Jogi tanács kérése


veszelka # 2010.11.22. 12:47

Tisztelt Fórumozok!

Kérdésem a következő: "A késedelmi kamat, a pénztartozás késedelmes teljesítésének objektív jogkövetkezménye." ez pontosan mit is jelent kérnem kell a bíróságon a késedelmi kamatokat külön vagy alapban jár? És ha külön nem említem nem is kapok semmit?

válaszokat köszönöm.

pereszp # 2010.11.18. 07:10

Jogi szempontból tényleg a bontás a fő téma. Gyakorlati és személyes szempontból viszont a gyermekelhelyezés és a KT. Bocsánat a megfogalmazásért! Mea Culpa!
Előzetes végrehajtás csak a GYTD megfizetésére vonatkozott, semmi egyébre.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.17. 12:06

A válóper főkérdése a bontás. Minden egyéb járulékos; ez abból is létszik, hogy azok nem is szükségképpen tárgyai a pernek; külön perben is elbírálhatók.

Ha az ideiglenes intézkedést hatályon kívül helyezték, akkor a nem jogerős ítéletet nyilván előzetesen végrehajthatóként hirdették ki. Végre kell hajtani, be kell tartani.

(Abban ne nagyon reménykedj, hogy a másodfok gyermekelhelyezés tárgyában megváltoztatja az ítéletet.)

pereszp # 2010.11.17. 10:18

Nem a bontás ténye mint főtéma hanem a gyermekelhelyezés-láthatás volt a fellebbezés tárgya. A bontás kimondása formai, de lényeges intézkedés, persze még mint a fellebbezéssel nem érintett részítéletet jogerőre emelkedését sem vezették fel.

A bibis a dologban az, hogy hatályon kívül helyezte a gyermekelhelyezés, kapcsolattartásban hozott ideigleneseket így az eddigiekben is tapasztalt teljes kiszolgáltatottság jellemzi a kapcsolattartást. A gyermeket nem fogom kitenni az ide-oda "rabolgatás" traumájának, így sincs túl jó állapotban a rendszeres gondozói manipulációk, pofozások, megtépések, bezárások hatására.

Szóval részvétem a leterheltség miatt, a bíróságot csak a jogsz. kötelezettség terheli, de az igen. Sem a gyermek sem én nem remélhetünk segítséget senkitől-semmitől csak a felterjesztéstől, ami a rettenetes leterheltség mellet is elvégezhető 8 napon belül, pláne az azóta eltelt 145 nap alatt.

Kérem akinek hathatós tanácsa van az ossza meg, nemcsak velem!

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.16. 15:39

Főkérdésben?! Ki nem tud belenyugodni a bontásba?

pazs # 2010.11.16. 15:11

pereszp: sajnos igen. A bíróságok leterheltek, egyáltalán nem rendkívüli, hogy még nem történt semmi. Ettől persze ez nem helyes, hogy így van.

pereszp # 2010.11.16. 14:23

Tisztelt Fórumozók!

Házassági bontóperben 2010. március 30.-án született ítélet, ami ellen határidőn belül, főkérdésekben fellebbezést nyújtottunk be hiánytalanul 2010. június 25.-én! Mivel 2010. október 6.-ig nem történt semmi, de semmi a fellebbezés kapcsán, kifogást is benyújtottunk, amit a mai napon kézbesítve elutasítottak. Indoklás nincs.

Hát ilyenkor? ... Egyszer majd csak meghozza a felterjesztésről a "papírt" a Mikulás, Jézuska, esetleg a Nyuszi? Talán idén, de lehet hogy csak jövőre?

CS32 # 2010.11.06. 15:17

Azért írok itt végső kétségbeesésemben, mert találok sehol egy társasházi ingatlanokra vonatkozó szabályt, amit kerestek.

A szabályt, miszerint a társasházaknak biztosítaniuk kell közös WC-t azon lakásokhoz, melyeknek nincs saját WC-jük a társasházban.

Amiért ez fontos: Megvásároltam egy régi építésű épületben nemrégiben Budapesten egy kis lakást (nem közművesített, 13 nm-es), amiben WC sincs.

(Tulajdoni lapon és az alapító okirat szerint is lakás.)

Most akarom felújítani.

De mindenképpen szükségem lenne arra, hogy használhassam a lakásommal szomszédos közös WC-t, ami az osztatlan közös tulajdon része.

Ennek használatához jogom van, hiszen nincsen a lakásomban WC, nem is volt bevezetve.

(A lakásomba be sem fér egy WC, úgy hoz használható legyen).

A probléma: A társasház el akarja ezt most idegeníteni (eladni egy másik, a társasházban tulajdonrésszel rendelkező személynek, akinek viszont van WC az ingatlanjában.).

Én nem tudom az elidegenítést megakadályozni, mivel a többi lakó egyhangúlag megszavazná ezt (2/3-os többséggel), illetve az alapító okirat módosítás is meg tud történni ezügyben (az újfent érvényes 4/5-ös többséggel), mert nekem nagyon kicsi a tulajdonrészem a házban, egyedül kevés vagyok, hiába szavazok ellene).

Mert ezt szóban már a helyi ANTSZ-nél és az építésügyi hatóságnál is elmondták, de senki nem tudta megadni a ténylegesen ezt tartalmazó szabályt, törvényt.

(Az alapító okiratban erről nincs szó. És sem a 2003 évi CXXXIII törvény a társasházakról, sem a 253/1997-es kormányrendelet nem tartalmaz erről adatot.)

Kérem, adja meg valaki ezt nekem, hogy melyik írott szabály mondja ezt ki, hogy ne idegenítse el a ház ennek a WC-nek a használatát tőlem az eladással.

Előre is köszönöm!

ObudaFan # 2010.11.05. 17:57

Nincs mit.

Dr.Fradista # 2010.11.04. 18:26

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a tippet, ez be se ugrott, mert elvesztem a Lakástv.-ben :)

ObudaFan # 2010.11.04. 17:23

Van törvényi szabály, csak jó helyen kell keresni.

Ptk. 432. § (2) A határozott időre kötött bérletet a bérbe adott dolog vevője nem mondhatja fel, kivéve ha őt a bérlő a bérleti viszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette.

Dr.Fradista # 2010.11.04. 16:13

Kedves Dr.Attika!

Köszönöm a segítséget!

Dr.Attika # 2010.11.04. 15:42

Béla! Alapnak alap, de ha a kérező BH-t akar, akkor kapjon BH-t.

BH2009. 205
A tulajdonos személyében bekövetkezett változás a bérleti szerződés egyéb tartalmára nem hat ki, ezért a jogviszonyra irányadó a felmondás szerződésbeli korlátozása is [1959. évi IV. törvény 112. § és 200. §, 1993. évi LXXVIII. törvény 43. §].

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.04. 15:19

Minek ehhez BH? Ez alap.

Dr.Fradista # 2010.11.04. 15:14

Üdvözlet mindenkinek!

Az alábbiakkal kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.
Szükségem lenne egy konkrét BH-ra ( jogegységi döntésre ,stb. ) amikor gazdálkodó szervezetek között létrejött határozott idejű szerződés kapcsán a bérbeadó személyében bekövetkezett változásra tekintet nélkül ( eladták az ingatlant ) az új tulajdonosra nézve is kötelezőnek ítélték ezt a bérleti szerződést.

Az Ltv.-t már kielemeztem, ott egyértelmű szabályozást nem találtam erre vonatkozólag.
Minden segítséget előre is köszönök!

Üdv

pazs # 2010.11.02. 14:47

Tordesillas: csak akkor, ha a munkáltató élt rendes felmondással. Ha a munkavállaló adta be a felmondását, akkor nem.

Tordesillas # 2010.11.02. 14:46

A felmondási idő felére mentesíteni kell a munkavégzés alól.

Attilaxxxv # 2010.11.02. 09:00

Köszönöm a választ!
Pontossan így értettem!

pazs # 2010.11.02. 08:56

Hova?
Ha jól sejtem, az a kérdésed, hogy ha te mint munkavállaló rendes felmondással élsz, másnap kell-e még menned dolgozni. HAcsak írásban fel nem mentenek a munkavégzés alól, a felmondási időt végig kell dolgozni és nem, nem köteles elengedni.

Attilaxxxv # 2010.11.02. 08:19

Tisztelt Fórumozók!

Köteles e a munkáltató azonnali hatállyal elengedni?

Üdv: Attila

monalisa1 # 2010.10.31. 19:29
eSZeM # 2010.10.31. 17:09

Segítsetek,legyetek szívesek!

Fellebbezéskor mekkora illetéket kell leróni? Első fokon hozott ítéletről van szó.

Köszönöm!

mendez # 2010.10.27. 18:28

Aki tud segítsen.

ideiglenes gyermek elhelyezés előtt, az anya mindenféle hazugsággal elérte hogy nála helyezze el a bíróság a gyereket.
Az apa fél évig a bíróság elé tárt minden lényeges, bizonyítékot, ami ez ellen szólt volna.
Való igaz bizonyítási indítvány nem született apai részről. viszont mindenhova oda volt írva hogy tanukkal bizonyítható. A bíróság nem döntött, várt. Utóbb végzésében arra hivatkozott, hogy a kialakult állapot megegyezésen alapszik, lévén a gyerek régóta egyikük háztartásában nevelkedik. Semmiféle megállapodás nem volt, és legalább 6 beadványban ez le is van írva. a gyerek érdekeit néztem és nem kezdtem el lopkodni. Az anya hazugságait mindet! Meg tudom, és meg tudtam volna cáfolni.
Azonban már úgy viselkedik az anya ahogy kelet volna először is, lévén a beadványaimból tudomást szerzett a támadási pontokról, és hogy mit mivel próbálok bizonyítani.
Vajon van-e arra mód, hogy jogszerűtlennek nevezhessük a bíróság döntését, az elmaradt bizonyítási eljárás miatt. mivel utólag is cáfolható, (…kérdés hogy 1,5 év után ér-e valamit a cáfolat?...) hazugságokon alapszik a döntés, és ennek hatására változott meg az anya, értékeli-e ezt a bíróság, vagy azt nézi, hogy immár megfelelő az állapot a gyermek neveléséhez, és akár bólogathat annak, hogy lám, tényleg félre lettem vezetve, de immár minden rendben.
Mintha itt azt olvastam volna nem biztos hogy jól írom, valaki írta, hogy jogszerű döntés nem alapulhat jogszerűtlen döntésen. a bizonyítható hazugság pedig elég jogszerűtlen. hiszen félrevezette a bíróságot!

Aki tud segítsen! Egy elkeseredett apa.

vycsike # 2010.10.27. 18:26

sziasztok!

vyvyen vagyok segítség kellene 2010 június 11 -én kötöttem szerződést egy kft-vel hogy majd ad nekem kölcsönt 1.5 m Ft-ot de előbb bekellet fizetnem 83000 Ft-ot a havi részlet 10000 amiből 2 részletet be is fizettem most nézem rajta van az egyesített fekete listán hogy tudom a pénzemet vissza kérni??anyukám is ebben a cipőben jár.

kérem aki tud segíteni írjon.

köszönettel vyvyen

vanderbilt # 2010.10.27. 17:46

Tisztelt ügyvédúr!
Az iránt lenne kérdésem, hogy magyar diákoktól mennyire behajtható Magyarországon egy Amerikai autókölcsönző felé irányuló tartozás? (Esetleg hogyha már a cég átadta a követelést egy ottani behajtócégnek)
Milyen lépéseket tudnak tenni az itteni személy ellen?