Jogi tanács kérése

Félreértetted ezt a dolgot. A tulajdonjogi igények nem évülnek el. Más kérdés, hogy a póthagyatéki lefolytatása után rögvest kötelmi jogi igény lesz ez. Szerintem nem esélytelen a követelés érvényesítése. Nyilván nem egy ökör áráról van szó; mi lenne, ha anyád kifizetné az öcsédnek annak az utolsó havi nyugdíjnak a harmadát?

Ja, hogy közben anyád is meghalt. Akkor már csak a hatodát kellene kifizetned az öcsédnek a havi nyugdíjnak. Nem beszéltek egymással? Meg lehetett volna spórolni a póthagyatékit - aminek a díja esetleg több lesz, mint ami az öcsédnek amúgy járna.

KBS

Szinte semmit nem tudok, csak amit az önkormányzati ügyintéző telefonon mondott, illetve kérdezett.
Így tudtam meg, hogy az öcsém póthagyatéki igényt adott be az apám 2003 évi halála okán az öcsém által vélt, anyámnnak esetleg akkor járt özvegyi nyugdíj kapcsán.
De azt sem tudom, hogy anyám egyáltalán igényelte-e, megkapta-e az özvegyi nyugdíj kiegészítést.
Másrészt mi köze van az öcsémnek az anyám vélt, 11 éven keresztül kapott vagy nem kapott özvegyi nyugdíj kiegészítéshez, hiszen anyám halála után így is csak az utolsó havi nyugdíjának fele lett az övé.
Az anyám 2014 évi halála után tartott hagyatékin a nyugdíj kapcsán ilyen fel sem merült, mindazon által az anyám utolsó havi nyugdíjának a fele megegyezéssel elment az örökölt ingatlan rezsijére és az ő ellátására, míg eladásra került az ingatlan, és mig egy otthonba nem került az öcsém.
Ez a félnyugdíj összeg összegszerűen kevés is volt, én pótoltam ki.
Nem vagyunk kapcsolatban, 3 éven át pereskedett velem, de jogerősen elvesztette.
Nem is igazán értem mit akar, hiszen az összeg az anyám utolsó havi nyugdíjának a fele, kb. 50 eFt, amit már az említett módon meg is kapott.
Lehet, hogy milliók lebegnrk a szeme előtt.

Az önkormányzat azt mondta, elutasítja a kérelmét.

De mi járna az öcsémnek, másrészt miért van közöm a hagyatéki eljárás díjához, nem én kezdeményeztem.

Bizonyos csillagállás mellett egy havi nyugdíj összege a hagyaték része. Ha ezt anno nem vették bele a leltárba, akkor helye van a póthagyatékinak. Azt az összeget - mint a hagyaték többi részét* hárman örököltétek. Tehát az öcséd követelheti az összeg harmadát - az örökrészét - attól, akihez anno került, az meg, gondolom, anyátok volt. Időközben anyátok is meghalt, a vagyona - beleértve a vele szembeni követeléseket is - átszállt rátok kettőtökre. Tehát ezzel az egyharmadnyi nyugdíjjal ti ketten tartoztok. Vagyis rád 1/6 esik.

A póthagyatéki eljárás költségeit az örökösök állják, és te vagy az egyik örökös.

(* Az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlan kivételével.)

KBS

1. Mit jelent az, hogy „a póthagyatéki lefolytatása után rögvest kötelmi jogi igény lesz ez”
2. Jól tudom, hogy az özvegyi nyugdíjat igényelni kell, 2003-ban is így volt?

3. Jól értelmezem-e
a) 2003-ban, apám halál után még nem igényelhette anyám az özvegyi nyugdíjat, de ezt akkor sem most sem tudom, de ez biztos utólag kideríthető

b) de 2003-ban apám utolsó havi nyugdíja 3 felé ment
mi nem kértük az 1/3 - 1/3 részt kegyeleti okból, ezt ugyan nem tudom igazolni, de az öcsém sem az ellenkezőjét.
c) ha mi akkor ezt az 1/3 részt nem kértük, utólag ez kit terhelhet, és miért?
másrészt ha esetleg nem volt 2003-ban a nyugdíjról hagyatéki, akkor az öcsém kitől kérheti számon az ő akkori 1/3 részét, hiszen ez akkor anyámnál maradhatott?

d) ha anyám az özvegyi nyugdíjat nem kérte (ezt nem tudom) akkor az nem is kérhető utólag számon, ha nem járt automatikusan (én úgy tudom kérni kellett) nem is lehet az anyám halála után ezt követelni senkitől.?

e) anyám 2014 évi halála után a nyugdíja már csak 2 felé oszlott, ami a 12:09-es bejegyzésben leírtak szerint került felhasználásra, akkor erről egy indoklással ellátott kimutatás készült, öcsém ezt ismerte és elfogadta, kapott belőle, de csak ez a feljegyzés van.
f) ezt kin kérheti számon, hiszen azt semmivel nem tudja igazolni, hogy ilyen nem volt, ő ilyenre nem emlékszik, ez csak egy kijelentés, én viszont megőriztem a kimutatást

Ha még érdemesnek tartod, légy szíves válaszolj a fentiekre.
Köszönöm az eddigi segítséget.

Felejtsd már el azt az özvegyi nyugdíjat! Nem arról van szó. (Ha mégis arról van szó, akkor az egész ügyet elfelejtheted, annyira hülyeség.)

Tisztelt fórumozók
Valótlan lakcím bejelentés ügyben kérnék tanácsot.
A flip.hu, az ismert kábelszolgáltató már a második számlát kűldte a címemre, egy olyan ügyfelük nevére aki soha nem lakott ebben a lakásban, nem is ismerek ilyen nevű illetőt, és egyébként én sem vagyok a flip.hu ügyfele.
Mit tudok tenni ez ügyben? Nekem kell bizonyítani hogy a számla téves vagy csak hagyjam figyelmen kívül?
Gyanakszom a szomszédomra, akivel nincs épp felhőtlen kapcsolatom, már többször ajánlatot tett arra hogy megvásárolja az ingatlant, de ezeket a piaci ár alatti "ajánlatait" rendre visszautasítottam.
Arra gondoltam hogy talán így akarja tartozással terhelni a lakásomat, ami egy picit több a soknál.
Bármilyen tanácsot köszönettel fogadok.

Miből gondolod, hogy bármi közöd van ehhez az ügyhöz?

erdomester,

Vagy figyelmen kívül hagyod, vagy ha jó akarsz lenni, írsz egy emailt a flipnek, hogy valami tévedés van, nézzenek utána.

Kedves Fórumozók,

Van egy Közhasznú szervezetünk egyesületünk, elnökkel, . Amely teljesen inaktív.
A kérdésem az lenne, hogy elnökként végig tudok-e egyedül vinni egy névváltoztatást,és az egyesület céljának megváltozását (ezzel együtt nyilván némi alapszabályváltozást), anélkül, hogy elveszne a szervezet Közhasznúsága. A szervezetet egy Települési fejlesztésről állítanánk át Környezetvédelmi tevékenységre. Emelett az a kérdésem, hogy ennek a megvalósításához kell-e az alapító tag/tagok

Nagyon nagy segítség lenne egy szakszerű válasz.
Emailben legyen kedves valaki tanácsot adni, . Válaszotok előre is nagyon köszönöm!

kispista17,

„elnökként végig tudok-e egyedül vinni ”
Nem, a névváltoztatás és a tevékenység megváltoztatása az alapszabály megváltoztatását igényli, ami a Ptk. 3:71. § (3) szerint közgyűlési hatáskör. Az alapító tagnak, hacsak az alapszabály másként nem rendelkezik, nincs több joga, mint egy nem alapító tagnak.

„Amely teljesen inaktív”
Biztos, hogy még közhasznúak vagytok, azaz megfeleltek a Civil tv. 32. § feltételeinek, különösen (4) és (5) bek, azaz erőforrás és társadalmi támogatottság? Ha az elmúlt két évi beszámolóitok szerint nem, akkor lehet, hogy a közhasznú jogállás megszűnését elmulasztottátok bejelenteni, a bíróság pedig hivatalból nem észlelte (pedig mindkettő kellett volna). Viszont most tuti meg fogják vizsgálni.
Ha igen, akkor a helyetekben én úgy módosítanám az alapszabályt, hogy mostantól az egyesület településfejlesztést ÉS környezetvédelmet végez mint közhasznú tevékenységet. Két év múlva ki lehet ejteni a településfejlesztést. Így folyamatosan meg tudtok felelni a közhasznú kritériumoknak a mutatószámok frontján.

Egyébként érdemes olvasgatni, most frissítették:
https://www.nonprofit.hu/…znu-vagy-sem

kispista17,

Email-ben? Tényleg?

Tisztelt Szakértők!

Beadtam egy keresetet, amiatt mert nem tudtunk megállapodni a házamban lakó személlyel a használati díj mértékéről. Csatoltam a keresethez a meglévő dokumentumokat. Gondoltam hátha a bíróságon el tud indulni egy párbeszéd. Az illető nem áll velem szóba. Az ellenkérelmében egyszerűen arra hivatkozott, hogy az összeg amit fizet az a helyi viszonyoknak megfelel.

A bíróság ezt írta: "Erre tekintettel a bíróság felhívja a felperest az írásbeli ellenkérelem megküldése mellett, hogy tizenöt napon belül válasziratában a használati díj mértékére vonatkozóan jelentse be bizonyítékait vagy tegye meg bizonyítási indítványait."

Ha szakértői véleménnyel szeretnék bizonyítani egyszerűen írok egy ellenkérelmet, amiben kérem a bíróságot, hogy rendeljen ki egy szakértőt a használati díj megállapítására?

Nem kezelted te egy kicsit félre ezt az ügyet? Adhatnál egy konkrét tényállást.

(Egyébként igen, szakértő kirendelését úgy kell indítványozni, hogy leírod, hogy indítványozod. Aztán majd mond a bíróság egy tudományos összeget, amit előlegezned kell.)

Röviden, vettem egy 1/2-ed tulajdonhányadot árverésen lakottan. Mint kiderült, ebben az esetben a volt tulajdonost bérlői státusz illeti meg és csak akkor rakhatom ki ha kárt tesz a házban, nem fizet használati díjat, vagy az alapvető együttélés szabályait nem tartja be. Ez biztosan így van, bár sokan nem hiszik, már majdnem két éve foglalkozom ezzel az üggyel. Most fizet egy nevetséges használati díjat, azért adtam be keresetet, hogy kapjak legalább egy értékelhető összeget, illetve azt is szeretném elérni, hogy évente legalább minimálisan emelkedjen valamilyen megállapodás szerint, mert úgy tűnik hosszú távon sem fog megoldódni ez, és emellett a 20% infláció mellett még egy korrekt díj is pár év alatt jelentéktelenné válik.

A kúria Pfv.I.21.575/2015/3 számú döntése alátámasztja az álláspontomat.

Gondolom a bizonyítási eljárásban nagyon más választásom nincsen, mint a szakértői vélemény. Az infláció követésre van valami gyakorlat? Azért kérdezem, mert a bérletárak nem hiszem, hogy a mostani inflációs rátával emelkednek, de akkor felmerül a kérdés ki és hogyan fogja megállapítani az éves díjemelés mértékét?

Jelenleg az a lényegi problémám, hogy ma kaptam a bíróságtól a levelet, 15 napon belül válaszolnom kell, de mindjárt ünnepek, ami megnehezíti a dolgomat, nem tudom kapok-e még jövő hétre időpontot az ügyfélsegítőbe. Nem tudom milyen formanyomtatványt kell kitölteni ehhez, vagy elég ha simán leírom egy levélben?

„Mint kiderült, ebben az esetben a volt tulajdonost bérlői státusz illeti meg ”
Ezt ki mondta neked?

A kúria. A Pfv.I.21.575/2015/3 számú ítélet nem elég meggyőző?

Azt szeretném tudni, hogy egy keresetlevélre válaszul beadott ellenkérelemre hogyan tudok válaszolni? Nem találtam erre megfelelő formanyomtatványt. Írok simán egy levelet, hogy kérem a bíróságot, hogy rendeljen ki egy szakértőt a használati díj megállapítására?

https://www.jogado.hu/…mit-tehetek/
"A bírói gyakorlat ezért úgy tekinti, hogy a lakásban maradó volt tulajdonost a bérlővel azonos jogállás illeti meg, ha árverés esetén az árverési vételár megállapítása a bennlakás értékcsökkentő hatásának figyelembevételével történt. A lakásban maradó volt tulajdonos tehát nem jogcím nélkül használja az ingatlant. Mindezek alapján a volt tulajdonos használati díj fizetésére köteles. Ilyen esetben az árverési vevő és az ingatlanban bent maradó személynek meg kell állapodnia a bérleti díjban. Amennyiben a feleknek nem sikerül ez utóbbiban megállapodniuk, úgy bírósághoz fordulhatnak a bérleti díj megállapítása érdekében."

Vevő123!

Árverésen vettél 1/2 rész ingatlant. A másik 1/2 rész meg másé (gyermeke, felesége stb ) és biztos vagyok benne, hogy nem az adósé, mert akkor azt is árverezték volna.

Akinek a részét megvetted az lakhat a maradék 1/2 részben is nem? Te kitől kapod és miért a használati díjat? Vedd birtokba a saját részed az a legegyszerűbb....És majd ki fog nyerni az kiderül....

A legtisztább az lenne, ha megvennéd az ingatlan másik felét is........

Nem hiszem, hogy lakottan árverezték az ingatlant.

Vevo123,

Az általad linkelt ítélet másról szól. Ott a volt tulajdonosnak joga volt a további bentlakásra - manapság előfordulhat ilyen pl. a közös tulajdon megszüntetésénél (Ptk. 5:84. § (4)) vagy akkor, ha a vh. kérő és az adós kifejezetten megállapodnak az ingatlan lakottan történő árverésében. (Vht. 141. § (3) d)). De ezek elég ritkák.

A Te esetedben konkrétan a Vht. 141. § (3) melyik alpontja alapján árverezték lakottan az ingatlant?

Vevo123,

Ha fél tulajdoni hányadod van, és a másik fél tulajdonosa a bent lakó, és nem hajlandó engedni az osztatlan közös használatát, akkor többlethasználati díjra vagy jogosult. Lényegében ugyanaz az összeg tekintetében, csak más a jogalap.
Én lehet körbenéznék a környéken albérletárakat, szednék össze hirdetéseket, és azzal igazolnám az igényemet. Kérjen szakértőt a másik fél, és előlegezze ő a díját...
(Bár, tekintve, hogy te vagy a felperes, és te követelsz, ezért neked kell bizonyítani, tartok tőle, hogy végül nem fogod megúszni, ha a tultárs továbbra is vitatja)

Tisztelt KBS!

Nem értek hozzá, de azt lehet kiolvasni a vevő123 hozzászólásából, hogy egy ingatlan 1/2 részét vásárolta meg árverésen. Feltehetően ez egy lakóház, amelynek másik fele egy harmadik személyé aki nem volt érintve az árverésben. Pld. A fiammal közös tulajdonunk volt 1/2-1/2 részben egy ingatlan. Az én részemet elárverezték, de a fiam jogán a maradék 1/2 részében ott lakok. Az árverési vevő meg kezdjen a részével amit akar, mert én a fiamnál lakom.

Mondjuk kérje a közös tulajdon megszüntetését...