Jogi tanács kérése

#gerbera317

Cica is volt, meg még katicabogár is, csak a megrendelt tortádat odaadták valakinek, aki előtted ért oda :-)

#wers

Ő még értett is hozzá, csak nem az egyenes szándék vezérelte... Ezért (is) élvezi a BV vendégszeretetét. A fő problémát az jelenti, hogy pár ügyvéd is szagot fogott, és a nagy haszon reményében a strómanok hóna alá nyúltak, és így átjátszották aprópénzért a követeléseket maguknak.

Megrendelés alatt pedig azt értem, hogy kötsz egy megbízási szerződést egy ezzel foglalkozó céggel, hogy az "vásárolja"(engedményezés) meg az adott követelést a banktól.

Senator,

Akkor mi a kérdés? Ha te "rendelhetsz" meg ilyen követelést, akkor bárki is, nem? Stróman is. Hol itt a probléma?

Ha te fogni akarsz valamit, akkor a saját szerződésed az. Teljesült? Ha nem, ott kell jogorvoslatot keresni. Már ha jól értem, hogy a stróman szerződése körül keresel valami akarathiányt.

#drbjozsef

A stróman nevére lett engedményezve a követelés úgy, hogy közben én voltam a követelés megrendelője, és ezért fizettem is! A stróman csak kapott egy kis aprópénzt, hogy a nevére vegye. Értelme csak ott volt, hogy a BV vendégszeretetét élvező emberünk éhes lett, és többet akart, mint ami a szerződésben fixálva lett (a jelzálogul szolgáló ingatlan értéke jóval meghaladja a követelés értékét). Egyébként emberünk azzal nem számolt, hogy előzetesbe kerül, és addig ügyvédi segédlettel kicsalják az eredeti iratokat a faktoringcégtől és a tudta nélkül rendelkeznek a követelés felett (tovább engedményezik).

Mivel emberünk most "pihen", nem igazán tud ez ügyben intézkedni, viszont én szeretném visszaszerezni a követelést, és magamra engedményeztetni. A legnagyobb gond, hogy se a rendőrség, se a bíróság nem követi a pénz útját, holott így láthatóvá válna ki tett az egészbe pénzt. Az ügyvédek egy fél erdő kiirtásával papírozták le visszamenőleg a saját történetüket, és a bíróságnak egy ügyvédi szárazbélyegző mindenek felett áll. Ebben a helyzetben azt kell mondanom, hogy SAJNOS.

A kérdést csak azért tettem fel, mert kíváncsi vagyok, hogy az idő kereke ily módon visszaforgatható-e, mivel egy színlelt szerződésről beszélünk, ami semmis. Elméletileg....

Nem, szerintem az idő kereke nem forgatható vissza.

Legfeljebb, elméletileg...

Üdvözlöm Önöket.
Segítséget,tanácsot szeretnék kérni.
Jelenleg a fizetésem 50%-a tiltva van,mivel egyszerre több végrehajtás van folyamatban ellenem.Nemsokára megszűnik a munkahelyem,s egy elég jelentős összeget fogok kapni végkielégítés,illetve egyéb címen.Ebből is csak 50%-ot fognak tiltani,vagy a mindenkori öregségi nyugdíj(28.500 ft)ötszöröse(142.500)feletti részt teljes egészében elviszik?
Másik kérdés:Ha papíron elválunk a feleségemmel,s ott a válóperen azt határozzuk meg,hogy a fizetésem kétszer 20 %-át gyerektartásra szeretném utaltatni a feleségem számlájára,akkor ilyen esetben a végrehajtó csak a maradék 10 %-ot tilthatja le,vagy a fennmaradó 60% 50%-át?
Mi tévő legyek?Kezdeményezzek magáncsődöt?

Utóbbi. Ha ezt el akarod kerülni, akkor a feleség kérjen közvetlen bírósági letiltást. Így elmegy 40%, és a többi letiltás csak a maradék 10%-ra foganatosítható.

NEM TUDOM rövidebben megkérdezni, de érdekes a ügy és csak egy egyszerű a kérdésem, nevezhető-e hamisításnak, ha a másodfokú bíróság az eljárása kimenetele befolyásolásáért megváltoztatja, ellentétes tartalmat tulajdonít az elsőfokú bíróság utasításával szembeni állásfoglalásának? Strasbourg előtt vagyok, ezt már én adom be.

Van egy jogerősen elvesztett földhivatal által tehermentes tulajdoni lap alapján vásárolt (1993) és később (2011) megelőző banki hitel által rájegyzett ingatlan vásárlása miatt, ráadásul az ½-ed részét a jelzálogok következményekén be sem jegyezték. A másik ½ közhiteles nyilvántartásba bejegyezve a szerződés alapján. Teljes ingatlan azonnal birtokba adva, tulajdonomként használtam. Volt egy számomra félig kedvező elsőfokú, jogalap megállapítva ½ részre, az összeg vételár + kamat volt. A másik felét a számítást módját fellebbeztem, alperes nem fellebbezett, a másodfok pedig nem fellebbezhető végzéssel minden hatályon kívül helyezett. Indokolásában iránymutatást adott, szerinte az 1993. évi (opciós) szerződés nem a tartalma szerinti volt, hanem egy mögöttes kölcsönszerződés az igazi. Szerinte a vételár kölcsön volt, így az ingatlant nem megvettem, hanem jogcím nélkül használtam, emiatt a bíróságak azt kell vizsgálnia, hogy a károkozó által okozott kár (vételár) mennyibben térült meg az általam 23 éves használat (kiszámítandó) díjából. (ez komoly)

Volt emiatt (eljárásba való durva beavatkozás nem fellebbezhető végzéssel, instrukció a folytatásra) egy elutasított elfogultsági kifogásunk a másodfokú bírósággaé szemben. Ezutén 3. elsőfokú ismét megállapította a közigh. h.körben elkövetett károkozás összes konjunktív feltételét (ez szuper!). Keresetem azért utasította el, mert nekem kellett volna bizonyítanom a károm összegét, én meg nem a szerinte elfogadható bejegyzéskori ingatlan forgalmi értékét jelöltem meg, hanem az ítélethozatalkorit jelöltem meg, ehhez kértem a szakértői megállapítást. Ezt olyan jogellenesnek tartotta, hogy a kirendelést megtagadta, anélkül is elutasíthatónak ítélte meg keresetemet. A másodfok által előírt kölcsönszerződés teóriát és az elutasítás abból adódó levezetését elvetette, leírta indokolásában, hogy a bíróságnak nem volt hatásköre adásvételi szerződésem vizsgálatára.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az ítéletet a “kifejtettekre tekintettel, a Pp. 253.§(2) alapján indokainak előbbi kiegészítésével, illetve pontosításával helybenhagyta”. A másodfokú ítéletben korrektül leírja fellebbezésem lényeges felvetéseit, ugyanakkor egy hanggal sem reagál rá. Az elutasító ítélet gyakorlatilag – ahogy írja is – egy további adalék-elmélet a helybenhagyott ítélethez. Egyetlen sort sem veszteget fellebbezésem tételes elbírálására.

A FŐ KÉRDÉSEM ALAPJA MÉGIS: másodfokú végzés: instrukció a kölcsönszerződés teórián történő, lényegében elutasításra, utána bizonyítási indítványt kértem, hogy nem volt kölcsön, teljesítette, de nem foglalta össze a végeredményt, de!! az elsőfokú ítéletben: elutasította az ítélőtábla javaslatát/instrukcióját “Jelen jogvitában azonban a bíróság az opciós adásvételi szerződés létét, érvényességét nem vizsgálhatta... Ezért a bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen azt állapította meg, hogy a felperes az ingatlan szerződésben meghatározott vételárát megfizette. A szerződés egyéb vizsgálata jelen per tárgyát nem képezhette.” majd fellebbezésem: én is kitértem, hogy nincs jogosultsága kártérítési perben a károsult üldözésével a kárt szenvedett vagyon megszerzésének vizsgálatára.

Majd másodfokú ítélet: “A megismételt eljárásban (az elsőfokú bíróság) abból indult ki, hogy – amint azt a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésben kifejtette – a felperes által megkötött szerződés nem az ingatlan megvásárlásáról, hanem arról szól, hogy a felperes kölcsönt nyújtott, aminek biztosítására opciós jogot alapított, majd a vételi jogát olyan időpontban gyakorolta, amikor még nem járt le a kölcsön visszafizetésének határideje.” ( A közhiteles ingatlannyilvántartás tanúsítja, hogy az 1/2 rész tulajdonosa vagyok 1993-tól!! A szerződés megváltoztatásához, arra irányuló jogosult kérelme kell ls az Inytv szerint kell elbírálni!)

Az Alkotmánybíróság simán visszautasította kérelmünket, hogy a mérlegelésen alapuló döntés megváltoztatását kértük, holott minden mondat úgy volt fogalmazva, hogy véletlenül se lehessen ezt ráhúzni. Szerintem érdemi elolvasás nélkül szórják ki a kérelmeket. Ez 9 milliós ügy, az államnak ez semmi. mégis

KÉRDÉS tehát: a strasbourgi kérelemben minek tudom minősíteni azt, hogy a másodfok, annak érdekében, hogy ne kelljen egy érdemben ellentmondó elsőfokú ítélettel szemben mást állítania ugyanarról, ami (szerintem) kizárja a helybenhagyást, és ismét el kell indokolt döntéssel utasítsa az elsőfokú döntést, megváltoztatta az elsőfokú ítéletében foglaltakat. NEVEZHETEM EZT szándékosan figyelemfelkeltően és durván hamisításnak? Valami hangsúlyos felütés kell, mert, ahogy látom ők is olvasatlanul szórják már ki a kérelmeket. Ugyancsak meghamisította az eladó tanúvallomását, hogy szerinte kölcsönszerződés volt, holott a jegyzőkönyvben visszaolvasás után javítást kért, hogy nem kölcsön volt, hanem eladta nekem. Ezek több, mint iratellenes állítások.

Mi lenne a maximum legerősebb fogalmazás, ami még elmegy. Az elsőfokú szövege átírása az nem egyszerű iratelllenesség, azt csak szándékosan lehet elkövetni.

Olyan szép, amikor a kérdés már eleve tartalmaz egy nagyon durva állítást. Hogy a fenébe lehetne arra válaszolni?

Wpferi, milyem myelven tervezed beadni azt a keresetet "Strasbourgba"? Javaslom, ne magyarul próbálkozz, mert az láthantóan nem igazán megy.

Addig még oké, hogy rövidebben nem megy neki, de azért az érthetőséggel megpróbálkozhatott volna. :-D

OK, a szöveggel csak le akartam írni, hogy miről is van szó. Nem ezt akarom elküldeni, reméltem, hogy nagyjából érthető. A kizárólagos kérdés az, hogy a kereset elutasítását jelentő kérdésben a másodfokú azt állítja, hogy azonos az álláspontja, az elsőfokúval, ami egy bazi nagy valótlanság. Ha különbözne, akkor nem utasíthatja el a keresetet, hanem hatályon kívül kellene helyezni (gondolom), mivel egyfokúvá válna így, jogorvoslati lehetőség nélkül.
Byilván ezen is jót humorizáltok, de megpróbálom, hátha megértitek vagy rákérdeztek mi is a bajom. A strasbourg a jogorvoslat elvételét és ez talán az, komolyan veszi, ha pedig a másodfok meghamisítja vagy szándékosan átírja az elsőfokú ítéletet még komolyabban.
A másik viccre, hogy írjam angolul, meg tudom írni, de magyarul tökéletesen elegendő.

A durva állítás? Igen a kérdés csak az, hogy mennyire lehet ezt a legerősebben leírni, legütősebben. Mive a lényege, hogy ez két idézet volt: az elsőfokú ítéletből és a (jogerőssé lett) másodfokúéból. Kettő idézőjeles mondat nem tőlem származik, ls ha van annyi türelmetek, hogy elolvassátok látjátok talán. Ez a mondat volt a kereset elutasítás alaphivatkozása. Amúgy a jogalap megállapítása után gondolta a másodfok, hogy a 20-on éves bejegyzett adásvételit átminősíti és ez alapján utasította el. Na mindegy, reméltem hátha, de mindegy. Akár megint vicceljetek valami jót.

„nevezhető-e hamisításnak, ha a másodfokú bíróság az eljárása kimenetele befolyásolásáért megváltoztatja, ellentétes tartalmat tulajdonít az elsőfokú bíróság utasításával szembeni állásfoglalásának?”
Ezt mifelénk felülbírálásnak hívják.
Csak halkan jelzem, hogy nem sikerült elmagyaráznod, hogy mit bírált felül a másodfok, és mire; és tartok tőle, hogy Strassbourggal sem fogod tudni megérteni a problémádat.

Okirat-hamisításnak alapvetően két fő típusa van:

• valótlan tény vagy valós tény hamis színben való okiratba foglalása
• az okirat aláírásának meghamisítása (tehát nem az írta alá, mint akinek tulajdonítva vannak a benne foglaltak)

Az, hogy egy bírósági eljárás során a másodfokú bíróság a saját korábbi, új eljárásra utasító döntésében foglalt, megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatással ellentmondásba keveredve, azzal szembehelyezkedve dönt és az azzal ellentétes ebből következően nem tekinthető okirat-hamisításnak.

Tárgyi esetben ugyanis nem tény hamis állítására kerül sor, hanem trehány, hanyag és slendrián munkavégzésre, polgári jogi értelemben vett gondatlan magtartásra, illetve eljárási szabálysértésre.

Megjegyzést érdemel, hogy az okirat-hamisítás gondatlanul el sem követhető ráadásul büntetőjogi szempontból.

Ez lényeges eljárási szabálysértés lehet, melyet a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelemben lehet sérelmezni.

A felülvizsgálati kérelmet az alapügyben első fokon eljárt bírósághoz, az ítélet jogerőre emelkedésétől - másodfokú ítélet kézbesítéstől - számított 45 napon belül, jogi képviselő útján és ellenjegyzésével lehet benyújtani és Kúriához kell címezni. A Kúria előtti felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számár a jogi képviselet kötelező, ezért a felülvizsgálati kérelemhez ügyvédi meghatalmazást is csatolni kell.

Az arra rászorult fél számára pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét a lakóhelye, tartózkodási helye, illetve munkavégzése helye szerint területileg illetékes megyei kormányhivatal Igazságügyi Osztálya engedélyezi, kérelmére.

A kérelmet erre rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.

A jogi szolgáltatás díját az állam viseli, ha a kérelmező háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 28.300Ft-ot, egyedülálló kérelmező esetében a 42.750Ft-ot, egyébként, ha az egy főre eső jövedelem a kérelmező háztartásában nem haladja meg a kb. 114.000Ft-ot, akkor - kivéve a peres támogatás esetében, ha a félnek a bíróság személyes költségmentességet engedélyezett - az állam megelőlegezi és a kormányhivatal külön határozata alapján, annak véglegessé válásától számított 1 éven belül kell a meghatározott összeget a határozatban megjelölt módon megfizetni.

A jogi segítségnyújtás keretében nyújtott jogi szolgáltatás díját egyéb különös esetekben is az állam viseli, így különösen, ha a kérelmező fogyatékossági támogatásra, közgyógyellátásra, az egészségbiztosítási pénztári szerv határozata alapján egészségügyi szolgáltatások járulékfizetés nélküli igénybevételére jogosult.

Különösen méltánylást érdemlő esetben a fenti vagyoni feltételek hiányában is engedélyezhető a jogi segítségnyújtás pártfogó ügyvédi képviselettel történő igénybevétele.

rigoz és gerberának
köszönöm
A kérdésem lényege, hogy a másodfokú bíróság az elutasító döntésének alapjának nevezete, és hangsúlyosan arra alapította hogy az elsőfokú bíróság álláspontja is ugynaz volt, mint az övé, mely szerint a kártérítés elbírálásához a károsodott vagyon megszerzése körülményei (biztos kifizette az egészet, miből volt rá pénze stb) vizsgálatára is jogosult 20 éve kötött és 20 éve a tulajdonjog bejegyzése alapjául szolgált szerződésnek. Ezt én kirívóan téves - estemben rosszhiszemű -állításnak nevezem.

Ennek a döntő indoknak a megerősítéséül tudatosan, mer véletlenül megváltoztatta ellentétes értelműre az elsőfokú bíróságnak ezt elutasító álláspontját.

A két ítéletbeli kivonatot idézőjelbe tettem. idemásolom:
elsőfokú:
“Jelen jogvitában azonban a bíróság az opciós adásvételi szerződés létét, érvényességét nem vizsgálhatta... Ezért a bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen azt állapította meg, hogy a felperes az ingatlan szerződésben meghatározott vételárát megfizette. A szerződés egyéb vizsgálata jelen per tárgyát nem képezhette.” Az első és utolsó mondat a lényeg.

a másodfokú ítéletben:
“A megismételt eljárásban (az elsőfokú bíróság) abból indult ki, hogy – amint azt a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésben kifejtette – a felperes által megkötött szerződés nem az ingatlan megvásárlásáról, hanem arról szól, hogy a felperes kölcsönt nyújtott, aminek biztosítására opciós jogot alapított, majd a vételi jogát olyan időpontban gyakorolta, amikor még nem járt le a kölcsön visszafizetésének határideje.”

A lényeg tehát, hogy az elsőfokú indokolását 180 fokkal ellentétesre változtatta meg, azt állítja, hogy az övével megegyezik.

Ez, amint látszik tényszerűen nem igaz. Az elsőfokú bíróság vizsgálta a felvetésére a kérdést és elutasította vizsgálati lehetőségét, nem volt hatásköre.
A kérdésem tehát az volt mi a maximális ütős, még elmenő megfogalmazása, ennek a hamisításnak. Nem okirathamisítás persze, de az elsőfokú indokolásának szándékos megváltoztatására abból a célból, hogy a fellebbezés elutasítható legyen.
Csak gondolva: ha annak ellenére, hogy ellentétes a hatáskör kérdése a felülvizsgálatban ennyire más a vélemény, kötelező a hatályon kívül helyezés. Azaz - feltételezem - annak érdekében tüntette fel, hogy azonos legyen a két bíróság véleménye. Ha nem, mint most, akkor egyfokúvá tette az eljárást, megfosztott jogorvoslattól, mivel olyan kérdében döntött, amiben ellentétes volt az elsőfok véleménye. A másodfokú döntést a hamisítással jogerőssé tehette.

A kérdés tehát miként lehet még nevezni ezt a hamisítást, a a nevén nem lehet. Mert hamisan állította, hogy az elsőfoknak ugyanaz volt a véleménye?

Nyilván nevezhető felülbírálatnak, de ez nem az. Nem indokolva megváltoztatta, hanem azt állította, hogy ugyanaz a véleménye. És lényegében nem kis dologról, egy ingatlan adásvételi szerződés átváltoztatásáról a földhivatal alperes érdekében, amikor a másik szerződő partner elismerte az eladást, kifejezetten nyilatkozott, hogy szó sem volt semmiféle kölcsönről. A lényeg a hatóság kimentése volt.

Kedves Fórumozók!

Normális, illetve elfogadott gyakorlat az, ha egy ügyvéd egyik perben a céget képviseli míg vállal olyan pert is ahol a fogyasztót képviseli ugyanazon cég elleni perben?

Judit1,

Te nem tudsz elképzelni olyan esetet, hogy bizonyos ügyben a cégnek van igaza, másik ügyben meg egy ügyfélnek (már ha feltételezzük, hogy erkölcsösen, az "igazság" szempontjából választja egy ügyvéd a munkáit, és nem az alapján, hogy ki mennyit fizet neki a képviseletért) ?

drbjozsef,

Dehogynem tudnék elképzelni. Én pont azért tettem fel a kérdésem, mert válaszút előtt álok ilyen téren, hogy megbízzak-e egy ügyvédet a peres ügyemmel kapcsolatban egy olyan cég ellen amit egy másik perben épp ő képvisel egy magánszemély ellen.

Egy másik alfórumban megkaptam a választ, megosztom itt azok kedvéért aki a jövőben kerülne ilyen slamasztikába:

"Ő a szolgáltatónak az ügyvédje. Le vannak szerződve. Ha a Te ügyedet elvállja a saját ügyfele ellen akkor szerinted mi történik? Tegyül fel, hogy más védi a szolgáltatót. Rosszul állnak a perben erre bejelentik azt, hogy: Összeférhetetlenség van, mivel a Te ügyvéded az ő ügyvédjük is volt. Itt véget érne a tárgyalás és mehetsz amerre látsz. Buktad a pénzed."

Megint csak megismételten rámutatnék arra, hogy a másodfokú bíróságnak joga van érdemi felülbírálat során az elsőfokú bíróságétól teljesen ellentétes jogi álláspontot elfoglalni és ez alapján az elsőfokú bíróság döntését az ellentettjére változtatni.

Ezzel kapcsolatos állított jogsérelem előadására joghatályos felülvizsgálati kérelem keretében van lehetősége, de abban is csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés állítható, önmagában a bírói mérlegel felülvizsgálat tárgyává nem tehető.

A másodfokú bíróság feladata az, hogy elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletét és más fellebbezhető döntését, végzését a fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés, illetve a fellebbezési ellenkérelem szabta keretek közt érdemben felülvizsgálja és bírálja, saját anyagi jogi pervezetése eredményeként pedig azt helybenhagyja vagy megváltoztassa.

Emellett a másodfokú bíróság feladata megvizsgálni az elsőfokú eljárás szabályosságát és a másodfokú eljárásában jellegnél vagy súlyánál fogva nem orvosolható, a döntés érdemére kiható vagy abszolút hatályon kívül helyezési okot (kizárt bíró eljárása, bíró helyett bírósági titkár vagy ügyintéző felhatalmazás hiányában járt el önállóan, hatáskör hiányában való eljárás stb.) észlel, akkor az elsőfokú bíróság döntését hatályon kívül helyezze és új eljárás lefolytatására, illetve új határozat hozatalára utasítsa.

Önmagáéban a másodfokú bíróság megítélése szerint téves jogi álláspont elfoglalása miatt érdemben helytelen elsőfokú ítéletet pusztán e jellegénél fogva nem lehet hatályon kívül helyezni.

Ezért a másodfokú bíróság elsőfokú bíróságétól teljesen eltérő ítélete, határozata bűncselekményt nem valósít meg, hiszen a másodfokú bíróság azt jogszabályi jogosultsága, felhatalmazása, sőt mi több, kötelezettsége alapján hozta.

Okirat-hamisítás ezzel szemben valótlan vagy valós tények hamis színben való okiratba foglalásával vagy az okiraton lévő aláíró nevében való más általi jogosulatlan aláírással követhető el alapvetően.

Végül szeretném a felhívni a figyelmet arra, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C: törvény 268. § szerint aki mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

rigoznak,
köszi. sajnálom, hogy nem tudtam magam megértetni.
volt egy számomra kedvező elsőfokú döntés, amely megállapította a kártérítés konjunktív feltételeinek teljesülését, de a kártérítés összegét számomra nagyon kedvezőtlenül végezte, ezért fellebbeztem, a hatóság nem. Kértem a jogalap közbenső ítélettel való helybenhagyását. A másodfok kitolt velem és mindent hatályon kívül helyezett, végzésében előírta, hogy vizsgálja az elsőfok a szerződésemet, mert az kölcsönszerződés. (egy szó nincs benne). Bizonyítást kértem, az ítéletben kizért, hogy bármennyire elő volt írva, nem volt jogosultsága még a szerződésemn vizsgálatára sem. Ezután a másodfok levezette, hogy 1993-ban megszerzett a tulajdonogomat alapító szerződése nem adáésvételi, hanem kölcsön, 20 éve nem vagyok tulajdonos, ezért a földhivatallal szemben kértérítési igényem nem lehet.
Kifejezettem azt írta, hogy az elsőfok is ezt állapította meg. Ez az ami nem igaz, mert az elsőfok azt mondta, hogy nem állapíthatja meg, mert nincs joga a vizsgálatára sem.
Itt tehát az elsőfok és másodfok lényegi álláspontja különböző, és szerintem azért írja, hogy ugyanaz, mert ha az elsőfokon a fellebbezésemben azonos végeredménnyel tárgyalt kérdést megváltoztatja egy teljesen eltérő ellentétes indokolással és ez az ítélete jogerős azonnal, akkor egyfokúvá tette az eljárást és elvonta a fellebbezési jogomat.
Egyetértek az okirathamisitással, viszont, ha az ítélet indokolásában levő szöveget ellenkezőjére változtat, nem egyzserű szótévesztéssel, hanem kifejtve, akkor ezt hogy nevezik. Nem véletlen tévesztés az biztos, nem is felülbírálat, mert a szövegre úgy hivatkozik, hogy az elsőfok véleménye is ugyanaz. Szerintem ez szándékos, rosszhiszemű megváltoztatása az elsőfok álláspontjának.
Az lényeg, hogy azért nincs joga szerintem, mert ez a másodfokú ítélet úgy lett azonnal jogerős.
Azaz elvonta ezen az elutasítás szempontjából érdemi, az elsőfokkal ellentétes változtatással a fellebbezési jogomat. A kérédésben hogy nem vizsgálható, azonos volt az elsőfok álláspontja, az enyém, és különböző a másodfoké, de ezt az azonnal jogerőssé vált az ítélethozatalkor felolvasott szövegből tudtuk meg. Azaz nem volt jogorvoslati lehetőség.
Míg akkor, ha azonos ahogy hamisan írja az első és másodfok véleménye egyszerű helybenhagyás, és jogszerű a döntés. Szerintem ezért hamisította meg az elsőfok indokolását. Vagy átírta vagy széndékosan megváltoztatta.
Strasbourga kell, a jogosrvoslat elvonása már elég a fait trial megkérdőjelezéséhez. Ráadásul csak említem, hallott bárki egy ilyen 20 éves bejegyzésnak a hatóság érdekében történő megváltoztatásáról, az érdekeltek (eladó-vevő) kérelme nélkül, meg törlési per nélkül? meg erre vonatkozó kereseti kérelem nélkül, egy rohadt opciós szerződés alapján történ eladás, birtokba adás után?
Na mindegy, csak megpróbáltam még érthetőbbé tenni.
Itt valóban nem lehet ilyen kérdést megtárgyalni, de nagyon egyszerűnek tűnt: minek minősíthető valaki leírt álláspontját, annak 180 fokos megváltoztatása, és utóbbir való azon hivatkozás, hogy a valaki álláspontja azonos a megváltoztatást végzőjével. Itt a bíróságról állítom, hogy hamisan állított, hogy azonos, mivel mindkettő okiratban, ítéletben szerepel, nincs szükség bizonyításra, ezért bármikor bevállalom. Nyilván az okirathamisitás és hamisítás között különbség van.
Ráadásul nem itthon akarom felhasználni, hanem kint.

Ugyancsak ismételten leírom: amit Ön sérelmez, az lényeges eljárásjogi/anyagi jogi szabálysértés lehet megalapozottsága esetén, melyet a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelemben lehet sérelmezni. Bűncselekményt a leírt tényállás nem valósít meg. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének módjáról - a jogerős ítélet kézbesítésétől számított 45 napon belül, első fokon eljárt bírósághoz lehet, lényeges eljárási/anyagi jogi pervezetési jogszabálysértésre hivatkozva, a megsértett jogszabályhelyek hivatkozásával benyújtani, ügyvéd útján és ellenjegyzésével - már korábban is tájékoztattam lentebb.

Nagyon jól értettem és értettük eddig is, mi a probléma gyökere: a másodfokú bíróság megsértve a korábbi iránymutatását, amit az előző hatályon kívül helyező döntésében tett, illetőleg az elsőfokú bíróság az alapján hozott döntését pontatlan megállapítások alapján az ellentetjére változtatva, Önre nézve kedvezőtlen döntést hozott. Röviden és objektíven összegezve ez történt. Hiába írja még le ötszázszor ugyanaz és sulykolja itt a saját igazát, ennek az orvoslására a Kúria rendelkezik hatáskörrel felülvizsgálati eljárás keretében. Ezt kellene tudomásul venni és ebbe beletörődni.

rigoznak,
köszönöm, hogy ennyit fáradt vele.valóban ez volt a kérdésem. viszont nem a jogorvoslat, mert azon túl vagyok. Nem a Kúria volt, hanem az Alkotmánybíróség, és így nem jogi jellegű jogorvoslat, hanem a tisztességes eljáráshoz való jogom megsértése. Befogadták a kérelmet, utána a sablonszöveggel elutasították, hogy mérlegelésen alapuló bírói döntésre vonatkozik. most strasbourh, és itt nem a jogorvoslat lehetősége a lényeg, hanem, hogy megfelel-e a fair trial, a tisztességes eljárás követelményének, ha a bíróság szándékosan, döntése megalapozottsága érdekében megtévesztően ellenkezőjére változtatja az alsőbb bíróság döntését. Szerintem nem, így ez már egy fontos érv lehet. Ugyanekkor a jogorvoslat lehetőségét is elvonta, mert, ha a két bíróság véleménye az elutasítás alapja kérdésében ellentétes, akkor a másodfoknak hatályon kívül kellett volna helyezni az elsőfokú ítéletet, és ekkor újabb akár az másodfokú véleményével egyező ítélete ellen jogom lenne fellebbezni. Ez másik fontos érv. Harmadik a 20 lve bejegyzett szerződés senki által nem kért megváltoztatás, melyre nem volt hatásköre.

A kérdés lényege nem a jogi minősítés, segítség volt, hanem ebben a helyzetben a kérelemben milyen felhívó fordulattal lehet felhívni a figyelemet. Mivel meghamisította, ellenkezőjére változtatta az elsőfokú szövegét. Nem is a tartalma az érdekes. Nekem ez a két fogalom azonos, akkor miért nem használhatom az erősebbet? Használhatom-e? ez volt az egyetlen kérdésem.
Újabban strasbourg is indokolás nélkül, olvasás nélkül szórja ki a kérelmeket, feldolgozatlanul sokat nyújtanak be.
Köszi mindenesetre, próbálkoztam, és ha nem is sikerült megértetnek teljesen magam, jól esett, hogy ennyi időr szántál rá.

Magyarországon bírói függetlenség érvényesül, alkotmányból közvetlenül fakadóan, ezért csak az ún. rendes és rendkívüli jogorvoslati bíróság szólhat bele szakmai alapon az alsóbb fokú bíróság döntésébe.

Ha ezt valamelyik bíróság "elcseszi", akkor onnantól kezdve, ha nincs helye további fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak, akkor onnantól kezdve a dolog veszett fejsze nyele.

Sajnos az Alkotmánybíróság joggyakorlata következetes abban az irányban, amit ír, az már más kérdés, hogy ezzel magam sem értek egyet.

De a büntetőhatóság végképp és még inkább joggal tolja el magától ezeket a kérdéseket, mikor egyszer Alkotmányból fakadó immunitást élveznek a bíróságok és a bírák.

Itt meg aztán pláne nem érhető tetten büntetőjogilag releváns cselekmény, mert szándékos volt-e vagy sem, de a másodfokú bíróság nem hamis tényeket foglalt a döntése ténybeli indoklásába, hanem a saját korábbi döntését figyelmen kívül hagyva eljárási szabályt sértett és ezzel az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést vétett.

Ezt azonban a másodfokú bíróság eljárását illetően csak a Kúria, felülvizsgálati eljárásban vizsgálhatta volna, sem az Alkotmánybíróság, sem az EJEB erre hatáskörrel nem rendelkezik, különösen a saját értelmezésük szerint.

Kétségtelen szerintem, hogy ez érintheti a tisztességes hatósági eljáráshoz és a külön nevesített tisztességes tárgyaláshoz való jogot, azonban a bírói függetlenség követelményére és jogára is tekintettel, melyek közül az Alkotmánybíróság utóbbit ítéli meg erősebbnek, ezért csak nagyon kirívó esetben folyamodik ebbe bele és főleg semmisít meg ilyen jellegű vagy hasonló okból bírói döntéseket.

Van amikor nyilvánvalóan tetten ért, érhető elfogultságra alapított alkotmányjogi panaszt is alkotmányjogilag értékelhetetlen érvekre hivatkozással nemhogy el nem utasít, hanem visszautasít az Alkotmánybíróság (személyes közvetlen tapasztalat). Pedig ezutóbbit az Alkotmánybíróság több határozatában maga határozta meg a tisztességes eljáráshoz való jog súlyos, megsemmisítést indokló megsértésének vitathatatlan okaként.