Gyed Extra

„...de TGYÁS-nál nem találok kiegészítést, arra vonatkozóan, hogy gyermek utáni ellátás (TGYÁS,GYED,GYES) miatt nincs ledolgozott napom.-írja.”

Valóban, a tgys-nél (CSED) ilyen un. előny/kedvezmény szabály (kiegészítés) nincs.

Hogy miért? Mert a jogalkotó így döntött.

Láthatja tehát, hogy a táppénz és a GYED, valamint a CSED kiszámítására más-más szabály vonatkozik.

CSED (leánykori nevén thgy) alap számítási sorrend

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Legfeljebb a megelőző év 01.01-ig lehet visszamenni és bért keresni, ha ugyanott dolgozik...)Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.
(Itt tehát nincs előnyszabály és mások a korlátok.)

(Ledolgozott napot mindig az irányadó/számítási időszakban kell keresni.)

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Kedves Szakértő!

Köszönöm korábbi, gyors, és egyértelmű válaszát! Újra kérdésem lenne Önhöz!

Érdeklődnék, mi alapján számítják az 'új gyermek' ellátásait? Sajnos nem találok semmit, erre vonatkozóan.
Gyednél értem, hogy az előző ellátás szerint kell folyósítani, de TGYÁS-nál nem találok kiegészítést, arra vonatkozóan, hogy gyermek utáni ellátás (TGYÁS,GYED,GYES) miatt nincs ledolgozott napom.

Tegyük fel

174 ledolgozott napom van szülés előtt, ami folyamatos.

Terhesség elejétől veszélyeztetett terhességi állományba kerültem.

XY összegben megállapítják a születendő gyermek utáni ellátásokat.

Ezt követően egy évre (2014.06.06), Gyed-be születik egy kistestvér. De hiába a gyed extra, nincs ledolgozott napom a két gyermek születése között.

Köszönettel:
Zsuzsa

Valóban, van olyan szabály is az Ebtv-ben, hogy akinek nincs legalább 6 napi keresete, úgy ahány napi keresettel rendelkezik azt havisítani kell, azonban az Ön által leírtak alapján -figyelemmel az azóta bekövetkezett többszöri jogszabályváltozásra is- nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a TB kifizetőhely jelen esetben a hatályos jogszabály szerint állapította-e meg az ellátását.

Amennyiben az összeget kevesli, illetve a kifizetőhely tájékoztatásával nem ért egyet, úgy írásban a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályától kérheti, hogy panaszát cél ellenőrzés keretében, a kifizetőhelyen helyszínen eljárva vizsgálják ki, majd annak eredményéről részletesen tájékoztassák.

Az ellenőrök -kérésére- átnézik a teljes iratanyagot és megállapítják, hogy a TB kifizetőhely eljárása jogszerűnek és szakszerűnek minősül-e. Amennyiben nem kötelezik az Önt megillető különbözet kamataival történő kiutalására.

Tisztelt Szakerto!

Jelenleg 3 eve vagyok egy munkaerokolcsonzo ceg "embere".2012.02.20-tol 2012.08.26-ig dolgoztam, majd 2012.08.27-tol tappenzre kerultem, ami alatt varandos lettem. Keves volt a ledolgozott idom, ezert 2 napra szabadsagot kellett irniuk 2013.05.07-08-ra, mielott a TGYS-t megigenyelhettem volna. '13.06.07-en megszuletett a fiam, akire csokkentett ideju es osszegu TGYS-t kaptam, majd GYED-et. GYED folyositasa alatt azonban szuletett meg egy fiam 2014.06.06-an. Igy igenybe vettuk a GYED extrat, csakhogy berpapirt mindeddig nem kaptam , igy nem is tudtam pontosan milyen osszeget utalnak a kicsire. Most volt az elso honap, hogy csak az o GYED-jet kaptam meg, es sajnos meglepeteskent ert, hogy 30.000 ft-tal kevesebb az osszeg, mint a nagynal volt. Felhivtam a munkahelyi TB ugyintezot, aki felvilagositott, hogy mi alapjan szamoltak ki a folyositando osszeget..

A 2012.05.07-08-ra igenybe vett szabadsagomat vettek alapul, mint munkabert. A szabadsagomat szoroztak fel 31-el, es ennek a 70%-at folyositjak. Ervenyes-e ez a szamitas, van e lehetoseg arra, hogy hasonlo osszeget kapjak mint az elso fiamnal? Mint irtam is a ket szabadsag meg az elso szules elott volt, igy egyaltalan nem ertem, hogy miert lett mas alap figyelembe veve.

Valaszat elore is koszonom!
Zsuzsa

„Gyémánt1956 2015.04.08. 16:42
Egyedülálló apa vagyok gyermekeimet én nevelem szülői segítséggel.A legkisebb gyermekem betöltötte az első életévét 2014 januárban , és szeretném igényelni a gyed extrát.Sajnos közúti balesetem volt a mai napig táppénzen vagyok ezért elutasították a kérelmemet ,mivel nincs biztosítási jogviszonyom.Kérdésem a következő :Ha megszakítom a táppénzt és újból dolgozom akkor kérem a munka melletti munkavégzés mellett a gyed extra folyósítását akkor megkapom vagy végleg le kell mondani a táppénzes idő alatt?
De még mindenképp táppénzre kell mennem mivel a balesetből eredően műtété vár rám.
Esetleg a gyermekek betegek a gyed extra miatt jár táppénz?
”

..a mai napig táppénzen vagyok ezért elutasították a kérelmemet ,mivel nincs biztosítási jogviszonyom

• írja.

Biztos, hogy ezért utasították el?

GYED-re az jogosult, aki biztosított és –apa esetében- az igénylést megelőző két éven belül van 365 nap biztosításban töltött ideje.

Biztosított az, akinek fennáll a munkaviszonya függetlenül attól, hogy az idő alatt táppénzben részesül-e.

Az Ebtv. értelmében –mint főszabály- ha csak egy jogviszonya van és az alapján több ellátásra is jogosult (Pl. táppénz/baleseti táppénz és GYED, úgy választása szerint csak egy ellátást kaphat.

Ebbe kevert bele a GYED extra különös szabálya.

Ennek értelmében ha dolgozik és kéri a GYED-et a GYED extra alapján kaphatja ezen ellátást és a munkabérét is .

Ha közben megbetegszik kaphatja a GYED-et és a táppénzt is.

Láthatja, hogy nem mindegy az ellátások igénybevételének a sorrendje.

Ha táppénzen van és úgy igényli a GYED-et választhat, hogy melyiket kéri, de mindkettőre nem jogosult.

Más a helyzet, ha dolgozik és úgy kéri a GYED-et, majd azt követően betegszik meg.

Tisztázandó továbbá, hogy:

• Fennáll-e a biztosítása?
  • Táppénz, vagy baleseti táppénzt kap?

Utóbbi esetében azt aktív, vagy passzív jogon folyósítják-e?

• Nincs aktuális biztosítása, vagy két éven belül nincs 365 nap biztosításban töltött ideje?

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Egyedülálló apa vagyok gyermekeimet én nevelem szülői segítséggel.A legkisebb gyermekem betöltötte az első életévét 2014 januárban , és szeretném igényelni a gyed extrát.Sajnos közúti balesetem volt a mai napig táppénzen vagyok ezért elutasították a kérelmemet ,mivel nincs biztosítási jogviszonyom.Kérdésem a következő :Ha megszakítom a táppénzt és újból dolgozom akkor kérem a munka melletti munkavégzés mellett a gyed extra folyósítását akkor megkapom vagy végleg le kell mondani a táppénzes idő alatt?
De még mindenképp táppénzre kell mennem mivel a balesetből eredően műtété vár rám.
Esetleg a gyermekek betegek a gyed extra miatt jár táppénz?

„Ancsa107 2015.04.08. 11:47
Tisztelt Szakértő!
Lenne a kérdésem, melyben a segítségét szeretném kérni. Szeptemberre várjuk babánkat. Mindketten közalkalmazotti jogviszonyban állunk. A jelenlegi helyzet szerint szeretnénk, ha az édesapa menne vele GYED-re. Van-e erre lehetőség? Nem vagyunk összeházasodva, számít-e ez ilyen esetben?
Válaszát előre is köszönöm!
Ancsa
”

Van, de a GYED-et az apának csak a CSED lejártát követően,( azaz a szülést követő 169. naptól) lehet igénybe venni.

Annak, hogy nem házasok nincs jelentősége, viszont a gyermeket a saját háztartásuban kell nevelniük...

Ha közalkalmazottak a MÁK Illetmény-számfejtési Irodájától kérjenek teljeskörű tájékoztatást.

Ebtv. 42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

1. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt...

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Tisztelt Szakértő!

Lenne a kérdésem, melyben a segítségét szeretném kérni. Szeptemberre várjuk babánkat.Mindketten közalkalmazotti jogviszonyban állunk. A jelenlegi helyzet szerint szeretnénk, ha az édesapa menne vele GYED-re. Van-e erre lehetőség? Nem vagyunk összeházasodva, számít-e ez ilyen esetben?

Válaszát előre is köszönöm!

Ancsa

2013 már elmúlt.

Igen, GYED mellett is korlátlanul dolgozhat..

Igen, kell tájékoztatnia.

Mt. 6. § (4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Kérhet.

217/1997 (XII.31.) Korm. rend. 37. § (1) A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: Igazolvány) a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi.

A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött. Ezen eljárás alól kivételt képez az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (8) bekezdésében meghatározott megbízási jogviszony.

PTisztelt Szakértő!

Az alábbi kérdésben kérném a segítségét:

2013.08.13-ig Gyeden vagyok ikreimmel. Jelenleg van egy napi 4 órás munkaviszonyom, de lehetőség adódott egy másik napi 4 ÓRÁS munkaviszonyra. Vállalatok 2x4 órát gyed mellett? Kell-e a 2 munkahelynek tudnia egymásról? Kérhet -e bármilyen dokumentumot a 2. munkahely az elsőtől?

Válaszukat előre köszönöm!

A kormányhivatalokhoz kerülnek április elsejétől a családtámogatási ellátások

2015. március 25. 16:58

A családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatok 2015. április 1-jétől a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaitól a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerülnek.

Így például az anyasági támogatás, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási támogatás, a nagycsaládosok földgázár-kedvezménye és a fogyatékossági támogatás, mely éves szinten csaknem kétmillió állampolgárt érint.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel, valamint a keresőképesség vizsgálatával kapcsolatos feladatok ugyancsak a kormányhivatalok hatáskörébe kerülnek.

Az államigazgatás átalakításának elsődleges célja a hatékonyabb ügyintézés, és az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése. A szervezeti átalakulás az ellátások szempontjából nem jelent változást, a juttatások határidőben és változatlan összeggel kerülnek kifizetésre. Kedvező azonban az ügyfelek számára, hogy a családtámogatással összefüggő kérelmeket ezután nem csupán a megyeszékhelyen, hanem a lakóhelyükhöz közel, a járási hivataloknál, a kormányhivataloknál, a kormányablakokban és a települési ügysegédeknél is be lehet nyújtani.

A családtámogatással kapcsolatos kérelmek 2015. április 1-jétől letölthetőek itt, a kormányhivatal honlapján.

Kedves Szakértő!

Jelenleg táppénzen lévő kismama vagyok, 2015. május első felére várjuk második fiúnkat. 2010. augusztus óta van munkaviszonyom (négy órás). 2010 decemberétől nem dolgozom - várandós táppénzen voltam első kisfiammal, majd tgyás, gyed, gyes következett, és 2014 szeptember elejéig kivettem a szabikat, onnantól kezdve ismét táppénzen vagyok. Jelenleg elég kevés összeget kapok, így arra gondoltunk, hogy amint második gyermekünk betölti az 1 évet, a férjem (a gyerekek apja) venné igénybe 1 éven keresztül a gyedet. Ugyanis ő hivatásos katona, teljes munkaidővel bejelentve, egész jó bruttó keresettel, így anyagilag jobban járnánk. Természetesen továbbra is én maradnék itthon a picivel, de már munkaviszony nélkül (munkaköröm amúgy is megszűnt, nem tudnék visszamenni dolgozni), míg párom ugyanúgy dolgozna. Majd ha betölti a fiúnk a 2évet, én venném igénybe a gyes-t. Van-e ennek az útnak valami jogi akadálya? Esetleg milyen hátránya lehet? Járható ez így?

Előre is köszönöm válaszát!
Fekete Ágnes

Tisztelt Szakértő!!

Jelenleg gyeden vagyok 2015.November 28.ig. Várjuk a kistesót aki 2015.augusztusban fog születni! Olyan kérdésem lenne,ha a cégnél szólnék,hogy megszakítom a fizetés nélküli szabimat és kivenném a felgyűlt szabikat ennek leteltével el mehetek-e táppénzre és közben kapnám a gyedet is??
El küldhetnek miközben a szabit tőltöm?

Válaszát előre is köszönöm!!

Tisztelettel.:Kiss Judit

„Fédra1000 2015.01.28. 13:59

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm szépen a választ. Ezekkel tisztában voltam én is. Azt nem tudom, hogy ha táppénzre kerülnék, akkor a táppénz alapja a Gyed melletti munkavégzésből származó kereset lenne? Tehát ha esetleg nincs 180 napom, akkor a minimálbér? Illetve a CSEDet és a másogik GYEDet is ebből a jövedelemből számolnák? Igy esetleg a minimálbérből? Mert jelenleg ennél magasabb ellátásban részeseülök. Remélem érthető a kérdésem.

Előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
Mészáros Fédra
”

Igen, az a főszabály, hogy a GYED melletti munkavégzés az alap. Ha van 180 napi jövedelme, úgy az az alap.

Ha nincs, de van 120 nap úgy az képezi a tp. alapját.

Ha nincs ahány napi jövedelme van, de

ha 30 napnál kevesebb, akkor a szerződés szerinti jövedelem lesz az alap. (Ha van 180 biztosításban töltött idő, ez esetben a korlát csak az un. tp. plafon.

Van azonban egy kedvezmény szabály is. Vizsgálni kell, hogy miért nincs 180 bérezett napja. Ha pl. GYED miatt, úgy meg kell nézni, hogy mennyi volt az előző (utolsó) eb. ellátás alapja és ezt hasonlítani kell a szerződés szerinti jövedelm 30-ad részéhez és a tp-t azzal kell adni amelyik kedvezőbb.

Remélem érthető.

Majdnem ráfér egy söralátétre.... :)

A jogi norma itt olvasható:

Ebtv. 48. § (1) Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az (1) bekezdés szerinti időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

(3) Ha a biztosított a (2) bekezdés szerinti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

(4) Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el.

Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.

(5) Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb.

Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos.

(6) A táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(7) A táppénz összege a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a táppénz alapjának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint a 44. § d) pontjában meghatározott esetben 50%-a azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.
(8) Az (5) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

Ebtv. 48/A. §(1)780 A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj – kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj – és a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.

(2) A 48. § (2)–(4) bekezdése szerinti naptári napi átlag megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm szépen a választ. Ezekkel tisztában voltam én is. Azt nem tudom, hogy ha táppénzre kerülnék, akkor a táppénz alapja a Gyed melletti munkavégzésből származó kereset lenne? Tehát ha esetleg nincs 180 napom, akkor a minimálbér? Illetve a CSEDet és a másogik GYEDet is ebből a jövedelemből számolnák? Igy esetleg a minimálbérből? Mert jelenleg ennél magasabb ellátásban részeseülök. Remélem érthető a kérdésem.

Előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
Mészáros Fédra

„Fédra1000 2015.01.25. 16:02
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYED-en vagyok első gyermekemmel, már betöltötte az egy évet. Szeretnék visszamenni dolgozni. Gyed melleti munkavégzés (ugyan annál a munkáltatónál) új jogviszonynak minősülne? Ha esetleg táppénzre kerülnék? Vagy ismét gyermeket vállalnék? TÁGY illetve a GYED jogosultságot befolyásolná ezen jogviszony?
Esetleg tudna valaki segíteni?
Előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Mészáros Fédra
”
T. Kérdező!

GYED mellett dolgozhat. Ha a GYED mellett dolgozik és keresőképtelenné válik kaphat GYED-et és táppénzt is egyszerre. (GYED extra)

Amennyiben GYED mellett dolgozik és ismét szül a szülés napjától kaphatja az 1. gyermekre a GYED-et és az új babára a CSED-et azzal, hogy CSED mellett keresőtevékenységet nem folytathat.

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg GYED-en vagyok első gyermekemmel, már betöltötte az egy évet. Szeretnék visszamenni dolgozni. Gyed melleti munkavégzés (ugyan annál a munkáltatónál) új jogviszonynak minősülne? Ha esetleg táppénzre kerülné? Vagy ismét gyermeket vállalnék? TÁGY illetve a GYED jogosultságot befolyásolná ezen jogviszony?
Esetleg tudna valaki segíteni?

Előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
Mészáros Fédra

„kamika 2015.01.12. 16:02

Tisztelt Szakértő!

A segítségét szeretném kérni az apa gyedigénylésével kapcsolatban. Márciusra várjuk a babát, munkanélküli vagyok, nincs meg az elegendő biztosított jogviszonyom így én nem igényelhetek gyedet. Azt olvastam, hogy az apa csak fél év után igényelheti a gyedet, miután az anyának lejár a Tgyás, viszont nekem az sem jár a munkanélküliség miatt. Ebben az esetben sem igényelheti az apa a gyedet a gyermek megszületésekor rögtön?

Válaszát előre is köszönöm.
”

Sajnos nem.

Ebtv. 42/B. § (1)7 A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

A 40. § (4) d) értelmében a csecsemőt gondozó vér szerinti apának csak akkor jár CSED a szülés napjától, ha a szülő nő meghal, .

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt szakértő
"Apa gyed "-ről érdeklődnék hogy a gyed összege beleszámít-e a bruttó bérbe ha munka mellett van gyeden az apa vagy külön érvényesíthető a családi adókedvezmény 3 gyerek esetén.(99000 ft igénybe veszi gyed nélkül)
pl :bruttó bér+bruttó gyed ebből számítódik a nettó.
vagy bruttó bérből nettó bér.+a hivatal kiutalja a bruttó gyedből számított a nettó gyedet?
köszönöm válaszát

Tisztelt Szakértő!

A segítségét szeretném kérni az apa gyedigénylésével kapcsolatban. Márciusra várjuk a babát, munkanélküli vagyok, nincs meg az elegendő biztosított jogviszonyom így én nem igényelhetek gyedet. Azt olvastam, hogy az apa csak fél év után igényelheti a gyedet, miután az anyának lejár a Tgyás, viszont nekem az sem jár a munkanélküliség miatt. Ebben az esetben sem igényelheti az apa a gyedet a gyermek megszületésekor rögtön?

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg GYED-en vagyok első gyermekemmel, már betöltötte az egy évet. Szeretnék visszamenni dolgozni. Gyed melleti munkavégzés (ugyan annál a munkáltatónál) új jogviszonynak minősülne? Ha esetleg táppénzre kerülné? Vagy ismét gyermeket vállalnék? TÁGY illetve a GYED jogosultságot befolyásolná ezen jogviszony?

Előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
Mészáros Fédra

„Tájékoztatásul minden, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai iránt érdeklődő részére:
”

OEP TÁJÉKOZTATÓ

Változatlan jogosultság mellett egyszerűsödnek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a baleseti táppénz elszámolási szabályai.

(2015.01.09.)

Közleményünkben a pénzbeli ellátások megállapításával kapcsolatosan felmerülő kérdésekre kaphat választ.

Az egészségügyi kormányzat célul tűzte ki, hogy a kieső jövedelmet gyermekvállalás, vagy betegség esetén lehetőség szerint a jövedelmi helyzethez közel álló szinten pótolja, így biztosítva védelmet a családok, munkavállalók számára.

Fontos feladatnak tekinti a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését is, mindezek mellett megőrizve a GYED extra pozitív intézkedéseit, 2015. január 1-től egyszerűsödtek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz számítási szabályai.

Tájékoztatónkkal segítséget kívánunk nyújtani a változások megértéséhez.

A kismamáknak és a betegeknek járó pénzbeli ellátásokat érintő főbb változások

• A gyermekvállalás, a betegség, illetve a munkával összefüggő baleset esetén az ellátások összege az ellátás igénybevételéhez legközelebbi időszak jövedelme alapján kerül megállapításra, így mind a béremelés, mind a minimálbér növekedés hatása érvényesül az ellátások összegében.

• Az egészségbiztosító, a NAV által átadott jövedelemadatok alapján állapítja meg az ellátások összegét, így megszűnik a foglalkozatók (egészségbiztosító és NAV felé történő) kettős adatszolgáltatása.

• A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj akkor is folyósítható, ha az ellátás ideje alatt a korábban végzett munkáért jövedelem kerül kifizetésre.

• Utazási költségtérítés jár annak a kismamának, aki a koraszülött intézményben ápolt gyermekéhez utazik annak érdekében, hogy gyermekét anyatejjel táplálja.

Terhességi Gyermekágyi Segély (THGYS) helyett Csecsemőgondozási Díj (CSED)

A szülési szabadság idejére 2014. december 31-éig született gyermekek esetében terhességi-gyermekágyi segély került megállapításra, amelyet a teljes ellátási időszakra változatlan feltételekkel fizet az egészségbiztosító. A 2015. évben született gyermekek esetében az ellátás változatlan feltételekkel csecsemőgondozási díj jár a kismamáknak.

A változások részletes ismertetése

I. A ténylegesen kieső jövedelmek hatékonyabb pótlása

Kedvező változás, hogy 2015-től a jövedelmet a ténylegesen megkapott fizetés alapján állapítjuk meg. Ennek megfelelően a szerződés szerinti havi jövedelem kiszámítása esetén is figyelembe kell venni a járulékalapot képező pótlékokat, jutalmakat és egyéb kifizetéseket is. A mindennapi életben a jövedelem nem csupán a munkaszerződésben meghatározott összeget jelenti, hanem számos olyan egyéb juttatást, amelyet munkavégzés esetén megkap a dolgozó. A változás célja, hogy amennyiben nem tudja valaki a munkáját elvégezni, akkor erre az időtartamra az ellátás a jövedelmét a lehetőségekhez képest pótolja.

A kereset fogalmának meghatározása lehetőséget teremt arra, hogy ne jelentsen akadályt az ellátás kifizetésében az, ha valaki korábbi tevékenységért kap díjazást miközben ellátásban is részesül.
(Például: 2014. decemberben az igénylőt jutalomban, prémiumban részesítik, de a kifizetés 2015. január hónapban történik meg, amikor a kismama már csecsemőgondozási díjban részesül. Ezen juttatás kifizetése a korábbi szabályozással ellentétben nem zárja ki az ellátás folyósítását.)

II. Valamennyi pénzbeli ellátás alapját a NAV-hoz bevallott jövedelemadatok alapján állapítják meg a kifizetők

A foglalkoztató minden hónapot követően 12-éig az adóhatósághoz bevallást teljesít valamennyi alkalmazott jövedelemére vonatkozóan, ezért 2015. január 1-jétől, amikor pénzbeli ellátást kér a biztosított, a foglalkoztatónak nem kell a jövedelemre vonatkozóan külön adatot szolgáltatni az egészségbiztosító felé is.

• Azoknak a munkavállalóknak, amely munkáltatónál nem működik kifizetőhely, a NAV által megküldött adatból állapítja meg az egészségbiztosítási pénztár az ellátást.

• Abban az esetben, ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor a munkáltató által az adóhatósághoz beküldött bevallási adatokból történik az ellátások számfejtése.

III. Az új számítási szabályok szerint megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbség

Megszűnik a különbségtétel a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között, a nem rendszeres jövedelmek (pl. a jutalom, prémium, stb.) a rendszeres jövedelemmel azonos módon, teljes összegben az ellátás meghatározásának alapját képezik. Az ellátás alapjának meghatározásakor azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek a bevallások adatai alapján egészségbiztosítási járulékalapot képeztek, függetlenül a kifizetés elnevezésétől.
Így a tényleges bevallott jövedelem alapján állapítjuk meg az ellátást.

IV. A terhességi-gyermekágyi segély helyébe csecsemőgondozási díj lépett

A terhességi-gyermekágyi segély megnevezése 2015. január 1-től megváltozott.
A 2014. december 31-ét követően született gyermekek esetében már csecsemőgondozási díjat állapítunk meg.

A csecsemőgondozási díj (CSED) ugyanazon személyeknek, ugyanolyan jogosultsági feltételek mellett jár, mint korábban a terhességi - gyermekágyi segély.

Akinek az egészségbiztosító még terhességi-gyermekágyi segélyt állapított meg, azt az ellátás végéig ilyen elnevezéssel folyósítja.

V. Az egyes, változással érintett pénzbeli ellátások számítási módja

A. A táppénz és a gyermekgondozási díj alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:
2015. január 1-től a táppénz és a gyermekgondozási díj összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a táppénzre, gyermekgondozási díjra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.

Például, ha az igénylő 2015. január 10-étől jogosult táppénzre, akkor 2014. október 31-étől 2014. május 5-ig található meg a 180 naptári napi jövedelem.

A táppénz és a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a táppénz és a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosításban töltött idővel.

• HA IGEN:

Akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

• HA NEM:

Akkor a táppénzt és a gyermekgondozási díjat a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.

4. Ha az igénylőnek a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz és a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A fentieken kívül nem változik az ellátások folyósításának időtartama, valamint az ellátások mértéke sem (vagyis a táppénz mértéke továbbra is 50 vagy 60%, a gyermekgondozási díj mértéke 70%). A maximálisan adható összeg a minimálbér emelkedésével arányosan növekszik. 2014. évben a minimálbér 101.500,- Ft volt, 2015. évben - az emelkedését követően - minimálbér havi összege 105.000,- Ft. A táppénz összege naponta legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része (2015. évben napi bruttó 7.000,- Ft), a gyermekgondozási díj havi összege pedig legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2015. évben havi bruttó 147.000,- Ft) lehet.

B. A csecsemőgondozási díj (korábban. terhességi-gyermekágyi segély) alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

2015. január 1-től a csecsemőgondozási díj összegének meghatározásához szintén meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.
A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a csecsemőgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a csecsemőgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a csecsemőgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha a kérelmezőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A csecsemőgondozási díj esetében sincs változás a korábbi terhességi-gyermekágyi segély néven megállapított ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében sem (vagyis a csecsemőgondozási díj mértéke 70%).

C. A baleseti táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a baleseti táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a baleseti táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az igénylő az 1. pontban meghatározott időtartamban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A baleseti táppénz esetében sincs változás az ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében. (vagyis üzemi baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 100%, úti baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 90%).

VI. Pénzbeli ellátás folyósítása halálozás esetén

1. Táppénz, baleseti táppénz:

Azokban az esetekben, amikor a táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult az ellátás iránti kérelmének benyújtása előtt elhalálozott, nem volt jogszabályi lehetőség arra, hogy a hozzátartozóknak állapítsák meg az ellátást, holott egy ilyen tragédia során minden segítségre szüksége van a családoknak.

Ezt a helyzetet kezeli a jogszabály azzal, hogy a jogosult halála esetén a hozzátartozók is igényelhetik azt az a táppénzt, baleseti táppénzt, amire az elhunyt életében jogosult lett volna.

2. Gyermekgondozási díj:

Abban az esetben, amikor a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a gyermek meghal, a korábbi szabályozás értelmében a szülő nem kaphatta tovább az ellátást.

Ilyen esetben, a családok nehéz helyzetét méltányolva, 2015. január 1-től a jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adott hónapból legalább 15 nap még hátra van, akkor a szülő az ellátást a következő hónap első napjáig kaphatja. Ha kevesebb, mint 15 nap van az adott hónapból, akkor pedig az elhalálozást követő 15. napig folyósítják a gyermekgondozási díjat.

VII. Méltányos szabályozás a gyermekvállalás esetén

A családosok esetében a jogszabály továbbra is garantálja azt, hogy azok, akik a jogszabályváltozásokat megelőzően döntöttek a gyermekvállalásról, a jogszabályok módosítása miatt ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe.
A 2015. január 1-e előtt született gyermekek után járó terhességi-gyermekágyi segélyt, valamint a gyermekgondozási díjat, az egészségbiztosítónak a jogosultság időpontjában hatályos szabályok alapján, és a 2013. július 15-ét megelőző szabályok szerint is meg kell állapítania, és a magasabb összeget kell folyósítani.

VIII. Ami nem változik

1. az egyes ellátások jogosultsági feltétele
Fontos, hogy sem a táppénznél (baleseti táppénznél), sem a csecsemőgondozási díjnál, sem a gyermekgondozási díjnál nem változnak a jogosultsági szabályok, vagyis ezután is az kaphatja, aki eddig is.

2. a „GYED EXTRA” szabályai

o Több ellátás egyidejűleg történő folyósítása
o Munkavégzés gyed folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után
o A gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama ikrek esetében
o Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj (diplomás gyed)

3. az ellátások iránti kérelmek benyújtásának helye

Az ellátás iránti igényeket a munkavállalóknak a foglalkoztatónál elő kell terjeszteni. Igaz ez a keresőképtelenség, beteg gyermek miatti keresőképtelenség, sőt beteg gyermekre tekintettel kért méltányos táppénzre és a gyermekvállalás miatti igények esetére is. A kérelmeknek a továbbítása a megfelelő hatóságokhoz pedig ezek után is a munkáltatók feladata marad.

Egyidejűleg több munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszonyok esetében a kérelmeket annál a foglalkoztatónál kell benyújtani, amelyik munkaviszonyból a biztosított kéri az ellátást.

Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, stb. pedig, ahogyan eddig is, minden esetben a székhelyük szerinti fővárosi, illetve megyei egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kell, hogy leadják kérelmüket.

Budapest, 2015. január 9.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár
egészség, biztonság

http://www.oep.hu/…aleseti.html

Tisztelt Szakértő!

2014. februárban született meg a kisfiam, akivel jelenleg GYED-en vagyok. Januárban szeretnék Kft.-t alapítani, aminek én lennék a tulajdonosa, viszont nem én dolgoznék benne (fuvarozással foglalkozó cég). Hogyan lenne ez lehetséges, úgy hogy a munkahelyemre majd szeretnék visszamenni dolgozni később. Köszönöm válaszát.

tunducs 2014.12.13. 14:52
.
2013. március. 26-án született meg a kisfiam és 2008 október óta dolgozom egy cégnél. Jelenleg Gyed.en vagyok. Amikor jeleztem, hogy szeretnék visszamenni 2015 januártól, akkor nem igazán voltak az ötlettől elragadtatva. Mivel lehetőség van a Gyed Extra igénybevételére, így én is szerettem volna, de a cégem nem együttműködő, mert jelenleg nagyon visszaesett a forgalom és bár a legjobb munkaerő voltam a csapatban, egyszerűen nincs rám szükség.
Az lenne a kérdésem, hogy abban az esetben, ha a két év elteltével sem vesznek vissza, akkor jár e nekem a végkielégítés?
Illetve amennyiben időközben más munkahelyre megyek dolgozni, akkor jár e a Gyed extra márciusig?

Nagyon szépen köszönöm előre is a választ.

1.Ha a munkáltatója mond fel jár végkielégítés, ha Ön, akkor nem.

2.Ha a gyermek elmúlt 1 éves a GYED mellett korlátlanul lehet dolgozni akár az eredeti, akár más munkáltatónál.

3.Ha Ön GYED-re jogosult, és az I. jogviszonya megszűni, majd egy új, II. jogviszonyt létesít kaphatja a GYED-et és a munkabérét is.

4. Napjainkban nem egyedi, hogy a legjobb munkaerőtől válik meg a munkáltató. Különösen igaz ez a közigazgatásra. (Nem nézik jó szemmel, ha bárki kilóg a sorból. Javaslat: A jövőben legyen átlagos és akár nyugdíjig is kihúzhatja ugyanott. Az átlagtól eltérő egyesek szerint veszélyes.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.