Közalkalmazott, köztisztviselő, közszolgálat

Kedves Jogászok!

Hogyan bocsátható el (vagy pedig miért nem, lehetőleg jogszabályt hivatkozva...) egy védett korban lévő közalkalmazott átszervezés miatt, ha nem tudnak számára munkát biztosítani (csak visszaminősítéssel, az meg nyugdíj előtt nem poén), viszont a korengedményes nyugdíjig pár hónap lenne neki hátra?
Mik a felmentési időre vonatkozó szabályok, főleg a maradék szabival kapcsolatos részek?

Köszönöm!

Sücy

Hány éves a közalkalmazotti jogviszonya?

Sok... Nem tudom pontosan, de több, mnt 20.

A prémiumévek programra gondoltam.

Arra ő is gondolt, de sajna dec. 31-én megszűnt...

Tisztelt Szakértő!
Még mindig az óvoda a kérdés. A szülők nevében beszélek(a dontő többségről van szó), hogyan lehet egy óvodai tagintézményvezetőt leváltatni, vagy elküldetni, ha nem ovónőnek pláne nem vezetőnek való?
Önkormányzati fenntartású, ezek szerint csak a képviselőtestület dönthet a vezető leváltásáról? Milyen erős indok kell hozzá, ha az nem elég, hogy nem szereti a gyerekeket, foglalkoztatás helyett manikűrözik háttal a gyerekeknek, lehülyézi őket és kiabál velük, rángatja őket? Van valami szervezet akinek az ellenőrzését kérhetik a szülők? Egyáltalán mit csinálhatunk mi szülők? A mi gyerekeinkről van szó? Mi kell egy közalkalmazott leváltásához vagy elküldéséhez?

Tisztelt Szakértő!

Kinevezéssel óvodapedagógus vagyok (a helyemen szerződéssel van egy kolléga ) Jelenleg gyet-en vagyok itthon.(fizetés nélküli szabadságot kértem 2010 júniusáig) Február végén jeleztem a munkaadómnak, hogy meg szeretném szakítani a fizetés nélküli szabadságot , anyagi okokból vissza kell mennem dolgozni és szeptemberben vissza szeretnék menni . A főnököm azt mondta jelenleg nem tud visszavenni, mert későn szóltam, mivel ebben az évben nem vagyok benne a költségvetésben és nem tudja kifizetni az összegyűlt szabadságaimat, közben pedig fizetni a helyemen lévő dolgozót.(hoz­zátenném a szer ződéses kollega is pont át tudna menni egy másik óvodába, ahol szűlni megy valaki.)(Kérdésem, mik a lehetőségeim, van-e erre valamilyen jogszabály? A fizetés nélküli szabadság megszakítható-e anyagi problémákra hivatkozva? Vagy valóban el kell fogadnom, hogy nem voltam belekalkulálva az idei költségvetésbe?? Válaszát előre köszönöm.

Szilágyi Erika

Sücy!
Nem szűnt meg!
2007-ben 2009-re, 2008 dec.-ben 2010 dec. 31-re módosították a belépést az arra jogosultaknak!

Van még egy jó lehetőség, ami mindkét félnek hasznos lehet, a korengedményes nyugdíjazás. Ez azt jelenti, hogy amíg nem éri el az előrehozott nyugdíjhoz szükséges áletkort, addig az intézmény finanszírozza a nyugdíját. Ez 3 oldalú szerződést jelent: munkáltató, dolgozó és Nyugdíjbiztosító között. A munkáltatónak azért érheti meg, mert nem kell felmentési időt és végkielégítést fizetnie. Már csak 2009-ben lehet új szerződést kötni.

Kedves Szakértők,

Talán megmosolyogtató a kérdésem, de egy 2 évvel ezelőtti cikkben olvastam a neten, hogy "A munkáltató kizárólag tevékenység-megszűnésre, önkormányzati határozattal megalapozott feladatváltozásra, alkalmatlanságra vagy nyugdíjazásra való hivatkozással mentheti fel a közalkalmazottat". Ez még mindig így van, vagy már változott? Illetve, ez a bizonyos "tevékenység-megszűnés" akkor is fennáll-e, ha a munkáltató azt mondja, hogy azt a munkát, melyet eddig mondjuk 5 (ugyanolyan munkakörű) ember végzett el, azontúl 4 fogja elvégezni - vagyis kvázi annak az 1 embernek a "tevékenysége" szűnt meg? (az én esetemben mindegyiknek uaz a munkaköre)

Előre is köszönöm a segítséget,

alvin

Tisztelt Szakértő!

Köztisztviselő vagyok, határozatlan időre szóló kinevezéssel. Kislányom idén májusban lesz 2 éves, és meg szeretném szakítani a fizetés nélküli szabadságom, vissza szeretnék menni dolgozni. Ezt már közöltem a munkáltatómmal, tudomásul is vették. A helyemre természetesen felvettek valakit, aki helyettesített erre az időszakra.
Úgy tudom, hogy nem az eredeti munkakörömbe akarnak visszavenni, hanem egy másikba, és aki eddig helyettesített, ő maradna ott, ahol én voltam ezelőtt. Tehát a munkaköröm nem szűnt meg.
Az a kérdésem, hogy el kell-e fogadnom a felkínált másik munkakört, vagy ragaszkodhatok az eddigi munka- és feladatkörömhöz. Felmondhatnak-e, ha a nem fogadom el a felkínált munkakört?

Előre is köszönöm a válaszátT

Hetti!
Az oktatási osztály vezetőjénél lehet panaszt tenni, Illetve, ha tagóvoda vezető, akkor az ovik fővezetőjénél. Sok reményt ne fűzz hozzá, de ha sokan szóltok, mindenképpen ellenőrizniük kell,és természetesen mindezt írásban is tegyétek meg.

Kedves Fórumozók, Szakértők!

A következő lenne a kérdésem. Köztisztviselő vagyok és a köztisztviselői törvényben olvastam, hogy az 1992 előtti állami alkalmazások beszámítanak 6 hónappal a jubileumi jutalomba. Az én esetemben a kérdés az lenne, hogy a nem szakirányú 3 éves főiskoláért megkaphatom-e a 6 hónapos beszámítást? Állítólag van valami állásfoglalás, miszerint nem számítható be a felsőfokú tanulmány egyetlen napja sem!

Köszönettel:

KPisti

KPisti

Itt megtalálod a törvényt, de szerintem te ezt már elolvastad. Én közalkalmazott vagyok, inkább ott vagyok járatosabb.
http://www.jogiforum.hu/torvenytar/128

49/E. § (1) A köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.
(2) A jubileumi jutalom

1. 25 évi közszolgálati jogviszony esetén kéthavi,
2. 30 évi közszolgálati jogviszony esetén háromhavi,
3. 35 évi közszolgálati jogviszony esetén négyhavi,
4. 40 évi közszolgálati jogviszony esetén öthavi

illetménynek megfelelő összeg.
(3) A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a 72. § (1)-(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta.
(5) A közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a köztisztviselőnek nyugdíjazásakor ki kell fizetni

1. a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;
2. a 30 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,
3. a 35 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra,
4. a 40 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év vagy ennél kevesebb van hátra.

(6) Ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg, az (5) bekezdésben foglalt szabály alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat az örökösnek kell kifizetni.

72. § (1) A köztisztviselő besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.828 829
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból - tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség - hat hónapot be kell számítani.

Veci

Kedves Szakértő!
Ha közalkalmazott határozatlan idejű kinevezését lemondással megszünteti, az időarányos szabadságát ki kell adják?
Köszönöm: Csilla

Tisztelt Szakértő!
Az alábbiakban kérném segítségét, sajnos nem találtam meg a választ a köztisztviselői törvényben.
A kérdésem a következő:
Ha kikérővel kérnek ki egyik önkormányzattól a másikba, szükség van-e pályázat kiírására a munkakör betöltéséhez?
A munkakör változatlan.
Azt tudom, hogy a munkaviszony folyamatos, nincs szükség próbaidőre.

Kedves Lilla13!

Lám mégis ismeri a törvény az Ön által ismertetett lehetőséget, még önkormányzatoknál is:

18. A miniszter az általa irányított vagy felügyelt államigazgatási szerv(ek) tekintetében rendeletében meghatározhatja azokat a munkaköröket - vezetői kinevezés, megbízás kivételével -, amelyek betöltéséhez nem kell pályázati eljárást lefolytatni, feltéve, hogy törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik. Helyi önkormányzat rendeletében határozhatja meg azokat a munkakör(öke)t - vezetői beosztás kivételével -, amely(ek) pályázati eljárás lefolytatása nélkül is betölthetők, feltéve, hogy törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik. A pályázati eljárás lefolytatása nélkül kinevezést kapott köztisztviselőnek próbaideje alatt kell közigazgatási versenyvizsgát tennie. Sikertelen vizsga esetén a közszolgálati jogviszonya megszűnik. Az adott szervnél a pályázati eljárás lefolytatása nélkül kinevezett köztisztviselők száma tárgyévben nem haladhatja meg a hivatali szervezetnél foglalkoztatott köztisztviselők létszámának 3%-át (minimum 1 fő). A hivatali szervezet vezetője - helyi önkormányzatnál a jegyző - a pályázati eljárás lefolytatása nélkül adott köztisztviselői kinevezésről tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert.

A többi már csak személyzeti technikai kérdés, amelyet ha oly nagyon akarnak egy dolgozót, már a jegyző által kijelölt ügyintéző hivatalosan elintézhet és Ön dolgozik folyamatosan a tovább az új helyen a már megszerzett jogosultságaival együtt.

Még egy rövid költői feltételezett megjegyzés, gondololom nem az önkormányzattól, hanem a hivatali szervezettől helyezik át a másik hivatalba, mert képviselőket nem lehet kikérni és átttenni csak úgy, de ezt nem is írom tovább, mert biztos Ön is a hivatalra gondolt munkahelyként, mint köztisztviselő.

Tisztelt Szakértő!

Páromat 2005 márciusában szolgálatban elkövetett kötelezettség szegés miatt felfüggesztették rendőri állásából. Azóta több mint 3 év telt el. Megpályázott egy állást a rendőrségen belül. de azt a választ kapta, hogy a A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 64. § tételesen felsorolja, milyen esetekben kerülhet sor a hivatásos állományba történő visszavételre. Az Ön Rendőrség állományában fennállt hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 53. § f) pontja alapján szűnt meg, ezért visszavételére nincs lehetőség.

Ugyan akkor ezen törvény 123-ik paragrafusa felsorolja a fenyítéseket. ( a páromra vonatkozó a h, eset,-

• h) a szolgálati viszony megszüntetése,).

Valamint a 147-ik paragrafus a fenyítés hatályát, melyben a h, esetre 3 évet ír.

Kérdésem, a következő.
A törvényben ellentmondások vannak? Lehet így is és úgy is értelmezni? Vagy mi értelmezzük rosszul és a 64 paragrafus a mérvadó.

Köszönettel: G.E.

Tisztelt Egomez!

A valóság az lehet, hogy a különböző méltatlansági ügyekben amelyek a szolgálati viszony megszüntetését eredményezik, a rendőrség mint az Ön által is említett törvény hatálya alá tartozó szervezet,állományilletékes parancsnoki jogkörében mérlegelve dönthet egy adott ügyben. Több esetben az illetékes katonai ügyészi, bírói szervezet is visszautalhatja az adott ügyet parancsnoki jogkörbe. A méltatlanságról döntő határozat felülvizsgálatát, ha az valóban indokolt, az akkor még hivatalban nem lévő jelenlegi új ORFK vezetőtől, főkapitánytól (mint ma legfőbb állományilletékes és rendőri erők pótlására figyelmes vezetőtől) előzetes egyeztetés után érdemes megérdeklődni. Nem igazán van erre lehetőség, de ha abban a viszgálatban és az azt követő döntésben bármilyen hiba volt, hátha az új illetékes megváltoztaja a rendőrhiányokra is tekintettel, de ez nagyban függ az akkori valóságos ügy súlyától és mai aktuális vezetői szándéktól.

Tisztelt Sz.Márton Úr!
Köszönöm gyors precíz válaszát.

Tisztelt Szakértők!
Idén február02.-án léptem be (a GYES-em lejárta előtt) az új munkahelyemre (egy gyermekotthonba), ahol mint Gyermekfelügyelő dolgozom.
Amikor felvettek, azt mondták, hogy váltott műszakban fogok dolgozni (nappal-éjszaka) 12 órás munkarendben, készenléti jellegű munkakörben.
Kéthavonta lesz pótlékelszámolás, éjszakára 40%, délutánra 20% pótlékkal.
Közben az intézmény vezetősége (?) úgy döntött, hogy március 09-től átraknak állandó éjszakára 15%-os pótlékkal.
Kérdésem: - Ebben az esetben a váltott műszakban ledolgozott időre ( vagyis 02.02-03-09 között) jár-e a 40%-os éjszakai, illetve a 20%-os délutáni pótlék?

• Amennyiben jár, kihez fordulhatok segítségért?
• Ha "feljebb" lépek ez ügyben, felmondhatnak-e a munkahelyemen?

Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértők!
Ha a köztisztviselői jogviszony lemondással szűnik meg,
jár e az álláskeresési járadék (9 évi munkaviszony után)

Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértők!
Ha a köztisztviselői jogviszony lemondással szűnik meg,
jár e az álláskeresési járadék (9 évi munkaviszony után)

Válaszukat előre is köszönöm.

-------------------

Nem, pontosabban 3 hónapig (90 napig) nem, mivel a lemondás köztisztviselő esetében ugyanazt jelenti, mint az MT. hatálya alá tartozóknál a rendes felmondás.

A 90 nap letelte után az ellátás folyósítható.

Amennyiben a jogviszony megszűnése utáni 1. napon a Hivatalban jelentkezel a jogosultságot, összeget stb. határozatban megállapítják, azzal hogy annak folyósítása csak 90 nap múlva kezdhető meg.

Üdv. :)

---------------

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

Álláskeresési járadék folyósításának időtartama
27. § (1) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amennyit az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött. A munkaviszony időtartamába nem számítható be a munkaviszonynak az az időtartama, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal, vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:

1. a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,
2. a keresőképtelenséggel járó betegség,
3. a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
4. a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,
5. a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
6. az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés, és az elzárás büntetés,
7. az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
8. a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának

időtartamával.
(2) Az álláskeresési járadék folyósítási idejét az (1) bekezdés szerinti munkaviszony időtartamának alapulvételével kell kiszámítani oly módon, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.
(3) Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap.

(4) Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja.

(5) Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik. -----------

Tisztelt Szakértők!

Nejem 17 éve dolgozik egy szociális otthonban. Megszűnik a munkaköre és felajánlották hogy prémium évekkel elmehet. A prémium évek jogosultságánál azt olvasta hogy feltétel a 25 év közalkalmazotti munkaviszony. A nejem amúgy 37 éves munkaviszonnyal rendelkezik. A szociális otthon előtt Egy ÁFÉSZ-nál dolgozott. Egy-két helyen úgy olvastam hogy ez is beleszámít a közalkalmazotti évekbe. Szeretném kérni a véleményüket. Előre is köszönöm!