Mindent megtehet a munkáltató?

A munkahelyemen számítógéppel is dolgozunk, elég sokan. Egy szép napon a munkáltatóm lezárta a beosztottak könyvtárát, benne egy könyvtárat amiben nekem is voltak dolgaim, de nem csak nekem. A holmimhoz nem engedtek hozzáférni, mert a fönököm indoklása szerint a számítógép az övé, ezért ami rajta van az is.
A vita elfajulásával valószínűnek tartom, hogy egy általam szerkesztett cuccot akart megszerezni és nekem felmondani.
De vajon megteheti mindezt?
Ha valakinek tudomása van hasonló esetről, vagy segíteni tudna, kérem jelezze.

Kellene lenni egy adatkezelési, adatvédelmi szabályzatnak, ki, mire használhatja a gépet, magán dolgokat tárolhat-e, folytathat -e magánlevelezést.
Ha nincs ilyan szabályzat,én úgy gondolom nincs joga túrkálni a leveleidben.
Persze más a helyzet, ha abban a munkával összefüggő dolgok vannak, ahhoz van joga. A könyvtár nevéből is kiderül- gondolom naivan- munkahelyi vagy privát.
Arra úgy gondolom nincs felhatalmazásod, hogy munkaidőben, a munkáltató gépén privát dolgokat tárolj (atok).
Vannak itt hozzáértőbbek, de olvastam hasonló esetekről. S ha az ő gépén munkát végeztél, s nem neki, magadnak, hát nehéz helyzetben vagy.
Mindenképp nézz utána létezik-e ilyen szabályzat! Ha létezik emlékezned kell, aláírtad-e.
Egy példa, gondolom teljesen más területről, mely szabályozott, szigorúan. APEH dolgozónak felmondanak, mire visszaér a kábulatból asztalához, már nincs is hozzáférése ahhoz a géphez , melyen dolgozott. Érthető.

Ha nincs ilyen szabályzat, akkor az pont azt jelenti, hogy semmi személyeset nem tehetsz föl a gépedre, és azt magáncélra nem használhatod. Ugyanez a helyzet a cég bármely más eszköze, tulajdona viszonylatában is, ha nincs engedélyed mondjuk az autó vagy telefon magáncélú használatára, akkor nem használhatod arra, ez elég természetes, nem értem miért gondolják sokan, hogy a számítógép, a céges e-mail, és hasonlók különbözőek lennének.

Ha az általad szerkesztett cucc magánügy, akkor nagy bajban vagy, mert tilos dolgot műveltél, ha az általad szerekesztett cucc céges ügy, akkor az meg az övé és kész.

Hát azért olyan nagy bajban szerintem nincs. Ugyanis a levéltitok a számitógépes emailekre és levelekre is vonatkozik. Tehát a munkáltató nem mehet bele abba, ami egyértelmüen magán. De persze Te is hibás vagy, a magán dolgot nem kellett volna ott tárolnod, vagy le kellett volna védened. Szerintem bárki dogozik munkahelyi számitógéppel, tesz rá magán jellegü dolgokat. A szabály pedig az, hogy amit neked kifejezetten nem tiltanak, azt megteheted. Tehát ha nem irtál alá olyat, hogy magán jellegü dologra nem használod, és rendszeresen munkaidő után bent maradsz, vagy ebédidődben ebéd helyett magán dolgokat gyártasz, ráadásul erről a főnöködnek is tudomása volt és nem szólt érte (ezt a munkatársak bizonyithatják) akkor jogszerüen jártál el. Természetesen ha figyelmeztetett, hogy ezt nem teheted, vagy munkaidőben gyártottad ezeket, akkor gáz van, hacsak ez is nem elfogadott.

Például nap közben a fórumra irogatsz néha - pihenésképpen, tanulásképpen - mig mások az irodán ugyanugy munkaidő alatt dohányozgatnak, beszélgetnek, passziánszoznak, vagy bármi mást játszanak a gépen, viszont a munkád rendben van, sőt, rendszeresen munka után is bent maradsz ha kell, akkor egyetlen munkaügyi biróság nem fog elitélni. (Legalább is remélem.)

A főnököddel irásban közöld, hogy mely file-k tartalmaznak magánjellegü adatokat, kérd, hogy lemásolhasd a gépről és kérd a magánjellegü file törlését, és ha megtagadja levéltitok megsértése miatt feljelentheted. Persze az irást vetesd vele át.

"Ugyanis a levéltitok a számitógépes emailekre és levelekre is vonatkozik." Naná, hogy vonatkozik, csakhogy a céges emailekre érkező levelek a cég és nem a szeméyl levéltitkai, akármit mondd az ombudsman (akinek értelmezése egyébként nem jogszabály), ugyanis figyelmen kívül hagyta azt, hogy normál levélnek a cég címére való érkezése esetén, még ha azon személy neve is szerepel az minden esetben a cég leveleének tekinettndő, nem látom be, hogy egy email esetén miért volna máshogy.

A munkaeszközökkel kapcsolatban a szabály az (ez már csak az adójogból és amunakjogból, valamint abübntetőjogból is következik), hogy a rendelkezésedre bocsátott munakeszközt csak munkára használhatod. Ha például a céges teherautót mondjuk saját magad költöztetésére használod engedély nélkül, akkor sikkasztást követsz el, tehát nem kell tiltani, ahnem meg kell engedni a magánhasználatot. persze ebben az esetben az ÁFÁ-t a cég nem igényelheti vissza. ez uyganúgy igaz a számítógépekre is. ezen az sem változat, ha valamilyen általam fel nem fogott okból az emberek a számítógépet, és az IT környezetet szabad prédának tekintik.

Tehát sak kifejezett engedéyl birtokában használhatod magáncélra a számítástechnikát, csakúgy mint bármely más munkaeszközt.

Azt hiszem mégis bajban van, mert, ha jól értem nem levélről van, valami munkáról, ami vita tárgya lehet, kinek és milyen célból, s miért a munkaadó gépén végezte.
A levéltitok egy más kategória, ha nem szabályozták, hogy nem használhtaja magán célra a gépet, leveleit nem olvagathatják. A számítógép ma már annyi, mint a telefon. A munkáltató vagy szabályozza, hogy megfizeted, ha magán célra is használod, s okosabb dolog, mint minden apró-cseprő dolog miatt szabadásra menni a dolgozónak.
A másik, talán mintha kötelező is lenne adatavédelmi szabályzatot készíteni a munkáltatónak, s ha elmulasztotta... hát az ő baja, s személyes dolgaim után bizony ne túrkájon. A számítógépen végzett munka, egy-egy levélváltás úgyszólván elkerülhetetlen, ha nem szabályozzák le. E szerint, amit én itthon dolgozom a saját gépemen, s levelezek hivatalos ügyben, ahhoz a munkáltatómnak semmi köze? Ez is vices lenne, a legtöbb doksim az itthoni gépemben van, mert jobb, mint a munkahelyi, mely betelt, jó persze lementem stb. , de sok anyag kell, visszamásolom, s ismét ott vagyok, ahol voltam. Tehát szabályozatlan dolog, s én sem tekintem saját dokumentumnak, a munkát, ami itthoni gépemen van. A szabályozatlanság mellett viszont joggal várom el,hogy ne túrkáljanak abban a minimális személyes dologban, ami esetleg azon a gépen van. Ettől függetlenül, én eleve úgy dolgozom, hogy ilyen megelepetés ne érjen, nem tárolok bent én semmit, ami személyes, nyugodtan belenézhetnek.
A levéltitok alatt én csak azt értem, hogy óhatatlan, valaki csak a hivatali címem ismeri, oda ír nekem egy magán jellegű levelet, s én válaszolok rá, ha nem szabályozta munkáltatóm, nincs joga olvasgatni. Ez a veszély sem fenyeget, ha előfordul ilyen, megy a magán címem és törlöm.
Azt hiszem a kérdezőnél komolyabb dologról van szó, s nem tartozik a levéltitok kategóriába, nem levélről van ott szó, tehát butaságot csinált, ha már dolgozott valamit, le kellett volna mentenie, s eltennie. Ha meg más gépén próbált alkotni valamit az bizony nagy butaság volt.

A dolog szabályozott, és pont úgy mint a telefonnal, vagy a kalapácscal, vagy a targoncával, ami a munkáltatóé, a munkáltató rendelekzik, és engedély hiányában azt magáncélra nem használhatja senki. Tehát szó sincs arról, hogy ha nincs tiltva, akkor lehet. Nem lehet. A munakjog, a Ptk, és más jogszabályok ezt egyértelműen rendezik. A munkáltató adatvédelmi szabályzata csak a jogszerűen birtokába jutott adatok kezeléséről szólhat, nyilván a jogszerűtlenül a számítógépre tett adatokról nem szól.

Ehhez semmiylen módodn nem kapcsolódik az a probléma, hogy ha valaki otthon a gépén dolgozik, akkor ahhoz amunkáltatónak mi köze. ha a dolgozó hajlandó közölni amunkáltatójával akkor megtudja, ha nem akkor meg nem. Kész. De ez álprobléma, nyilván ha még az otthoni gépen is olgozik, akor a munkája eredményét közölni fogja.

Ez a kérdés, egyértelmű és szabályozott. magáncélra senki sem használhatja a munkáltató eszközeit (akár csak digitális formában létező eszközetit, mint az e-mail sem) engedély nélkül. Ezt a munkáltató bármikor ellenőrizheti, olyan módon ahogy csak jónak látja. nehogymár a szeméyles adatok védelme mögé bújva ne lehessen ellenőrizni, hogy adolgozó mit csinál a munakeszközével.

Kivételesen nem értek veled egyet big. Ha magáncélu levelet irtam a munkahelyemen, a munkahelyi gépen, akkor lehet, hogy munkajogi szempontból hibáztam, de ez még nem jogositja fel a céget arra, hogy belenézzen a levelembe, ha közlöm vele, hogy az magánlevél. Azt, hogy magáncélra használtam a gépet szankcionálhatja max, meg használati dijat kérhet stb. De a magántitok az magántitok. Az pedig, hogy én megszegtem a szabályt, nem jogositja fel a cégemet, hogy ő is megszegje.

Bármi is az, amit bivalyko a gépére tett, közölje a munkáltatójával, hogy az magántitok, és a munkáltató nem nyulhat bele. Ha büncselekmény bizonyitékai vannak a gépen, akkor természetesen a rendőrség - a törvény keretei között - lefoglalhatja. De a munkáltató akkor sem.

És most akkor nem is beszélek arról, hogy van 7 email-cimem, egy része a nevemmel kezdődik, utána @ és utána jön az email-kiszolgáló rendszer (freemail, axelero stb.). Ha valaki elkeveri, és véletlenül a céghez küldi a magánlevelemet, a cég gépére kerül, de az attól még magánlevél, és nem nyithatják meg az engedélyem nélkül. Ha olyan a rendszer, hogy iktatják a beérkező email-eket (pl. a providenciánál), akkor ezt nyilván tudomásulvettem - ha nem tetszik, jobban vigyázok, hogy oda ne küldjenek semmit, vagy máshova megyek dolgozni -, de ha nem olyan, akkor a magánlevél email-ben is magánlevél, ha arról megállapitható hogy az, vagy én közlöm, hogy az enyém.

Jelen esetben egyébként a srác azt irta, hogy egy munkájáról van szó (talán program). Ha pedig az övé, akkor a munkáltató, ha már közölte a dolgozója, hogy a sajátja, nem nézheti meg. Ha ott csinálta munkaidőben, max levonhatja a munkabéréből a kieső időt, és felszámithat géphasználati dijat, esetleg fegyelmivel elküldheti a dolgozóját, kártéritésre kötelezheti stb, de meg nem nézheti a programot. Ha már megnézte, és szerinte büncselekményt valósitott meg vele, akkor feljelentést tehet, és bizonyitékként tálalhatja, de a magántitok megsértését ettől még megállapithatja a biróság.

Tehát jelen esetben el kell határolni a magántitkot és a cégnek azzal okozott kárt, hogy munkaidőben, munkahelyen, céggépen csinálta valaki. Egyik jogsértés nem adhat okot a másikra.

derill: veled értek egyet, teljes mértékben!

Derill ismét zseniálisat alkotott! Három hozzáfűzni valóm van a lentebbi összes íráshoz:
1.Nem kell feltétlenül aláírni valamit, hogy vonatkozzon rám. Van vezérigazgatói utasítás is a világon, ill. egyéb jogforrás, ami vállalati jogként az én aláírásom nélkül is működik, és köteles vagyok ismerni! Elég a munkaviszony létesítésekor annyit aláíratni, hogy a szolgálati helyen rendelkezésre álló szabályzatokat köteles vagyok ismerni, és ha van egy szekrényre való, pár napig ott marad az ember délután...
2.Ha az e-mail-ezést mások is folytatták, és eddig nem szóltak érte, akkor bivalyko abban a hiszemben írogatta a magánleveleit a gépen, hogy ezt a cégnél - ha a munka már rendben van - nem tiltják. Jóhiszeműen tette fel a leveleit, mert úgy gondolta, nem néznek bele, és nem tesz tilos dolgokat. Az "abban a hiszemben tettem" jellegű bizonyítás működik a Munkaügyi Bíróságon is, de kérdés: melyik alkalmazott vallja-be ezután, hogy ő is tette? Magyarul: tanút nem tud bivalyko állítani, így ez nem használható. De ettől még magánlevél a magánlevél (lásd: derill).
3.Kérdés, hogy a főnök nem azért tette-e ezt a lépést, mert már párszor szólt, hogy fejezze már be a maszekolást az illető, és többszöri felszólítás ellenére sem hagyta abba? Én a főnök helyében ezt mondanám a bíróságon... És bizonyítsa be valaki, hogy pontosan mi volt a könyvtárban, és hogy a főnök a magáncélú levelezést megnézte-e? Mert hogy lehetősége volt rá, az egy dolog, lehet ő még levéltitkot tiszteletben tartó ember! (ezzel persze nem a főnököt védem, csak próbálok az ő logikájával ellenérvelni). Ha nem erről volt szó, akkor viszont elvárható lett volna tőle, hogy előre szóljon: a kóbor e-maileket, meg a leveleket, iratokat, szerzői jog alá eső dolgokat (pl. vállalati újságba írt újságcikk, adatbázisok, melyeket külön a munkáltató megbízása alapján készített a munkavállaló a munkakörén kívül és így nem képezik a munkáltató tulajdonát) törölje le a gépről a munkavállaló, mert zárolja a gépet/másikat kap helyette stb.
4.Fegyelmit adni azért, mert valaki magáncélra használt 5-10 percre egy számítógépet??? Ez nagyon súlyos következmény egy nagyon csekély dologért! Ha a munkáját rendben elvégezte valaki, és nem a munka helyett csinálta a maszek ügyet, akkor rendkívül méltánytalan ellenlépés!

Továbbra sem értek egyet azzal, hogy lehetne a munkáltóm eszközeit magáncélra használni, annak kifejezett engedélye nélkül, és hogy bármi is korlátozná a munkáltatót ennek ellenőrzésbéne. Az nyilván nem korlátozhatja, hogy valaki szabályellenesen magántitkokat tárol a gépén. A munkáltató ellenőrizheti a használatot, ha realizálja, hogy magántitok van ott, úgy azt természetesen nem kezelheti (de ebből következően véleméynem szerint nem is tárolhatja, tehát törölni köteles további viszgálat nélkül), de mindenképpen ellenőrizheti, és szankcionálhatja.

A munkáltató jogszerűen indul ki abból, hogy engedéyle nélkül magántitok nem lehet a gépen, és ha ellenőrzése során mégis ilyenbe botlik, akkor az általa elkövetett jogsértés nem volt akaratlagos.

Nem lehet úgy értelmezni a jogot, hogy az a jogsértőknek visszaélésszerűen adjon védelmet. Ez még a magántitok védelmére is igaz.

Az, hogy a jogsértés akaratlagos-e? Honnan tudod, hogy végigolvasta-e a magánlevelet, vagy csak megnyitotta, látta, hogy másé, és becsületesen bezárta? Itt az a kérdés: megtörtént-e a jogsértés vagy sem! Az akaratlagosság kérdése csak enyhítő körülmény lehet. A kérdés: a főnök tett-e valamilyen intézkedést a magántitok védelme érdekében, mielőtt lezárta a gépet? Arról ugyanis valószínűleg tudott, hogy ilyen jellegű dolgok vannak a gépen, különben nem zárta volna le bosszúból vagy akár csak ellenőrzés végett! Azért az ellenőrzésnek is vannak korlátai!
Az igaz, hogy szankcionálható a munkaeszköz jogellenes használata, és sorozatos, többszöri figyelmeztetés után esetleg fegyelmivel is, meg a géptől való eltiltással is, de első alkalommal semmiképpen sem alkalmazhat súlyos megtorlást! Azért nem egy adatbázis feltöréséről van szó! Én a válaszlépés ellensúlyát kifogásoltam, nem azt, hogy nem teheti meg.
Természetesen nemcsak joga, hanem - mivel munkahelyi adatvédelem is van - kötelessége a munkáltatónak az, hogy ellenőrizze a számítógépeken tárolt fájlok tartalmát. Már csak szoftver jogok miatt is (pl. illegális letöltések, programok stb., nem kell magántitok után kutatnia). Még csak bejelenteni sem köteles az ellenőrzést, ez is igaz.
Mindezek tükrében azt mondom: ha oly becsületes lenne a munkáltató, akkor a megfelelő súlyú jogkövetkezmények alkalmazásával párhuzamosan felszólítaná a munkavállalót, hogy tüntesse el a gépről azokat a dolgokat, amik nem odavalók, vagy ha már bele sem törölhet, mert nincs joga, akkor a gép előtt ülve készítsen listát a törlendő fájlokról. Ezután ha rajta marad valami a gépen, azért a munkáltató a további hozzáférés vonatkozásában nem vállalja a felelősséget. Ezzel az ellenőrzés is elérné a célját, a munkavállaló is leckét kapna, hogy nem lehet magáncélra használni a munkahelyi eszközt, és a magántitok védelmének is eleget tennének.
Azért ez így lenne korrekt, nem?

A korrekt az lenne, ha a munkavállalók nem élnének vissza a munkáltatók eszközeivel. Én úgy látom, hogy a probléma ebből a visszaélésből követekezik, ezért a visszaélésszerű joggyakorlás tilalma miatt nem hivatkozhat senki az adatvédelemre annak érdekében, hogy a jogsértő állpot fennmaradjon, vagy, hogy ennek ellenőrzését meghiusítsák.

A munkavállaló nem egyszerűen fegyelmi vétséget követ el, de megfelelő körülmények dennállása esetén ez akár sikkasztás is lehet, illetve a munkáltatót súlyos anyagi illetve büntetőjogi kockázatoknak teszi ki, nem hiszem, hogy ezen jogos érdekek védelme ellenében szerintem a dolgozó magántitokhoz fűződő joga, ami ráadásul egy jogsértés következtében keletkezett semmiképpen sem bír semmiféle jelentőséggel, a jogok ütközése során itt csak és kizárólag a munkáltató jogai, jogos érdekei kerülhetnek ki, mint győztes jogok.

A személyes adatok védelme itt abban merülhet ki, hogy nem kezelheti a más (a szeméyles adat tulajdonosa) jogsértése által tudomására jutott személyes adatokat, de ajogsértés mikéntje miatt kizárt, hogy a jogsértés anélkül napvilágra kerüljön, hogy a személyes adatokat legalább részben megismerné.

Én nem a visszaélésszerű joggyakorlás megakadályozásából indulok ki, hanem abból, hogy az embernek alapvető emberi jogai vannak, melyet nemcsak törvények és az alkotmány, hanem nemzetközi szerződések is deklarálnak. Ilyen a magántitokhoz és a levéltitokhoz fűződő jog is.
Álljon itt egy-két szép példa, ki mindenkit illet meg:
19/1995. (XII. 13.) BM rendelet a rendőrségi fogdák rendjéről: "2. § (1) A fogvatartott

3. előzetesen letartóztatott a hozzátartozójával és - az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság jóváhagyásával - más személyekkel levelezhet..."

1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról:
"36. § (1) Az elítélt jogosult a hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a büntetés-végrehajtási intézet által engedélyezett személyekkel való levelezésre, a levelek gyakorisága és terjedelme nem korlátozott;"
A levéltitokhoz fűződő jog ezekben az esetekben csak a fogvatartás, illetve a bvh eredményessége érdekében korlátozható.
Hát kérdem én: ha egy jó magaviseletűnek mutatkozó börtöntölteléket megillet a levéltitokhoz fűződő jog, akkor egy napi 10 percet magáncélú levelezéssel töltő munkavállalót miért nem? Talán egy kicsit nagyobb súlyú a cselekmény, ami miatt börtönbe lehet kerülni, mint egy szimpla fegyelmi vétség.
"Nem lehet úgy értelmezni a jogot, hogy az a jogsértőknek visszaélésszerűen adjon védelmet." Ez igaz. De különítsd el a cselekményre vonatkozó szankciótól való védelmet az emberi jogoktól. A szankciótól nem véd meg az, hogy a levéltitkot és a magántitkot a főnök tiszteletben tartja. Az emberi jogok bizonyos csoportjai korlátozhatók csupán, ezek közé tartozik a magántitok és a levéltitokhoz fűződő jog is, és az alkotmány szerint csak törvényben lehet korlátozni. A főnök nem jogosult tehát a magántitokhoz fűződő jog korlátozására! Õt nem hatalmazza fel egyetlen törvény sem!

Ez ennél sokkal szimplább.

Itt két alapvető jog ütközik: a tulajdonhoz való jog és a magántitokhoz való jog.

Az adott helyzetben az elsőre való igény a törvények erejénél fogva jön létre, és mint iylen nyilván jogszerű. A második igény a jelen helyezetben egy jogsértő magatartás eredményeként jön létre, és ráadásul az első igény védelme nem képzelehtő el anélkül, hogy a második igény valamilyen módon sérülne. Így a második igénynek adva a védelmet visszaélésszerű joggyakorlás jön létre, tehát az igény nem méltányolható, az alapvető jogok ütközésénél az első igényt kell figyelembe venni. Nyilván ezen igény érvényesítése sem mehet túl az ezen igény védelmét minimálisan szolgáló intézkedéséken, azza, amint a magántitkot észreveszik, azt nem kezelheti, maximum azonnal törölheti. Ez nem aszankciótól való védelem, mint azt próbálom már egy ideje kifejteni, hanem egy alapvető jog, a tulajdonhoz való jog védelme szemben egy jogszerűtlenül keletkezett jogos igény védelmével, az hogy ezután szankció következik vagy sem másodlagos kérdés.

Ahogy én nézem van itt egy súlyos félreértés a magántitok védelmével kapcsolatban. A magántitok véletlen észlelése nem tilos, annak jogszerűtlen megszerzése vagy kezelése tilos. A vélatlen észlelés után vagy azonnal törlik, vagy bizonyítékként megfelelő módon megőrzik, rögzítik (véleményem szerint erre csak megfelelően felhatalmazott hatóság jogosult).

Én semmi analógiát nem látok az elítélteknek ENGEDÉLYEZETT magánlevelezére, és a dolgozóknak NEM ENDELYEZETT munkaeszközhasználat között. Az egyik a magántitok engedáéylezett körben történő védelmét szolgálja, amásik tulajdonjogot véd. Nem is azonos jogok védelméről van szó.

A dolgozó munakidejében egy percet sem töthet magánlevelezéssel, hacsak nem oylan a munakidőbesoztása, és az eszközök használatára van engedélye. Ez az alapfelállás.

Kicsit elmentünk a konkrét ügytől. Amit big és k.v.b. irt, azokkal egyetértek, bignek azon állitásával is, miszerint a munkavállaló nem használhatja magáncélra a munkáltató eszközeit, de ha már megtette, ez nem indok a munkáltató számára arra, hogy ő is jogsértést kövessen el, megsértse a levéltitkot, feltéve, hogy a munkavállaló irásban közli, hogy az van rajta, és megjelöli a file-ket, amelyekben az van. Ezért adtam ezt a tanácsot, hogy tegye ezt.

A megnézés ellen egyébiránt le lehet védeni egy levelet: eszközök, beállitások, mentés résznél.

Aki programot tud irni, az valószinüsithetően a programot is le tudja védeni, tehát a főnök nem tud belenézni. Fel nem törheti, mert az már magántitok megsértése lenne, meg nem is egyszerü. Ha büncselekmény gyanuja merül fel (illegális szoftware) akkor a rendőrség teheti meg.

Jelen ügyben a srác magánprogramja, vagy levele lehet "valószínűnek tartom, hogy egy általam szerkesztett cuccot akart megszerezni és nekem felmondani."

A srác tehát tudja, hogy felmondási okot tartalmazott a cucc. Bármi is történt, nem nézhet bele a főnök, de tény, hogy nem tudni, hogy belenézett-e, ha nem volt levédve. A jelszóvédelmek elég hatékonyak a word-ben is, ha jó a jelszó - olvastam a PC Wordben - 6 millió év alatt töri fel egy nagyon jó számitógép, de meg van az esélye, hogy már 3 millió év mulva ráakad a helyes megoldásra, ha a teljes ASCII kódból választ max karakteres jelszót. És akkor egész nap szünetmentesen dolgozik. Ennyit egy munkáltatónak nem ér meg a cucc - szerintem.

Nézzük az "alapfelállást", big! Bivalyko ezt írta: "Egy szép napon a munkáltatóm lezárta a beosztottak könyvtárát, benne egy könyvtárat amiben nekem is voltak dolgaim, de nem csak nekem. A holmimhoz nem engedtek hozzáférni, mert a fönököm indoklása szerint a számítógép az övé, ezért ami rajta van az is. A vita elfajulásával valószínűnek tartom, hogy egy általam szerkesztett cuccot akart megszerezni és nekem felmondani. "
1.A két jog ütközése nem megállapítható, mert ütközés akkor van, ha a két jog közül választani kellene ahhoz, hogy az egyik teljesülhessen, itt viszont a tulajdonjog gyakorlásával párhuzamosan a magántitok védelméhez fűződő jognak is eleget lehet tenni, és ezt Te is elismerted már az előbb ("amint a magántitkot észreveszik, azt nem kezelheti, maximum azonnal törölheti").
2.A fogvatartott és az elítélt magántitokhoz és levéltitokhoz fűződő jogaira vonatkozó tv-i idézetet természetesen nem analógiának szántam, hanem az intézkedés súlyának érzékeltetésére: ha egy elítéltnek joga van a levéltitokhoz, magántitokhoz, és ez csak a Bvtv-ben meghatározott esetekben korlátozható, akkor gondolod, hogy a főnök kénye-kedve szerint megtagadhatja az ehhez fűződő jog érvényesítését??? Ezt pedig az alábbi mondatodra szántam válaszul: "nem hiszem, hogy ezen jogos érdekek védelme ellenében szerintem a dolgozó magántitokhoz fűződő joga, ami ráadásul egy jogsértés következtében keletkezett semmiképpen sem bír semmiféle jelentőséggel" Nos, most már legalább elismered, hogy mégiscsak joga van a vétkes munkavállalónak a magántitokhoz!
3.Derill írja, hogy mindent le lehet védeni. Ez igaz, nem kell külön a dokumentumokat vagy a programokat, hanem az egész gépet is le lehet védeni, és természetesen a könyvtárat is, de ezt bivalyko nem tehette meg, mert többekkel közös volt a könyvtár. Ez azonban felveti a következő problémát: bivalyko "cuccait" (ahogyan fogalmazott) mindenki láthatta??? Akkor már nincs is magántitok-probléma, hiszen vagy meg tudta mindenki nyitni a dokumentumokat és akkor ez mintegy beleegyezésnek tekinthető bivalyko részéről a hozzáféréshez, vagy le vannak védve, és akkor megint nincs probléma! Plusz a főnök is folyamatosan láthatta valószínűleg a könyvtárat, hiszen a zárolási jogosultság a betekintési jogosultságnál jóval nagyobb bármely operációs rendszerben!
Mit vehetett észre a főnök a könyvtárban, ez a kérdés. Big leírta, hogy hatóság zárolhatja bizonyítékként, ez a Be-ben van leírva (Számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés). Ekkor bivalyko nem kifogásolhat. A fenti másik két esetben (mindenki láthatta a zárolásig, illetve a főnök rendszeresen láthatta a zárolásig) szintén nem kifogásolhat, hiszen ha addig láthatta a cuccokat, most miért problémázik? És ha tudta, hogy mindenki láthatja, miért nem védte le? Miért oda tette az általa szerkesztett cuccot, ami indokul szolgálhat a munkaviszonyának megszüntetésére?
Jó lenne, ha ezekre a kérdésekre maga bivalyko adna választ, akkor tovább lehetne menni...

Nem beszélve arról az esetről, ha esetleg olyan dolgok vannak a gépen, amit ugyan bivalyko a saját tulajdonának vél, de mondjuk a munakörébe tartozott azon dolgok készítése, így azonban ahasznosítás joga már a munkáltatóé, és magántitok kérdése szóba se jöhet.

Valóban elkanyarodtunka témától, de szerintem nem haszontalan az ilyen elméleti fejtegetés, mert a munkavállók körében igen elterjedt nézet, hogy a céges telefon, számítógép, autó, az szabad préda, ha nem tiltják, akkor azzal sajátjaként rendelkezhet, pedig hát ugye ez nem így van.

Így igaz. A megszokás valóban nem mentség, és az sem, hogy a többiek is így csinálták, meg hogy éveken át nem problémázott rajta a főnök stb. Ez csupán enyhítő körülmény lehet a szankció kiszabásakor, de semmiképpen sem mentő körülmény.

Ha jól sejtem, mi problémázunk a dolgon, bivalykó pedig az első válasz után többet felénk sem nézett:))) De szupi, mert munkajogból most fogok szakvizsgázni valamikor szeptemberben:)))) ez pedig az élet, és abból lehet tanulni.
Egyébként a gép levédésére legtöbbször a munkavállalónak nincs lehetősége, mivel a rendszergazda nem ad hozzá jogosultságot. Az én gépem például levédett, ami kizárja, hogy pl. a takaritónő passziánszozzon rajta - már ha van rajta egyáltalán passziánsz - de a főnököm bármikor kikérheti a belépési jelszót, mert jogosult rá - ő a főnök.

Azonban az általam létrehozott magánkönyvtárakhoz már nincs hozzáférése, azok jelszóvédettek, és ha valaki bele akar kotorni, tuti azonnal amnéziás leszek, nekik meg lenne 6 millió évük:))

Ezeket ugyan a munkahelyemen, munkaidőben, a munkámmal összefüggésben hoztam létre: szerződések, pl. életjáradéki, bérleti stb., amiket például egy-egy gondnokolt ügyében tervként készitettünk, kiadtuk az ügyvédnek vagy ügyfélnek azzal, hogy formailag eltérhet, de ha tartalmilag tér el, és nem egyezteti velünk, megtagadjuk a jóváhagyását, mert csak ilyen formában áll a gondnokolt vagy kiskoru érdekében. Ezután kinyomtattam, bekerült az aktába, itt csak a másolata van, de a munkáltatóm ezzel szerintem mégsem rendelkezik.

Ugyanis volt rá példa, hogy távollétemben sablont akartak belőle gyártani, ami azt jelenti, hogy a szerződésben más ügyfél adatait behelyettesiteni, és uj szerződésként kiadni.

Ezután közölték, hogy rossz a szerződés "mintám". Mondtam, hogy nem minta, és ekkor védtem le, ugyanis ha lehetne ilyen sablonszerződéseket csinálni, akkor a takaritónő is képes lenne rá, ha tud gépelni. Minden ügy egyedi, és egy másik ügyre nem ráhuzható. Tehát a tudtom és beleegyezésem nélkül ne használják fel egy másik ügyhöz azt a szerződést, amit nem arra gyártottam, mert nagy valószinüséggel nem lesz jó.

derill, ha már munkajogból vizsgázol, ajánlom tanulmányozni az életet, az összes topikot, ahová leírtam bajaim, az is az élte. S az nem válasz, hogy az nem munkajog, bár közszolgálati jogviszony, a legtöbb részére az MT. szabályait kell akalmazni, rágd át magad, ha szereted a bonyolult ügyeket.
Egy megjegyzésem lenne, tudva a jog nem tudása nem mentesít... nem fordulhatnának elő hasonló dolgok, ha a munkáltatók is tudnák kötelességüket, valóban kioktatnák a dolgozókat, amire szabályosan átvennék a rájuk bízott eszközökket, nem sorolom. Bár, aki kérdező volt, s közben eltűnt, kellett, hogy legyenek ismeretei, legalább az informatikáról, annak használatáról.
Több a laikus, eszközöket felhasználó, s nem tájékoztatott ember, mint gondolnátok!
S nem mindenki jár a jogi fórumra, hogy okuljon mások bajából.

A mai munkáltatók sajnos mindent megtehetnek. A számítógéphasználatot nálunk egyszerűen megoldották: csak ahhoz a weblaphoz férhetünk hozzá, ahol a rendelésünket kell leadni( bolti eladó vagyok). Nem is ebből volt a probléma. Egymásnak ellentmondó, a munka törvénykönyvét figyelmen kívül hagyó intézkedéseket küldenek folyton emilben, már félünk reggel bemenni, mit találnak ki megint. csak néhány példa: Júl.31-ig mindenkinek ki kell venni az időarányosan járó szabadságát ( az emil júl. közepén jött ) Egy óra múlva ezt kaptuk: senki nem vehet ki szabadságot, csak külön engedéllyel, és csak akkor, ha megadja az elérhetőségét, hogy bármikor visszahívható legyen. Kevés a rendelés, kevés a forgalom, mert szarok az eladók( ezt ők írták így!). Másnap megtiltották a rendelést, de a forgalmat növelni kell. Mit adjunk el? Magunkat?....Le akartam menteni lemezre ezeket a leveleket, mielőtt eltüntetik őket, hogy legyen bizonyítékom a rendkívüli felmondásra( mellesleg a fizetésünket sem kapjuk meg, csak több hetes késéssel). Csúnyán megfenyegettek, azt mondták ehhez nincs jogom. Nekik mindenhez van? A dolgozókat ki védi meg?
Van egy másik gondom is, amiben szeretném a segítségeteket kérni. Ha igazak a híresztelések, a bolthálózatot megveszi egy másik cég, aki a dolgozókat át akarja venni. részleteket még nem tudunk, mindenről nekünk szólnak utoljára. Azt szeretném tőletek kérdezni, mire figyeljek az új munkaszerződés aláírásakor? Mi az, aminek feltétlenül benne kell lennie: jogfolytonosság, próbaidő és hasonlókra gondolok. 12 éve dolgozom ezen a helyen, nem mindegy, kapok-e végkielégítést. Minden feltételt el kell fogadnom, vagy van, amire nemet mondhatok? Úgy hallottuk, az új tulaj kevesebb pénzért, hosszabb munkaidőben akar bennünket foglalkoztatni( a negyvenórás munkahetet már így is túllépjük, túlórákról szó sincs). negyvenévesen már nem biztos, hogy hosszú távon bírnám heti hat napon a tízórás műszakokat, az érszűkületnek nem tesz jót a hosszú állás. De nem merek nemet mondani, míg ki nem dőlök, mert ha én mondok fel, nem kapok munkanélküli segélyt. Vagy igen? Adjatok tanácsot, mit tehetek?
Bocs a bőbeszédűségemért, túl sok minden összejött mostanában.

Csufi: Szóval szakvizsga, tehát nem csak munkajog, hanem minden kapcsolódó - közalkalmazotti, köztisztviselői, tb, eü stb.

Moncsimancs: A cég megtilthatja, hogy másra használd a számitógépet, mint a munka. Az ellentmondó utasitásokat viszont kérheted irásban, ha azt mondják nem nyomtathatod ki, nem mentheted el, akkor is. Persze könnyü mondani, hogy kérheted, mert ha akarnak, tuti találnak okot a kirugásodra. Nehéz látatlanban tanácsot adni, hogy mire figyelj. A kirugásra és a munkaszerződés aláirására is csak azt tudom mondani, hogy ha valami nem tetszik, ne ird alá azonnal, vidd el ügyvédhez, mutasd meg neki. Ha ki akarnak rugni, akkor adják irásba, és azt is vidd el. Ha konkrétumot tudsz, hogy mi történik, abban könnyebb már válaszolni is. Ettől függetlenül ugy emlékszem Csufi már tul van "sok mindenen", igy hátha ő konkrétabb tanácsot tud adni.

A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei: a munkabér, a munkakör, a munkavégzés helye, a felek neve, és lényeges adatai. A munkaszerződés megkötésével egyidejüleg, tájékoztatni kell a munkavállalót a munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, bérfizetés napjáról, munkába lépés napjáról, rendes szabadság mértékének számitási módjáról és kiadásának rendjéről, felmondási idő szabályairól, és arról, hgoy a munkáltató kollektiv szerződés hatálya alá tartozik-e. De ezt irásban csak 30 napon belül kötelező közölni, tehát gondot okozhat, ha a tájékoztatás, és az irásos közlés közt "némi eltérés" lesz, hogyan bizonyitod, hogy miről tájékoztattak. Javaslom magnófelvétel készitését, akár a tudtukon kivül, amit szükség esetén bizonyitékként felhasználhatsz az esetleges perben (de sehol máshol).

Javaslom továbbá, hogy akár igy laikusként is, de tanulmányozd át (legalább egyszer olvasd el) a munka törvénykönyvét. Érdemes:)

Moncsimancs: vagy jogfolytonosság van, vagy új szerződést kötnek veletek, és akkor lehet próbaidőt kikötni. A jogfolytonosság valóban fontos a végkielégítés szempontjából. Ha a bolthálózatot megveszi egy másik cég, ez a cég a megvásárolt cég jogutódja lesz, és munkajogi jogutódlás következik, ami jogfolytonosságot eredményez. Az Mt. 85/A§ szerint: "(2) Jogutódlás esetén az annak időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelességek a jogutódlás időpontjában a jogelődről a jogutód munkáltatóra szállnak át.
(3) A jogelőd munkáltató a jogutódlást megelőzően köteles tájékoztatni a jogutód munkáltatót a (2) bekezdésben meghatározott jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása a jogutódlásból eredő jogkövetkezmények alkalmazását és a munkavállaló igényérvényesítési jogát nem érinti.
(4) A jogelőd munkáltató a munkavállalóval szemben, a jogutódlás időpontját megelőzően keletkezett kötelezettségekért - az igénynek a jogutódlás időpontját követő egy éven belüli érvényesítése esetén - a jogutód munkáltatóval egyetemlegesen felelős.
85/B. § (1) Jogutódlás esetén a jogelőd és jogutód munkáltató - legkésőbb a jogutódlást megelőzően tizenöt nappal - köteles tájékoztatni a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet, szakszervezet hiányában az üzemi tanácsot, üzemi tanács hiányában a nem szervezett munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottságot a jogutódlás okáról, időpontjáról, valamint a munkavállalókat érintő szociális és gazdasági intézkedésekről.

Van Nálatok Kollektív Szerződés? Egy évig kötelező átvennie, és ezután módosíthatja. Van üzemi tanácsotok? Van szakszervezetetek?

Ha kevesebb bérért akar dolgoztatni többet: ez munkaszerződés módosítással lehet csak megoldani jogutódlás esetén: a szerződés módosítást vagy elfogadod, vagy nem. Eddig szól a jog, az életet pedig Te is tapasztalod, Csufi is, és alább derill is írt-egy két gondolatot erről.

Gyakori a bolthálózatoknál, hogy "a munkaerővel történő jobb gazdálkodás érdekében" határozott idejű (pl. negyedéves) munkaszerződéseket kötnek. Neked is ilyen szerződésed van vagy határozatlan idejű? Ha határozott idejű, vagyis negyedévente újrakötendő szerződésről van szó, az új cég megteheti, hogy felajánlja Neked az általa kínált szerződési feltételeket, és ha nem tetszik, nem fogadod el a kedvezőtlenebb feltételeket, mehetsz Isten hírével, sarkadban a következő jelentkező, nekik nem gond...

Sem szakszervezet, sem üzemi tanács, sem kollektív szerződés nincsen. A szerződésünk határozatlan időre szól. Minimálbéren kívül semilyen egyéb juttatásunk nincsen. Sem forgalmi jutalék, sem egyéb ösztönző nincsen, csak szidást kapunk. Estére néha annyira kikészülök, hogy szólni sincs kedvem senkihez. Annyit már tudunk, hogy ki lesz az új tulajdonos, de nem az egész hálózatot vette meg, csak néhány boltot. Néhány héten belül megtörténik az átadás, de ennek időpontját nem közlik előre. Azt mondták, majd aznap reggel szólnak, és addig nem megyünk haza, míg nem végzünk. Ha kell, ott alszunk. A családom nem nézi jó szemmel, hogy rám soha nem lehet számítani, mert sosem tudom, mikor hol leszek. A létszámhiányból egyébként a forgalomra nézve is komoly következmények lesznek, mert ha van fizető a pénztárnál, nem tudok a bolt másik végébe menni könyvet ajánlani. Már többen kifordultak emiatt az üzletből ( több száz négyzetméteres boltról van szó).Ha elterjed, hogy itt nem törődik senki a vevőkkel, be sem fognak jönni. Bár minek strapáljam magam, ha a fizetésünk ugyanannyi, ha van forgalom, ha nincs. Illetve ugyanúgy késve kapjuk meg. Azt hiszem, inkább vállalom a munkanélküliséget akár segély nélkül is. Nem akarok megkockáztatni egy infarktust( mostanában sokat szédelgek és szúr a szívem.) ennyit takarítónőként is keresek, és jobban megbecsülnek.