Jogi tanács kérése

Nem akartalak megsérteni, de nekem ilyen a stílusom, ha nem tudok ügyvédet fogadni, akkor a bíróságon is ilyen érvekkel felelnék. Köszönöm szépen hogy rámutattál ezekre a feltehető kérdésekre. Már mivel felhívtad a figyelmet arra, hogy lényeges dolog a felszólítás már el is készítettem a felszólító levelem másolatát,és az ajánlott szelvényt, amiben felszólítottam a ház elhagyására. Én úgy gondoltam elég a használati díjra irt felszólító levél. A lényeg az volna, költözzenek el a férj által megörökölt üresen álló házba, ami egészében az övé.
Még egyszer köszönöm.

Matyi

Nem kellene jogászkodnod, matyin. Én sem szerelek tetőantennát.

Haragudnod is fölösleges rám, inkább köszönd meg szépen, hogy segítettem, amikor megmutattam, milyen kifogásokkal, kérdésekkel találhatod magad szembe az eléggé valószínűsíthető perben.

A keresetet elő lehet terjeszteni az újonnan lejárt részletekre is. Ügyvédet meghatalmazhat a peres fél.

Én úgy gondolom, ha valami saját tulajdonom a hasznát is én élvezem. Nem tudom a jog ezt, hogy írja le. Van, egy körtefám nem a szomszédot illeti a termés. Nem tudom, a jog kimondja azt is, hogy egy tízemeletes társasházban megveszek egy lakást, birtokba veszem, az egészet akkora többi tulajdonos az tűrje, hogy én lakom az az egészet, mert tulajdonos vagyok egy morzsának? Fel lett szólítva a ház elhagyására, arra is, hogy fizessen. Anyósom azért hagyta ott a keservesen megszerzett vagyonát, mert ők olyan körülmények közt élnek, hogy lehetetlen volt ott maradni. Nem engedték saját fürdővízben fürödni, nem ápolták nem vitték orvoshoz, nem hívtak orvost, ha beteg volt, stb. Nem azért vállaltuk el a gondozását, mert kellene az ő része, a vele kötött szerződés szerint, sem mi kapjuk a fél házat, csak ezt a lányát zárta ki az öröklésből.

Matyi

„Az ingatlan fele anyósom, másik fele, három lánya tulajdona.
Haszonélvezet az egész ingatlanra kiterjed.”

Ez ellentmondás. Nem lehet haszonélvezete azon az 1/2 tulajdoni hányadon, amelynek amúgy is ő a jogosultja.

A lánya a tulajdonos jogán használhatja az ingatlant - amennyiben a haszonélvező maga nem él a jogával.

Felszólították már korábban írásban, bizonyítható módon az ingatlant használó tulajdonostársat, hogy bocsássa birtokba a haszonélvezőt? Ha igen, mikor, milyen határidővel?

(Szvsz kicsit elhamarkodtad és elnagyoltad azt az igent, Mohos doktor. Bár igazad van, perelni bármiért lehet és kérni is mindent szabad. Azt meg nem kérdezte matyin, hogy milyen eséllyel.)

Köszönöm, hogy foglalkoznak a kérdéseimmel. Én a másik veje vagyok, akivel öröklési szerződést kötött.
Mi saját házunkban ápoljuk, gondozzuk, ügyeit intézzük, mivel 84 éves.
Az ingatlan fele anyósom, másik fele, három lánya tulajdona.
Haszonélvezet az egész ingatlanra kiterjed.
Azért nem használja, mert azok a lányáék ott laknak és nem mennek ki a házból.
Jogcímet, azt nem tudom, mivel nincs semmilyen szerződés, csak az apai részből örökölt úgy, mint a másik két testvére. Használati díjat azért kérünk, mert semmi nincs ingyen, úgy senki nem használhatja a másét, nem lakhatja le más vagyonát, haszonélvezetét, hogy nem fizet érte.

Matyi

A kérdező a kötelezett? Vagy ő a másik veje a haszonélvezőnek?
Egyébként a kérdező kérdéseire a válasz: igen.

Világos... Illetve mégse. Válaszolj néhány kérdésre, légy szíves.

1. Kinek a tulajdona a szóban forgó ingatlan?
2. Milyen terjedelmű az anyósod haszonélvezete? (Az egész ingatlanon megilleti, vagy csak bizonyos eszmei hányadán?)
3. Miért nem használja, hasznosítja saját maga az ingatlant?
4. Milyen jogcímen használja az ingatlant a lánya és a veje? (bérlet, szívességi lakáshasználat, tulajdonos, tulajdonostárs; stb.)
5. Mire alapozzátok, hogy "használati díjat" kellene fizetniük?

U.i.: Azt ugyan most is megmondhatom, hogy meghatalmazottként eljárhatsz az ügyben, és ügyvédet is megbízhatsz a képviselettel, de valójában nem ez itt az érdemi kérdés, hanem az, hogy megalapozott-e a követelés.

Tisztelt jogot tanult, ügyvédek, szakértők!

Következő kérdések megválaszolásával szeretném, ha segítségemre lennének.
Ügy jelenlegi leírása.
Ház használati díj nemfizetése miatt kért anyósom, mint haszonélvező fizetési meghagyást.
Lánya és veje, mint kötelezettek ellentmondással éltek, azzal, hogy sokallják a használati díjat. A fizetési meghagyás kibocsátásakor 2havi, azaz hatvanezer forintról volt szó.
Kérdéseim.
Kilehet-e bővíteni a pert?
Az azóta keletkezett használati díj követelésével?
Kamat követelésével?
Lehet-e kérni a kilakoltatásukat ebben a perben?
Mivel anyósom időközben olyan állapotba került, hogy még aláírni sem tud, de én meghatalmazottja vagyok, a fizetési meghagyást én nyújtottam be.
Meghatalmazhatok-e ügyvédet a képviselettel?

Üdvözlettel:Matyi

Ha több millió értékű gépjárműről van szó, akkor talán rá kellene áldozni néhány tízezret egy ügyvéd megbízására is.

Tisztelt Cím!

Ezúton kérek segítséget megállapodás iratmintához.
Több millió Ft értékű gépjárművet szeretnénk kiállítani egy rendezvényen. A gépjárművet közúton történő szállítással tudjuk a rendezvény helyszínére juttatni. A rendezvényt szervező cég és a gépjármű tulajdonosa (magánszemély) "felelősség vállalási" megállapodást kíván aláírni, hogy a rendezvény időtartama és a közúti szállítás ideje alatt kit terhel egy esetleges káresemény bekövetkezte esetén a teljes körű kárfelelősség.
Nagy segítségemre lenne egy iratminta,mik azok az adatok, tények, hivatkozások, amiknek feltétlenül szerepelniük kell egy ilyen megállapodásban.

Várom szíves visszajelzését.

Tisztelettel és köszönettel:
F. Lívia

„Ha már be van adva egy fizetési meghagyás, ahol a bíróság kiküldte a címzett részére, de még nincs benne jogerősítés, akkor azt a jogerősítés kiadásáig vissz lehet vonni?”

Erre válaszoltam 12.01-kor. Szerintem Baccardi értette.

A jogszabályi hivatkozást ne a PP-ben keresd, már beidéztem: guba # e-mail 2008.09.01. 21:29

Nem elállnod kell, hanem jogalp nélküli gazdagodásra hivatkozva kell követelned attól, akinek tévesen teljesítettél. De, nem folyamatosan erről beszéltem?
Persze, csak, ha elfogadod a jogi álláspontomat. :)

Azt írd meg, hogy miért állsz el, teljesítés miatt, vagy megegyezés miatt, vagy azért mert tévedésből nyújtottad be.

Egyszerűen írd le és pont.

„Ez így jó?”

Nem.

Csak a faktoring céggel állsz jogi kapcsolatban. Egyedül tőle kérheted vissza.

Ja és tudna valaki egy PP-s jogszabályi helyet erre az elállási lehetőségre mondani?
üdv

Köszönöm Guba a hozzászólásaid úgy gondolom, - mivel már sok ügyvéddel beszéltem - hogy igazábol nincs tartozás átvállalás, sem a ráutaló magatartás itt nem állja meg a helyét, mivel nincs jogalap.

Innentől kezdeve beadom a fizetési meghagyást egyetemlegességi alapon, ahol az 1.számú kötelezett lesz az eladó a 2. számú pedig a faktoring.

Ez így jó?

üdv

Ja!!!

Kérdés:

Ha már be van adva egy fizetési meghagyás, ahol a bíróság kiküldte a címzett részére, de még nincs benne jogerősítés, akkor azt a jogerősítés kiadásáig vissz lehet vonni?

Köszi üdv

egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hibákról van szó. Azoknak a hibáknak a vonatkozásában, amelyekre az autó korának elhasználtsági fokának ismeretében számítani lehet, nem nagyon lehet követelésed. A 3. pont nem mentesíti a felelősség alól az eladót, véleményem szerint a 4. pont sem, részint mert ilyen általánosan és ellentételezés nélkül nem lehet lemondani a szavatossági jogokról, részint azért is, mert rosszul is van fogalmazva, az eladó ui. a jövőben előforduló hibákért - amennyiben ezen a hiba okát kell érteni - eleve sem tartozna szavatolni, az ugyanis csak az eladáskor már meglévő hibák viszonylatában áll fenn. Ha nem kereskedőtől vetted, akkor neked kell bizonyítanod a hibák meglétét.

Kedves Mindenki!

Gyermek utáni pótszabadság számításához kérnék segítséget. Nekem éves szinten 26 nap szabadság és 4 nap pót jár. Július 22-én kezdtem dolgozni. Ha egyben számoljuk a szabadságokat, tehát éves szinten 30-at veszek időarányosan, akkor 13 nap jön ki az év végéig július 22-tól. Ha külön számolom a szabadságot és a pótszabit, akkor 12+2 nap, azaz egyel több. Tud valaki segíteni ebben?

Köszönöm:

Zsorka

„ De itt szó sincs véletlenről, téves számlázásról. Tudatos teljesítésről van szó, amit a kötelezett helyett teljesítő harmadik személy utólag meggondolt, mert – talán ismét átnézve a szerződést – rájött, hogy ezt ő eredetileg nem vállalta.”

A jogalap hiánya akkor is megáll, ha tévedésből fizetsz,akkor is tudatosan, de később kiderül, hogy tartozatlanul.Ez a különbségtétel tehát nem lesz releváns.

A "más helyett való fizetés", amire hivatkozol, viszont már valós jogalapot teremt. Csakhogy itt nem lehet más helyett való fizetésről beszélni, az ugyanis feltételez egy megállapodást a teljesítő és az eredeti kötelezett viszonylatában. Jelen példánkban ez hiányzik, mert van ugyan egy megállapodáés a felek között, de az vitathatatlanul nem vonatkozott erre a teljesítésre. A sörös példád is ezért hibás.

„Az nem úgy megy ám, hogy kikérsz egy korsó sört a pultnál, én kifizetem; aztán mikor megittad, akkor szólok a csaposnak, hogy bocs, vissza a pénzemet, hiszen én nem voltam köteles fizetni helyetted.”

Ha nincsen köztünk megállapodás a kifizetésre vonatkozóan, akkor honnan veszed, hogy az én sörömet fizetted ki? Nem, te akkor egy sörrel többet fizettél ki, mint amennyit megittál, tehát a plusz fizetést joggal követeled vissza a csapostól.

KEDVES JOGÁSZOK, ÜGYVÉDEK, JOGI SZAKÉRTŐK!

SÜRGŐS JOGI SEGÍTSÉGRE LENNE SZÜKSÉGEM!

2008.08.30-án (azaz 3 napja) vásároltam egy 1995-ös évjáratú Fiat Punto gépkocsit! Az eladó egy magánszemély volt, aki kezdetben 450000 Ft-ra hirdette az autó vételárát! Az adásvétel előtt az autót átvizsgálta egy közösen felkért (az eladó és általam felkért) szerelő, aki 3-4 hibát "talált" az autón, melyet SZÓBAN közölt velem! Ezt követően az eladóval végülis 410000 Ft-os vételárban egyeztünk meg! A hibákat tehát TUDOMÁSUL VETTEM, elfogadtam, s a szerelő által említett 3-4 hibával megvásároltam a gépjárművet 410000 Ft-os vételáron!
3 nap alatt kb. 50 km-t mentem az autóval, s ez idő alatt éreztem, hogy az autó nincs olyan jó állapotban, mint azt az adásvételkor hittem! A szerelő által említett 3-4 hiba mellett további hibákat fedeztem fel, ezért ma (3 nappal a vásárlást követően) elvittem az autót két, egymástól független szerelőhöz, akik egybehangzóan megerősítették, hogy az autó több, komolyabb hibával rendelkezik, melyekről az adásvétel pillanatában nem tudtam, azonban nyilvánvaló, hogy már akkor is fennálltak ezek is!

Miután nyilvánvalóvá vált, hogy az autó több hibával rendelkezik, mint amennyiről tájékoztattak, ezután az autót azonnal VISSZAVITTEM AZ ELADÓNAK, és követeltem az autó vételárának visszatérítését, vagy pedig a hibák javítási költségének megtérítését! Azaz próbáltam élni az egyoldalú elállási jogommal, mert szerintem az eladó a szerződés megkötése során rosszhiszeműen járt el, s a szerződés teljesítése hibás!

Mielőtt folytatnám, szükségét látom az adásvételi szerződés bemásolására:

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS
GÉPKOCSI ELADÁSRÓL

AMELY LÉTREJÖTT EGYRÉSZT: …………………………………………………………….
………………………………………………………... szám alatti lakos (továbbiakban eladó)
születési hely: …………………………… anyja neve: ………………….………….
szem ig. száma: ………………………………….,
MÁSRÉSZT: ……………………………………….…………………………..……………….
………………………………………………………… szám alatti lakos (továbbiakban vevő)
születési hely: …………………………… anyja neve: …….……………………….
szem ig. száma: ………………………………….,
között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel:

1. Az eladó eladja a tulajdonában lévő ……………..………………………..……… típusú,
………………………………….. forgalmi rendszámú, ………………………… alvázszámú,
……………………………………………………………… motorszámú személygépkocsiját.
2. A kölcsönösen kialkudott …………….. Ft, azaz ….……………………………………….
………………………………………………………….. forint vételárat a vevő a szerződés aláírásának megtörténtekor készpénzben és egyösszegben kifizeti az eladónak.
3. Az eladó a vevőt a gépkocsi műszaki állapotáról, (esetleges) sérüléseiről részletesen tájékoztatta, aki ezt tudomásul vette.
4. Az eladó kijelenti, hogy a gépkocsi per-, és tehermentes, valamint annak tulajdonjogával szabadon rendelkezik. Továbbá kijelenti, hogy a gépkocsi jövőben előforduló hibáiért szavatosságot NEM VÁLLAL.
5. A vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés aláírásától számított 15 napon belül a gépkocsi átírásáról gondoskodik és őt terheli az ezzel kapcsolatos költségek.
………………………………...…………, 200…... év ……………….…………. hó ….. nap

………………………………… …………………………………
eladó vevő

Előttünk, mint tanúk előtt:

1. tanú: ………….………………………. 2. tanú: ..….…………………………….
cím: .…………….………………………. cím: ……….…………………………….
szem. ig. szám.: ….…………………….. szem. ig. szám: …..…………………….

Ez tehát az adásvételi szerződés, melyet kitöltöttünk!
Az eladó nem teljesítette semelyik követelésemet sem, azaz nem hajlandó semmilyen felelősséget vállalni az autó hibáiért, mert arra hivatkozik, hogy az adásvételi szerződés 3. és 4. pontja mentesíti őt a felelősség alól, valamint, hogy vannak olyan hibák, melyekről neki sem volt tudomása, továbbá, hogy egy ennyi idős használ autó nem lehet tökéletes!

Kérdésem, hogy az adásvételi szerződés 3. és 4. pontja valóban mentesíti-e az eladót mindenféle felelősségvállalás alól, azaz valóban nem élhetek semmiféle igényérvényesítéssel az eladóval szemben?
Amennyiben az adásvételi szerződés nem zárja ki a szavatosság érvényesítését, azaz jogom van visszakövetelni az autó vételárát, illetve megtéríttetni a javítás költségeit, akkor mennyi időn belül tehetem ezt meg?
Kinek kell bizonyítani, hogy a hibák az autó megvásárlásakor is fennálltak?
Milyen úton és milyen eszközökkel kényszeríthetem az eladót igényem teljesítésére, amennyiben nem hajlandó semmilyen együttműködésre?
Egyáltalán van jogom bármit is követleni használtautó vásárlása esetén magánszemélytől?

MEGTISZTELŐ SÜRGŐS VÁLASZUKAT ELŐRE IS KÖSZÖNÖM!

Üdvözlettel:
Fekete Ildikó

Na akkor kezdem előlről, mert nagy itt a zűr+zavar.

Vásárároltam egy ingatlant árverést megelőzően. A szerződésben szerepelt, hogy az ingatlanon szereplő terhekre visszatartottam "x" összeget, amelyet nekem kell kifizetni, azaz tehetmentesíteni az ingatlant.

Ere kaptam egy meghatalmazást, és ezzel kifizethettem a terheket. Ezen meghatalmazás CSAK és kizárólagosan az ingatlan terheinek kifizetésére szóltak, más kifizetésére nem vonatkoztak.

Nos miután kifizetésre került minden az ingatlannal kapcsolatban volt egy tehermentes lakásom, amely innentől jogileg eladható volt.

Korábban az szerződés megkötésekor felasorolta eladó, hogy hová tartozik amit én feljegyeztem és tévedésből fizettem ki olyan tartozást, ami nem nekem volt előírva, hanem eladó terhe volt.

Mivel a faktoring kért egy meghatalmazást, vagy valamit ami alapján én kifizethettem más tartozását én marha, gondolkodás nélül elküldtem ezt a bizonyos meghatalmazást, amit ők meg sem néztek, hogy egyáltalán van-e jogalapja hogy én kifizethessem.

Befogadták a lóvét és még válaszoltak is nekem, hogy minden tartozás megtérítve és eladót levették a BÁR listáról és átteték passzívba.

A kérdésem az volt, hogy ezt a téves kifizetést vissza kaphatom-e onnan ahová (faktoring) befizettem, mert hogy

1/ nem nekem volt előírva a tartozás
2/ a megküldött bizonyos meghatalmazás álláspontom szerint nem volt alkalmas ezen tartozás kifizetésére, mert az csak az ingatlanhoz kapcsolódott, és annak jogosultságát a faktoring meg sem vizsgálta
3/ nem volt tartozás átvállalási nyilatkozat
4/ a kifizetett pénz hitelkártya és folyószámla túlfizetési tartozás volt, amihez meg végképp nincs
köze az ingatlannak.

Nos akkor ez van.

Kérdezném mégegyszer: ahová befizettem a pénzt onnan vissza követelhetem-e, vagy egyetemlegességre hivatkozással ahonnan befolyik majd? ( eladó és faktoring)

Ennyi a lányeg. Kösz a töürelmet eddig is.

üdv

Az a baj, hogy annyira védekezel, hogy nem írod le a teljes tényállást, így csak tapogatózunk, a másik meg még nagyobb, hogy két teljesen eltérő álláspont van.

Nos, nem mindegy, hogy kivel szemben érvényesíted a követelésedet.

Az egyik, ami mellett én is állást foglalok, hogy ez nem egy tartozás átvállalás, hanem egyszerű adós helyetti teljesítés, amit már a legelején is leírt KBS. Szerintem a tartozás átvállalás azért jött a képbe, mert erre kérdeztél rá. Ilyenkor tényleg a jogosultnak, vagyis akinek tartoznak kell nyilatkoznia, hogy elfogad-e téged kötelezettnek a másik helyett.
Itt nem erről van szó, hanem mint most leírtad, kaptál egy meghatalmazást és befizettél. Itt a jogosult kötelessége a teljesítést elfogadni, de már a §-t is leírta KBS.

Guba teljesen másik állásponton van. Azt mondja, hogy téves helyre teljesítettél és ezért tőlük kell visszakapnod a pénzedet. Viszont ha olvassa, hogy meghatalmazás alapján fizettél, talán ő is át fogja gondolni.

Ezt kifejtenéd Kriszta11?

Mert nekem ez hottentotta.

Ki a jogosult, aki kapta azaz a faktoring, vagy én aki fizette. És a kötelezett meg az eldó, aki helyett ez be lett fizetve?

De továbbra is azt mondom, hogy a nálam lévő meghatalmazás alapján nem leztem volna jogosult ezt kifizetni, mert nem annak tárgykörébe volt a tartozás!!!
üdv