Jogi tanács kérése

Tisztelt Jogászok!
26 éve elváltam, egy lányunk van, akit én neveltem, nem tartottuk (lányom sem) a kapcsolatot. Most kiderült, hogy volt férjem agyvérzést kapott, kórházban van. A lakását elitta, az utolsó években hajléktalan szállón élt.
Most öregek otthonába elhelyeztetné a lányom, de az apja nyugdíja kevés, pótolni kell havi 40-50.000-rel.
Volt férjemnek és a lányomnak fele-fele arányban van egy nyaralója, 10-12millió értékben.
Lányom férjnél van, férje jövedelme 220.000Ft, a lányomé 80.000Forint.

Lányom a saját fizetéséből nem tud 40-50 ezret az apjára költeni. Tehát a közösből kellene. A férje azt mondja, neki semmi köze hozzá, nem is találkozott vele az agyvérzésig. Még hogy ő fizessen esetleg évekig, aztán a felesége egyedül örököl az apja után?!

A kérdésem az: köteles-e a lányom ekkora összeget fizetni (szülőtartás)? a férjével közös jövedelemből tudnák, tehát együtt kötelesek? az apjára költött összeggel megterhelik az örökséget? ehhez most kell valami szerződést kötniük?

A tájékoztatást előre is nagyon köszönöm.
Csipkebokor

Tisztelt Fórumozók!
2007-ben kötött Életbiztosítással kombinált jelzálog kölcsön miatt létrejött egy Hitelfedezeti életbiztosítási szerződés is.A biztosítótól kapott értesítőben most szerepel először visszavásárlási összeg.Olyan kérdésem lenne,hogy ezáltal most teljesen megszüntethető az életbiztosítás?Illetve kitől tudnék tájékoztatást kérni ez ügyben?Előre is köszönöm.Üdv

anyuka35
"jogi hivatkozást is szeretnék kapni "
nem hiszem, hogy a Jogi Fórumon akad jogász aki segítséget nyújtana a volt férjed további kisemmizéséhez
Szerintem Te értelmezed rosszul a helyzetet

Kwdves Frenki, megtisztelő a bizalma, de nem ügyvéd vagyok, hanem ügyvédjelölt. Nem vállalhatok önállóan ügyeket.
HA ide bemásolja a szerződés lényeges elemeit, akkor szívesen mondok véleményt. Ahogyan a többiek is.

Tisztelt Ügyvédek!

A problémám: kizárólagos lakáshasználatot kaptam a válópert követően. Lecseréltethtm e azárat, minek után a volt férjem ki be járkálna,amig nem vagyunk itthon a gyerekekkel.Már másnál él, de úgy gondolja, hogy akizárólagos lakáshasználat azt jelenti, hogy időnkét haza jöhet.Én ugy tudom, csak a jelenlétemben ellenőrizheti a lakás állapotát, a birtok erősebb atulajdonnál, ez utóbbi nálunk fele, fele. Mindenben megegyeztünk, de úgy tűnik, ezt kissé másként értelmezi mint kellene. Jogi hivatkozást is szeretnék kapni.

előre is köszönöm
anyuka35

Tisztelt Kovács Ügyvéd Úr!
A minap kértem a meghiúsult tetőtér beépitésben tanácsukat, mi a teendő a kivitelező szemben ez esetben?Ön irta látni kéne a szerződést,ne találgatni kelljen.Mikor van mód arra,hogy megmutassam?Elvinném az Ön által megjelölt időben Önhöz,hogy belenézhessen a szerződésbe.Nagy segitség lenne,mert kis pénzü idősek által lakott társasházról van szó,közös képviseletet látok el családtagom révén.A biróságot jó lenne elkerülni ha lehet a kevés pénz miatt.Egyébként 2009 dec.31-én járt le a határidő a befejezésre.Hivatalosan a beruházó cég ügyvédi irodája készitette a szerződéseket/földhiv.és fővállalkozói/ kölcsönössen a T.ház és Cégtől aláirva.az eladás fentartási tilalommal bejgyezve,letétbe helyezéssel.Fő a fejünk emiatt mert ráadásul Önkorm.kötlezés van,amit nekik kelett volna elvégezni tavaly. Várnám szives válaszát.Köszönettel.frenki

Tisztelt forum!

Jogi véleényüket kérném ki a következő ögyben
Egy lakó ingatlant örököltem egy kis szántóval. Ennek az adatai 1975 óta a tulajdoni lapon szerepel számszaki értékkel.
Ez az adat került be mikor én örökötem 4 éve.Rá 1 évre eladtam az adésvételi szerződésben ez az adat szerepelt .Rá 2 évre az ingatlant és szántót érintő álamilag finanszírozott műtárgy építése közben a trület újra kimérésre került.Kiderült hogy a földhívítal 1975 ben hibésan állította ki a tulajdoni lapon a négyzetméter adatokat és a szántó valójában kisebb.Aki az ingatlant tőlem megvette tőlem követel kártérítést, pedig a földhívatal hibázott. mi a véleményük Tisztelettel

tisztelt forum.
külföldi munkalehetöséget ajánlottak és persze fizettem is érte nem is keveset,még tavaly szeptemberben.
sajnos naivan biztam bennük és átvertek,se munka sem a pénzt nem kaptam vissza.mit tehetek ilyenkor,fogadjak ügyvédet és pereljek?

Tisztelt Fórum !

Gyámhívatalnál kezdeményeztem gyermektartásdíj állam általi megelőllegezését. Minden feltételnek megfeleltem, csatoltam a szükséges igazolásokat, a bíróság által kiállitott / végrehajtónak is megküldött / végrehajtási eljárás kezdeményezését igazoló okiratott. / az apa ekkor már több mint 6 hónapja nem fizetett ez a végrehajtást kezdeményező okiratból is kiderül / A végrehajtó a gyámhívatalhoz benyújtott kérelmemet követően 3 hónap mulva küldte meg a végrahajtás szüneteltetését kimondó okiratot.
A megelőllegezéshez minden feltételnek megfeleltem.
Kérdésem: mely időponttól állapítható meg a tartásdij, a kérelmem gyámhivatalhoz töténő benyújtásától, vagy a végrehajtó által megküldött végleges jegyzőkönyvének időpontjától.

Köszönöm a választ.

Tisztelt Fórum!

Polgári perben milyen szabályok határozzák meg a peres felek ügyvédjei részére a bíróság által megállapítható ügyvédi munkadíjat? Milyen mértékű lehet a meg nem határozható perértékű perben a tárgyalásonként (vagy összességében) megállaítható ügyvédi díj. Hogyan alakulhat ez a ha van perérték?

A választ előre is köszönöm.

A közjegyző honnan tudná hogy a végrendeleten kívül vannak-e egyéb más örökösök (önlejöltek). Neki egy végrendeletet bemutatnak, ha az törvényes, annak megfelelően folytatja le a hagyatéki eljárást és adja ki az örökséget. (A végrendeleti kezdeményezettnek nem mindig "érdeke" a szűkebb-bővebb családra felhívni a közjegyző figyelmét...)

Lehet kérni póthagyatéki eljárást, vagy ha ott se sikerülne elérni a remélt eredményt, bíróságon meg lehet támadni a végrendeletet.

Ügyvéd javasolt.

"Mona"
laikus hozzászóló

Tisztelt Jogász!
Öröklésnél, ha van végrendelet a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek értesítenie kell e azokat a személyeket akik nem szerepelnek a végrendeletben, de végrendelet hiányában a törvényes örökösök lennének és ha ez nem történt meg viszont a hagyatéki eljárást lefolytatták , akkor mi a teendő?

Látni kéne azt a szerződést, frenki. Ez így, ahogy előadod, nem kerek, és nincs kedvem találgatni.

Tisztelt szakértő!

A következő felől szeretnék érdeklődni, hogy végre tisztán lássak:

A feleségem most 3 hónapos terhes, augusztus 30-ra várjuk a babát és szeretnénk tudni, hogy jogosult-e a terhességi-gyermekágyi segélyre ha:

2007.12.03.-tól 2008.07.04.-ig volt folyamatos munkaviszonya,
majd ezután 2008.07.08–2008.10.05.-ig munkanélküli ellátásban részesült
ezt követően 2008 szeptemberétől AM kiskönyvvel dolgozott és saját maga után fizette a TB-t
2009.02.27.- 2009.06.13.-ig bejelentett munkaviszonya volt, jelenleg pedig ápolási díjat kap 2009.09.23.-tól.
Sok féle verziót olvastam már, remélem most egyértelmű választ kaphatok mindenre, még arra is ha nem vagyok erre jogosult.

Előre is köszönöm. Izgatottan várom a válaszát.

Nem vagyok jogász, és nagyon bizonytalan is vagyok, úgyhogy jogász válaszát majd még kérjed, de szerintem ez a szerződés ellehetetlenülése.

Először is, nagyon fontos lenne látni a szerződést, mert az ördög a részletekben rejlik (és nem is alszik). Lehet a szerződésben elrejtett csapda, pláne ha a cég emberei írták. Nagyon lényeges kérdés, hogy milyen teljesítési határidők voltak kikötve, és vannak-e szabályok felmondásra és elállásra. Mivel ezeket nem tudom, nem tudhatom, csak elvi válasz lesz, feltéve, hogy a szerződéás olyan, amilyennek elképzelem.

Írni kell neki egy tértivevényes levelet (apropó, jó lenne ügyvéldhez menni, és ő meg is írja, és még tanácsot is ad), szóval levelet, hogy

Esetleg kéne egy első levelet írni, amiben szabtok egy póthatáridőt, de ez szerintem el is maradhat.

Utána a második levél, hogy a Ptk. 298. § a) és b) pontja alapján a kötelezett késedelembe esett. Ptk. 300. § (1) (2) alapján elálltok a szerződéstől.

De talán ellehetetlenülési szabályok szerint is mehetne, de ahhoz nyíltan meg kéne tagadniuk valamit, például hogy most nincs emberük vagy ilyesmi, és ha mondanak egy "most nem"-et, akkor menne a Ptk. 313. § alapjáni teljesítés megtagadásával, és utána szerződés ellehetetlenülésével a Ptk. 312. § (2) alapján, a végeredmény ugyanaz, a munkát oda adhatjátok másnak. Az ellehetetlenülés azt hiszem hogy szünteti a szerződést, az elállás meg bontja, a kettő nem ugyanaz, a lehetetlenülésnél valamennyire elfogadjátok a munkáját, részben, és részben ki is fizetitek. Az elállás tehát szerintem jobb, mert ott az eredeti állapotot kell visszaállítani, és nem fizettek ki neki semmit.

Erre a levélre ha nem válaszol, másnak odaadhatjátok a munkát. Ha válaszol, akkor meg kell fontolni az érveit, és a válaszait, és újból levelet kell neki majd írni, de nem valószínű, hogy olyat tudna válaszolni, hogy ne adhassátok oda másnak a munkát.

Mondtad, hogy van ilyen kötbér dolog, lehet hogy ügyesen kizárták a szerződésben az elállás lehetőségét azzal, hogy késedelemnél csak kötbért lehet felszámolni, és nem lehet elállni.

Ezért érdemes a szerződéseket ügyvéddel csináltatni, vagy legalább megnézetni aláírás előtt...

T.Jogászok!
szeretném megkérdezni mit tehet a társasház ha a vállalkozó cég határidöre nem teljesitette a tetőtér beépitést,a házfelújitás fejében eladtuk a tetőteret.
Elsem kezdték,abszolut passzivak,nem jelentkeznek,hiába szólitottuk fel ügyvéden keresztül is,valoszinű a pénz miatt ami nincs.Keresnénk más beruházót,ami a mai gazdasági helyzetben nem könnyü,ráadásul csak 110m2-s.Ha lenne gondolnánk jogutodlással átvehetné egy másik,de lehet ezt igy a nem teljesitő nélkül?Mit lehetne tenni?Kötbért kikötöttünk,de valószinű nem tudnak fizetni.Nem értjük ezt a viselkedésüket.A Biróságra kell mennünk ezek szerint?Kérem válaszukat.köszönettel:ferenc

Tisztelt szakértő!

A következő felől szeretnék érdeklődni, hogy végre tisztán lássak:

A feleségem most 3 hónapos terhes, augusztus 30-ra várjuk a babát és szeretnénk tudni, hogy jogosult-e a terhességi-gyermekágyi segélyre ha:

• 2007.12.03.-tól 2008.07.04.-ig volt folyamatos munkaviszonya,
• majd ezután 2008.07.08-2008.10.05.-ig munkanélküli ellátásban részesült
• ezt követően 2008 szeptemberétől AM kiskönyvvel dolgozott és saját maga után fizette a TB-t
• 2009.02.27.- 2009.06.13.-ig bejelentett munkaviszonya volt, jelenleg pedig ápolási díjat kap 2009.09.23.-tól.

Sok féle verziót olvastam már, remélem most egyértelmű választ kaphatok mindenre, még arra is ha nem vagyok erre jogosult.

Előre is köszönöm. Izgatottan várom a válaszát.

Mobil-tartozással kapcsolatosan szeretnék tanácsot kérni:
Több mint 4 éve vásároltam hüségnyilatkozattal mobil-telefonta Pannonnál. A helyzet ugy hozta, hogy kb. 2 héttel a hüség lejárta előtt nem tudtam már kifizetni. Kértem a szolgáltatót, hogy vegye figyelembe, hogy csak rövid idő hiányzik az aláirt hüségnyilatkozatból.Erre a válasz az volt, hogy fizessem ki. Nem tudtam kifizetni, kb. 4o ezer Ft volt. Utána a Budaőrsi Biróságon keresztül 2 évvel ezelőtt jött egy fizetési meghagyás, melyet ellentmondással megtámadtam. Erre a mai napig nem érkezett válasz.2007-ben a táskámat ellopták, benne a Nokia telefonnal. 2009.decemberében a végrehajtó - nem az a személy,aki a fizetési meghagyást beadta - 160 ezer Ft-os végrehajtási lapot küldött, majd december 24-i fizetési határidővel egy csekket.
A fizetési meghagyásra vonatkozóan levelet irtam a végrehajtónak, miszerint egy év elteltével a követelés elévül, és a tartozást érintően felveszem a kapcsolatot a szolgáltatóval. Erre a levélre nem érkezett válasz. Szeretném megkérdezni: Van-e lehetősége a végrehajtónak a tulajdoni lapra jelzálog bejegyzést tetetni,amennyiben igen, hol támadhatom ezt meg, és milyen fontos indok alapján. Természetesen a tisztességesen felszámitott összeget kifizetem.
Választ köszönve, üdvözlettel

Ha van is a háznak felelősségbiztosítása nem biztos hogy a tetőről lecsuszó hókupacra/jégdarabra kiterjed. Ami meg a figyelmeztető táblát illeti az autósok jelentős része figyelmen kívül hagyja - úgysem vele fog megtörténni a dolog...

Önmagában a tető időszakos karbantartása a kk. naplójában ellenőrizhető, valamint ha végeztek is ott munkát akkor mikor és mit.

Ha van cascod hozasd rendbe az autót, a károd így első körben részben megtérül. Ha nincs, vélem akkor is muszáj lesz a kocsi rendbehozatala...

Aztán a társasházzal el lehet pereskedni ki tudja meddig is, és nem biztos hogy eredményeként maradéktalanul megtérül a károd.

Fogadj ügyvédet, főleg ha a biztosító is perbehívott alperes lesz.

Sajnálatos, peches eset, bárkivel hasonló megeshetett volna.

"Mona"
laikus hozzászóló

Tisztelt Fórumozók!

Egy ház tetejéről lecsúszó hó megrongálta az autómat. Azt szeretném megtudni, hogy a kárért felelős-e a ház, így annak felelősség biztosítása alapján kell-e fizetnie a biztosítónak.

A biztosító arról tájékoztatott, hogy mivel volt hófogó rács a házon, az nem felelős a kárért, így minden bizonnyal el fogják utasítani a kárigényemet.
Egy másik biztosító a közelmúltban a médiában adta közre, hogy miért nem fizet az ilyen típusú károkért. http://index.hu/…hocsuszasra/
a cikk szerint a ház kötelessége a veszélyre figyelmeztető tábla kihelyezése. Amennyiben az nincs kihelyezve, akkor a biztosító nem fizet, hanem a ház a közös költségből köteles megtéríteni a kárt. Ha viszont kihelyezték a táblát, akkor az autós a saját felelősségére parkolhat a veszélyeztetett területen, tehát akkor meg azért nem fizet. (a cikkben hófogó rácsról nincs szó)

Vannak az ügyre vonatkozó egyértelmű szabályok?
Még csak a kárbejelentésnél tartok, de szeretnék felkészülni
Előre is köszönöm a válaszokat. Balázs

Kedves dr. Gabriel!

Ahhoz, hogy vmi átalános szerződési feltétellé váljon megismerhetővé kell tenni annak tartlamát, valamint azt el kell fogadni.

A Gk 37. sz. állásfoglalása szerint megismerhető az aszf, ha a feltétel alkalmazója azt rendelkezésre bocsátja, továbbá akkor is, ha annak megjelenési helyét megadja (ld. web oldal).
Szerintem elvárható, hogy 1 nyomtatott, közvetlenül megismerhető példánnyal rendelkezzen az aszf alkalmazója, különösen akkor, ha a szerződés jellege folytán egyszeri találkozást követően szerződéskötésre kerülhet sor.

Az elfogadás kifejezett vagy ráutaló jellegű is lehet. Utóbbival kapcsolatban elegendő, ha az aszf megismerését követően a fél a szerződést aláírja. (GK 37. II.)

Konkrét esetben viszont nem elegendő, hogy a prospektusban tájékoztatják a felet az aszf megismerési lehetőségéről, majd ráutaló magatartásnak tekintik a szerződés aláírását, noha a félnek nem volt lehetősége akkor és ott átnézni az aszf-t. Pl. mert nem ment haza netezni vagy mert nem volt ott egy nyomtatott példány.

Ugyanakkor nyilván az aszf-t támasztó félnek nem kötelessége ellenőrizni, hogy a szerződő fél megismerte-e, és tisztában van-e az aszf tartalmával. Ha bizonyítja, hogy megismerhetővé tette, és azt a fél megismerhette, már eleget tett a kötelezetségének.

Viszont a konkrét példánál maradva véleményem szerint aggályos, hogy egy prospektus egy olyan aszf-re utal, amelyik rögtön egy másikra is utal.

Ilyen esetben az aszf-t alkalmazó félnek érdeke lenne (hacsak az aszf feltételei nem tisztességtelenek), hogy azokat a szerződéskötés előtt a fél ténylegesen megsimerje, továbbá, hogy azt a szerződésben kifejezetten, külön tájékoztatást követően elfogadja.

üdv
dr. Hudson

:)
Ha a szerződés aláírását az ÁFSZ elfogadására ráutaló magatartásnak tekintenénk, akkor az egész szabály fölösleges lenne.

A „kifejezetten” vagy „ráutaló magatartás” megvalósul (szerintem) mivel a másik fél a szerződést aláírta. A prospektus kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy az itt található információk tájékoztató jellegűek, a szerződés részletes feltételei megtalálható a ……. honlapon. A másik fél pont a tájékoztatóban található információkra hivatkozik, mivel azok számára előnyösebbek.

A helyzet a következők szerint bonyolódik: A fél által aláírt szerződésben az szerepel, hogy a…… feltételeit átvettem és azokat megismertem, ugyanakkor ezek a feltételek azt is tartalmazzák, hogy ezen feltételek elfogadásával egy másik ászf-et is elfogadok. Két különböző szolgáltatásról van szó: a) utazás b) biztosítás.

Már ez sem biztos - hiszen nem a nagy nyilvánosság számára kell az ÁFSZ-t megismerhetővé tenni, hanem a konkrét fogyasztó számára. (Mi van, ha nincs internetje, vagy informatikai analfabéta?) De ha ez a hivatkozás megállna is, mi lesz a másik feltétellel, a kifejezett elfogadással?

Szeretném kérni a véleményeteket:

Hivatkozhat-e alappal valaki arra, hogy az általános szerződési feltételek nem váltak a szerződés részéve (mert ő azokat nem ismerte, azokról nem tájékoztatták) annak ellenére, hogy a feltétel alkalmazója a prospektusban (a prospektus átvette, mert a perben hivatkozik rá) pontos megjelölte azt a honlapot, ahol ezek a feltételek megismerhetőek. A Ptk. 205/B.§ (1) bek. szerint az ászf. csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.
A honlapon való közzététellel az ászf. alkalmazója lehetővé teszi-e, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje?
Előre is köszönöm a válaszokat.