Jogi tanács kérése

Azt kihagytad a történetből, hogy megkötöttétek a suzerződést, sőt, a földhivalba is benyújtottátok a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet, és csak a széljegyre vétel után jelentettétek be az elállást. Ugye?

Tisztelt Jogászok !

Olyan gondom van,hogy 2 évvel ezelőtt úgy volt,hogy meg vesszük 4-en a szüleinktől a házat, de menet közbe meg szakadt az ügylet, mert az egyik testvérem meg gondolta magát. Így be lett jelentve a banknál,hogy mégse lesz vétel. Ezek után jött egy levél az Apeh-töl,hogy van 360 ezer Ft illetékem fizessem be ! Meg lepődtem rajta ! össze szedtem a papírokat be mentem az Apeh hoz és kértem az illeték eltörlését ! Igaz ez 2008 novembere volt, a vételi szándék meg év elején volt és nem sokra rá meg is szűnt. Az illetéket törölték is mert a papírok igazolták,hogy nem jött létre vásárlás ! Meg is nyugodtam,hogy nincs semmi gond ! Sőt 2009-be kértem adó vissza térítést, akkor se volt gond ! De 2010 es adó vissza térítéskor jött a hideg zuhany,hogy az adó vissza térítés összegét vissza tartják, mert tartozásom van ami 32214 Ft. Be mentem,hogy mi ez erre közölték,hogy ez az illeték kamata ! Mondom nekik,hogy ezt rég eltörölték ! Írtam az Apeh-nak,hogy nem értem ezt az egész dolgot ! Közölték,hogy a kamat szerintük teljesen jogos ! Fellebbeztem amire azt kaptam,hogy elutasítják ! meg írtam ha nem jött létre az ügylet akkor az illeték se volt jogos, amit el is töröltek, így annak a kamata se jogos ! A gondom az,hogy mindenféle jogszabályra hivatkoznak, de én nem tudok semmilyen jogszabályt se paragrafust amire tudnék hivatkozni ! Ha valaki tudna segíteni azt meg köszönöm !

Konkrétan arra gondoltam, hogy a kölcsönszerződésben megállapodtatok a hitelezővel, hogy a visszafizetésig nem idegeníted el az autót. (Talán még vételi joga is van.) Ezért amikor mégis el akartad adni, akkor azt találtátok ki a vevővel, hogy "kölcsönszerződést" (valójában ingyenes haszonbérlet) írtok adásvételi helyett.
Csakhogy ez így leplezett szerződés; ami a hitelezőevl szemben hatálytalan.

De mindegy. A lényeg, hogy a kölcsön törlesztő részlete nem a fenntartáshoz kapcsolódó költség.

Kedves felóri!

A kolléga véleményem szerint "ilyesmire" gondolt; ha azt feltételeznénk, hogy rosszhiszemű vagy(ez csak feltételes mód, nincs szó ilyesmiről), akkor gondolhatnánk azt is, hogy csalárd módon így akartad kifizettetni a törlesztőrészleteket -pedig, mint ahogy látszik, ez nincs benne a szerződésben.

Szia!

Nem volt más természetű ügylet, nem tudom mire gondolsz/mire vagy kíváncsi. Kölcsönadtam neki az autót, hogy használja és a használat fejében vállalta, hogy "megfizeti a gépkocsival kapcsolatos összes költséget". Így szerepel a szerződésben,azt gondoltam, hogy az összes költségbe beletartozik a törlesztőrészlet is. Valaki azt mondta, hogy ez nem kölcsön, hanem bérlet, illetve, hogy nem adhattam volna bérbe az autót a hitel lejárata előtt. Mit tudok tenni?

Ha nem fogalmaztatok ennél precízebben, akkor a dolog fenntartásával kapcsolatos költségeknek nem eleme a megszerzéséhez igénybe vett kölcsön törlesztése.

Mielőtt válaszolnék a kérdésekre, te válaszolj valamire: miért érzem úgy, hogy elhallgatsz valami fontosat a tényállásból, és hogy ez a "kölcsönadás" valójában egy kicsit más természetű ügylet volt?

Kedves Jogászok!

Kölcsönadási szerződést írtunk, és határozatlan időre kölcsönadtam gépkocsimat egy ismerősömnek. A kölcsönadási szerződés szerint a kölcsönbevevő köteles a gépkocsi összes költségét megfizetni. Az autót hitelre vásároltam, 6 havi kölcsönt kellett még a kölcsönadási szerződésekor megfizetni. A kölcsönbevevő nem fizetett (helyette én fizettem ki a törlesztőrészleteket) és még a parkolási, stb. díjakat is, pedig ezek az autó használatának ellenértékét képezték a szerződés szerint. Az autót nem adja vissza. Kérdéseim a következők:

1. jogosult voltam kölcsönadni az autót úgy, hogy a hitel még nem járt le?
2. hogyan tudom visszakövetelni tőle az autót (esetleg rendőrségi úton?)?
3. ha nem voltam jogosult kölcsönadási szerződést kötni, kérhetem-e tőle bérleti díjakat?

Sürgős lenne. Előre is köszönöm a segítségeteket.

Lóri

213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet
az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről

Üdvözlet mindenkinek!

Nekem belföldi utazási programajánlatokkal kapcsolatban lenne egy kérdésem. A családi vállalkozás (alapvetően nyelviskola és fordítóiroda) profiljába fel van véve az idegenvezetés tevékenységként a "7912 - Utazásszervezés" TEÁOR-szám alatt. Egyedi felépítésű budapesti és magyarországi városnéző túrákat szeretnék kiajánlani minél hamarabb, gyalogos és autós túrákat is. Lehetséges-e ez ennek a keretein belül, mire kell ügyelnünk? Hotelekben a marketing (szórólapokkal) mehet? Kereskedelmi kamarai tagság kell-e ehhez, egyéb engedélyek esetleg? Kauciót szükséges-e biztosítani?

Nem sikerült olyan linkre ráakadnom, ami konkrétan ezzel foglalkozik és naprakész is, de egy ilyet is örömmel vennék!

Köszönettel előre is!

Ez a szerződésen múlik, amit te ismersz, mi pedig nem. (Általában azért úgy vannak szerkesztve ezek a szerződések, hogy egy bizonyos ideig jár a közvetítői díj a megszűnés után is, ha a vevőt a megbízott ismertette meg az ingatlannal. A közvetítő megtudja, kifejezetten figyelik az ingatlan-nyilvántartást.)

A követező kérdésem lenne. Egy lakást szeretnénk eladni. Megbíztunk egy ingatlanközvetítőt kizárólagos szerződéssel 4 hónap időtartamra. A 4 hónap letelt a lakást nem sikerült eladni. A szerződést felmonjuk, mivel nem voltunk elégedettek a szolgáltatással (csupán egy-két érdeklődőt hozott, abból is talán egy volt komolyabb).
Mi a helyzet akkor, ha egy-két hónap múlva eladjuk a lakást egy olyan embernek, akit a közvetítő hozott oda? Tarthat-e igényt valamilyen díjra a közvetítő? A helyzetet bonyolítja, hogy ez az érdeklődő a család egyik rokona, mindketten meg is lepődtünk, a találkozáskor. Igaz lehet, hogy a közvetítő meg sem tudja az egészet. Szóval mi a helyzet ilyen esetben? A válaszukat előre i köszönöm.

Már kérdezted, választ is kaptál.

Tulajdonosa vagyok egy KFT-nek 95%-ban. Mindketten ügyvezetők vagyunk. Eladhatja-e a cég tulajdonait a másik fél, az én tudomásom nélkül, úgy, hogy a tulajdonost igazoló okmányok nálam vannak? Ha a másik fél tudja, hogy ezek az iratok nálam vannak, de bejelenti, hogy elvesztek, akkor követ-e el törvényszegést? Amennyiben kikérte az új papírokat, és ezek alapján adja el a dolgokat, akkor törvényt szeg?

"ez az indoklás, nem a rendelkező rész"

A kamatkövetelésre vonatkozóan nincs rendelkező rész, ha erre gondoltál. Csak az indoklás részben van ez benne, amolyan figyelem felkeltőnek,mert a tárgyaláson elhangzott a másik féltől, hogy "a vh kérő jog szerint kérhet kamatot az ő álláspontjuk szerint". Kérni nem kértek, de az indoklásban jogszerű lehetőségként hozta elő a bírósági ítélet.

Köszönöm, ha reagáltok erre.

Tegyük fel, hogy:

• tudom egy ismerősöm mailfiókjának jelszavát
• belépek vele, és a levelezéseit továbbítom több ismerősének is egy levélben, kiadva azt, amit ő biztosan nem szeretne

Ez minek számít?
És ha feljelentést is tesz ismeretlen tettes ellen, a rendőrség hogyan deríti ki, hogy én voltam? Mondjuk mindezt egy kamerázatlan hotspot-os, ingyen wifi-s helyről teszem. Engem a felderítés és bizonyítás része is érdekel, illetve hol vannak esettanulmányok hasonló interneten elkövetett esetekről??

Bocsánat, az indokolás helytálló-e? /Most meg elírtam./

Nem vagyok jogász.Ezek szerint nem kell javítani. Arra, hogy a rendelkező rész jogilag helytálló-e vagy nem, arra kérhetnék egy igent vagy nemet?

Köszönöm a válaszodat.

(Bocs, hogy sokan (mint én) fárasztanak benneteket jogászokat olyannal, ami számotokra evidens és számunkra (legalábbis számomra) és egy ismeretlen vidék.Ezért vagyok itt a jogi fórumon. Legalább tanulok egy kicsit tőletek.)

Attila: ez esetben sajnos, igen. Ebben is különbözik az élletársi kapcsolat a házasságtól.

Big Joe, könyörgöm! ez az indoklás, nem a rendelkező rész! Mi a csudát kellene azon javítani?

Dehogynem tudod, Anny. Azt, amit mondtál: a hagyatéki lejárásban bejelented hagyatéki hitelezői igényként, hogy egyedül te fizetted a temetést. Nem kell ehhez semmiféle tartozáselismerés. (Amit egyébként miért írna alá, ha egyszer nem akarja elismerni, hogy tartozik?)

Üdv!
T Kovács Béla Sándor!

A válaszát köszönöm!
Gondolom a tulajdon jog megosztást illeték terheli?.

Kedves Kovács_Béla_Sándor és Kedves ObudaFan!

• A bíróság az alperes késedelmi kamatigényével kapcsolatosan utal arra, hogy az időszakosan visszatérő szolgáltatások tekintetében a bírói gyakorlat mellőzi az esetenkénti lejáratnak megfelelő kamatfizetési kezdő időpontok meghatározásával történő marasztalást.Ilyenkor az ú.n. középarányos időtől számított kötelezéssel él. A kötelezett ilyenkor az első elmulasztott teljesítés vagy részlet napjától a teljesítésre vonatkozó bírósági határozat napjáig terjedő időtartam középarányosától, azaz annak felére eső naptári naptól köteles viselni a késedelmének jogkövetkezményét. BH1993.682. A tartásdíj fizetési kötelezettség a teljesítésre megszabott határidő leteltével válik olyan pénztartozássá, amely után a kötelezett késedelmi kamat fizetési kötelezettség terheli.Csjt.69/A(2),B,C,Ptk301§(1).

• Ez ellen nem kell kérnem kijavítást sem? Mert erre alapozva már látom is, hogy követeli a volt feleség.

Köszönöm előre is ismét.

Fogalmam sincs, mit tehetek !!!
Ezért fordultam segítségért...

„Tényleg mit lehet tenni??”

Valaki azt mondta, hogy nincs mit tenni?

Big Joe, azt ObudaFan nem úgy értette. Azt mondta, éppenséggel az jogosult kamatra, akinek a túlfizetés visszajár.