Előrehozott öregségi nyugdíj

connery
Légyszíves tedd ki a linket, hol olvashatjuk amit nagyi54-nek küldtél. Köszi

Szöszi51
Mi egy évjárat vagyunk. Amikor május 13-án kezdeményezték az alkotmánymódosítást a korai nyugdíjazással kapcsolatban (amit júliusban elfogadtak), akkor én kérdeztem a Nyugdíjbiztosítótól, hogy kérhetem-e a jogosultsági idő megállapítást. Azt mondták nyugdíjasokéval nem foglalkoznak.
Most csak várni tudunk a törvényre. Neked a 41 év 256 nap mind jogosultsági idő? Nincs benne tanulmányi idő, munkanélküli ellátás, passzív táppénz? Egyébként amikor megalkotják a törvényt, akkor mindenkit értesíteni fognak, hogy mi lesz az ő személyes ellátásával (ezt olvastam).
A nyugdíj melletti munkavégzés a 0,5 %-os nyugdíjemeléshez volt felhasználható, azt nem hinném, hogy a 40 év jogosultsági időbe beleszámítják, bár az is meglehet. De mindent a törvényalkotás után.

Veci!

Már ide az előző hozzá szólásomban be emeltem.

Ezt kapták a rendvédelmi szakszervezetek a szept. 07.ei ülés után, és várhatóan 13.-ig kell véleményezni.

Azt mondják nem nyilvános, de engem ez nem érdekel.

Most már nyílvános.

connery

Ez iszonyuan bonyolultan van megfogalmazva!Ezt csak úgy lehet felfogni, ha kinyomtatom a jelenleg érvényben lévő Tny-t és pontról pontra haladok. Nem semmi!
üdv: Zsuzsa

connery
Nézd meg egyszerre küldtük a beírást 12:55-kor. Köszönöm, hogy közkinccsé tetted, tanulmányozom. A korábbi kiszivárogtatott anyagokat is olvastam.

Itt találjátok, amit connery beidézett:
http://www.brdsz.hu/index.php?…

Kedves Veci!
Elővettem a határozatot, tévedtem: az áll benne:.."A jogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati idő: 1965.08.02. től 2008.08.02-ig 40 év 266 nap (nem 41 év 256 nap ahogyan emlékeztem) Ebbe csak a 3 év gyes van benne( két gyermekem van). Hál istennek nem voltam munkanélkülin, tanulmányi időn (minden tanulmányomat esti iskolában munka mellett végeztem). Tudomásom szerint a gyest a nőkre vonatkozó 40 éves munkaviszonyba is beleszámolják. Táppénzen is csak a gyermekeim kiskori 1-1 hetes betegségeikor voltam
A fentiek ismeretében mi a véleményed?

Üdv. és köszi: Szöszi51

http://www.tmrsz.hu/…t-a-fiokbol/

Itt úgy ahogy feltettem teljes egészében olvasható,
a brdsz-nél csak részben és a folytatáshoz regisztrálni kell.

Szöszi51
Ha a gyes nem passzív gyes volt, akkor te biztonságban vagy. Nekem a szakmunkás évek kivétele miatt, kb. 9 havi jogosultsági idő hiányzik.

connery
Köszi, épp most szerkesztetem át a te általad bemásoltakat, ki is nyomtattam.

Sziasztok!
Megkérdeztem a Nyf-ot, az alábbi választ kaptam:

Tisztelt Asszonyom!

Tájékoztatjuk, hogy igazgatóságunk kizárólag a kihirdetett nyugdíj
jogszabályokkal kapcsolatosan tud tájékoztatni, a sajtóban időről-időre
megjelenő találgatásokkal kapcsolataosan nem.
Ön jelenleg öregségi nyugdíjban részesül, ezt tartalmazza az ellátását
megállapító határozat is. Más jogcímen (nők kedvezményes nyugdíja)
jelenleg nem jogosult nyugellátásra, mivel ellátásban részesül és arról
lemondani nem lehet.
Kérjük tájékoztatásunk szíves és megértő elfogadását.

Most legalább azt tudom, hogy a fentiek alapján nem lehet átmenni egy másik nyugellátásba.

Szöszi51, biztos, h most lehet dolga a nyufinak jócskán, de akkor is végtelenül piszok dolognak tartom, h eleve elutasítják, még a lehetőségét is !

Szöszi51
Amit connery feltett és a belinkelt oldalon is olvashattok, nézzétek meg a
6. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnése
„16. §
(1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnik, ha
• a jogosult meghal,
• a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
• a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,
• a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy
• a nyugdíjmegállapító szerv a (2) bekezdésben, a (3) bekezdésben vagy a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás esetén a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet, illetve a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései által meghatározott esetben hivatalból megszünteti.”

Szerintem lesz rá lehetőség azok részére, akik most még előrehozott nyugdíjasok, de rendelkeznek a 40 év jogosultsági idővel is, hogy ők kérhessék a nyugdíj megállapítását a korhatár előtti ellátás helyett.
Legalább is a kiemelt részt én így értelmezem.

2012-től pedig a 40 év jogosultsági idő esetén lesz csak a nőknek nyugdíjmegállapítás.
Az 1953-as nők esetében, ha nem rendelkeznek a 40 év jogosultsági idővel, de megvan a 37/40 év szolgálati ideje, valamint az 1952-ben született nők és férfiak azon része, akinek áthúzódik a felmentési ideje, azoknak korhatár előtti ellátást állapítanának meg a nyugdíjszámítás szabályai szerint.

Szerintetek jól gondolom???

Az átdolgozott törvény tervezet az alábbi linken olvasható:
htfsz.hu/downloads/2_b_napirend_korai_nyugdijak_Kormany₀₇_13.doc

htfsz.hu/downloads/2_b_napirend_korai_nyugdijak_Kormany₀₇_13.doc
Remélem ez már jó lesz.

ötvenhármas

Kipróbáltad ?
Ugyanis,nem működik .
Üdv: old puli

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTER
BELÜGYMINISZTER
HONVÉDELMI MINISZTER
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER
Szám: 57816-5/2011-NEFMI(SZ) Az 1992. évi LXIII. törvény
19/A. § rendelkezései szerint
NEM NYILVÁNOS.

Készült 2011. július 12-én.

1328/KIM/2011.

Előterjesztés

a Kormány részére

a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről

(A 2011. július 7-ei közigazgatási államtitkár értekezlet döntése alapján átdolgozott változat)

Budapest, 2011. július
EGYEZTETÉSI LAP

1. Az egyeztetés alapadatai
honlapon való közzététel időpontja:
közigazgatási egyeztetésre megküldés:
közigazgatási egyeztetés lezárása:
államtitkári értekezlet időpontja:
kormányülés időpontja
2. Az egyeztetésben részt vevők
2.1. Minisztériumok
intézmény egyetért nem ért egyet észrevétele maradt fenn nem adott véleményt
Miniszterelnökség
BM
HM
KIM
KüM
NFM
NGM
VM
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

1. Az előterjesztés célja
A Széll Kálmán Terv 3. Adósság és nyugdíj pontja szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megteremtése érdekében nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani. A korhatár előtti nyugellátások járulékfizetéssel ugyanis csak részben megalapozottak, folyósításuk a Nyugdíjbiztosítási Alapot terheli, növelve annak hiányát, amelyet központi költségvetési forrásból kell finanszírozni. Ugyanebbe az irányba mutat az Alaptörvény XIX. cikk (4) bekezdése és a hatályos Alkotmány 70/E. § (3) bekezdése. Ennek megfelelően biztosítani kell a korábban már megállapított ellátások további, más jogcímen történő folyósítását, a jogszerzés lezárását, a szerzett jogok érvényesítésének lehetőségét is.
Az érintett ellátások a következők: az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja, az országgyűlési képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj (a továbbiakban együtt: civil korai nyugdíj) és a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség (a továbbiakban együtt: fegyveresek) szolgálati nyugdíja. A nők 40 jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetősége a továbbiakban is fennmaradna.
Az átalakítás lényege, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket, illetve minden olyan kifizetés, amely a központi költségvetésből történik, ott is jelenjen meg, ezzel egyértelművé téve az igénybevevőnek, hogy milyen ellátást kap, és az miből kerül finanszírozásra. A korai nyugdíjak nem tartoznak a klasszikus kockázati tényezők közé, nem a társadalmi szolidaritás részei.
A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjakról külön előterjesztés rendelkezik. Szintén külön előterjesztés kerül benyújtásra a nyugdíjrendszer hosszú távú átalakításáról is, amelyet korábban a korai nyugdíjakról szóló tervezet tartalmazott.
2. Az igénybe vett eszközök
2.1. Alapelvek
2.1.1. Civil korai nyugdíjak
A civil korai nyugdíjak szabályozására a következő alapelveket javasoljuk.
• Valamennyi civil korai nyugdíj megszűnik.
• A már folyósított civil korai nyugdíjakat jövedelempótló juttatásként kell azonos összegben továbbfolyósítani. Az ilyen jogcímen az öregségi nyugdíjkorhatár fölött folyósított nyugdíjat egységesen öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
• A megszerzett jogok a polgármesterek és az országgyűlési képviselők nyugdíja kivételével időbeli korlátozás nélkül jövedelempótló juttatásként érvényesíthetők.
• Ha a hatályos szabályozás szerint az érintettek a közeljövőben jogszerzésre számíthattak, a javaslat garantálja jövedelempótló juttatásra a további jogok megszerzésének lehetőségét (1953-ban született nők előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíja, korkedvezmény szerzése a hatályos szabályok szerint garantált 2012. december 31-éig).
• A 2012. január 1-jétől megállapításra kerülő jövedelempótló juttatásokat a megállapításkori nyugdíjszabályok szerint kell kiszámolni. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj esetén ezt az összeget kell a jelenleg hatályos szabályok szerinti módon csökkenteni.
• A jövedelempótló juttatás nem emelkedik.
• A jövedelempótló juttatásban részesülők nem minősülnek nyugdíjasnak, de egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak.
• A jövedelempótló juttatás folyósítása mellett a versenyszférában munka végezhető, de ha az éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát, a jövedelempótló juttatás folyósítását az év hátralévő részére fel kell függeszteni. Ez a tilalom – szemben a hatályos szabályokkal – kiterjedne a 2007 előtt nyugdíjba vonultakra is. A jövedelempótló juttatásban részesülő személy szolgálati, kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban csak akkor foglalkoztatható, ha kéri arra az időre a jövedelempótló juttatás folyósításának felfüggesztését.
• Feketemunka esetén az ellátást végleg megszüntetik.
• A jövedelempótló juttatás az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor (az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegben) automatikusan öregségi nyugdíjjá alakul, de az érintett kérheti a nyugdíjának az akkor hatályos szabályok szerinti újraszámítását is.
A fenti általános érvényű megállapítások nem zárják ki, hogy – amennyiben szükséges – egyes nyugdíjazási formák, pl. a korkedvezmény vagy a korengedmény szigorított, nem nyugdíjként, hanem más típusú ellátásként továbbra is fennmaradjanak. Ezekről a kérdésekről részletesen a 2.2.2., 2.2.3. és 2.2.5. pontok szólnak.
A KIM felvetésére mind a civil korai nyugdíjak, mind a szolgálati nyugdíjak átalakítása kapcsán jelezzük, hogy az átalakítás alapvető alkotmányos háttere biztosított ugyan, de a törvényjavaslat őszi elfogadása miatt a felkészülési idő rövidnek bizonyulhat.
2.1.2. Szolgálati nyugdíj
A szolgálati nyugdíj szabályozására a következő alapelveket javasoljuk.
• A szolgálati nyugdíj megszűnik.
• Szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani azoknak a már folyósított szolgálati nyugdíját, akik 57. életévüket2011. december 31-éig nem töltik be,. Az 57. életévüket év végéig betöltők szolgálati nyugdíját egységesen öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
• A legalább 25 év szolgálati idővel rendelkezők megszerzett jogait nyugdíjrögzítéssel kell garantálni. Öregségi nyugdíjként a rögzített nyugdíj összegét kell folyósítani, ha az magasabb, mint az akkor hatályos általános szabályok szerint számított öregségi nyugdíj.
• A szolgálati járandóság összegét 2012. január 1-jétől a hatályos személyi jövedelemadó kulcsnak megfelelően csökkentett összegben kell folyósítani, ezzel azonban a járandóság összege nem csökkenhet a mindenkori minimálbér másfélszerese alá. A csökkentés nem terjed ki arra a személyre, aki szolgálat közben megsérült, megbetegedett, és ezért kellett nyugdíjba küldeni. Amennyiben az érintett családi kedvezményre jogosult lenne, de azt nem vagy csak részben érvényesítheti, a családi kedvezmény (fennmaradó része) a szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíthető.
• A szolgálati járandóság a nyugdíjemelés mértékével megegyezően emelkedik.
• A szolgálati járandóságban részesülők nem minősülnek nyugdíjasnak, de egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak.
• A szolgálati járandóság folyósítása mellett a versenyszférában munka végezhető, de ha az éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát, a járandóság folyósítását az év hátralévő részére fel kell függeszteni. Ez a tilalom – szemben a hatályos szabályokkal – kiterjedne a 2007 előtt nyugdíjba vonultakra is. A szolgálati járandóságban részesülő személy szolgálati, kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban csak akkor foglalkoztatható, ha kéri arra az időre a szolgálati járandóság folyósításának felfüggesztését.
• A szolgálati járandóság az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor automatikusan öregségi nyugdíjjá alakul, de az érintett kérheti a nyugdíjának az akkor hatályos általános szabályok szerinti újraszámítását is.
• Aki a hivatásos szolgálati viszonyból rokkantsági nyugállományba került, és a felülvizsgálat során rokkantságát megszüntetik, amennyiben a rokkantsági nyugállományba helyezésekor a szolgálati nyugdíjjogosultság feltételeinek megfelelt, a továbbiakban a szolgálati nyugdíjasokkal azonos módon szolgálati járandóságra lesz jogosult.
• Feketemunka esetén az ellátást végleg megszüntetik.
• Megszűnik a hivatásos szolgálat speciális felső korhatára, a fegyveresekre is érvényes lesz az általános öregségi nyugdíjkorhatár.
• Megszűnnek a speciális szolgálatiidő-számítási szabályok (szorzók). A megszerzett legalább 20 év szolgálati idő rögzítésre kerül, de ez az általános szabályok szerinti nyugdíjszámítás során nem alkalmazható, csak az életpályamodell keretében biztosított kedvezmények esetén.
• A fegyveres életpálya sajátosságait az életpályamodell keretében kell kezelni:
o azon személyeknek, akik szolgálati jogviszonyban tovább nem alkalmazhatóak, a közszolgálatban kell állást felajánlani [a közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló 1207/2011. (VI. 28.) Korm. határozat 5. pontja szerinti tartalékállomány tervezett szabályai szerint: részükre állást kell felajánlani; a felajánlott állás elfogadása esetén az érintett kormánytisztviselői kinevezést kap, s ennek megfelelően jogállására a kormánytisztviselői szabályok vonatkoznak (ideértve a javadalmazást is), azzal az eltéréssel, hogy próbaidőt nem lehet kikötni, és meghatározott ideig a munkáltató érdekkörébe tartozó okból felmentésre nem kerülhet sor],
o nyugdíj előtti rendelkezési állomány és könnyített szolgálat az idősebb, illetve hosszabb ideje szolgáló fegyvereseknek,
o különleges foglalkoztatási állomány a fegyveres szervhez szolgálati nyugdíjból visszatérőknek,
o az egészségkárosodottak új ellátórendszerétől, illetve a hozzátartozói nyugellátásoktól függetlenül ellátások biztosítása a szolgálat közben megsérült, megbetegedett fegyvereseknek, illetve a hősi halottak hozzátartozóinak.
2.1.3. A civil korai nyugdíjak és a szolgálati nyugdíj közötti főbb eltérések és indokaik
A főbb különbségeket – kiegészítve az egészségkárosodáson alapuló ellátások tervezett átalakításával – az alábbi táblázat foglalja össze.
Szolgálati nyugdíj
(Szolgálati járandóság)
(BM) Korai civil nyugdíj
(Jövedelempótló juttatás)
(NEFMI) Rokkantsági nyugdíj
(Rokkantsági támogatás, rehabilitációs ellátás)
(NEFMI)
Ellátásban részesülők száma (fő) Egészségügyi okból 23 093
Átszervezés miatt: 12 226
Közös megegyezés és létszámcsökkentés: 3 645
Egyéb: 3 643
Összesen: 42 607 Előrehozott öregségi nyugdíjas: 175 448
Korkedvezményes: ellátásban részesülő 19 149
Korengedményes: 12 635
Művész 766
Bányász 2 935
Összesen: 210 933
korkedvezményes munkakörben dolgozik jelenleg 43 000fő Korhatár alatti rokkant: 337 530
Rendszeres szociális járadékos: 113 300
Rehabilitációs járadékos: 25 000
Átmeneti járadék: 17 600
Rokkantsági járadék: 32 200
Összesen: 525 600
Érintett társadalmi csoportok Fegyveres szervek (katonák, rendőrök, tűzoltók, börtönőrök, pénzügyőrök) Korhatár előtt öt éven belüliek, 14 foglalkozási csoport, pl. energetikai, közlekedési dolgozók,
bányászok, művészek Egészségkárosodottak
Szolgálati nyugdíj
(Szolgálati járandóság)
(BM) Korai civil nyugdíj
(Jövedelempótló juttatás)
(NEFMI) Rokkantsági nyugdíj
(Rokkantsági támogatás, rehabilitációs ellátás)
(NEFMI)
Jogszabály módosítás által státusza érzékenyen változik (fő) 43 000 fő 210 000 fő 220 000, ebből 120 000 felülvizsgálat szerint rehabilitálható
A jelenlegi rendszer megszűnésének időpontja 2012. 01. 01. 2012. 01. 01., ill.
2013. 01. 01. (korkedvezményes) 2012. 01. 01.
Az átalakulás időigénye Azonnal Azonnal 1 év
Nem érinti az átalakulás az 57 éven felülieket Az 57 éven felülieket nem érinti (nyugdíjas marad) Nem igaz, a legnagyobb rész 57 év feletti Az 57 éven felülieket kis mértékben érinti (nem minősülnek nyugdíjasnak)
Tervezett cél A rendszer strukturális átalakítása és a munka világába történő visszatérés Strukturális átalakítás Munka világába történő visszatérés
Javaslat jelenlegi alapelve Az érintett eldönti, hogy visszatér-e a munkaerőpiacra Az érintett eldönti, hogy visszatér-e a munkaerőpiacra Csak akkor folyósítható ellátás, ha semmilyen lehetőség nincs a munkaerőpiacra való visszatérésre
A megszűnő nyugdíj helyetti ellátásra érvényes a mindenkori öregségi nyugdíjra vonatkozó emelési szabály Igen Nem Nem
Van az illetőnek választási lehetősége, hogy dolgozni akar, vagy járandóságból / ellátásból kívánja magát eltartani Van Van Az egészségkárosodás mértékétől és a rehabilitálhatóságtól függően van vagy nincs.
Az ellátás folyósítása mellett munkát végezhet Nagy részben igaz (versenyszféra, korlát: a minimálbér 18-szorosa) Nagy részben igaz (versenyszféra, korlát: a minimálbér 18-szorosa) Kis részben igaz
(jelenlegi II. rokkantsági csoport, jövőbeni D minősítési kategória)
Az ellátás minimális összege (nettó, Ft) 117 000 Az általános nyugdíjszámítási szabályok szerint kerül kiszámításra, az öregségi nyugdíjminimum: 28 500 Rehabilitációs ellátás:
27 360
Rokkantsági támogatás:
B min. csop.: 27 360
C min. csop.: 34 200
D, E min. csop.: 41 040
Jelenlegi nyugdíjak átlagos összege (Ft) 175 903 105 394 (előrehozott öregségi nyugdíj) 63 186 (jelenlegi III. kat. rokk., jövőbeni C min. csop.)
Feketemunka szigorúbb büntetése Igen, az ellátást végleg elveszíti. Igen, az ellátást végleg elveszíti. Igen, 1 évnyi ellátás visszafizetése
Az ellátás az SZJA kulcs mértékének megfelelően csökkentésre kerül Igen
(De: családi kedvezmény is érvényesíthető) Nem Nem
Szolgálati nyugdíj
(Szolgálati járandóság)
(BM) Korai civil nyugdíj
(Jövedelempótló juttatás)
(NEFMI) Rokkantsági nyugdíj
(Rokkantsági támogatás, rehabilitációs ellátás)
(NEFMI)
Visszafoglalkoztatási garanciális elemek
(fix bér, kedvező munkaidő, stb) Van Nincs Nincs
Várható államháztartási egyenleg 2012 (Ft) 8,5 Mrd 8,2 Mrd 13,1–35,1 Mrd az elhelyezkedéstől függően
2011. végén lehetőség van a jogosultságok rögzítésére Igen Nem Nem
Aki megtehetné, de nem integrálódik a munka világába 3 év alatt Járandóságot kap továbbra is Legtöbben 2-3 év alatt elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt Ellátást nem kap a továbbiakban (egészségkárosodás mértékétől és a rehabilitálhatóságtól függően)
Ösztönöz a munkára Részben, a közszférába kevésbé. Részben Igen
A fontosabb eltérések a következők:

1. A fegyveresek szolgálati járandóságát a mindenkor hatályos szja-kulcs mértékének megfelelően csökkenteni kell, de jár utána az évenkénti emelés, míg a civilek jövedelempótló juttatása nem csökkenthető, de emelés sem jár.

A Széll Kálmán munkabizottság korábbi döntésének megfelelően a civil korai nyugdíjak csökkentésére és emelésére nem kerülhet sor. A nyugdíjcsökkentés miatt nagyon sokaknak (mintegy 211 000 fő) csökkenne hirtelen a jövedelme. Mivel a többségük közel van a nyugdíjkorhatárhoz (kb. 5000 fő van, aki a korhatárnál több, mint 5 évvel fiatalabb), a cserében biztosított nyugdíjemelés ezt nem tudná kompenzálni.
A fegyveresek alapvető követelése volt az emelés megtartása, a csökkentéssel viszont hozzájárulnának a közterhekhez. A szolgálatteljesítés közben megsérülteket a személyes példamutatásuk miatt indokolt a levonás alól mentesíteni.

2. A civilek jövedelempótló juttatására szerzett jog később is érvényesíthető, míg a fegyveresek szolgálati járandósága később már nem állapítható meg, viszont esetükben a szolgálati nyugdíj a 2011. december 31-ei időpontnak megfelelően rögzítésre kerül.

A civil korai nyugdíjak esetében a jogszerzés az előírt életkor és/vagy a szolgálati idő betöltésével, megszerzésével megvalósult, így – mivel nem cél, hogy azonnal nyugdíjba vonuljanak – biztosítani kell a megszerzett jog későbbi érvényesítését. Ez a szempont a polgármesterek és országgyűlési képviselők esetében nem áll fenn, mivel ott a feltételek között szerepel a megbízatás bizonyos okokból történő megszűnése is. Egyes esetben a további jogszerzést is indokolt biztosítani.
Szolgálati nyugdíj esetében a jogszerzés két dolgot jelent. Egyrészt az érintett a szolgálat felső korhatárától (amely jövő évtől kezdődően megegyezik az öregségi nyugdíjkorhatárral) jogosult lesz a kedvezőbb módon számított összegű nyugdíjra. Ebben az esetben a jogszerzés garantálását éppen a nyugdíjrögzítés szolgálja. Másrészt e korhatár alatt is jogosult lesz a szolgálati nyugdíjra (vagy annak egy részére), ha nem kizárólag a saját akaratából, illetve önhibájából hagyja el a szervet. Itt tehát nem beszélhetünk jogszerzésről, ha a szolgálati viszony nem szűnt meg.

3. A 2011. július 8-ai egyeztetés eredményeképpen az 57. életévüket már betöltött szolgálati nyugdíjasok szolgálati nyugdíja nem alakul át szolgálati járandósággá, míg a civil korai nyugdíjak esetében ez az általános nyugdíjkorhatár betöltéséhez kötött. Ennek oka, hogy a hivatásos szolgálat korábbi felső korhatára, az 57 év (ami egyébként a nyugdíjkorhatárral emelkedik, és jelenleg már 58 év) a szolgálati jogviszonyban állóknál gyakorlatilag öregségi nyugdíjkorhatárként is működött. Ez a korosztály a korábbi javaslat szerint is mentesült volna a 16%-os levonás alól, és rájuk nem vonatkozik a minimálbér 18-szorosát meghaladó jövedelem esetén az ellátás felfüggesztése sem. E kivételek miatt a nyugdíjassá minősítésük egyszerűbb jogi helyzetet eredményez, ugyanakkor az a következménye, hogy továbbra is élvezhetik a nyugdíjasok különböző egyéb kedvezményeit is (pl. kiegészítő tevékenységet végző vállalkozónak minősülnek).

2.2. Részletes javaslatok a civil korai nyugdíjakra
2.2.1. Előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18/A–18/B. §-a lehetővé teszi, hogy a magas szolgálati idővel rendelkezők általánosságban a férfiak esetében két, a nők esetében három évvel a korhatár betöltése előtt nyugdíjba vonuljanak. Idén erre az 1952-ben vagy azt megelőzően született nők és az 1951-ben vagy azt megelőzően született férfiak jogosultak, ha a szükséges szolgálati időt megszerezték. A jogszerzések elismerése érdekében, akik az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra 2011 végéig jogot szereznek (vagyis a szükséges életkort és szolgálati időt legkésőbb év végéig betöltik, illetve megszerzik), ezt a jogukat jövedelempótló juttatásként továbbra is érvényesíthetik.
A javaslat szerint 2012-ben előrehozott öregségi nyugdíj helyett jövedelempótló juttatásra szerez jogot az az 1952-ben vagy korábban született férfi, valamint az 1952-ben vagy azt megelőzően született nő is, akit azon a címen már felmentettek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján (ahol a felmentési idő akár nyolc hónap is lehet), hogy 2012-ben előrehozott öregségi nyugdíjra válik jogosulttá (ami időközben átalakul jövedelempótló juttatássá).
Javasoljuk, hogy az 1953-ban született nők esetében, akiket a korhatáremelés duplán érintene, legyen lehetőség az új típusú juttatás igénybevételére, ha arra 2012-ben jogot szereznek. Ezzel az intézkedéssel nem kerülnek kedvezőbb helyzetbe az 1952-ben született nőknél, mert a javaslat alapvetően mindkét esetben akkor teszi lehetővé a kedvezmény igénybevételét, ha abban az évben, amikor az érintett az 59. életévét betölti, megszerzi a szükséges szolgálati időt is.
2012-re államháztartási szinten 6,7 milliárd Ft, 2013-ra 21,8 milliárd forint kiadáscsökkenés az intézkedés hatása. Alkotmányossági kockázat jelentkezik az 1952-es születésű férfiak esetében, akik egyébként az 1953-as nőkhöz hasonlóan jövőre szerezhetnének jogot előrehozott nyugdíjra, de minden esetben csak csökkentett összegben.
2.2.2. Korkedvezményes nyugdíj
A Tny. 8-8/C. §-a rendelkezik a korkedvezményes nyugdíjról, amely az egészségkárosodásnak kitett, taxatíve meghatározott munkakörökben töltött férfiaknál 10, nőknél 8, illetve magasnyomású munkahelyeken 6 év után 2 évvel biztosít a nyugdíjkorhatárnál alacsonyabb nyugdíjba vonulási lehetőséget (minden további 5-4-3 év után pedig 1-1 évet). A korkedvezmény igénybevételének lehetősége a tavalyi év végén került két évvel meghosszabbításra, így a jelenleg hatályos szabályozás szerint 2012. december 31-éig szerezhető korkedvezményes jogosultság a jelenlegi rendszerben. A kisebb alkotmányossági kockázat érdekében ezért javasoljuk, hogy korkedvezményre 2012 végéig jogot lehessen szerezni, és azt jövedelempótló juttatás formájában később bármikor lehessen érvényesíteni.
A korkedvezményes nyugdíjra jogot szerzők után a foglalkoztató jelenleg 13 % mértékű korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet. A korkedvezményes rendszer 2012. december 31-gyel történő megszüntetésével e bevétel (2013-ra 18–19 milliárd forint) elmaradásával is számolni kell. Felmerülhet annak szükségessége, hogy a jogintézmény valamilyen formában fennmaradjon, már csak a szakszervezetek nyomására is. Mivel a Széll Kálmán Terv egyértelműen előirányozza (a nők nyugdíjkedvezményén kívül) minden korhatár előtti nyugdíj megszüntetését, ennek szociális, foglalkoztatási típusú ellátásként lenne helye.
A korkedvezményes nyugdíj szociális, foglalkoztatási típusú ellátásként való fenntartásáról szóló döntés során azt is figyelembe kell venni, hogy a korkedvezmény jelentős részben az állami, önkormányzati, főként közösségi közlekedési cégeknél jelentkezik (buszvezetők, mozdonyvezetők stb.). A korkedvezmény-biztosítási járulékbevételek nagyobb része tehát ezen állami cégeknél, valamint a veszteségeiket pótló államnál, önkormányzatnál egyúttal kiadásként is megjelenik. A korkedvezmény e körben történő fenntartása esetén a közlekedési társaságoknak – számos versenyszférában működő céghez hasonlóan – mihamarabb kérniük kellene a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítést arra hivatkozással, hogy a munkakörülmények miatt nem állnak fenn egészségkárosító körülmények (az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 354–357. §-a és végrehajtási rendeletei). Erre különösen új járművek beszerzése vagy más hasonló fejlesztés során kellene figyelni, sőt az ezekhez adott állami támogatás feltételéül is lehetne szabni. A magáncégek esetében pedig a magas járulék a versenyképességet rontja.
Jelezni kell azt is, hogy a korkedvezményes munkaköri lista idejét múlt, sok esetben a listára vétel csak az akkori szakszervezetek lobbi erején múlt, de jelenleg is sokan szeretnének e körbe kerülni (pl. óvónők). Ezért a korkedvezmény szociális, foglalkoztatási típusú ellátásként történő fenntartása esetén is felül kell vizsgálni a korkedvezmény teljes rendszerét a munkaköri lista alkalmazhatóságától kezdve a korkedvezmény mértékéig.
2.2.3. Bányásznyugdíj, művésznyugdíj
A bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet, illetve az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján meghatározott idejű bányászati, illetve előadó-művészeti tevékenység után az érintettek az életkorukra tekintet nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A bányásznyugdíj esetében többletfeltétel, hogy utolsó munkaviszonya bányavállalatnál volt vagy meghatározott pénzellátásban részesült. A bányásznyugdíj ugyanis a ’90-es évek bányabezárásaira reagáló foglalkoztatáspolitikai eszköz, az esetelegesen előforduló egészségkárosító hatásokat jelenleg a korkedvezményes nyugdíj kezeli. A korkedvezmény részbeni fenntartása esetén javasolható, hogy a bányászat miatt indokolt kedvezmény a korkedvezmény rendszerében legyen elismerve.
Javasoljuk, hogy a bányásznyugdíjra és a művésznyugdíjra (amely egyes előadóművészeket – táncosokat, énekeseket, fúvószenészeket, artistákat és kevésbé indokolható módon színészeket érint) a 2011 végéig szerzett jogot időbeli korlát nélkül el kelljen ismerni. A korkedvezmény részbeni fenntartása esetén javasolható, hogy egyes előadó-művészeti tevékenységek esetén, ahol az indokolt, a fokozott igénybevétellel járó kedvezmény a bányászokhoz hasonlóan a korkedvezmény rendszerében legyen elismerve. Ebben az esetben a művésznyugdíj megszűnését javasolt a jelenlegi korkedvezmény megszűnéséhez (2013. január 1.) igazítani.
2012-re államháztartási szinten 0,5 – 0,6 milliárd Ft, 2013-ra 1 – 1,2 milliárd forinttal lehet ezzel az államadósság csökkentéshez hozzájárulni.
2.2.4. Polgármesterek, országgyűlési képviselők korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetősége
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény és az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény alapján a polgármesterek, illetve az országgyűlési képviselők a tisztség meghatározott időt követő és meghatározott okból történő megszűnése esetén, a korhatár előtt bizonyos idővel nyugdíjba mehetnek. A jogszerzők köre szűk, mert egyrészt a jogszerzésnek az is feltétele, hogy a képviselői, polgármesteri megbízatás a szabályok hatályon kívül helyezéséig megszűnjön, másrészt a polgármesteri nyugdíj esetén a hatályos szabályok is csak három hónapot adnak a tisztség megszűnésétől számítva a jogérvényesítésre. Kimutatható költségvetési hatás 2012-re nincs.
2.2.5. Korengedményes nyugdíj
A korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet és a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján megállapítható korengedményes nyugdíj foglalkoztatáspolitikai célú eszköz. Lényege, hogy a munkáltató nem mond fel a munkavállalónak, hanem megállapodásuk alapján előre egy összegben befizeti a Nyugdíjbiztosítási Alapba a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjáig járó nyugdíja összegét. Ennek fejében a munkavállaló korengedményes nyugdíjra lesz jogosult. A jogintézmény további intézkedést nem igényel, 2011 végével megszűnik. A szabályozásnak azonban biztosítania kell, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerinti hosszabb távú kötelezettségek (foglalkoztató fizetési kötelezettsége, visszafoglalkoztatási tilalom) továbbra is fennmaradjanak. Költségvetési kihatása – mivel az ellátás intézkedés nélkül megszűnik – nincs.
Amennyiben a korengedmény foglalkoztatáspolitikai ellátás formájában történő fenntartása is indokolt, és a jövőben az ellátás teljes költségét a foglalkoztató fizeti meg, a rendszer a fenntartás mellett is kiüresedik, illetve további szigorításokkal (pl. az elmaradt járulékok megfizetése) kiüresíthető.
2.2.6. A jövedelempótló juttatás összege
A jelenleg folyósított korhatár előtti öregségi nyugdíj helyébe lépő jövedelempótló juttatás összegének kiinduló alapja mindenképpen a jelenleg folyósított nyugdíj. A 2012. január 1-jétől megállapításra kerülő jövedelempótló juttatásokat alapvetően a megállapításkori nyugdíjszabályok szerint kell kiszámolni. Ez az esetek többségében nem okoz gondot, hiszen többnyire korhatárkedvezményekről van szó. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra szerzett jog későbbi érvényesítése esetén a csökkentés bármilyen módon számított nyugdíj esetében végrehajtható.
A jövedelempótló juttatás nem emelkedne. Az emelésének elmaradása 1 százalékonként legfeljebb 2 milliárd Ft kiadáscsökkenést eredményezne, a 2012. évi makroparaméterek által befolyásolt emelés hatása 6-7 milliárd Ft lehet, ha figyelembe vesszük, hogy 2011-ben a nyugdíjemelés mértéke 3,8 % volt.
2.3. Részletes javaslatok a szolgálati nyugdíjra
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) hatályos szabályai a szolgálati nyugdíjjogosultságot az általános öregségi nyugdíjhoz képest kedvezőbb feltételekhez kötik. A kedvezőbb feltételek megnyilvánulnak a betöltendő életkorban, a szolgálati idő számításában, valamint a nyugdíj összegének megállapításában. E kedvezmények felülvizsgálata és átalakítása szükséges a nyugdíjrendszer egységesítéséhez. Mindez a hivatásos állomány tagját megillető nyugdíjjogosultság feltételeinek újraszabályozását jelenti.
A javaslat értelmében 2012. január 1-jét követően új szolgálati nyugdíjjogosultságot megállapítani nem lehet. 2012. január 1-től a hivatásos állományúak részére is a Tny. szabályai szerint kell öregségi nyugdíjat megállapítani.
A Hszt., a Hjt, illetve a korábban hatályos szabályok alapján folyósított szolgálati nyugdíjat, ha a szolgálati nyugdíjban részesülő 57. életévét év végéig nem tölti be, szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani. Aki 57. életévét év végéig betölti, annak a szolgálati nyugdíját öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. A szolgálati járandóságot az érintettre irányadó, Tny.-ben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig folyósítják, utána a csökkentések nélküli összeget kell öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani, ha az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjnál az magasabb.
A szolgálati járandóság összege megegyezik a 2012. január 1-jén esedékes szolgálati nyugdíjnak a mindenkori személyi jövedelemadó mértékével – jelenleg 16% – csökkentett összegével. Ezzel azonban a járandóság összege nem csökkenhet a minimálbér másfélszerese alá. A szolgálati járandóság évenkénti emelésére az öregségi nyugdíj emelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szolgálati járandóságban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezményt a szolgálati járandósággal szemben is érvényesítheti, ha az összevont adóalapjába tartozó jövedelemmel szemben nem vagy nem teljes mértékben tudja érvényesíteni. Nem csökkenthető a szolgálati járandósága annak, aki szolgálatteljesítés közben szenvedett balesetet vagy betegedett meg, és ezért nyugdíjazták. Az életpályamodell egyébként is kiemelkedő juttatásokat kíván biztosítani a szolgálatteljesítés közben megsérülteknek, megbetegedetteknek, illetve az elhunytak hozzátartozóinak.
Azon Hszt. és Hjt. hatálya alá tartozó hivatásos állományúak, akik 2011. december 31-éig rendelkeznek a hatályos rendelkezések alapján megállapított 25 év hivatásos szolgálati idővel, azok szolgálati nyugdíját a 2011. december 31-én hatályos rendelkezések szerint rögzíteni kell. Az érintett a tényleges nyugállományba vonuláskor választhat az akkor megállapításra kerülő társadalombiztosítási nyugdíj és a rögzített szolgálati nyugdíj között. A 2007. évi CXXII. törvénnyel a Hszt.-be és a Hjt-be beiktatott szolgálati nyugdíjrögzítési szabályok alapján rögzített nyugdíjak tekintetében is biztosítani kell a választás lehetőségét a tényleges nyugdíjba vonuláskor.
Aki a hivatásos szolgálati viszonyból rokkantsági nyugállományba került és a felülvizsgálat során rokkantságát megszüntetik, amennyiben a rokkantsági nyugállományba helyezésekor a szolgálati nyugdíjjogosultság feltételeinek megfelelt, a továbbiakban a szolgálati nyugdíjasokkal azonos módon szolgálati járandóságra lesz jogosult. Aki ezzel a feltétellel nem rendelkezik, a rokkantság megszüntetését követően az általános szabályok szerint lesz jogosult ellátásra.
A hivatásos szolgálat felső korhatára, amely jelenleg az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkor, az öregségi nyugdíjkorhatárra emelkedik. A szolgálati idő szorzók is megszűnnek, viszont annak, aki legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, a szolgálati idejét rögzíteni kell. A rögzített szolgálati idő csak az életpályamodell keretében kerül figyelembevételre, a nyugdíj megállapítását nem érinti.
Azok a szolgálati nyugdíjasok, akik vállalják, hogy őket a rendvédelmi szerveknél létrehozásra kerülő könnyített szolgálatú állományban (szenior állomány) hivatásos szolgálati viszony keretében foglalkoztassák, a részükre folyósított – a 16%-kos csökkentés nélkül számított – szolgálati járandósággal megegyező összegű, de legalább a minimálbér 1,5 szeresét elérő nettó illetményt kapnak. Az illetmény emelésére az öregségi nyugdíj emelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szenior állomány a szolgálati feladatait fegyver nélkül, heti 35 órában, könnyített feltételek mellett látja el. A szenior állomány jogállására, jogaira, kötelezettségei és feladataira vonatkozó szabályokat a Hszt.-ben, illetve végrehajtási rendeleteiben kell szabályozni.
A javaslat szerint könnyített szolgálatban kell foglalkoztatni azt a személyt, aki 52. életévét betöltötte és legalább 25 év (Magyar Honvédség esetén legalább 15 év) tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik. Nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni azt, aki az öregségi korhatárt öt éven belül betölti, és vagy legalább 30 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik, vagy könnyített szolgálatot lát el.
A szakszervezetek kérésére a tervezet lehetővé kívánja tenni, hogy 2011. december 31-éig átmenetileg a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye szolgálati nyugdíjként is igénybe vehető legyen, ha az érintett legalább tíz év hivatásos szolgálati idővel rendelkezik.
2.4. Munkavégzés jövedelempótló juttatás és szolgálati járandóság mellett
A hatályos szabályozás szerint a korhatár előtti nyugdíjban részesülők a korhatár betöltéséig csak akkor kaphatják meg a nyugdíjukat, ha a nyugdíj melletti munkavégzésből származó jövedelmük a minimálbér 18-szorosát, 2011-ben az 1 404 000 Ft-ot nem haladja meg, feltéve, hogy 2007 után mentek nyugdíjba. A javaslat ezt kívánja fenntartani azzal, hogy a szabály a 2008 előtt nyugdíjba vonultakra is vonatkozzon. A korlátozás kiterjesztéséhez legalább fél év felkészülési idő szükséges. A jövedelempótló juttatásban részesülő személy szolgálati, kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy közigazgatási szervnél munkaviszonyban csak akkor foglalkoztatható, ha kéri arra az időre a jövedelempótló juttatás folyósításának felfüggesztését. Ezzel kapcsolatban a KIM jelezte, hogy aggályos lehet a köz-, illetve magánszférában történő munkavállalás megkülönböztetése.
Az átalakításnak vállalkozói körben az is következménye, hogy mivel a jövedelempótló juttatás és a szolgálati járandóság nem nyugdíj, ezért vállalkozás esetén nem alkalmazható rá a kiegészítő tevékenység szabálya, így a vállalkozásban részt vevőnek járulékot kell fizetnie, s mivel jövedelemben részesül, a juttatásának folyósítása szünetel.
Ha a jövedelempótló juttatásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyt bejelentés nélkül foglalkoztatják, akkor az ellátást véglegesen meg kell szüntetni. Ez a folyósító szerv és az adóhatóság kölcsönös adatközlésével kiegészítve megfelelő visszatartó erőt jelenthet a fekete-foglalkoztatással szemben.
3. Kormányprogramhoz való viszony
Az előterjesztés a Kormányprogramnak az idősek tiszteletét és az államadósság csökkentését tartalmazó pontjaihoz kapcsolódik.
4. Előzmények, kapcsolódások
A Széll Kálmán Terv 3. Adósság és nyugdíj pontja tartalmazza a korhatár előtti nyugdíjak rendszerének felülvizsgálatát és megváltoztatását előíró feladatot. Az ezzel kapcsolatos előterjesztést a Széll Kálmán munkabizottság április 22-ei ülésén megtárgyalta, és döntött a korhatár előtti nyugdíjak jövedelempótló juttatássá történő átalakításának koncepcionális kérdéseiben. A konstrukció a nők 40 év jogosultsági idő alapján elérhető korai nyugdíjazási lehetőségét és a bármilyen jogcímen szerzett korhatár feletti ellátások folyósítását érintetlenül hagyta. Az előterjesztés összhangban volt a rokkantsági nyugdíj szabályainak tervezett megváltoztatásával is.
Az átalakítás alapelvei voltak:
• az alkotmányos követelményekre is figyelemmel a lehető legrövidebb időn belül megszűnik a jogszerzés valamennyi korhatár előtti nyugellátás esetén,
• a korábban megállapított ellátásokat szociális ellátássá kell alakítani,
• az ellátás összege nem csökken, de nem is vonatkozik rá az évenkénti nyugdíjemelés,
• a nyugdíjkorhatárnál legalább öt évvel fiatalabbakat munkahely felajánlásával, fegyveresek esetében az életpályamodellek alapján vissza kell vezetni a munka világába.
A Széll Kálmán munkabizottság döntése után a Belügyminisztérium az életpályamodellel való összhangra tekintettel a szolgálati nyugdíjak önálló kezelését kezdeményezte, amely jóváhagyásra is került. Mivel a 211 000 civil korai nyugdíjasból kevesebb, mint 5000 fő azoknak a száma, akik több, mint öt évvel fiatalabbak az öregségi nyugdíjkorhatárnál, a fent említett munkafelajánlás civilek esetében okafogyottá vált, míg a fegyvereseknél a visszafoglalkoztatást a jogállási törvények kezelik.
Mindezek figyelembe vételével készült el az a szolgálati nyugdíjakat már nem tartalmazó előterjesztés, amely a korhatár előtti nyugellátások átalakításáról szólt, és amelyet Széll Kálmán munkabizottság által május 11-én, a Kormány pedig 2011. május 24-ei ülésén megtárgyalt. A Kormány kérésére az anyag kiegészítésre került az egyes korai nyugdíjazási formákra vonatkozó adatokkal (függelék).
A civil korai nyugdíjakra vonatkozó javaslat a Belügyminisztériummal folytatott egyeztetés követően az egységesség érdekében annyiban módosult, hogy a jövedelempótló juttatás folyósítása mellett a versenyszférában munka végezhető, de ha az éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát, a jövedelempótló juttatás folyósítását az év hátralévő részére fel kell függeszteni. Ez a tilalom – szemben a hatályos szabályokkal – kiterjedne a 2007 előtt nyugdíjba vonultakra is.
5. Európai uniós kapcsolódások
Nem önmagában a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetésének, jövedelempótló juttatássá alakításának, hanem a nyugdíjrendszer azon elvi megközelítésének, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani, a rokkantsági ellátásoknak a nyugellátások közül történő kivétele nemzetközi kapcsolataink szintjén is rendezendő. Magyarország EU csatlakozásától a nyugdíjrendszer koordinálását az EU tagállamai között uniós rendeletek szabályozzák (883/2004/EK,987/2009/EK rendeletek). A rendelet alkalmazási köre a rokkantsági ellátásokat szabályozó jogszabályra is kiterjed.
6. A 2011. július 8-ai egyeztetés eredménye és a fennmaradt alternatív javaslatok
A 2011 július 8-ai egyeztetés eredményeképpen átvezetésre került a BM és a HM javaslata, miszerint 57. életévét év végéig betöltő szolgálati nyugdíjasok továbbra is nyugdíjasok maradjanak, ellátásuk nem alakul szolgálati nyugdíjjá. A KIM alkotmányjogi, illetve közszolgálati életpályával kapcsolatos javaslatára módosításra került a vezetői összefoglaló 2.1.1., 2.1.2., 2.2.1., 2.3. és 2.4. pontja, valamint a kormányhatározat-tervezet 2. d) pontja.
Az előterjesztésben szereplő javaslat Alternatív javaslat Érvek az alternatív javaslat mellett Érvek az alternatív javaslat ellen

1. a szolgálati járandóságot az adó mértékének megfelelően csökkenteni kell, a jövedelempótló juttatást nem NGM: csökkentés nincs, de ha a jogosult kereső tevékenységet folytat, a járandóság, illetve a juttatás az összevont adóalap részeként adózik - egységes kezelés

• a nem dolgozó korai nyugdíjasok jövedelmi helyzete nem változik
• NGM: a 3. pontban foglaltakkal együtt államháztartási szinten többlet megtakarítást eredményez
• NGM: a különböző korai nyugdíjak különböző kivezetése alkotmányossági problémát okozhat - politikai döntés született a szolgálati nyugdíjak kezeléséről (egységesen 16%-os levonás és egyúttal emelés)
• a Széll Kálmán munkabizottság döntött arról, hogy a civil korai nyugdíjak összege nem csökkenthető és nem is emelhető
• nem ösztönöz legális munkavégzésre, csak a dolgozókra hátrányos
• a civil korai nyugdíjasok túlnyomó többsége három éven belül betölti a nyugdíjkorhatárt, az emelés nem kompenzálja az adót
• aránytalan: egy napi munka esetén az egész évi ellátás adózik
• a NEFMI szerint a magasabb megtakarítás kétséges
• NEFMI, KIM: a különböző korai nyugdíjak különböző kivezetése az AB gyakorlata alapján nem alkotmányellenes
• NEFMI, BM nem támogatja

2. a szolgálati járandóság a nyugdíjemeléssel azonos mértékben emelkedik, a jövedelempótló juttatás nem NGM: mindkét ellátás emelkedik a nyugdíjemeléssel azonos mértékben
3. a szolgálati járandóság és a jövedelempótló juttatás felfüggesztésre kerül, ha az egy naptári évben elért kereset meghaladja a minimálbér 18-szorosát NGM: ha a járandóság, juttatás és a nettó jövedelem együttes összege magasabb, mint az ellátás alapjául szolgáló nettó átlagkereset valorizált összege, a járandóság, juttatás e fölötti összege (a kereseti korlátot elérő nettó jövedelem esetén a teljes ellátás) visszatérítendő - NGM: az 1-2. pontban foglaltakkal együtt államháztartási szinten többlet megtakarítást eredményez - ld. 1-2. pont

• az alacsonyabb szolgálati idővel rendelkezőket preferálja (többet dolgozhatnak)
• a korlát az érintettnek nehezebben követhető
• utólagos visszatérítés miatt olyan időpontban válhat ellátatlanná (akár egész évre), amikor jövedelme már nincs

4. szolgálati járandóság esetén a 16%-os levonás alól csak szolgálatteljesítés során elszenvedett baleset miatt lehet mentesülni HM: a 16%-os levonás alól mentesüljenek azok a szolgálati járandóságban részesülő személyek is, akik önkéntes tartalékos szolgálatot vállalnak - az önkéntes tartalékos szolgálatra ösztönöz

• zárt létszámkeret, a megtakarítás nem tűnhet el teljesen - csökkenti a megtakarító hatást
• elindíthat a mentesítés iránt egyre bővülő igényt
• szolgálati jogviszony eleve csak akkor létesíthető, ha az érintett arra az időre a szolgálati járandóságának szüneteltetését kéri
• NEFMI, NGM, BM nem támogatja

5. fegyveresek esetében nyugdíjrögzítésre a szolgálati nyugdíjhoz jelenleg szükséges 25 év szolgálati idő esetén van lehetőség HM: 20 év szolgálati idővel is kerüljön sor a nyugdíjrögzítésre - szakszervezeti igény - a jelenlegi szabályokhoz képest is jogkiterjesztés

• csökkentheti a megtakarító hatást
• NEFMI, NGM, BM nem támogatja

7. Az előterjesztés kommunikációja

1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén?

követő vagy kezdeményező*
*a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó!
2. A tájékoztatás módja:
Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nem
Tárcaközlemény igen/nem
Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem
3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka):
Az időskori nyugellátás célja, hogy akkor nyújtson ellátást, amikor az életkor előrehaladásával a keresőtevékenységből eredő jövedelemszerzés erősen korlátozottá válik. Ezzel szemben a jelenlegi korai nyugdíjazási lehetőségek, a nyugdíj melletti jövedelemszerzésre ösztönöznek, egyes esetekben az általánosnál kedvezőbb közteherviselési feltételek mellett, illetve a munkanélküliséget kezelik. A nyugdíjas státusz egyéb kedvezményekre is jogosít. A javaslat célja, hogy a jelenlegi szabályozással ellentétben a mind tovább munkában maradásra ösztönözzön.
Az előterjesztő részéről nyilatkozók: Dr Pintér Sándor miniszter
Dr. Réthelyi Miklós miniszter
Soltész Miklós államtitkár
Nyitrai Imre helyettes államtitkár
Mészáros József főigazgató
Zsinka András főosztályvezető

4. Részletes kommunikációs terv:
A nyugdíjrendszerben, s azon kívül is számos jogszabály eredményez korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetőséget. A rendszer önmaga a minél korábbi nyugdíjba vonulásra, majd a nyugdíj melletti munkavégzésre ösztönöz. Ennek hatására a nyugdíjban részesülők aránya magas a járulékfizetők arányához képest, és a nyugdíjkorhatár emelése ellenére, a tényleges nyugdíjba vonulási átlagéletkor lassan emelkedik. Mindez a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyi helyzetét rontja, s költségvetési többletforrást igényel. A változtatás célja, hogy öregségi nyugdíj az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő biztosítottaknak járjon. Az eddigi korhatár előtti ellátások a jövőben semmilyen tekintetben nem minősülnek nyugdíjnak, átalakulnak nyugdíjpótló juttatássá. A rendszer egésze a munkavállalást, a munkában maradást helyezi előtérbe.

Dr. Réthelyi Miklós
nemzeti erőforrás miniszter Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter

Dr. Hende Csaba
honvédelmi miniszter Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter

HATÁSVIZSGÁLATI LAP

I. A végrehajtás feltételei
A végrehajtáshoz szükséges a korhatár előtti nyugdíjak jogosultsági feltételeit tartalmazó jogszabályok módosítása, illetve hatályon kívül helyezése. Az érintett jogszabályok a következők:
• a Tny., valamint a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet egyes szakaszai, amelyek a következő korhatár alatti nyugellátásokra vonatkozó szabályozást tartalmazzák:
o előrehozott öregségi nyugdíj,
o csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
o korkedvezményes nyugdíj;
• Hszt.,
• Hjt.,
• a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet;
• az egyes művészeti tevékenységet folytatatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet;
• a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvénynek a polgármesterek kedvezményes nyugdíjba vonulását tartalmazó rendelkezései;
• az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvénynek az országgyűlési képviselők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségét tartalmazó rendelkezései;
• törvényalkotás a jövedelempótló juttatás jogosultsági és folyósítási szabályairól, az igénylés eljárási rendjéről,
• a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,
• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
• az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,
• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,
• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,
• a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény,
• a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,
• a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,
• a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény.
II. A társadalmi hatások összefoglalása
1.1. Elsődleges, célzott hatások
A korhatár előtti nyugellátások jövedelempótló juttatássá alakítása, továbbá a szolgálati nyugdíjak átalakítása a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási kötelezettségét csökkenti. Megszünteti a mielőbbi nyugdíjba vonulás, majd a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségét, a nyugdíj igénybevétele nélküli továbbdolgozásra ösztönöz. A részletes létszám- és ellátási adatokat az előterjesztés függeléke tartalmazza.
2.1. Másodlagos hatások
A javaslat az ellátásokban részesülők körében bizonytalanságot okoz, a közeljövőben bármely ellátás igénybevételét tervezők körében ellenállást vált ki. A korkedvezmény, mint a szervezet fokozott elhasználódása miatt járó korai nyugdíjazási kedvezmény megszűnése az érintett körben tüntetésekhez, akár sztrájkhoz is vezethet. Elsősorban a vasúti, közúti, városi, légi közlekedésben dolgozók részéről várható munkabeszüntetéssel járó fenyegetés.
III. Társadalmi költségek

1. A vállalkozások pénzügyi terhei

Az előterjesztés a vállalkozások pénzügyi terheit annyiban érinti, hogy ha valakinek a jövedelempótló juttatás mellett vállalkozása, vállalkozásban közvetlen munkavégzésre irányuló tevékenysége van, abban az esetben mivel nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak, adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, amely jövedelem létét feltételezi, ezáltal a jövedelempótló juttatás megszüntetését vonja maga után.

2. A háztartások pénzügyi terhei

Az érintettek közül a nyugdíj (juttatás) mellett munkát vállalók jövedelmét egyértelműen csökkenti, azok várakozását is rontja, akik a jövőben tervezték nyugdíjazásukat.

3. Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei

A jövedelemcsökkentés minden érintett ellátásban részesülő vagy arra számító számára negatív hatású.

4. Hatékonysági és versenyképességi költségek

Az előterjesztés a versenyképesség szempontjából pozitív hatású.

5. Az előterjesztés adminisztratív terhei

A korhatár előtti nyugellátások juttatássá alakítása miatt a folyósított ellátásokat jövedelempótló juttatásként kell folyósítani. A nyugdíjkorhatár elérésekor a folyósítandó nyugdíj összegének megállapítása szintén többletmunkát igényel.

IV. Költségvetési hatások
A Széll Kálmán munkabizottság döntése alapján a jövedelempótló juttatás emelésével nem kell számolni, ennek megtakarító hatása 1 százalékonként kb. 2 milliárd forint. 200 ezer fő 1 millió forintos éves jövedelempótló juttatás esetén ez kb. 6–7 milliárd forint államadósság csökkenéshez való hozzájárulást eredményezhet összességében az alábbi táblázatban foglaltakon felül.

Intézkedés Ellátásban részesülők száma Az ellátás egy főre jutó átlaga
(Ft) Államadósság csökkentéshez hozzájárulás (Mrd Ft) Megjegyzés
2012-ben
2013-ban

Előrehozott öregségi nyugdíj kivezetése 200 000 fő 104 000 6,7 21,8 Államháztartási szempontból pozitív hatás az új megállapításokkal fokozatosan jelentkezik.
Korkedvezmény kivezetése Kb. 43 000-en dolgoznak ilyen munkakörben, de az ellátottak száma közel
20 000 fő 118 000 nincs nincs Államháztartási szempontból pozitív hatása nincs, sőt 2013-tól 18-20 milliárd forint bevételkieséssel kell számolni.
Bányász nyugdíj megszüntetése 3 000 fő 141 000 0,5 1 A bányász-nyugdíj éves kiadása 5 milliárd forint, kivezetése 20 év alatt lehetséges, az államháztartási hatása pozitív az új megállapítások elmaradása jelenti.
Művész nyugdíj megszüntetése 800 fő 91 000 nincs nincs A költségvetés megtéríti az Nyugdíjbiztosítási Alap számára, de a pozitív hatás 10 év alatt 1 milliárd forint alatti.
Polgármesterek, országgyűlési képviselők kedvezményes nyugdíjának megszüntetése 360 fő 165 000 nincs nincs 10 év alatt 0,7-0,9 milliárd forint hatással bír, előnye a profiltisztítás
Munkajövedelem esetén az ellátás folyósításának szüneteltetése 1 1
Szolgálati nyugdíjak megszüntetése 42-43 000 fő 177 000 8,5 12,5
Összesen 16,7 36,3
V. Egészségügyi hatások
A korkedvezményes munkakörökben dolgozók várhatóan be fogják mutatni azokat az egészségügyi károsító hatásokat, amelyek őket a munkavégzés során elháríthatatlanul érik, s emiatt kormányzati intézkedést fognak követelni. Ezt azonban nem a nyugdíjrendszerben kell kezelni, és a 2012 végéig biztosított jogszerzéssel lehet elég idő egy új, munkavédelmi, foglalkoztatáspolitikai szempontú rendszer kidolgozására.
VI. Környezeti hatások
Az előterjesztésnek környezeti hatásai nincsenek.

HATÁROZATI JAVASLAT
A Kormány megtárgyalta és elfogadta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló kormány-előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányhatározat-tervezetnek a Kormány határozataként a Magyar Közlönyben történő közzétételét.

Melléklet az 57816-5/2011-NEFMI(SZ) számú kormány-előterjesztéshez

A Kormány

…/2011. (… …) Korm.

határozata

a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetésével, valamint a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak új életpályamodelljével kapcsolatos feladatokról
A Kormány a Széll Kálmán Terv 3. pontjának végrehajtása érdekében a következőket határozza.

1. Elő kell készíteni az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló kormányrendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj, az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíj, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíj megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot az alábbiak szerint:

1. a megállapított nyugellátásokat, valamint a korengedményes nyugdíjat 2012. január 1-jétől jövedelempótló juttatásként kell azonos összegben továbbfolyósítani, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be,
2. akik az említett nyugellátásokra jogot szereztek, azok e jogukat 2012. január 1-jétől kezdődően jövedelempótló juttatás kérelmezésével a későbbiekben is érvényesíthetik (az országgyűlési képviselők és a polgármesterek öregségi nyugdíja kivételével), a jövedelempótló juttatást az öregségi nyugdíjakra irányadó szabályok szerint kell kiszámítani,
3. a korkedvezményes nyugdíjra vonatkozó szabályok alapján jövedelempótló juttatásra jogosultság 2012. december 31-éig szerezhető,
4. jövedelempótló juttatásra jogosulttá válik az az 1953-ban született nő is, aki 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerez,
5. a jövedelempótló juttatást meg kell szüntetni, ha a jogosult bejelentés nélkül végez munkát,
6. a nyugdíjkorhatár betöltésekor a jövedelempótló juttatás összegét kell – az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegben – öregségi nyugdíjként folyósítani, ha az magasabb, mint az akkor hatályos szabályok szerint számított nyugdíj.

Felelős: nemzeti erőforrás miniszter
nemzetgazdasági miniszter
közigazgatási és igazságügyi miniszter

Határidő: 2011. augusztus 31.
2. A szolgálat sajátosságaira tekintettel ki kell dolgozni a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak új életpályamodelljét tartalmazó törvényjavaslatot. Ennek keretében

1. a szolgálatteljesítés során megsérült vagy megbetegedett, és ezért a szolgálatra alkalmatlanná vált személyeknek, illetve a szolgálatteljesítés során elhunytak hozzátartozóinak kiemelt ellátást kell biztosítani;
2. biztosítani kell a könnyített szolgálat lehetőségét azoknak, akik a fegyveres szerveknél 25 év, illetve a Magyar Honvédségnél 15 év szolgálati időt szereztek, és 52. életévüket betöltötték;
3. biztosítani kell a nyugdíj előtti rendelkezési állományba vonulás lehetőségét azoknak, akik a fegyveres szerveknél, illetve a Magyar Honvédségnél hosszú ideje szolgáltak, és az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltik;
4. az a)–c) pontban nem említett, szolgálati jogviszonyban tovább nem alkalmazható, szolgálati járandóságban nem részesülő személyeknek a közszolgálatban állást kell felajánlani, a közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló 1207/2011. (VI. 28.) Korm. határozat 5. pontja szerinti tartalékállomány rendszerének keretein belül;
5. biztosítani kell a különleges foglalkoztatási állományban történő foglalkoztatás lehetőségét a szolgálati járandóságban részesülők számára;
6. az életpályamodellben történő figyelembevétel érdekében a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint rögzíteni kell azoknak a szolgálati idejét, akik 20 év szolgálati időt szereztek;
7. meg kell szüntetni a szolgálati nyugdíjakat az alábbiak szerint:

ga) a megállapított szolgálati nyugdíjakat 2012. január 1-jétől szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, ha a jogosult az 57. életévét még nem töltötte be,
gb) szolgálati járandóságra jogosult az a hivatásos szolgálati viszonyból rokkantsági nyugállományba került személy is, akinek a rokkantsági nyugdíját a felülvizsgálat során megszüntetik, feltéve, hogy a rokkantsági nyugállományba helyezéskor megfelelt a szolgálati nyugdíjjogosultság feltételeinek,
gc) a szolgálati járandóság összegét a hatályos személyi jövedelemadó kulcsnak megfelelően csökkentett összegben kell folyósítani azzal, hogy a szolgálati járandóság összege nem csökkenthet a kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százaléka alá, és a csökkentéssel szemben a személyi jövedelemadó szabályai szerint családi kedvezmény érvényesíthető,
gd) nem alkalmazható a gc) alpontban említett szabály arra, aki szolgálatteljesítés közben elszenvedett baleset vagy megbetegedés miatt került nyugállományba,
ge) a szolgálati járandóság a nyugdíjemelés mértékével megegyezően emelkedik,
gf) a szolgálati nyugdíjra irányadó szabályok szerint 2011. december 31-ei időponttal rögzíteni kell a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, 2011. december 31-éig legalább 25 év szolgálati időt szerzett személyek szolgálati nyugdíjának összegét,
gg) lehetővé kell tenni, hogy 2011. december 31-éig a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye szolgálati nyugdíjként is igénybe vehető legyen, ha a jogosult legalább tíz év hivatásos szolgálati idővel rendelkezik,
gh) a szolgálati járandóságot meg kell szüntetni, ha a jogosult bejelentés nélkül végez munkát,
gi) a nyugdíjkorhatár betöltésekor a szolgálati járandóság csökkentés nélküli összegét, illetve a megállapított, rögzített szolgálati nyugdíjat kell öregségi nyugdíjként folyósítani, ha az magasabb, mint az akkor hatályos szabályok szerint számított nyugdíj.

Felelős: belügyminiszter
honvédelmi miniszter
nemzetgazdasági miniszter
külügyminiszter
közigazgatási és igazságügyi miniszter

Határidő: 2011. augusztus 31.
3. Az 1 és 2. pontokkal összefüggésben ki kell dolgozni a kapcsolódó törvények módosítását, különösen

1. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítását annak érdekében, hogy a jövedelempótló juttatásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy jogosult legyen egészségügyi szolgáltatásra,
2. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítását annak érdekében, hogy a jövedelempótló juttatás és a szolgálati járandóság adómentes juttatás legyen,
3. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítását annak érdekében, hogy a jövedelempótló juttatást a nyugdíjakkal azonos eljárásrendben lehessen megállapítani.

Felelős: nemzetgazdasági miniszter
közigazgatási és igazságügyi miniszter
nemzeti erőforrás miniszter

Határidő: 2011. augusztus 31.

„A” változat

Az „A” változat több pontot nem tartalmaz.

„B” változat

4. Foglalkoztatási, munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontok alapján ki kell dolgozni a szervezet fokozott igénybevételével járó munkavégzés esetén 2013. január 1-jétől alkalmazható ellátások és intézkedések korkedvezményes nyugdíjat kiváltó rendszerét.

Felelős: nemzetgazdasági miniszter
nemzeti erőforrás miniszter

Határidő: 2012. május 31.

5. Ki kell dolgozni, hogy a korengedményes nyugdíj kiváltására milyen feltételekkel biztosítható ellátás annak a személynek, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti.

Felelős: nemzeti erőforrás miniszter

Határidő: 2011. október 31.

Függelék az 57816-5/2011-NEFMI(SZ) számú kormány-előterjesztéshez

A korai öregségi nyugdíjazási formák jellemzői és kimutatás a különböző korai öregségi nyugdíjazási formákban részesülők 2011. januári állományának összetételéről
A társad

Elnézést kérek, mégegyszer küldöm.

http://www.google.hu/url?…

ötvenhármas
Köszi a linket és a beillesztést. Ezt már itt értelmezgettük, ettől újabb, amit conneri belinkelt, értelmezzed te is ezt az utolsó kiszivárogtatott tervezetet.
Az te általad beírthoz képest van módosulás, már nem jövedelempótló juttatás a neve, hanem korhatár előtti ellátás (a lényeg ugyanaz, csak nem annyira sértő, hogy a megszerzett jogainkat megkurtítják):

Kedves Veci!

Köszönöm a válaszodat.
Szeretném megkérdezni a véleményedet a tervezetek ismeretében a következőkről:
Prémium évek programban veszek részt.A kinevezésem módosítása szerint a határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyom az előrehozott öregségi, (várhatóan 2012.márc.)illetőleg öregségi, rokkantsági ill. baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításáig, vagy új munkaviszony létesítésig, közös megegyezéssel, határozott idejű jogviszonnyá módosul.
A tervezetek szerint megszűnik az előrehozott öregségi nyugdíj, akkor a határozott idejű jogviszonyom meddig tart? 2012.márciusban leszek 59 éves, 40 év szolgálati jogviszonnyal fogok rendelkezni.
üdv.

ÉRDEKESSÉG!
A tervezett tv.szerint az 1952-ben született közalkalmazott férfiak jövőre még elmehetnek előrehozott nyugdíjba.Más 1952-es melós,aki esetleg 40-43 évet ledolgozott 2-3 műszakban,az dolgozzon tovább míg él és mozog?Hát minkent senki sem képvisel a parlamentben?Hol itt az egyenjogúság tisztelt képviselők,törvényalkotók?!

"korhatár előtti ellátás " ??

Valamivel jobban hangzik nyelvészetileg is mint a "jövedelempótló támogatás" 59-62-ig
Bánja kánya:-)

Azért szavazzunk demokritikusan!
1)aki a "jövedelempótló ellátás" mellett voksol, nyomja meg a kutyaugatás a jogi fórumon gombot
2)aki a "korhatár előtti ellátás " mellett,az meg a
"mit csináljak, h megkapjam a pénzem/nyugdíjam " gombot
:-)
Üdv: gabusch

tibi52
Az 52-es férfiügy a tervezetekben diszkriminatív, kirekesztő, sérti az esélyegyenlőség elvét! Nem csak a közalk. és nem közalk. férfiak között, hanem még a közalk-ak körében is. Mi van azzal a közalk. férfival, aki csak 2012-ben kezdené a felmentését? Az már nem mehet?(Persze valószínű azért nem is kezdheti meg, mert a Kjt. hatályát veszti és nem lesz már felmentés) Ez a passzus úgy baromság, ahogy van. Lehet, hogy a nagy erőlködésben és kapkodásban mindannyiszor elsiklottak a gubanc fölött, ezért van így a tervezetben? Egyszerűen nem értem és föl nem foghatom.
Üdv: korall

Nincs itt valami ellentmondás, hogy az 57 év felettiek nyugdíjasnak minősülnek, az 53-as lányok 59 évesen kegyelemből valamilyen hangzatos címekkel hátrányos helyzetbe kerülenek évekre? Hol van itt az eséylegyenlőség??? Ezt talán nem 2012január 1 előtt 114 nappal kéne eldöneteni. Ha valaki közülünk már beadta a felmentését, mert az év első felében született, az nyugdíjra vállalkozott, nem különféle juttatásokra. Erre senki nem gondol?
Üdv: Fria

Fria
Hovatovább, már csak ellentmondások vannak.
Vajon hány napra zsugorodik majd az az intervallum, amit a tv Közlönyben való megjelenése és jan. 1-je határol? egy hét? Két hét? 20 nap?
Az utolsó kérdésed kapcsán: mi érintettek (én is 53-as öreglány vagyok) sokan gondolunk, de vannak kevesek, akik mást gondolnak.

Gabusch
Olyan gomb nincs, hogy "Tudni szerettem volna legalább 1 évvel korábban, hogy mi vár (vagy mi nem) 2012-ben."?
Igaz, akkor még tudtam, most meg nem.Lehet, hogy amnéziám van?

Üdv: Korall

Szép jó estét!

Én édesanyámnak szeretnék tanácsot kérni.

56éves nő pár hónap híján 40éves munkaviszonnyal rendelkezik. Jelenlegi munkahelyén 11éve dolgozik, mai napon jelentették be számukra, hogy a cég 30%-os létszám leépítést végez 2-3héten belül.

Kérdésem, hogy ő már bele esik a védett korba????
Mit tehet ha mégis elküldik????

Még egyet kérdeznék. Édesapám 12 éve halt meg, anyukám még kaphat özvegységi nyugdíjat ha 40év munkaviszony után nyugdíjba volnul, vagy az csak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után jár???

Köszönöm segítségüket, további szép estét.

Úgy igaz ! Úgy baromság , ahogy van, az egész nyugdíjpótlósdi, azok számára, akik hsszú szolgálati idővel, előrehozottba, v bármilyen jogcímen NYUGDÍJ-ba mehettek, mert az ilyen hosszú szolgálati idővel rendelkezőket, leminősítik ezzel ! Adjanak azoknak pótlót, meg támogatást, akik sose dolgoztak,/ de arányosan !!! / pláne nem fizettek egy életen át !!! Nem kellene az ellentétet szítani azok között az emberek között is , akik hasonló idővel mehettek, mehetnek el nyd-ba !! A fokozatos nyd-korhatár emelést folytathatnák tovább, nem arról volt szó, h a hülyeséget felgyorsítják,/ dolgozzon míg él, aki már 40akárhány évet dolgozott, miközbe meg, munkahelyek valahogy nem teremtődtek ! / az ésszerű, meg a fontosabb dolgokkal meg tökörésznek, halaszgatják, süketelnek csak róla, szintén a munkahelyekről lenne szó, időarányosan 150ezer !!!