban a terhességi - gyermekágyi segély.

Akinek az egészségbiztosító még terhességi-gyermekágyi segélyt állapított meg, azt az ellátás végéig ilyen elnevezéssel folyósítja.

V. Az egyes, változással érintett pénzbeli ellátások számítási módja

A. A táppénz és a gyermekgondozási díj alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:
2015. január 1-től a táppénz és a gyermekgondozási díj összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a táppénzre, gyermekgondozási díjra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.

Például, ha az igénylő 2015. január 10-étől jogosult táppénzre, akkor 2014. október 31-étől 2014. május 5-ig található meg a 180 naptári napi jövedelem.

A táppénz és a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a táppénz és a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosításban töltött idővel.

• HA IGEN:

Akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

• HA NEM:

Akkor a táppénzt és a gyermekgondozási díjat a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.

4. Ha az igénylőnek a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz és a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A fentieken kívül nem változik az ellátások folyósításának időtartama, valamint az ellátások mértéke sem (vagyis a táppénz mértéke továbbra is 50 vagy 60%, a gyermekgondozási díj mértéke 70%). A maximálisan adható összeg a minimálbér emelkedésével arányosan növekszik. 2014. évben a minimálbér 101.500,- Ft volt, 2015. évben - az emelkedését követően - minimálbér havi összege 105.000,- Ft. A táppénz összege naponta legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része (2015. évben napi bruttó 7.000,- Ft), a gyermekgondozási díj havi összege pedig legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2015. évben havi bruttó 147.000,- Ft) lehet.

B. A csecsemőgondozási díj (korábban. terhességi-gyermekágyi segély) alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

2015. január 1-től a csecsemőgondozási díj összegének meghatározásához szintén meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.
A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

  1. Amennyiben az igénylő, a csecsemőgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a csecsemőgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
  2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a csecsemőgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha a kérelmezőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A csecsemőgondozási díj esetében sincs változás a korábbi terhességi-gyermekágyi segély néven megállapított ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében sem (vagyis a csecsemőgondozási díj mértéke 70%).

C. A baleseti táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

  1. Amennyiben az igénylő, a baleseti táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a baleseti táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
  2. Ha az igénylő az 1. pontban meghatározott időtartamban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A baleseti táppénz esetében sincs változás az ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében. (vagyis üzemi baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 100%, úti baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 90%).

VI. Pénzbeli ellátás folyósítása halálozás esetén

1. Táppénz, baleseti táppénz:

Azokban az esetekben, amikor a táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult az ellátás iránti kérelmének benyújtása előtt elhalálozott, nem volt jogszabályi lehetőség arra, hogy a hozzátartozóknak állapítsák meg az ellátást, holott egy ilyen tragédia során minden segítségre szüksége van a családoknak.

Ezt a helyzetet kezeli a jogszabály azzal, hogy a jogosult halála esetén a hozzátartozók is igényelhetik azt az a táppénzt, baleseti táppénzt, amire az elhunyt életében jogosult lett volna.

2. Gyermekgondozási díj:

Abban az esetben, amikor a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a gyermek meghal, a korábbi szabályozás értelmében a szülő nem kaphatta tovább az ellátást.

Ilyen esetben, a családok nehéz helyzetét méltányolva, 2015. január 1-től a jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adott hónapból legalább 15 nap még hátra van, akkor a szülő az ellátást a következő hónap első napjáig kaphatja. Ha kevesebb, mint 15 nap van az adott hónapból, akkor pedig az elhalálozást követő 15. napig folyósítják a gyermekgondozási díjat.

VII. Méltányos szabályozás a gyermekvállalás esetén

A családosok esetében a jogszabály továbbra is garantálja azt, hogy azok, akik a jogszabályváltozásokat megelőzően döntöttek a gyermekvállalásról, a jogszabályok módosítása miatt ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe.
A 2015. január 1-e előtt született gyermekek után járó terhességi-gyermekágyi segélyt, valamint a gyermekgondozási díjat, az egészségbiztosítónak a jogosultság időpontjában hatályos szabályok alapján, és a 2013. július 15-ét megelőző szabályok szerint is meg kell állapítania, és a magasabb összeget kell folyósítani.

VIII. Ami nem változik

1. az egyes ellátások jogosultsági feltétele
Fontos, hogy sem a táppénznél (baleseti táppénznél), sem a csecsemőgondozási díjnál, sem a gyermekgondozási díjnál nem változnak a jogosultsági szabályok, vagyis ezután is az kaphatja, aki eddig is.

2. a „GYED EXTRA” szabályai

o Több ellátás egyidejűleg történő folyósítása
o Munkavégzés gyed folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után
o A gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama ikrek esetében
o Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj (diplomás gyed)

3. az ellátások iránti kérelmek benyújtásának helye

Az ellátás iránti igényeket a munkavállalóknak a foglalkoztatónál elő kell terjeszteni. Igaz ez a keresőképtelenség, beteg gyermek miatti keresőképtelenség, sőt beteg gyermekre tekintettel kért méltányos táppénzre és a gyermekvállalás miatti igények esetére is. A kérelmeknek a továbbítása a megfelelő hatóságokhoz pedig ezek után is a munkáltatók feladata marad.

Egyidejűleg több munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszonyok esetében a kérelmeket annál a foglalkoztatónál kell benyújtani, amelyik munkaviszonyból a biztosított kéri az ellátást.

Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, stb. pedig, ahogyan eddig is, minden esetben a székhelyük szerinti fővárosi, illetve megyei egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kell, hogy leadják kérelmüket.

Budapest, 2015. január 9.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár
egészség, biztonság

http://www.oep.hu/…aleseti.html

sortie #   2015.01.05. 12:55

csamel 2014.12.30. 15:26
Tisztelt Szakértők !
December közepén történt egy lábsérülésem,vágással ín szakadt el... Műtét után az orvos azt mondta 5 hét gipsz, majd legalább ennyi rehabilitáció. Ebben az évben még nem voltam sem betegszabadságon,sem táppénzen,ez a 2 hét az első ilyen kiesés.
A munkahelyemen köztisztviselek.
A kérdésem az lenne,ha az első 15 nap betegszabadság,ami december utolsó napján nem is merül ki teljesen, de januártól mint másik naptári év, ez újra indul az első 15 nap betegszabadsággal és csak ezután vált Tp-re majd ? Vagy itt nem számít naptári év ?
Köszönöm a választ !
Tisztelettel:
H.Péter

T. Kérdező!
Amennyiben 2014-ben a 15 munkanapot nem merítette ki, de a keresőképtelensége áthúzódik 2015-re, úgy a 2015. évre járó 15 munkanap betegszabadságot 2015.01.01-től kell kiadni/elszámolni és ha ez lejár azt követően fognak táppénz ellátást megállapítani és folyósítani.

Tekintettel arra, hogy „köztisztvisel” további, a TB ellátás megállapításával és folyósításával kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához, mint központi TB kifizetőhelyhez.

csamel #   2014.12.30. 15:26

Tisztelt Szakértők !

December közepén történt egy lábsérülésem,vágással ín szakadt el... Műtét után az orvos azt mondta 5 hét gipsz, majd legalább ennyi rehabilitáció. Ebben az évben még nem voltam sem betegszabadságon,sem táppénzen,ez a 2 hét az első ilyen kiesés.
A munkahelyemen /köztisztviselek/ azt mondták,hogy készüljek arra, ha tartós táppénzen leszek/ akkor az évi kafetériámból is vissza kell fizetni arányosan a 2 hetet,és persze a 2015 évben levő tp időszakra is majd az új kafetéria összegből.
Ezt értem is, ha így döntenek,legyen így jövőre ...
De ebben az évben nem voltam és nem is leszek tartósan tp-en,hisz gondolom az évvel a naptári év lezárul. Vagy nem így van? Akkor miért kell 2 hetet kifizetnem ?
A másik kérdésem az lenne,ha az első 15 nap betegszabadság,ami december utolsó napján nem is merül ki teljesen, de januártól mint másik naptári év, ez újra indul az első 15 nap betegszabadsággal és csak ezután vált Tp-re majd ? Vagy itt nem számít naptári év ?

Köszönöm a választ !
Tisztelettel:
H.Péter