Jogi tanács kérése

Bull,

szerencsére csak 2 hónapot kellett azzal töltenem, hogy a hozzád hasonló, piros lámpákon kocsival "átsiető" felelőtlen száguldozók okozta károkat elemezzem. Szerintem nagyban változna a hozzáállásod, ha közelebbről láthatnád, amiket láttam. Sosem értettem, miért azzal törődnek az emberek, hogy "lebuknak-e", miért nem azzal, hogy esetleg elgázolnak egy másik embert. Aztán lehet mentegetőzni a bíróságon... gyönyörű...

De feljelentheti saját magát csatolva a bizonyítékokat és akkor így végre megbüntetheti saját magát.

Bull9004,
A bírságfizetési kötelezettség a hatósági határozattal keletkezik, nem a törvény erejénél fogva. A hatóság viszont köteles eljárni, ha tudomást szerez a szabálysértésről.

Nagyon ráérsz. Azt mondják, a megerőltető testedzés segít.

Tisztelt, fórumozók, ügyvédek!

Egy rövidke kérdésem van. Az embernek a bírság után kell fizetnie, vagy a szabálysértés elkövetése miatt? Ha valaki sorban átmegy a piroson vezetés közben mert sietnie kell, és nem állítják le a rendőrök (nem bukik le), akkor kell-e fizetnie törvényileg? (Természetesen senki sem fizeti, ha átsiet a piros lámpán, hogy elérje a buszát, de valójában kéne?)

Válaszotokat előre köszönöm.

kedves prudens!
nagyon köszönöm, így könnyebben lépek tovább

Köszi kbs!

ziva,

Attól is függ a válasz, hogy az internetes cég milyen alapon terjeszt majd elő keresetet. A legvalószínűbb, hogy a weblapon kötött szerződés alapján kéri a szolgáltatás díját. Ebben az esetben a cég jó eséllyel elveszíti a pert.

Egy 16 éves fiú jognyilatkozatainak érvényességéhez a törvényes képviselője beleegyezésére van szükség, így a szerződés érvényesen nem jött létre. Ez alól vannak kivételek, így pl. a kiskorú is megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket, de ez aligha volt ilyen.

Egyébként pedig a kiskorú maga felel az általa kötött szerződésen alapuló kötelezettségeiért, nem a szülője. Ha nincs se vagyona, se jövedelme, az pech a vele szerződő fél számára. Az internetes cég helyében azon gondolkoznék, hogy nem érdemes-e az apa ellen fordulnom jogalap nélküli gazdagodás címén, de ez már off topic.

üdv kedves Olvasó,
szeretném kérdezni, hogy meddig terjed a szülői/gondviselői felelősség az alábbi helyzetben?
a 16 éves fiam regisztrált egy aukciós honlapon, azzal, hogy segít az édesapjának eladni valamit. (megjegyzem 10 éve elváltunk, a gondviselő én vagyok.) a tárgy elkelt, kifizették rendben, de a volt férjem nem fizette ki a jutalékot a weboldalnak. viszont a nem fizetésből már bírósági eljárás lesz lassan. ilyenkor ki viseli a fiatalkorú felelőtlenségét, azaz kinek kell fizetni? a fiam tanuló, nem rendelkezik sem vagyontárggyal, sem önálló jövedelemmel

Szerintem nem.

Ha az elővásárlásra jogosult keresetét azért utasították el, mert nem tudta a szükséges teljesítőképességet igazolni, élhet e perújítással, ha már rendelkezésére áll a vételárhoz szükséges összeg?

Nos meg mondom miért, lett jogszerűtlen a dolog ! Igaz ezt előbb is le írhattam volna.(elnézést) A lényeg az,hogy anno kérték az illeték eltörlést,(én se tudtam. Anyuék, mivel nem jött létre az ügylet, de mivel nem ő az ügyfél így ő nem kérhette annak az eltörlését. le is írták,hogy az adóhatóság nem a jogszabályoknak megfelelően járt el az ügybe ezért a 2008.évre felszámított 30214 Ft késedelmi pótlék első fokú határozatát vissza vonták. A lényeg,hogy nem kell, fizetnem.

Nono. Az hogy méltányosságból elengedik a kamatot, és az hogy nem volt jogszerű a kirovása, két különböző dolog.

Nos anno írtam az APEH illeték kamat ügyével kapcsolatba.(2010.08.19. 21:19 ). Nos meg reklamáltam a dolgokat !meg írtam a problémám és végül törölték az illeték kamatát !mivel nem volt jogos az illeték kamat ! Így most már nem fáj a fejem ez miatt ! Tisztelettel.

Értem!
A válaszokat köszönöm.
Üdv: Attila

Nem. Egyrészt a dolognak semmi köze ahhoz, hogy ki miben vállal részt, másrészt elvenni nem lehet tőle. A közös tulajdon megszüntetése első sorban természetbeni megosztással történik; ha ez nem lehetséges, akkor a bíróság egy vagy több tulajdonostársat jogosít vagy a kötelez arra, hogy a többiek tulajdoni hányadát magához váltsa; ha ez sem lehetséges, akkor pedig elrendeli az értékesítést, és a befolyt vételárat (az értékesítő végrehajtó díjának és költségeinek levonása után) szétosztja a tulajdonosok között.

A fenntartási költségeket a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában kötelesek viselni. Aki ezt meghaladóan teljesít, az követelheti a többiektől a megtérítést. (Ez is csak akkor igaz azonban, ha valamennyien használják az ingatlant vagy éppen egyikük sem.)

Tehát ha nem vállal rész a fenntartásában, akkor el vehető bírósági úton a ház része?

Úgy tűnik, mégsem érthető. Ugyanis nem szorít sarokba senkit - a többi tulajdonos a saját tulajdoni hányadát elidegenítheti. (Az elővásárlási jog tiszteletben tartása mellett.)
Más kérdés, hogy tulajdoni hányadra van-e vevő.

Egyébként a közös tulajdon megszüntetését bíróságtól bármely tulajdonostárs kérheti.

Igen érthető volt elsőre is!
Gondoltam ezalatt hogy a része értéke letétbe helyezve vagy hasonló meg oldás.
Vagy egy ember a kis részével sarokba szoríthatja a másikat?
Nem él normális életet nem járul hozzá a rezsihez, meg semmihez nem dolgozik. ( és ő a király)

Szerintem érthetően válaszoltam: „Mindenki a saját tulajdoni hányadával rendelkezik, a tulajdonostársaknak elővásárlási joga van.”
Nyilván nem adhatják el a 4/4 tulajdoni hányadot azok, akik csak 3/4 hányaddal rendelkeznek.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Eladható úgy az egész ház hogy az egyik tulajdonos nem egyezik bele (1/4 a ház része) ?
A válaszát előre is köszönöm!
Üdv: Attila

Mindenki a saját tulajdoni hányadával rendelkezik, a tulajdonostársaknak elővásárlási joga van.
(Senkinek nem lehet haszonélvezete a saját tulajdonán, tehát az 2/4 hányad jogosultjának azon az 2/4 hányadon van haszonélvezete, amelynek nem ő a jogosultja.)

Tisztelt szakértők!

Van egy családi ház aminek van három tulajdonosa.
1tulaj 1/2 + 1/1 haszon élvezet
2tulaj 1/4
3tulaj 1/4
Eladható a háza 3tulaj bele egyezése nélkül?
Vagy eladható csak a 3/4 e

Kedves Fórumozok! kérdésem van e módom visszalépni a magánnyugdíbol államiba, 1952 ben születtem és 40 éves munkaviszonyom is meg van és 59 éves is leszek 2011 . 02 26.án.Jelenleg a munkáltatom már felmentett a munkavégzés alól átlag keresettel. Sajnos napokban értesültem arról, hogy tavaly vissza lehetett volna lépni még államiba. Én nem gondoltam arra, hogy előbb is lehetek nyugdíjas mint 62 éves koromban. Így én nem is foglalkoztam nyugdíjjas kérdésekkel. Most szembesültem csak ezzel a ténnyel,hogy lényegessen kevesebb lehet a nyugdíjam, 1998 ban kötöttem a Hungária biztosítóval szerződést magánnyugdíjra. Tőlük mit várhatok? Szeretném ha nem csökkentett nyugdíjam lenne. el sem indítottam volna ezt a felmentési kérelmemmet. De már késő. Irjatok nekem valami biztatot! Udvözlettel Zso5

Kedves Fórumozok!

Jogi tanácsot szeretnék kérni a következő ügyben:

Egyéni vállalkozóként értékesítettem egy Kft.-nek 5 millió forint értékben terméket. A kft. az árut elszállította, ellenértékét azonban nem fizette meg. Rendelkezésemre áll aláírt adásvételi szerződés, továbbá aláírt szállítójegyek. A számlát viszont eddig nem állítottam ki, ugyanis nem fizetés esetén is meg kellene fizetnem az ÁFA vonzatot. Az adós kft. -nél az APEH végrehajtást jegyzett be adóhátralék miatt márciusban. A kft. valószínűleg meg fog szűnni. A kft. ügyvezetője készfizető kezességet vállalt a tartozásra. Mik lennének a helyes jogi lépések a követelés érvényesítése irányába? Állítsam ki a számlát? Ha megszűnik a kft. akkor van mg jogosultságom számlázni?

Úgy gondolom egy ügyvédet mindenképpen fel kell keresnem, csak előtte meg szeretném tudakolni, hogy nagyjából mire számíthatok.

A segítséget előre is köszönöm.