Jogi tanács kérése

@_Zoltán_: Ha jól emlékszem a linkelt esettanulmányra valamelyik részéből, kiderül belőle, hogy egy cég volt az ingatlan bérlője és a cég tulajdonosa/ügyvezetője + családtagjai a cég jogán laktak bent. Így a céggel, mint egyedül adóssal szemben rendelték el a végrehajtást.

A Vht. 18. § (2) bek. szerint több adóssal szemben több végrehajtási lapot kell kiállítani - ugyanakkor a lakáskiürítést elrendelő végzés nem végrehajtási lap, ezért ez a szabály nem alkalmazható rá.
Tehát ha a bérleti szerződésben több bérlő van és egy beadványban kéred mindegyikkel szemben (a határozott idő letelte után) a végrehajtás elrendelését, akkor arról a bíróság is egy végzést fog hozni, ami alapján egy végrehajtási ügyet fog megkapni az illetékes végrehajtó.

Kedves Rigoz és Grave7, köszönöm szépen a válaszaitokat!

Egyetértek, hogy a bíróságnak egy végzést kellett volna hoznia a több kötelezett esetén. Csakhogy az esetemben egy hiánypótlásra felhívó végzében azt hiányolták, hogy az illetéket egyszer róttam le, és két kötelezettel szemben nyújtottam be a kérelmemet. Ezután befizettem ismét az illetéket, aminek hatására a kérelmemet két Vh. ügyszám alatt utasították el.
Ekként egyre igazoltabbnak tűnik a számomra, hogy a bíróság nem járt el jogszerűen, mert kétszer kérte az illetéket a két kötelezett után a végzéshez, holott egyetlen végzésben is meghozhatta volna az elutasítást!

És az ügy ekként távolról sem jutott el odáig, hogy külön ügyszám, külön végrehajtási lap alapján kérjem a végrehajtást a végrehajtótól.

Amint láthatjátok, a fenti eljárás a bíróság egyik jogszerűtlen eljárása a velem szembeni több jogszerűtlen eljárása mellett.

A miskolci járásbíróság elnöke arra hivatkozott, hogy azért kérték kétszer az illetéket a végzéshez, azért iktatták az ügyemet két ügyszámra, mert később a végrehajtónál egy eljárásban egy adós feltüntetése lehetséges és végrehajtó így tudja a végrehajtható okiratokat kezelni. Csakhogy nem tudta megmondani, hogy valóban létezne-e egy jogszabály, ami alapján a két kötelezettel szembeni kérelmemet külön-külön két ügyszámra kellene iktatni a bírósági végrehajtási eljárásban, és az indoklása emiatt vált gyanússá a számomra. A végrehajtói végrehajtási eljárásban valóban két külön ügyszámra kell iktatni, de az ügyem odáig el sem jutott.

Tehát a bíróság azzal üzletel, hogy az elbíráláshoz kötelezettenként külön-külön bekéri az illetéket, és a kérelmet így utasítja vissza. (És utána a végrehajtó nem iktatja a végrehajtást a két visszautasított végzés alapján külön ügyszámon, mivel nem történt meg a végrehajtás elrendelése, csupán a kérelmem visszautasítása kétszeres illetékért cserébe.)

Vagyis a bíróság azzal üzletel, hogy azt állítja, hogy külön-külön végrehajtási lapot kell kiállítani a végrehajtáshoz, ezért többszörösen fizetteti meg a lakás kiürítése iránti végzéshez befizetendő illetéket, holott a lakáskiürítést elrendelő (vagy azt visszautasító) végzés nem végrehajtási lap!

Vagyis a jogi szaktudásával a bíróság visszaél, és megtéveszti, megkárosítja a nem jogvégzett kérelmezőt!

A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendeletben az találtam, hogy
„7. § (1) A bírósági végrehajtási ügy: a végrehajtás elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban a bírósághoz érkezett kérelem, beadvány és ezek intézése tárgyában hozott határozat, foganatosított intézkedés.”, és hogy a
„17. § (1) Végrehajtási ügy az a végrehajtható okirattal - a Vht. 4. §-ában foglalt esetekben a közigazgatási szerv végrehajtási iratainak megküldésével - a végrehajtóhoz érkezett ügy, amelyben a végrehajtás foganatosítása a Vht. szerint hatáskörébe tartozik.”

Tehát a bíróság félremagyarázza a bírósági végrehajtási ügyet, és úgy kezeli, mintha az a végrehajtói végrehajtási ügy lenne.

Ahogy Grave7 helyesen írtad, a Vht. 18. § szerint "(1) Minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani. (2) Több végrehajtási lapot kell kiállítani, ha b) a követelés több adóssal szemben áll fenn." Ebből is az következik, hogy egy ügyben akár több végrehajtási lapot is ki lehet állítani, amiből szükségszerűen az következik, hogy egy ügyben több adós is lehet, vagyis egy végzésben több adós (kötelezett) is szerepelhet.

Az a bosszantó, hogy a járásbíróság elnöke a helyett, hogy a szaktudását felhasználva feltárná az ilyen jogszerűtlenségeket, ahhoz asszisztál, hogy ezek ne kerüljenek feltárásra.

Ahány adós, annyi vh-ügy és annyi vh-lap. Nem is lehet a nyomtatványt úgy kitölteni, hogy több adóssal szemben szóljon. (Mindössze jelölni lehet, hogy a követelésnek van egyetemes adósa, illetve azt, hogy azzal szemben is van végrehajtás.) A végrehajtás elrendelését a vh-lap (vagy a vh-záradék) kitöltésével kéred - így nem is igen értem, hogyan tudtál egy kérelemben több adóssal szemben végrehajtást kérni.

Kedves Béla,

Amint Grave7 írta, a bérleti szerződésben több bérlő szerepel, ezért egy kérelemben kértem mindegyikkel szemben a végrehajtás elrendelését nempres eljárásban. Az ilyen kérelemhez nem volt szükség nyomtatvány, illetve nem is adtak. Ebben az esetben kötelezett volt a két bérlő, nem adós, gondolom ebből ered a félreértés. Vagy arra gondoltál, hogy már van egy végrehajtható okiratom. De nem volt, mert két végzésben utasították vissza a kérelmemet, kétszeres illeték befizetését kérve.

Azt írtad, hogy ahány adós, annyi vh-ügy. Ez teljesen igaz a végrehajtói végrehajtási ügyekre. A bírósági végrehajtási ügyben azonban kérelmezhető a lakás kiürítése két bérlővel szemben is, és akkor mind az elrendelésben, mind a visszautasításban két kötelezett szerepel. Ebben a tekintetben nem összekeverendő a bírósági vh-ügy, és a végrehajtói vh-ügy. (Az eredeti kérdésem éppen erre vonatkozott, vagyis hogy tiltja-e bármi, hogy nempreres eljárásban a bíróság egy végzésben két kötelezettel szemben rendelje el vagy utasítsa vissza a lakás kiürítését. Tehát a kérelmem nem végrehajtási lap kiállítása iránt irányult, hanem 2 bérlővel szembeni lakás kiürítésének elrendelése iránt.)

Ha elrendelték volna a kiürítést (egy kérelem alapján a két bérlővel szemben) a bírósági vh-ügyben, akkor lehetett volna külön-külön meghatározott cselekmény végrehajtására szolgáló végrehajtási lap kiállítása iránti kérelem nyomtatványt kitölteni végrehajtási vh-ügyben, de erre a bírósági visszautasítás miatt nem került sor.

Taníts még...

Sziasztok!

Mi a teendőm akkor, ha az autószerelőm okozott balesetet az én autómmal miközben tesztelte a járművet a forgalomban?

Biztosítóm mondja, hogy csökkenni fog a bónusz mallusz fokozatom 2 szinttel..
Autószerelőm mondja, hogy ő megcsináltatja a kocsimban keletkezett kárt önköltségből, de akinek nekiment azét nem.
A biztosítóm 1 év múlva tudja megmondani mennyivel lesz több a biztosításom. Így csak 1 év múlva hajthatnám be az autószerelőn a kárt (Ő azt mondja kifizeti).

Kell ilyenkor nyilatkozatot íratni vele?

Szeretném, ha nem csökkenne a bónusz malluszom, hiszen én nem kölcsönadtam az autómat. Nem munkahelyi baleset ez?

Mit tehetek ebben az esetben?
Légyszi válaszoljon valaki!

Üdv.:

B.

Kedves Kovács_Béla_Sándor,

Én csak a kérdésedre igyekeztem részletesebben válaszolni. Semmi kétség, hogy kettőnk közül te vagy a jogilag sokkal képzettebb, tapasztaltabb, ezért én tanulhatok tőled. Ezért ha úgy tűnik a számodra, hogy bármiben tévednék a kérdéses ügyben, a felvilágosításodat örömmel fogadom.

És nagyon köszönöm az eddigi válaszaidat. Egyetértek, hogy a bírósági végrehajtótól adósonként külön-külön kell kérni a végrehajtást. Az én ügyem azonban megakadt a bírósági fázisban, ugyanis egy kérelemben hiába kértem a lakás kiürítést nemperes eljárásban két kötelezettel szemben. És a bíróság általi visszautasítás miatt az ügyem nem jutott el odáig, hogy az a végrehajtóhoz kerüljön.

Zoltán! Elárulod végre, hány bérlőd van? Nem azt kérdezem, hányan laknak a bérleményben, hanem hányan írták alá a bérleti szerződést bérlőként!
Ha egy ember, akkor ő a bérlő, és mindenki más az ő jogán lakik a lakásban. Ilyenkor csak ellene kell a végrehajtást elrendeltetni, és mindenki más osztozik a sorsában.
Ha viszont ketten írták alá a szerződést, akkor mindegyik ellen el kell rendeltetni a végrehajtást, mert ha csak az egyik ellen kéred, akkor a másik nem köteles elhagyni a lakást, mivel ő a saját jogán lakik ott, nem pedig a kötelezett jogán. Sőt, továbbmegyek: A kötelezett sem köteles kiköltözni, mert a másik jogán továbbra is ott lakhat.
Ha utóbbi a tényállás, tehát 2 bérlőd van, akkor két végrehajtást kell kérelmezned, 2 kérelemben. Ha egy kérelmet nyújtottál be 2 kötelezettet megjelölve, akkor persze, hogy visszautasították a kérelmedet.
Ja, olyan pedig nincs, hogy "végrehajtói végrehajtás". Létezik bírósági végrehajtás, közigazgatási végrehajtás (ide tartozik az adóvégrehajtás is), meg büntetés-végrehajtás. Ne csodálkozz, hogy KBS némi éllel arra kér, hogy tanítsd még.
Az 1/2002. IMr-t pedig ne keverd ide. A végrehajtási kérelemről, az elrendeléséről, a végrehajtható okiratok fajtáiról a Vht. rendelkezik. Ott kellene rést találnod a rendszeren (nem fogsz). Ha 2 kötelezett van, akkor 2 végrehajtás kell, ahhoz 2 végrehajtható okirat kell, ahhoz pedig 2 végrehajtási kérelem. Ha ez előtt per volt, na, ott elég egyetlen ítélet.

Megjegyzem, én már láttam olyat, hogy a Vht. 183. § szerinti végzésben több kötelezett szerepelt (ez szerintem a 183. § (2) bek. e) pontjában foglaltakkal is egybevág).
Úgy vélem, a 183/A. § esetében ettől nem kéne eltérésnek lennie, hiszen a generális szabályok ugyanazok.

Én is láttam ilyet NET-es kiürítésnél. Nem kell belőle problémát csinálni. Ha a bíróság így rendeli el, akkor így kell foganatosítani a végrehajtást. Majd a kötelezett(ek) felszólal(nak), ha neki(k) ez nem tetszik.

Kedves Grave 7 és Gerbera317, nagyon köszönöm a hozzászólásaitokat!

Kedves Grave7, én is már láttam olyat, hogy a Vht. 183. § szerinti végzésben több kötelezett szerepelt. Vajon ekkor az egy darab végzés után a bíróság jogszerűen hányszoros illetéket kérhet?

Kedves Gerbera317, köszönöm a kérdésedet. A szerződést két bérlő írta alá. Ha még bármilyen kérdésed van, szívesen válaszolok.

A végrehajtást egy darabig tegyük zárójelbe.

Szerinted nemperes eljárásban két kötelezettel szembeni lakás kiürítése iránti egy darab kérelemre adott elutasító végzés után a bíróság jogszerűen egyszeres vagy kétszeres illetéket kérhet? Ha szerinted kétszeres illetéket, akkor melyik jogszabály alapján? (vagy a szavaiddal élve: melyik jelenti a rést a rendszeren: ha egy darab két kötelezettel szembeni kérelem visszautasítása esetén egyszeres illetéket kér a bíróság, vagy kétszeres illetéket?)

Nem vagyok illeték-szakértő, és nincs rá fölösleges fél órám, hogy ovlasással azzá tegyem magamat. De a bíróság az indoklásában megmagyarázta, mit miért kér.
Inkább azt pontosítanád, hogy a kérelmedet végül visszautasították, vagy pedig érdemben elutasították. (Elárulom: ha ugyanazokat a szavakat használod, mint a bíróság a végzésében, és nem költöd át a saját fejed után menve, akkor nagyot nem tévedhetsz.) Tehát jó volna tudni, miért nem rendeltek el végrehajtást az kiürítés iránt. Az illetékfizetés ehhez képest csak mellékes kérdés.

Sajnos a bíróság nem magyarázta meg érdemben, hogy az illetéket miért kéri kétszer (különben nem kérdezném). A számomra ez nem mellékes, hiszen bírósági jogszabálysértésre utal. Gondolom számodra sem lenne mellékes, ha bárhol egy szolgáltatásért a díjat kétszer kérnék el tőled, és azt nem is indokolnák meg érdemben.

A visszautasítást indoklása meglehetősen zavaros volt. Például az első esetben többek között az állt benne szó szerint, hogy "„A bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező a kérelmét a felek közötti jogviszony megszűnését követően terjesztette-e elő a Vht. 183. és 183/A §-i alapján.", és hogy „„Tekintettel arra, hogy a kérelmező maga is megerősítette, hogy a rendes felmondási jogát gyakorolta, így a bíróságának a jelen kérelem elbírálásakor azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező rendes felmondása a felek közötti jogviszonyt 2018.07.31. napjával megszüntette-e, ekként a kérelmező a kérelmét a Vht. 183/A §-ban meghatározott időben terjesztette-e elő.”

Szerinted melyik jogszabályhely alapján kellett a bíróságnak a nemperes kérelmem elbírálása kapcsán a jogviszony megszűnését vizsgálnia, vagyis azt, hogy "a kérelmező rendes felmondása a felek közötti jogviszonyt 2018.07.31. napjával megszüntette-e, ekként a kérelmező a kérelmét a Vht. 183/A §-ban meghatározott időben terjesztette-e elő”?

Kedves Gerbera317, már több feltételezésed volt, ami alapján úgy tűnt, hogy valamit rosszul csinálok, de azt a jelek szerint mégsem csináltam rosszul. Ezért örülnék, ha olyan hozzászólásaid is lennének vagy olyan kérdéseket tennél fel, ami alapján megállapítható lenne, hogy a bíróság valamit rosszul csinált. (Ennek egyébként jó az esélye, hiszen miért is lenne ésszerű az, hogy 2018. augusztusa óta a bíróság az ellenérdekű felet érdemben még fel sem hívta nyilatkozattételre!) Szerinted a Pp. alapelvei szerint mennyi ideig méltányos vagy jogszerű egy ügyet tologatni úgy, hogy az ellenérdekű felet fel sem hívják nyilatkozattételre? Ha a válaszod például két év, akkor legyen ismertes mindenki előtt, hogy a magyar igazságszolgáltatástól ez várható. De az is esélyes válasz, hogy a bíróság az ügyet érdemi eljárási cselekmény nélkül határozatlan ideig tologathatja. Akárhogy is, ennek nagyon örülhetnek azok, akik jogtalan haszonszerzés érekében jogsértésre hajlamosak, hiszen ezáltal jól járhatnak, és nem kell keményen dolgozniuk, és adózniuk. Ez sajnos az ügyvédeknek sem jó, mert a becsületes embereknek okozott nagy kár miatt a becsületes embereknek egyre kevesebb pénze marad ügyvédi díjra is.

Én sem vagyok illeték szakérő, és az ügyem lassúságának tisztázása helyett már tavaly augusztus óta a rendes szakmámra tudtam volna koncentrálni. De mivel az ügy nem halad előre – hasonlóan sok más bírósági ügyhöz – a rendes szakmámra való koncentrálás helyett mégiscsak ennek a tisztázáséra vagyok kénytelen koncentrálni, az erre eddig fordított több száz óra ellenére, más olyan személyekhez hasonlóan, akik ésszerű időn belül nem kapnak jogorvoslatot a magyar bíróságoktól.

Ott rontottad el, hogy nem pert indítottál a bérlők ellen a lakás kiürítése iránt, hanem bepróbálkoztál a 183/A. § szerinti kérelemmel, ami pedig nem alkalmazható a rendes felmondás esetére. Ha rájöttél a hibára, már peres szakban lehet a dolog. Te tudod, tettél-e ennek érdekében bármit is. Ha a pert megnyerted, utána kérheted az ingatlan kiürítését a 181. § szerint.
De most nem ez a legnagyobb gondod, hanem hogy a 183. § szerinti rossz kísérlet árát nem szeretnéd megfizetni, legalábbis duplán nem. Ha két kötelezetted van, akkor a végrehajtási kérelem is két végrehajtás elrendelésére irányult. Az pedig két illeték. Akkor is, ha a kérelmed egy (közös) kérelem, és a visszautasító végzés is egy (kvázi közös) intézkedés. Valószínűleg a bíróság is így látja, ezért követeli azt, amit követel. Amikor rájöttél (ha rájöttél) a hibára, önként el kellett volna állnod a kérelmedtől. Ehelyett megvártad, hogy a bíróság dolgozzon a kérelmeddel (értsd: vizsgálja a 183/A. § szerinti feltételek fennállását, és megállapítsa, hogy a kérelem alaptalan). Ezt hiba volt megvárni.
Azt nem látom be, hogy egy nyilvánvalóan alaptalan kérelem esetén a bíróságnak miért kellett volna az ellenérdekű felet nyilatkoztatni. De ne is próbáld nekem megmagyarázni.
Ugye tudod, hogy a teljes képernyőt betöltő hozzászólásaid érdemben 4-5 sorban is elférnének?

Kedves Gerbera 317,

Ezúton is köszönöm a negatív személyes véleményeidet is tartalmazó válaszodat. A hozzászólásodra valóban lehet rövidebben is válaszolni:

• a bírósági ügyfélsegítő napon is arról tájékoztattak, hogy célszerű bepróbálkozni a 183/A. § szerinti kérelemmel, ami pedig nem alkalmazható a rendes felmondás esetére. Valóban hiba volt, hogy félretájékozattak, és hittem a bírósági ügyfélsegítőnek.
• A bíróság általi félrevezetésre csak később jöttem rá, hiszen a visszautasításban az szerepel, hogy a bíróságnak a jogviszony megszűnését kell vizsgálni a kérelmem elbírálására. Ebben a kérdésben még nem reagáltál, hogy szerinted ez jogszerű volt-e a bíróság részéről
• Miután megtudtam, hogy a bíróság félrevezetett, haladéktalanul peres eljárást indítottam.
• Azt valótlanul állítod (sok más állításod mellett), hogy a 183. § szerinti, bírásági ügyfélsegítő szerint célszerűnek mondott rossz kísérlet árát nem szeretném megfizetni, hiszen már többszörösen megfizettem. A kapcsolódó kérdésemet világosan felettem, amire nem válaszoltál. Helyette fontosabbnak tartottad, hogy téves feltételezéssel élj.
• A kérelemtől elálltam volna önként, amint arra rájöttem, csakhogy a bíróság ennek kapcsán engem elmulasztott a kérelmem elbírálása előtt/során tájékoztatni, az első elutasító végzésben sem tájékozatott, csak a második elutasító végzésben tájékozatott, akkor pedig már nem lehetett elállni.
• Valótlanul állítod, hogy megvártam volna, hogy a bíróság dolgozzon a kérelmemmel, ugyanis arról tájékoztatott a végzésében, hogy a jogviszony megszűnését kell vizsgálni a kérelmem elbírálására, előtte pedig elmulasztott arról tájékoztatni, hogy a kérelmem alaptalan.
• A peres eljárásban már alapos a kérelmem, ezért ezt kellene megértened. A bíróság írta, hogy a hiánypótlást követően nyilatkoztatni fogja az ellenérdekű feleket. Tehát ezt kénytelen vagy belátni, de legalább ebből is tanulhatsz.

„Tehát ezt kénytelen vagy belátni”
:-) Igen, kénytelen vagyok belátni, most hogy már elköpted. Ugyanis az eddigi szófosásodból én ezt nem nem tudtam kiolvasni. Durvul a szóhasználatom, ami nyilván a te válaszaidat is durvítani fogja. Úgyhogy én most befejeztem ezt a témát (meg a másik topikban futó másikat is, ha ugyan az egy másik, mert még erre sem sikerült rájönnöm). Nem kívánok többet segíteni neked. Valószínűleg nem is érezted segítségnek, de egy szakértő (megismétlem: szakértő) azért rá tudna bólintani, ha megkérdeznénk, tartalmaztak-e hasznos információt a hozzászólásaim.

Tisztelt Szakértő!
Segítségre van szükségem! Mit tehetek az alábbi helyzetben?

Új párommal (nem vagyunk házasok) 2018 novemberében vásároltunk egy közös ingatlant 1/5 arányban.
Egy részét készpénzzel fizettük ki, a többit közös lakáshitel igényléssel.
Dec.11-én, másnap, közölte, hogy nem szeretne velem és 2 kiskorú gyermekemmel maradni, adjuk el a lakást vagy fizessem ki őt (9.millió) és vállaljam át a hitelt, ( 8.5 millió-t). Mivel próbaidős voltam, ami márciusban járt volna le, így az ügyvédem azt tanácsolta, hogy várjam a próbaidő végét és csak azután adjam át neki az összeget mert nem biztos, hogy a bank kiengedi és véglegesen alkalmaznak, így nincs rá garancia, hogy át tudom vállalni a hitelt.
Vártam márciusig, nagyon magam alatt voltam, felmondtak sajnos. Lett egy másik munkahelyem, ahol csak júniusban jár le a próbaidő, tehát addig ismét nem vehetem át a hitelt.
A napokban el kezdett megfenyíteni és bántalmazni, a gyerekeket is. Elment ügyvédhez, aki azt tanácsolta, hogy költözzön el, küldenek nekem egy felszólítást, hogy fizessem a lakbérét. ( A hitel már nem fizeti egy hónapja). Megteheti ezt??
MI a mególdás?? Nem tudok elköltözni és másik lakást vásárolni. A 9 milliót összeszedtem és oda tudnám adni neki de már 10,5 milliót kér.

Kedves Fórumozók!

Édesapám elhunyt, édesanyám részére szeretnék özvegyi nyugdíjat igényelni. A mai napon kaptam meg a gyámhivatal levelét az ideiglenes gondnokságról.
Mivel édesanyámnak én vagyok a gondnoka, az igény előterjesztésére én, mint gondnok vagyok jogosult.
Nekem van ügyfélkapum, a kérdésem, hogy az én ügyfélkapumon keresztül beküldhetem-e elektronikusan az igénybejelentést?

Köszönöm.

Tisztelt Cabron_!

Ha csatolja az ideiglenes gondnokrendelő határozatot, minden további nélkül.

Tisztelt rigoz!

Köszönöm szépen válaszát.

Kedves Modileta!

A következő megoldási lehetőségeket írom le, amíg a szakértő(k) válasza meg nem érkezik:

• a párod tartja magát a megállapodásotokhoz, és fizeti a lakáshitelt (ehhez valószínűleg csodára lesz szükség, a többi változat viszont valószínűleg hátrányosabb a számodra)
• a bántalmazás kapcsán feljelentést teszel a rendőrségen, amit akár a kiskorú gyermekeid révén is bizonyíthatsz
• továbbra is a lakásban maradsz, és nem fizeted a bérleti díját, mivel arra nem vagy köteles. Ha a közös lakáshitel szerződésben külön-külön meg van határozva az általatok fizetendő törlesztő részlet, akkor a párod elmaradását vélhetően az ő tulajdonrészének terhére fogják nyilvántartásba venni. Közös ingatlan esetén azonban a bank egy idő után kikényszerítheti a lakásotok értékesítését. Ha a párodnak van nagyobb tulajdonrésze, akkor nagyjából 99% az esélye, hogy egy ilyen kényszerértékesítést nem fog kivárni, és kifizeti a törlesztő részleteit. A banknál tájékozódhatsz, hogy ha fizeted a saját részleteidet de ő nem, akkor milyen helyzet fog előállni, és megkérdezheted, hogy erre az esetre mit javasolnak.
• Ügyvéd segítségével teszel egy nyilatkozatot a párod felé, mely szerint nem eshet a hátrányodra, hogy a párod el kíván állni a korábbi megállapodásotoktól (vagyis hogy közösen laktok és közösen fizetitek a hitelt), és nyilatkozol, hogy a lakásban fennálló tulajdonrészéért cserébe mennyit vagy hajlandó fizetni a hitel átvállalása mellett, mikor és mindezt milyen feltételekkel, és egy ésszerű válaszadási határidőt szabsz meg a számára. (Ez egy tulajdonrész kivásárlási szerződésre vonatkozó szándéknyilatkozat lenne. Erre vonatkozóan nézz körül a neten, például itt: https://hitelnet.hu/…rlas-menete/) Valamint azt is felajánlhatod, hogy ő vegye át a lakást (vegye meg a tulajdonrészedet) és milyen feltételekkel.
• a lakást közös megegyezéssel eladjátok, és elszámoltok (és másik lakást nézel)

Többet nem írok, nehogy ez mások számára zavaró legyen.

„Ha a közös lakáshitel szerződésben külön-külön meg van határozva az általatok fizetendő törlesztő részlet, akkor a párod elmaradását vélhetően az ő tulajdonrészének terhére fogják nyilvántartásba venni.”

Ezt te sem gondolhatod komolyan. Badarság.

„A banknál tájékozódhatsz, hogy ha fizeted a saját részleteidet de ő nem, akkor milyen helyzet fog előállni, és megkérdezheted, hogy erre az esetre mit javasolnak.”

Azonnal felbontják a hitelszerződést. Mit javasolnának nemfizetés esetén? Hogy fizetni kell a teljes törlesztőrészletet. Ilyen tanácsot miért osztasz? Nagyobb bajba kerül, mint amiben van.

Többit inkább el sem olvasom, és Modileta, neked is azt javaslom.

Kedves Zoltán!

Hogy érted, hogy a többi változat hátrányosabb számomra?

A banknál közösen fizetünk, nincs meghatározva külön-külön hanem egy számlánk van ahová mindkettőnk fizetése bemegy. Ő leveszi az övét ahogy utalt a munkáltatója, az enyém meg ott marad és törlesztek belőle. Már egy hónapja nem fizeti felét a hitelnek. Ő a fő számlatulajdonos, én a társ.