Jogi tanács kérése

Áh, ez már szótagolva se menne át. Kész, vége.

Tisztelt Jogi Fórum!

Kérdéssel fordulok önökhöz, amennyiben lehetséges, kérem, válaszoljanak.
Rengeteg behajtó és faktoring cég működik, amely arra települt rá, hogy a több éves, néha évtizedes tartozásokat hajt be. Magát a tartozást egy perben lehet végérvényesen tisztázni, hogy jogszerűen követelik-e tőlünk, vagy sem.
Az elévülés gyakorlatilag az az időtartam, amelyen belül jogszerűen lehet érvényesíteni a követelést. Ha ez az időtartam eltelt és azt nem szakították meg valamely cselekménnyel, akkor mentesülhetünk a megfizetése alól.
Jogvesztéssel a jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére a jogszabályban előírt határidő eltelte abban az esetben jár, ha azt jogszabály kifejezetten előírja. Ha a határidő nem jogvesztő, akkor arra az elévülés szabályait kell alkalmazni (Ptk. 6:21. §)
Ha a Ptk. szabályai másként nem rendelkeznek, a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Az elévülést kizáró megállapodás semmis (Ptk. 6:22. §).
Ha a Ptk. másképp nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti, amelyből az következik, hogy az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást az elévülésre tekintettel nem lehet visszakövetelni. A főkövetelés elévülésével az ahhoz tartozó mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelés elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti. Az elévülést bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni (Ptk. 6:23. §).
Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból egy évnél – egyéves vagy annál rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál – kevesebb van hátra. Az itt meghatározott időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, a megszakításra vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidő számítása kezdődik újból (Ptk. 6:24. §).
Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg (Ptk. 6:25. §).
Ha a Ptk. szabályai másként nem rendelkeznek, a követelések öt év alatt évülnek el, (Ptk. 6:22. §), ezen időtartam alatt és előtte sem volt az elévülés megszakítva, azaz a követelés elévült! A „behajtó” Zrt. ennek ellenére a következőket fogalmazza felszólító levelében:
„Amennyiben kötelezettségének 2019. 04.15-ig nem tesz eleget, vagy a megadott határidő lejártáig a tartozás rendezésére megállapodást nem köt, úgy követelésünket fizetési meghagyásos eljárás keretében érvényesítjük, mely további többletköltséget jelent Önnek!”

Tisztelettel kérdezem, hogy a „behajtó” Zrt. által közöltek felülírják-e a Ptk. rendelkezéseit, azaz az elévült követelés behajtása érdekében, szemben a Ptk. rendelkezésével, közjegyző által kezdeményezett bírósági eljárásban a követelés érvényesíthető?

Budapest, 2019. április. 23.

Bevallom, én nem értem, igazából mit is akarsz kérdezni.

Big Gabika

Ha az a kérdés, hogy elévült követelés behajtására kérhető-e fizetési meghagyás, a válasz igen.

„Az elévülés gyakorlatilag az az időtartam, amelyen belül jogszerűen lehet érvényesíteni a követelést. Ha ez az időtartam eltelt és azt nem szakították meg valamely cselekménnyel, akkor mentesülhetünk a megfizetése alól.”

Helyett :

Az elévülés gyakorlatilag az az időtartam, amelyen belül jogszerűen lehet a követelés behajtásához hatósági segítséget igénybevenni. Ha ez az időtartam eltelt és azt nem szakították meg valamely (megfelelő) cselekménnyel, akkor a követelés a továbbiakban bírósági úton nem érvényesíthető HA a kötelezett hivatkozik az elévülésre, de a követelés NEM szűnik meg, az önkéntes teljesítés is lehetséges, és az elévülésre hivatkozás elmaradása esetén végrehajtás is kérhető rá.

Tisztelt BigGabika!

Az elévülés beállta csak a bíróság előtt igényérvényesítést zárja ki, fizetési meghagyásos eljárás elévült követelésre nézve is kezdeményezhető, mivel a közjegyző nem vizsgálja a követelés tartalmát.

Amennyiben ellentmond annak, az eljárás - amennyiben a jogosult megfizeti a kiegészítő illetéket és keresetet tartalmazó iratot terjeszt elő - perré alakul, bár valóban elévült követelés esetén a

A jogosult továbbra is jogosult követelését fizetési meghagyásos eljárás keretében megkísérelni érvényesíteni és jogosan keresheti meg egyéb módon is a fizetési hajlandóság elérése végett.

Felhívnám a figyelmét, hogy a jelenleg hatályos Ptk. csak a hatálybalépését (2014. május 15.) követően vagy hatályba lépésekor létrejött jogviszonyokra alkalmazható, mely épphogy volt öt éve, a korábban létrejött jogviszonyokra a régi Ptk. rendelkezései irányadók, amely szerint a jogosult - igazolhatóan - kötelezetthez intézett fizetési felszólítása megszakítja az elévülést, tehát annak közlésével (tértivevényes levél átvétele vagy visszakézbesítés(ének elrendelése) napján (amennyiben arar "nem kereste" jogcímmel kerül sor)) az elévülési idő újrakezdődik.

• valóban elévült követelés esetén nem valószínű, hogy a jogosult ezt meglépi

Tisztelt Fórumozók, Szakértők!

Jelzálogjogos, végrehajtásos ügyemben szeretnék ismét segítséget, tanácsot kérni.
A teljesség kedvéért röviden az előzmények:

Van egy szerződésen alapuló pénzkövetelésem, amit a tőkeösszeg erejéig bejegyzett ingatlan jelzálogjog biztosít.
A szerződött fél (vállalkozás) az ingatlant eladta, majd egyszerűsített felszámolási eljárás keretében a bíróság megszüntette. A felszámolási eljárás keretében egy fillért sem tudtak behajtani rajta.

A zálogkötelezettel szemben jogerősen pert nyertem, amelyben a bíróság annak tűrésére kötelezte, hogy az ingatlanából a tőkekövetelés erejéig végrehajtás útján kielégítést keressek.
Ez eddig teljesen rendben van és világos. Ha elindítom a végrehajtást, akkor előbb-utóbb megkapom a tőkekövetelést (az ingatlan értéke bőségesen fedezi).

A zálogkötelezett mideddig nem volt hajlandó önként fizetni, csak most, miután pert vesztett és a végrehajtás fenyegeti. Az önkéntes teljesítéshez viszont semmilyen jogviszony nincs közöttünk, mi alapján fizetne és mennyit? A bírósági ítélet sem fizetésre, hanem tűrésre kötelezte, most mégis - érthető okból - mindenáron a fizetést erőlteti. Nem is lenne vele semmi bajom, ha számomra megfelelő legális összeget fizetne.
A felajánlásában csak a jelzálogjog szerinti (és ítéletben is nevesített) összeget fizetné meg. Ez így rendben lenne? (Semmilyen megállapodást nem kötöttünk még de már fizetne, aztán majd utólag kitalál valami jogalapot a fizetésre...?)
Mivel nem ő az adós (nem ő a személyi kötelezett), nem csak abban az esetben teljesíthet önként, ha előbb vállalja, hogy az adós helyébe lép és helyette teljesít?
Jól gondolom, hogy önmagában a jelzálogjogot nem fizetheti ki, mert az csak járulékos jog, amely a főkövetelést biztosítja?
Ha önként akar teljesíteni, akkor - függetlenül az ítélettől és a bejegyzett jelzálogjog mértékétől - a főkövetelést annak járulékaival együtt kéne kifizetnie vagy nem? A késedelmi kamat összege a főkövetelés 35 %-át teszi ki, ezért nem elhanyagolható mértékű.

A kérdésem tehát alapvetően arra irányul, hogy ha a zálogkötelezett önként teljesítene, akkor jogosan követelhetem-e, hogy kvázi a személyes kötelezett helyett teljesítve a tőkeösszeget és késedelmi kamatot is fizesse meg? Vagy ebben az esetben is csak a tőkeösszeget 'köteles' fizetni?

Előre is köszönöm a segítséget!

Tisztelettel, Attila

Indíts ellene végrhajtást. A végrehajtó - járulékos jog ide vagy oda - először majd felszólítja őt, hogy fizesse meg a tartozását (ami a jelzáloggal biztosított követelés összege). Ő azt gyorsan meg is fizeti, és máris szabadult, tehát nem lesz ingatlanárverés. Te meg majd elgondolkozhatsz, hogy valljon elég okos voltál-e néhány sorral lejjebb.
Mivel a fenti eredmény azonos azzal, mintha most azonnal fizetne, ezért a végrehajtás indítása nyilvánvalóan károkozás szándékáról árulkodna. Én eltanácsolnálak ettől.
Ja, és logikus, hogy köteles vagy a teljesítését elfogadni. Ha nem teszed, és ezzel kárt okozol neki, később visszafordíthatja rád.

Alighanem úgy van az a jelzálogjog bejegyezve, hogy "... és járulékai erejéig".
(Ennyit dumálni?!)

„(Ennyit dumálni?!)”

pedig írta, hogy röviden...

„A teljesség kedvéért röviden az előzmények:”

Én nem nagyon értem a kérdést, mi fáj abban, ha valaki ki akarja fizetni a adósságot? Bár az én adósom akarna önként teljesíteni.

Talán az a baja, hogy a követelése tőke és járulékai, és - talán - a tulajdoni lapra is az van bejegyezve, míg a dologi kötelezett csak a tőkét fizetné meg. Ez kis "lényegtelen" információ már nem fért el a "rövid előzmények" között.

:) talán mert "röviden" írta le.

Én a magam részéről felajánlottam az adósomnak egy összeget, ami még a tőkerésznél is kevesebb (csal legyünk már túl rajta), de nem. Akkor tovább árverezünk.

KBS-nek igaza van, amit én látok tulajdoni lapot ott is pl. x bank xx EUR + járulékai szerepel mint jelzálogjog

Kedves Szakértők!

Mindenekelőtt köszönöm a hozzászolásokat!

Valóban nem írtam, s úgy nem egyértelmű, ezért pótlom: a jelzálogjog bejegyzés sajnos nem tartalmazza a ...és járulékai erejéig, csak annyit, hogy X forint erejéig.
S azért 'rugózok' ezen ennyit, mert anno ügyvédet fogadtam, hogy tető alá hozza a megállapodást és a tanácsára hallgatva - szakértői dokumentum alapján megállapított - eredeti követelést eleve leszállítottam a felére a peren kívüli megegyezés érdekében. Ehhez képest mégis kénytelen voltam pereskedni, különben elbuktam volna az egészet, tehát nem nyertem az ügyvéddel semmit.
Az ügyvédem mintha félig-meddig 'megfeledkezett' volna arról, hogy mi van ha késedelmesen vagy egyátalán nem teljesít a kötelezett. Azért csak félig, mert a jelzálogjoggal végülis biztosítva volt a követelés, habár ezalól a kötelezett ügyesen kíbújt, ezért nem sikerült a felszámolás során behajtani rajta semmit. A kamatokról viszont megfeledkezett és a szerződésből, s így a tulajdoni lapról is lemaradt a bűvös ..és járulékai erejéig kiterjesztés, ami miatt megint csak nem kevés összeget bukok el a kamatokon.

Szóval az fáj, hogy hiába fogadtam ügyvédet, nem csak az 'önkéntesen' lemondott milliókat buktam az ügyleten, hanem háromnegyed milliónyi kamatot is.

Azért a zálogkötelezettet sem kell sajnálni, mert évekkel ezelőtt úgy vette meg terhelten az ingatlant, hogy esze ágában sem volt kifizetni a tartozást, s a per során is mindent elkövetett, hogy kisemmizzen. Szerencsére nem sikerült. Persze a lényeg - és örülök neki - hogy legálább a tőkeköveteléshez hozzá jutok, ha minden jól alakul.

Levontam a tanulságot, vagy jobban kell ügyvédet választani (a baj csak az, hogy senkinek nincs a homlokára írva, hogy mennyire profin műveli a szakmáját), vagy jobb ha az ember a saját kezébe veszi a dolgait. Végülis a polgári pert is egyedül nyertem meg, nem fogadtam ügyvédet a negatív tapasztalatom miatt.

Köszönöm mégegyszer a hozzászolásokat!

Maradok tisztelettel, Attila

Számomra fontos elvi jellegű jogi kérdés-sel kapcsolatban kérnék segítséget.
Adott egy (közigazgatási jogkörbeli) kártérítés ítélete, amely a konjunktív feltételek egyikének nem teljesülése miatti elutasítás. Az ítélet az erre vonatkozó indokolás után az alábbi felütéssel folytatódik:
„A felperes kárigénye azonban az előbbi speciális feltétel fennállása esetén sem lenne teljesíthető, mert követelése az alábbi indokok miatt alaptalan lenne. ”
Tehát, ha az ítélet elutasításra kerülne ezen ok (jogorvoslat igénybevétel hiánya), akkor még lenne két indok, amely alapján a követelés indokolatlan lenne. Itt részletesen kifejti az egyik indokát, majd a másikat így kezdi:
„A Fővárosi Ítélőtábla megjegyzi, hogy ha keletkezhetett is volna követelése a felperesnek az alperessel szemben, a kereset elévülés okán sem lett volna teljesíthető. ”

A nagyon fontos kérdésem az lenne, milyen jogi relevanciája van a megjegyzésként fenti bevezetéssel levezetett feltételes két, értelmezésem szerint csak az ítéletbeli tényleges érvelés elutasítása esetére megjelölt további két lehetséges oknak, melyek ugyan ítéletszintű részletességel kifejtésre is kerültek.
Nekünk ez egy „nyugodj meg” még lett volna két fegyver a tarsolyunkban, mindenképp elutasításra került volna a kereseted.

Konkrétabban: lehetséges-e hogy ezen három érvelés egy elutasító ítélet azonos jogi állású egyidejű sorrendiség nélküli feltétele legyen, melyek közül - fellebbezés esetén - a bíróság a tényleges ítéleti indokolással szemben, ha akár csak az egyik (bármelyik) feltételesnek megjelölt alapján találja a keresetet elutasíthatónak, akkor az eredeti tárgyalása nélkül, a feltételes tárgyalásával kezdjen, és annak alapján, a többi (beleértve a tényleges ítélet indokolását) tárgyalása nélkül jóvá hagyhatja-e az elutasítást.

Úgy érzem, hogy ez esetben a bíróság az elsődleges, másodlagos...sokadlagos kereseti kérelemhez hasonló, elsődleges...sokadlagos elutasító indokolást tartalmazó ítéleteket hozhat. Ráadásul a keresetre vonatkozó megadott kötelező sorrendiség nélkül.

Segítségeteket - akár rövid gondolatok erejéig is - előre is köszönöm

Bocs a bíróság megnevezése szándékom ellenére felejtődött benne, kérem tekintsetek el ettől. Nem tudtam utólag szerkeszteni, ráadásul próbálgatásom közben 2x is posztoltam. Elnézést mindenkitől.

wpferi

A bíróságnak a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben minden egyéb előtt az előfeltételek meglétét kell vizsgálnia. Ha azok nincsenek meg, a keresetet el kell utasítani. Ez volt az elutasítás indoka.

A bíróságnak a továbbiakat azért fejtette ki, hogy világos legyen, mi volt ezen kívül a konkrét probléma a keresettel, de nem ez az elutasítás indoka.

A többi, amit írsz, érthetetlen és értelmezhetetlen, talán akkor lehet rá válaszolni, ha nem próbálsz jog nyelven fogalmazni.

Tiszteletem! - devizahitellel kapcsolatban szeretném megkérdezni, szabályos vagy megengedhető volt e 12 évvel ezelőtt 9M CHF alapu hitel felvételnél a jövedelmi viszonyok megállapításánál őstermelő(a hiteligénylő házastársa) éves árbevételét (4M Ft) elfogadni a hiteligénylő 125000Ft-os jövedelemigazolása mellé?
Köszönettel!

Az az adósnak tök mindegy.

Tisztelt Szakértők!

Az a problémám áll fent hogy egy éve kizárólagos felügyeleti jogot kaptam jogerősen gyermekelhelyezési perben,viszont apuka nem fizetett semmit még mindig, így végrehajtásra került az ügy.Eddig rendesen be volt jelentve a munkahelyén,most már hirtelen nincs,de tudomásom szerint dolgozik.Így vonni nem tudják a jövedelmét.Érdekelne hogy ilyenkor mit lehet tenni?Esetleg a munkáltatót ellenőriztetni vagy milyen eljárásokhoz lehet folyamodni?
Előre is köszönöm a válaszokat

Végrehajtás, feljelentés.

Ami biztos, az az, hogy lényegesen elhúzza az eljárást, ha nem jelensz meg.

T. oligaliga
Az ítélet a jogorvoslat igénybevétel elmulasztása volt. Ez ellen védekeztünk 100%-os formai és tartalmi kellékekkel. Egyérterlmű téves ítélet. Ennek volt tehát a további elutasítás lehetőségét leíró megjegyzés szintű két feltételes érvelése.
A kérdés az tehát, hogy a felülvizsgálati kérelmet elutasíthatják-e az egyik feltételesen megjelölt érv előrevételével az eredeti figyelmen kívül hagyásával
annak tartalmi vizsgálata nélkül. Tekinthető-e a a magyar nyelv értelmezési szabályait elvetve a feltétele érvrendszer az ítéletben szereplő konkrétan megjelölt mellett azonos jogi következményekkel bíró, felcserélhető, és ekkor elsődleges ítéletként funkcionálónak.
Ezután pedig, ezen feltételes formai okkal kapcsolatban, meg lehet-e állapítani a megsértett jogszabályhely megjelölése hiánya miatti formai hiányosságot és kérelmet ez alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítani.

Szerintem, ha megszigorították a befogadás körülményeit, a szigor vonatkozhat a bíróságra is, azaz azt, és olyan sorrendben kell elbírálnia, amire a kérelem szól. Az elévülést amúgy a jelzálogjog bejegyzése, mint károsodás megtörténtétől számította a bíróság a feltételes érveként. Ekkor a tulajdonjog még be sem volt jegyezve (beelőztették a későbbi jelzáloggal), tehát önmagában és ránézésre is irracionális.
Ha ez jogszerű lenne, úgy a feltételesnek jelölt érvelésekkel szemben kellett volna egy formálisan is teljes értékű kérelmet egymás mellé beadni, plusz a másikra mégegyet. Erre kérdeztem, ez lehet jogos? Illetve, ha igen, akkor a bíróság akár 10 érvet leírhat, és ha az egyik bejön, akkor az az ítélet.
Szerintem annyira abszurd az egész, hogy így tűnik érthetetlennek.
Amúgy mindkettő feltételesre teljes értékű védekezés történt, azzal a megjegyzéssel, hogy nem értjük a feltételes érvelés jogi kötöttségét, viszont nem ismételtük még kétszer a az elején levő formális kérelmeket (mit, miért, milyen jogszabályakat sértett stb.)
Gondold át mégegyszer lsz.

Még annyit: mivel a károkozás megtörténtének az ítélet szerinti jelzálogjog bejegyzés időpontja kirívóan téves. Az innen számított elévülés levezetésével nem az elévülés jogszabályt sértették meg, hanem a Pp. 206 (1) és a 221 (1) jogszabályokat. Az elévülés levezetéseében nincs jogszabálysértés, hiszen követelés kezdeti időpontja a téves. Ezt a két jogszabályhelyet természetesen megjelöltük. A károsodás egyébként innen 15 évre történt a jelzálogkövetelés alapján történt ingatlan átadásakor. (dologi adósként).

kösz előre is

Egyszer már figyelmeztettek, hogy ne próbálj jogi szaknyelven fogalmazni. Érthetetlen lesz tőle a mondandód, és - vérmérséklettől függően - vagy megmosolyogtatod vagy felbosszantod vele a jogászokat.

Különben pedig a Kúria előtt kötelező a jogi képviselő.