Vadsuhanc!
Azt jól látod, hogy a ház fele az enyém, a másik fele egy végrehajtásban nem érintett rokona az adósnak, aki nem a házban él. Az adós él a házban, ő fizet bérleti díjat. Nagyon jó lenne megvenni a ház másik felét, de nem akarja eladni a tulaj, esetleg úgy, ha piaci áron megveszem, de nem mehetek be a házba, se az adásvétel előtt se utána, még állapotfelmérés céljából sem :D
drbjozsef!
Az a gond, hogy egy kis településen van a ház, ahol nincsen meghirdetve kiadó ház. Megye szintjén van pár kiadó, ami hasonló kategória. Be kell vállalni a szakértőt, én se hiszem, hogy megúszom nélküle.
osztap!
Tulajdonhányadot lakottan szokás árverezni, a Vht. 141 (3)-ból nem hiszem, hogy bármelyik eset fennállt az én ügyemben.
A Pfv.I.21.575/2015/3-ben semmi olyan utalást nem találtam, hogy lett volna bármiféle megállapodás a vh. kérő és az adós között. Lent bemásoltam a lényegi részeket. Nem közös tulajdon megszüntetése volt, ½-ed tulajdonhányadot elárvereztek, így megszűnt a közös tulajdon, de nem az volt a cél. Lakottan árverezés volt, épp mint az én esetemben. Azt is leírják, hogy „a lakott értékesítés lehetőségei között a perbeli eset nem szerepel”, mégis lakottan árverezte a végrehajtó, amit el kell fogadni, tehát nem számít, hogy mi miatt lett lakottan árverezve. A lényeg, hogy lakottan lett árverezve és ilyenkor a vevő nem szerzi meg a birtoklás jogát. Ez az eset csak annyiban különbözik az enyémtől, hogy épp a másik ½-ed tulajdonosa vette meg az árverésre kiírt ½-ed et.
Részletek a Pfv.I.21.575/2015/3-ből:
„A felperes a lakottságot hallgatólagosan tudomásul vette, amikor ennek megfelelően - az árverés szabályait is figyelembe véve - 550.000 forint vételárat fizetett, amely a lakottság értékcsökkentő hatásának megfelelő vételár volt, ezáltal valóban tudnia kellett a vételi szándéka kialakításakor, hogy az ingatlant a tulajdonjogból fakadó részjogosítványok közül a birtoklás és a használat joga nélkül szerzi meg. A felperes tehát a tulajdonjog részjogosítványait tekintve korlátolt jogot szerzett, a birtoklás és a használat joga nem illeti meg. Az ezzel ellentétes álláspont ugyanis azt eredményezné, hogy az árverési vevő a lakott ingatlan vételárának megfizetésével a bentlakó adós kiköltöztetésével rövid idő belül beköltözhető ingatlanhoz jutna, ami egyúttal az adós - a korábbi tulajdonos - méltányos érdekét sértené az így jogosulatlan előnyt szerző árverési vevővel szemben.”
„A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 141.§-ának a 2001. szeptember 1-jétől hatályos (3) és (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések fő szabályként az ingatlan beköltözhető állapotban való értékesítését jelölik meg, a lakott értékesítés lehetőségei között a perbeli eset nem szerepel. Ennek ellenére tény, hogy a végrehajtó az árverést lakottan hirdette meg, arra lakottan került sor és az árverési vevő lakott értéken szerzett tulajdonjogot az adós bentlakása mellett.”