Jogi tanács kérése

De hogy az eredeti kérdéshez visszatérjünk: a jogalap nélküli gazdagodás egyébként sem állapítható meg. Annak ugyanis a lényegéhez tartozik, hogy az egyik személy vagyona a másik személy vagyonának a rovására gyarapszik. A te vagyonod nem csökkent azzal, hogy nem kaptál meg valamit, amit igényeltél.

A vita tárgyát képező ingatlan tulajdonosa ellen adtál be kártérítés iránti keresetet? A földkiadó bizottság ellen kellett volna.

Bocs!!! Reggel óta nem volt időm a gépre nézni . Néhány rövid válasz.Nem vagyok jogász.A 93 .évi II-es törvény meg hatályban van.
Röviden az eset úgy volt ,hogy a területre csak én adtam be határidőben igényt .A földkiadó bizottság ehelyett nem nekem hanem az alperesnek adta ki a földet ,akinek viszont nem volt beadva kérelme. Ezután a területet eladták.Mindezek utánpedig kértem az adásvételi szerződés érvénytelenítését,amit abíróság elutasított ,mivel három éven túli bejegyzést az ingatlan nyilvántartásból nem lehezt törölni .Ez után indítottam kártérítési pert ahol később vagylagosan lett meghatározva a jogalap nélküli gazdagodás

És hát nem hatályos jogszabályról is szólhat éppen ma is per.

Szerintem igen.

Hatályos az még egyáltalán?

Így elsőre az 1993. évi II. törvény szerinti eljárásra gondol az ember. Akkor viszont lehet, hogy némi határidő mulasztás lehetett a probléma, ugyanis azok régi ügyek. :)

Ma már nem baj, ha eltéveszted az actiot? :)

Mellesleg: mi az a földkiadási eljárás?

Mondjuk a bíróság a kérelmeket a tartalmuk szerint bírálja el, így ha az igény alapos, csak éppen nem a jogalap nélküli gazdagodás a megfelelő jogcím, akkor nem lehet elutasító határozatot hozni. Most itt az ítélet ismerete nélkül aligha fogjuk tudni eldönteni viszont, hogy miért is volt elutasító döntés, bár tippeim vannak.

Utánlövés: most akkor kártérítés vagy jogalap nélküli gazdagodás?

A bíróság már válaszolt.
Ha jogalap nélküli gazdagodásra alapozod a pert, el fognak utasítani, ha lett volna más jogod a követelésre. A jogalap nélküli gazdagodás ugyanis szubszidiárius.
Ráadásul ha egy közigazgatási határozattal van bajod, akkor azt kell támadni, nem a közigazgatási eljárás ügyfelét.
Félve kérdezem: kollégának tetszel lenni?

Az elmúlt héten a Bíróság kártérítési peremben elmarasztalt mert jogalap nélküli gazdagodásra hivatkoztam az alperessel szemben.Az alperes nem adott be földkiadási kérelmet egy bizonyos területre, amit a törvény pedig elöír(igy indul a mfölgkiadási ejárás).Abíróság ennek ellenére megalapozottnak ítélte a tulajdon szerzést mivel azalperes csak ügyfél ként vett részt a dologban.A kérdésem tehát:Megalapozott lehet-e valakinek a gazdagodása ha az egy jogsértő határozaton alapszik.

eleem!
Ez egy kártérítési perben igen gyenge érv lenne. Nem a baleset volt az oka a hitelfelvételnek, hanem az, hogy az örökölt ingatlan meg volt terhelve.

Tisztelt mindenki!

A márciusban írtakkal kapcsolatban örömmel tudatom mindenkivel, hogy a közös képviselővel szemben megnyertük a pert, megvárjuk, hogy jogerőre emelkedjen a dolog és szépen tájékoztatjuk a tulajdonosokat. Õ pedig kénytelen nekünk fizetni, amit a bíróság megitélt nekünk.
Egyébként az ítéletben a bíró álképviselőnek tulajdonította a "közös képviselőnket". Ami igaz is.

Üdv.: vargaeva

szép napot! Egy kérdésem lenne, az előzménye: Az apámat halálos közlekedési baleset érte, de nem ő volt a vétkes, hanem az a személy, aki a balesetet okozta, napokban megvolt a tárgyalás a vétkes 2.6 évet kapott halált okozó ittas járművezetésért. Az apám halálával örököltem egy ½ ingatlant, a másik ½ rész az anyám tulajdona, csakhogy nem csak a fél ingatlant örököltem, hanem vele együtt egy majd 2millió forintos adóságot is amit végrehajtásra is került, az az a végrehajtó rátette a kezét az ½ tulajdonú ingatlanra.
Mivel akkor nem volt munkahelyem nem is tudtam fizetni, a megoldást abban láttuk, hogy az anyám vett fel jelzáloghitelt és így fizettük ki a végrehajtót. A kérdésem a következő, mivel anyámék elváltak voltak így semmi köze sem volt az apám tartozásához, de mégis neki kellett felvenni a jelzáloghitelt, hogy nehogy elárverezzék a lakást. perelheti e azt a személyt, mondjuk polgári peres úton, azt aki a balesetet okozta vagy visszaperelheti e pénzét attól a pénzügyi cégtől aki a végrehajtást kérte. Köszi a segítséget: „e”

Más jellegű közgyűléséken mindig ez van pl. erdőbirtokosság, ott soha nem jön össze annyi ember ami kéne, van a rendes és van utána fél órával egy másik.

Az van ugye a törvényben, hogy 15 napon belül kell összehívni a fél óra az 15 napon belül van....
A kettő meghívó mehet ki együtt.
Mondjuk ahol fontos volt, hogy 100%-ig rendben legyen minden, ott mi is betartjuk a két külön meghívót megfelelő napok közbeiktatásával.
D

Pjotr!

Ha az utcán, vagy a házban találkozunk az összes lakóval akkor mindent ugyanúgy látnak mint mi. Ha pedig a közgyűlésre eljönnek akkor csak állnak és hallgatnak. Egyszerűen nem akarják "nyilvánosan" felvállalni a véleményüket. Az ügyvéd sajnos a "barátnője".

Szeretném megkérdezi: ha rend. közgyűlés vagy éves közgyűlés van a számvizsgáló bizottság összes tagjának meg kell-e jelennie, vagy elég az elnök?

Nem egészen. A probléma szőrszálhasogatás természetű. De egyes bírók is fogékonyak iránta.

Egy értelmezési problémában kérek segítséget: egy társasház szabályzatában az szerepel, hogy:

„"A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés napjához képest 15 napon belül kell összehívni.”"
Jól gondolom-e azt, hogy ez így azt jelenti, hogy azon a napon, amelyen elmaradt a közgyűlés, nem lehet a megismételt közgyűlést megtartani?

A másik:
„ „Határozatképtelenség esetén… megismételt közgyűlés tartható, mely a képviselt tulajdoni hányadok mértékétől függetlenül határozatképes, erre azonban a megismételt közgyűlés meghívójában figyelmeztetni kell”"

Ezt én megint úgy értelmezem, hogy ez esetben nem lehet eljátszani a képviselőnek azt a szokványos trükköt, hogy kiküldök egy szokványos társasházi közgyűlési meghívót, amelyyyben azt is jelzi, hogy határozatképtelenség esetén fél órával később új közgyűlés lesz, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Ugyanis az SZMSZ "megismételt közgyűlés meghívójáról" beszél, vagyis előbb meg kell történnie a határozatképtelen közgyűlésnek, formailag, jegyzőkönyvileg, majd újat kell szabályszerűen összehívni.

Jól gondolom, jogi és nyelvi természetű is a probléma!

De az tényleg érdekes, hogy ha jól veszem ki ez egy 60 lakásos társasház és van ügyvéd is a lakók között és csak egy lakónak nem tetszik a dolog...
(Vagy tévedek és nem egyedül vagytok?)

Remélem így lesz. Sok furcsa dolog történik nálunk a társasházban. Ezek szerint már ők is rájöttek arra, hogy a szerződések nem stimmelnek, mert a márc. 22.-i közgyűlésen már a társasház alkalmazásában akart dolgozni.

Ha ez igaz, akkor egyenes lesz az út a bíróságon.
Se felhatalmazás, se érvényes szerződés se semmi.

Pjotr

2004.-ben megszavazta a közgyűlés, hogy a Ház....Bt.-vel közösen vezesse a társasházat. Ez nem jött össze. Még a szerződést sem írták alá. A közös képviselő erről csak a számvizsg. bizottságot tájékoztatta. A társasház nevében kötöttek egy szerződést a férjével, a férje pedig a feleségével. Lejjebb megtalálható a jkv. egy részlete + az egész történetünk. A tulajdonosok csak 1 év múlva értesültek ezekről a dolgokról. Addig csak ők tudtak róla.

De a társasház nem alkamzhatja csak úgy szerződés és szavazás nélkül, akkor ezek szerint azt is megszavazta a ház, nem?
Amit én kivettem a másik Bt-vel kötött a ház szerződést, az, hogy őt onnan elbocsátották ezen nem változtat.
Ha ezt a szerződést nem bontották fel, akkor nem köthetenek másssal újjat.
Ezt felbontották vagy nem?

A bírónő azt mondta, hogy már most hozhatna ítéletet, de inkább kérjük ki a földhitaltól az okiratot, majd ennek ismeretében fog ítélkezni májusban. Lehet, hogy veszítünk, lehet hogy nem. Majd kiderül.

Üdv.