munka törvénykönyve

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
újabb elöl     új hozzászólás

Tibi2017 # 2019.08.21. 15:49

drbjózsef köszönöm válaszod!

Kényszernek minősül az, hogy holnaptól másik beosztásban tudsz dolgozni vagy felmondunk? (ha ezt mondja a munkáltató)

A gondolkodási idő azért kellhet mert nem biztos, hogy elfogadható amit a munkáltató ajánl és esetlegesen nem vállalom el. Ilyenkor azonnal az ember orra alá dugják a felmondását, ami természetesen közös megeggyezéssel készült papír.
Ilyenkor a felmondás aláírása előtt nem árt konzultálni egy ügyvéddel. Mert 22 éves munkaviszony után járna végkielégítés de ezt a munkáltató így akarja megúszni.

drbjozsef # 2019.08.22. 05:36

Tibi2017,

Kényszernek nem minősül Btk. szempontból, de ha felmondanak ezért, akkor az nem jogszerű.
Rendes felmondással akkor mondhat fel, ha az ok a munkáddal kapcsolatos. Azért, mert egy másik beosztást nem fogadsz el, az nem az.
Az pedig, hogy rendes felmondásnál nem "akarnak" végkielégítést fizetni, végképp szabálytalan.

Ha viszont ezt a beosztást egyébként a munkaadó saját hatáskörben, a munkaszerződés módosítása nélkül megteheti (nem tudom mit jelent nálad a "beosztás"), akkor nem is kell semmilyen beleegyezésed, se türelmi idő, utasít, Te nem teljesíted, ő felmondhat azonnali felmondással, és akkor tényleg nem kell végkielégítést fizetnie.

Esetleg érdemes megfontolni a munkáltatónak ezt :

„Mt. 6. § (1)A munkaszerződés teljesítése során - kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő - úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.

(2)A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

(3) A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.”

rigoz # 2019.08.22. 05:52

Átmenetileg a munkáltató utasíthatja a munkavállalót a munkakörtől eltérő, az egészséget nem veszélyzetető és megfelelő képezettsége birtokában általa is ellátható feladat jogszerű és biztonságos módon való elvégzésére.

Erre az Mt. tartalmaz is egy keretszámot, hogy pontosan évi hány óra erejéig.

Ez az Mt. 52. § (2) bek.-e szerint évi 44 munkanap vagy 352 óra.

Azonban nem helyezhet át munkavállalót csak szerződésmódosítással állandó jelleggel más munkakörbe, ahhoz pedig a munkavállaló beleegyezése kell.

A beleegyezés hiánya sem azonnali hatályú, sem "normál" felmondást a munkáltató részéről nem eredményezhet.

Emellett drbjozsef topiktárshoz hasonlóan a jóhiszemű, tisztességes, rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére hívnám fel a figyelmet.

Tibi2017 # 2019.08.22. 16:53

drbjozsef,

Létszámleépítés volt a cég egyik részénél(azon a címen, hogy így tudnak fizetést emelni- ami persze nem az mert az elküldött ember munkáját szétosztották a másik két ember között. És a maradék két ember kapta meg az elküldött ember fizetését. De nem is ezt a lényeg). A létszámleépítést valószínűleg folytatni fogják.

Mi is hárman csináljunk egy munkát. Lehet, hogy a három emberből kettő marad.

Két lehetőség van:

  • felajánlanak egy másik munkát most számítógép előtt dolgozom. Ha esetlegesen fizikai munkát ajánlanak azt gerinc, derék, ízületi okok miatt nem tudom vállalni. (ha jól tudom nem is helyezhetnek át szellemi dolgozót fizikai területre)Ebben az esetben jöhet az, hogy akkor felmondanak. Ebben az esetben kérhetem a 15 nap válaszadási időt? És ebben az esetben jár a végkielégítés?
  • felmondanak ebben az esetben jár a végkielégítés?

Azért kérdezem ezeket mert 22 év alatt láttam ezt-azt a cégnél. Sok mindenre képesek csak, hogy végkielégítést fizetniük ne kelljen.

Tibi2017 # 2019.08.22. 17:08

rigoz
"A beleegyezés hiánya sem azonnali hatályú, sem "normál" felmondást a munkáltató részéről nem eredményezhet."

Jellemzően 30 nap szokott lenni a felmondási idő. De a törvény biztosít nekem 15 nap gondolkodási időt mielőtt válaszolnék?

drbjozsef # 2019.08.22. 17:13

Tibi2017,

Megintcsak ugyanaz : felmondás esetén nem kell válaszolnod. Nem kell gondolkodnod. Felmondanak és kész, a közléstől kezdődik a 30 nap.
Hogy előtte adnak-e "gondolkozási" időt, az tőlük függ. Ha a cél a kirúgás, akkor nem.

Valahogy úgy érzem, hogy nem is kellene neked idő, eldöntötted Te már ezt a dolgot anélkül is...

Tibi2017 # 2019.08.22. 17:22

drbjozsef

Köszönöm.
Ezt, hogy érted?

"Valahogy úgy érzem, hogy nem is kellene neked idő, eldöntötted Te már ezt a dolgot anélkül is..."

drbjozsef # 2019.08.22. 17:27

Tibi2017,

Nem tudom, olyan érzésem van, mintha már nemigen akarnál itt dolgozni, bármit is ajánlanának.
A felmondást nem kell aláírni. Mégcsak elolvasnod sem kell, elég, ha a cég igazolja, hogy megpróbálta átadni.

Munkáltatói rendes felmondás esetén jár a végkielégítés.
Azonnali felmondás esetén nem, de azt jogszerűen nem tehetik csak azért, mert egy másik pozíciót nem fogadtál el.

Tibi2017 # 2019.08.22. 18:19

drbjozsef,

Lehet benne valami. De a cél az volt, hogy ha esetleg megszületik a döntés fel legyek készülve. Ismerem már őket, hogyan taktikáznak.

Tehát akkor azonnali felmondást ne fogadjam el, csak a közös megegyezéssel történő felmondást?

"Azonnali felmondás esetén nem, de azt jogszerűen nem tehetik csak azért, mert egy másik pozíciót nem fogadtál el."

Pont ezért kérdeztem, hogy van-e valami határidő az elfogadásra(akár arra, hogy azt mondom gondolkodom mondjuk 2 napot, hogy elfogadom-e az áthelyezést). Mert ezidó alatt lehet konzultálni egy ügyvéddel.

drbjozsef # 2019.08.22. 18:42

„Tehát akkor azonnali felmondást ne fogadjam el, csak a közös megegyezéssel történő felmondást?”

Mégegyszer nemmásodikra : felmondást nem kell elfogadnod. Az egy egyoldalú közlés.

Ha álláspontod szerint az azonnali felmondás jogszerűtlen, akkor a munkaügyi bírósághoz fordulhatsz.
A munkaviszonyod megszűnik, de utólag, ha igazad van, megítélik a végkielégítést, és a körülményektől függően (jó)néhány havi béredet is.

Ja, és közös megegyezéssel felmondás sincs. Azért közös megegyezés a neve. Az nem felmondás, az munkaviszony megszüntetése olyan feltételekkel, amit mindkét fél elfogad. Nyilván ilyenkor nem logikus elfogadni kevesebbet, mint ami amúgy is járna, ha rendes felmondással mondanak fel.

Spumifater # 2019.08.27. 12:48

Tisztelt fórumozók ill. szakértők!

Adott egy munkáltató, ahol heti váltásban napi 12 órás munkavégzés történik munkaidőkeret alkalmazásával. Gyakorlatilag minden héten 48 óra van elrendelve vagyis 4 nap. Esetenként azonban további 12 óra is elrendelésre kerül, ami szintén a kereten felül végzett túlmunkához adódik. Vagyis az elszámolása a keret lejártakor történik.
Tudom, hogy óhatatlanul előfordul munkaidőkereten felüli túlmunka. Azonban azt nem értem, hogy hogyan lehetséges az, hogy 2 hónap alatt 48,60 vagy több, óra többlet jelentkezik.
Kétségeim vannak, hogy ez nem jogszerűtlen-e.
Valamint a heti 60 órával kapcsolatban is vannak kétségeim.
Természetesen tudom, hogy a keret időtartama alatt egyenlőtlenül is beosztható a munkaidő, azonban jelenleg úgy működik nálunk, hogy minden keret zárásakor túlmunka keletkezik, aminek mértéke általában 48 óra vagy több.
Véleményem szerint itt valami nincs rendben.

Tévednék??

Kovács_Béla_Sándor # 2019.08.27. 15:04

Az éves túlmunka maximuma 250 óra. 6x48=288. Ha az utolsó két hónapban nem lesz több túlóra 10-nél, máris a megengedett mérték alatt maradt a munkáltató. Mi a baj ezzel, amíg kifizetik?

88din # 2019.09.09. 15:12

munkába járás saját gépjárművel

Tisztelt Szakértők!

Amennyiben a mindennapi vidéki munkába járáshoz a saját gépjárművemet használom, úgy a munkahely a az autó alapnorma és NAV benzináron felül adja a 15 Ft/km költségtérítést...
Jól értelmezem?
Nekem csak a 15 Ft/km-t akarják kifizetni...

Köszönöm, ha segítenek megindokolni / megcáfolni a munkahely gyakorlatát (akár jogszabályi hivatkozással).

Köszönettel:888

Alexking # 2019.09.18. 09:19

Üdvözletem!
Segítséget szeretnék kérniegy olyan ügy kapcsán, hogy iskolánkban (szakképzési centrum) működik felnőttképzés is. A problémám ott kezdődik, hogy mint pedagógus részt veszek az oktatásban. A heti óraszámom 23 és azon felül felnőtteknek 10 órát kaptam. Vezetőségünk nem számolja el mindet, hanem úgymond feltölti 26-ra a kötelezőt, és csak a feletti órákat számolja el. Ugyanakkor értesülésem szerint egy másik ugyanilyen centrumban dolgozó oktatóknál nem számít, a felnőttoktatás egy az egyben külön elszámolják. Erről van valamilyen szabály, vagy a helyi vezetőség kedve a döntő?
Előre is köszönöm a segítséget.

wers # 2019.09.18. 10:27

88din, nem jól érted
Szerintem kevered a kiküldetés saját kocsival költségtérítéssel.

VMiska # 2019.09.21. 12:03

Üdvözlök Mindenkit!

A ”kedvenc” főnököm elküldött fizetett szabadságra vállalati érdekből+a Munka törvénykönyvére hivatkozván. Az Mt-ben én erre vonatkozó szabályt nem olvastam, hogy elküldhet szabira, mennyivel rendelkezik ő mint munkáltató.
Többek közt ezek lennének is a kérdéseim:

  1. Elküldhet-e fizetett szabadságra?
  2. Hány nappal rendelkezik ő mint munkáltató?

Én ezt néztem: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (néztem még a 2019-es változásokat is, de ott sincs erre vonatkozó szabályzás).
Ellenben ilyesmit találtam ami részben üti egymást:
”(2) *  A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
(3) *  A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.”
Úgy értelmezem, hogy rám a 3. vonatkozik, mivel 58-éves és nem kezdő munkavállaló.

Üdvözlettel VM