Fizetés nélküli szabadság

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

Kozmáné P.M.A. # 2010.07.27. 11:06

Még egyszer köszönöm nandy! Utolsó kérdésem, hogy erre az időre jár-e még szabi?

Ilona11 # 2010.07.27. 09:48

Munkáltató oldalról érdekelne:ha hozzájárul a próbaidő alatti szabasághoz, minden további nélkül kiírható?jegyzőkönyv kell? vagy tilos kiadni?

nandy # 2010.07.27. 09:41

A gyet alanyi jogon jár.
De azt se feledd, hogy gyet mellett legfeljebb napi 4 órát dolgozhatsz.

Kozmáné P.M.A. # 2010.07.27. 09:35

Nandy!

Köszönöm a gyors választ. Ha megteszi hogy visszavesz, de mégis felmond, ahogy írod, akkor visszamehetek gyet-re, (míg a nagyobb nem tölti be a 18-at lenne egy évem) vagy ezután már a munkanélkülit kell igényelnem?

nandy # 2010.07.27. 09:20

Köteles visszavenni - pontosabban foglalkoztatni -, mert fizetés nélküli szabit csak a munkavállaló kifejezett kérésére lehet adni, akarata ellenére nem!

De ha "visszavesz", akkor fel is mondhat neked, hiszen a legkisebb gyermeked is betöltötte a 3. életévét, így a védelem megszűnik a fizetés nélküli szabadság + 30 nap lejártával.

Kozmáné P.M.A. # 2010.07.27. 09:06

Tisztelt Hozzáértők!

Munkáltatómnál, aki magánvállalkozó 2002. szeptembere óta vagyok alkalmazásba. 2006-ban szültem, akkor helyemre felvett egy főt. 2009. decemberében letelt a gyes-em, letöltöttem az ez időre járó szabadságot, és mivel nagycsaládos vagyok, igénybe vettem a fizetés nélküli szabadságot és a gyet-et. Anyagi helyzetem romlása miatt most szóban jeleztem a munkáltatóm felé, hogy szeptembertől szeretnék visszamenni dolgozni, finoman szólva nem repesett az örömtől. Mire vagyok jogosult ha megtagadja visszavételemet, milyen törvényre hivatkozhatok ez ügyben?

Bazs- # 2010.07.22. 10:13

Dödölle1 2010.07.21. 08:13

Köszönöm a segítséget.

Dödölle1 # 2010.07.21. 06:13

Bazs- 2010.07.20. 22:47

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

(7) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.

1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

8. § Szünetel a biztosítás:

  1. a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve
  1. ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe,
  2. ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt;

3.

  1. az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette;
  2. az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti;

39.§ (2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

Nyugdíj szempontjából ez az idő nem tekinthető szolgálati időnek. Amennyiben kéri, úgy külön megállapodás és járulékfizetés mellett szolgálati időként figyelembe vehető. Lásd Tbj. 34.§.

„Mi történik akkor, ha valaki pl. 25 napig van fn. szabadságon, utána 5 napot dolgozik, majd megint elmegy pl. 25 nap fn. szabadságra ? Ilyenkor hogy alakul a biztosítási jogviszony folytonossága ?
Köszönöm előre is a segítséget.”

A fentiek alapján a biztosítása (Eb. ellátásokra való jogosultság szempontjából) folyamatos, de a biztosítás szünetelése alatt, az 1. naptól köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni! Tárgyban hatáskörrel és illetékességgel az állami adóhatóság (APEH) az illetékes.
Jelen esetben nem alkalmazható az Ebtv. 29.§. (9)!!!!

Lásd:1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
(9) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően

  1. 45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,
  2. amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,
  3. 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók.!!!!

Kovács_Béla_Sándor # 2010.07.21. 04:49

Rémlik, hogy összeadódik.

Bazs- # 2010.07.20. 20:47

T.Cím!
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Egy régebbi hozzászólásban nandy írta, hogy a biztosítási jogviszony megszakad, ha 30 napnál hosszabb idejű fizetés nélküli szabadságra megy a dolgozó (kivéve, ha gyed-en stb. van). Mi történik akkor, ha valaki pl. 25 napig van fn. szabadságon, utána 5 napot dolgozik, majd megint elmegy pl. 25 nap fn. szabadságra ? Ilyenkor hogy alakul a biztosítási jogviszony folytonossága ?
Köszönöm előre is a segítséget.

anne01 # 2010.06.12. 17:57

csabnagy

Kap valamilyen ellátást? (pl. ápolási díj)

csabnagy # 2010.06.12. 07:07

Tisztelt szakerto!

A segitseget szeretnem kerni.
A baratnom, kozeli hozzatartozo gondozasa miatt januar 1-tol fizetetlen szabadsagon van. Nemreg kiderult hogy gyereket varunk.
Az lenne a kerdesem, hogy igy milyen lehetosegek vannak? Ilyen esetben a munkaltato fizeti-e a tb-t? Ha nem akkor utolag be tudjuk-e fizetni? Ilyen esetben lehet-e tappenzt kerni?

Valaszat elore is koszonom.

Menda # 2010.04.07. 06:54

Köszönöm a válaszokat!

vfour # 2010.04.07. 06:43

T.Cím! Elfelejtettem említeni, lehet, hogy ez változtathat a dolgon, hogy mellékállásban szellemi szabadfoglalkozású művészként (fafaragó népi iparművész vagyok)dolgozom, aminél a munkáim után csak SZJA-t kell fizetnem!

nandy # 2010.04.05. 21:16

Ha a fizetés nélküli szabi alatt lesz másik biztosítási jogviszony, ez lehet akár heti 1 órás munkaviszony is, akkor nem kell eü. szolg. járulékot fizetni.

vfour # 2010.04.05. 17:34

T.Cím! 2010.04.15-től elméletileg engedélyezték számomra az igényelt 3 hónapos fizetés nélküli szabadságot mellékállásom miatt. Közalkalmazottként -mentősként-dolgozom már 2001. április 9. óta. Konkrét kérdésem az lenne, hogy ez alatt a 3 hónap alatt milyen járulékfizetési kötelezettségeim vannak és milyen irányba?! Gondolok így pl.a TB-re, munkavállalói járulékra,magánnyugdíj tagdíjra, stb,... Pontosan mi vonatkozik ez alatt a 3 hónap alatt rám? Úgy hallottam, valamiféle megegyezéssel a munkaadót is lehet kérni, hogy ezeket rendezze! Igaz ez? Ha nem, akkor nekem milyen teendőim vannak, hogy tisztességesen "rendezhessem soraimat"? Mi alapján és honnan lehet a fizetendő összeget, vagy összegeket megtudni?
Mihamarabbi válaszát előre is köszönöm!

nandy # 2010.04.02. 15:26

„Ha jól tudom, fizetés nélküli szabadság alatt szünetel a biztosítás ... kivéve, ha a4.500,– Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot befizetik a munkavállaló után. ”

Ez így nem helyénvaló... A biztosítási jogviszony megszakad, ha 30 napnál hosszabb idejű fizetés nélküli szabadságra megy a dolgozó (kivéve, ha gyed-en stb. van).
A havi 4.950,-Ft eü.szolg. járulékot azért kell fizetni, hogy természetbeni eü. ellátásra jogosult legyen az illető. Klasszikus biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet, nem jár utána táppénz, és nem köti össze a biztosítási jogviszonyokat sem.

Dödölle1 # 2010.04.02. 11:50

Menda 2010.04.02. 13:12
Ha jól tudom, fizetés nélküli szabadság alatt szünetel a biztosítás – meghatározott esetek kivételével – kivéve, ha a4.500,– Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot befizetik a munkavállaló után. Kérdésem az volna, hogy a járulékot kinek kell fizetni, a munkáltatónak, vagy a munkavállalónak. Ha a munkavállalónak kell fizetni, a felek megállapodhatnak-e abban, hogy a munkáltató fizeti helyette?
Előre is köszi a választ.
Menda 2010.04.02. 13:12

---------

1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

39.§. (2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

(4) A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

(5) A járulékfizetés átvállalásáról a (2) bekezdés szerinti kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesít, az egészségügyi szolgáltatási járulékot a (2) bekezdés szerinti kötelezett köteles megfizetni.

(6) Az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett által az Art. 20. § (6) bekezdése szerint hozzá bejelentett adatokat a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton megküldi az Egészbiztosítás Alap kezeléséért felelős szerv részére.

Menda # 2010.04.02. 11:12

Ha jól tudom, fizetés nélküli szabadság alatt szünetel a biztosítás - meghatározott esetek kivételével - kivéve, ha a4.500,- Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot befizetik a munkavállaló után. Kérdésem az volna, hogy a járulékot kinek kell fizetni, a munkáltatónak, vagy a munkavállalónak. Ha a munkavállalónak kell fizetni, a felek megállapodhatnak-e abban, hogy a munkáltató fizeti helyette?
Előre is köszi a választ.

Zancsa # 2010.03.24. 12:16

Köszönöm szépen, sokat segítettél.:)

Ancsa

nandy # 2010.03.24. 12:10

Bár nem volt kérdés, de azért figyelj arra is, hogy ha ez a dolgozó egybefüggően 30 napnál hosszabb ideig volt/lesz fizetés nélküli szabin, akkor sok minden másképp van.
Pl. arra az időszakra nem jár neki rendes szabadság.
A táppénz esetében pedig más lesz a táppénzalap, és csak annyi napra jár táppénz, ahányat a fn. szabi után dolgozott (esetedben a betegszabadság ideje).

Ja, és a statisztikai állomány átlagából is ki kell venni.

nandy # 2010.03.24. 12:06

Hát ha az alkalmazott bejön, bemutatja az orvosi igazolást (nagyalakú), és kéri írásban, hogy a fn. szabit zárjátok le, akkor úgy kell tenni.
De ha nem kéri, és az orvosi papírokat sem hozza, akkor te bizonylat hiányában nem tudsz bejelenteni, számfejteni :)

Az egésznek az a lényege, hogy a fizetés nélküli szabit bizonyos esetekben kötelezően adni kell a munkavállaló számára (ilyen a közeli hozzátartozó ápolása céljából kapott is). Megszűntetni pedig akkor kell, ha a dolgozó kéri, vagy ha lejárt a törvényben, külön írásos megállapodásban kikötött időtartam.

„139. § (1) A munkavállalónak - kérelmére - a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra (a továbbiakban: ápolásra) szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
(2)
Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs. ”

Ha rendes szabadság időtartama alatt történik, akkor szerintem kötelező szabadság helyett táppénzre venni, ugyanis nem rendelhető el szabadság olyan napra, amikor a dolgozónak egyébként sincs munkavégzési kötelezettsége - márpedig a keresőképtelenség alatt nincs.

Zancsa # 2010.03.24. 11:49

:) Köszi Nandy, igazad van. Munkáltatói oldalról vagyok érdekelt a dologban. Munkavállaló fizetés nélküli szabadságot kért, mert felnőtt, nagy fiát műtik, ezalatt vált ő is keresőképtelenné. A munkavállaló szóban közölte ezt a tényt, írásban is kérnie kell h meg szeretné szakítani a fizetés nélküli szabiját? (a biztosítás szünetelésének kezdetét, végét Apeh fele jelenteni kell)
A rendes szabadság alatt keresőképtelenné váló munkavállaló esetét elméletben kérdezem csak. Ha lenne ilyen, nem tudnám mi a teendőm, mint munkáltató.

Köszönöm :)

Ancsa

nandy # 2010.03.24. 11:18

Rendes szabadság esetén pedig a szabadság helyett jár a betegszabadság és a táppénz.

Kicsit konkrétabban nem tudnál kérdezni? Mert így általánosságban regényt lehetne írni.:)

nandy # 2010.03.24. 11:17

Ha a fizetés nélküli szabadságot nem gyermek/hozzátartozó ápolása stb. miatt kaptad, tehát nem kapsz GYED-et, gyes-t, ápolási díjat, ilyesmit, akkor a biztosítási jogviszonyod a fiz.n. szabi 31. napján megszakadt. Új jogviszonyt pedig nem létesítettél, tehát nem vagy jogosult táppénzre.

Talán meg kellene szakítani a fn. szabit, és akkor a keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadságra járó bért kapnál a munkáltatótól, utána pedig kb. 20-21 nap táppénzt. Ha még ez után is keresőképtelen vagy, már csak méltányossági alapon kérhetsz táppénzt, mert egyébként nem jár.