Osztatlan közös tulajdon és a tulajdonosok jogai

Ugyanakkor azt is el tudom képzelni, hogy a bíróság pont a közös tulajdon megszüntetése miatt akár a beköltözhető becsérték 100%-ában is meghatározhatja a legkisebb árat, ami alá a Ptk. szerint a végrehajtásban sem lehet menni. Ez logikus lenne annyiban, hogy ha nem lenne végrehajtás meg követelés az ingatlanrészre, hanem tehermentes lenne, akkor ennyiért válthatnátok meg. Csak mert másnak nem kell lakottan olcsóbban, ezért ne járjon rosszabbul az adós, illetve a jogosultak a követeléseinél.

Szóval szerintem nagyon ne számítsatok olcsóságra.

Persze, a perben meg lehet próbálkozni hivatkozni az alábbiakra.

Az árverés nemigen kerülhető el, hiszen a jogosultak érdeke a minél magasabb vételár. Kérdés, nem verik-e fel nagyon a vételárat, amivel kiáraznak titeket, de a lakott árverezés miatt ez a lakhatásotokat nem érinti. Legfeljebb a tulajdonrészeteket veszítitek el.

alfréd245,

Ha jogszabályt kérdezel, ne idézz, hanem paragrafust írj. Szerintem amit írtál, az a régi szabályozás. Ilyen most nincs a Vht.-ban.

"Ptk. 5:84(3) A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.

Ha ti laktok az ingatlanban, az adós pedig nem, akkor egyértelműen lakottan kell árverezni az ingatlant (Vht. 141.§(3)bek. "c" pont)

Ha a bíróság adó és értékbizonyítványt kér az ingatlanról, akkor abban a beköltözhető és a lakott becsérték is szerepel. Utóbbi szerint kell árverezni esetetekben, a Vht. 145/B.§ és 147.§ szerint, szakaszosan, akár a becsérték 70%-ára is lemehet az érvényes licit a harmadik szakaszban.

drbjozsef,

Amikor a bíróság határozza meg a minimum árat, akkor figyelembe kell vennie ezt a jogszabalyt?

Az árverési vételár legalább a becsérték 70%-a, ha az ingatlan az adós egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van és a végrehajtás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt,.

Az adós, a tulajdonostársunk, nem lakik az ingatlanban viszont ide szól az állandó lakcíme, ezt ő nyilatkozta a keresetlevélben.
Nekem haszonélvezeti jogom van a feleségem tulajdonjogán és a feleségemnek pedig az én tulajdonjogomon. Mi nem kívánunk lemondani, haszonélvezeti jogunkról az ingatlanban fogunk maradni.

Ebben az esetben hogyan fogja megállapítani a bíróság, hogy kinek mekkora összeg jár?
Arra gondoltam, hogy tulajdonostársunk mivel nem lakik itt ezért a neki járó összeget a becsértékhez képest leszállítja 70% - ra.
A nekünk járó összeget is szerintem 60-70% ra , mivel mi viseljük a lakottság értékcsökkentő hatását.

Ön szerint jól számoltam, esetleg valamit figyelmen kívül hagytam?

alfréd245,

Ez esetben én azt gondolom, hogy nem adhatja tulajdonába annak sem, aki megfizetné a megállapított forgalmi értéket. A helyes megoldás ilyenkor az, hogy árverésre bocsátják a tulajdonrészét, ezen természetesen a tulajdonostársak előárverezőként részt vehetnek, és így a legmagasabb áron kelhet el az ingatlanrész, a vevő tehermentesen szerez, a követelők a további igényüket elbukják.

Legfeljebb a bíróság által meghatározott legkisebb ár - elsősorban a birtokostól függően - akár a piaci ár alatt is meghatározásra kerülhet.

Sziasztok!
Közös tulajdon megszüntetésére pert indított a tulajdonostarsunk.
Szeretném megváltani tulajdoni hányadát viszont sokkal több tartozás terheli , mint amennyit ér vh jogok, jellzálog jog.
Szakértő fogja megállapítani a forgalmi ertéket.
Nem áll szándékomban többet fizetni érte, mint amennyit megállapít a szakértő, viszont akkor sok hitelező vh jogosultnak nem lesz kielégítve a követelése, hitelt pedig nem fogok átvállalni.

A bíróságnak van lehetősége, hogy tehermentesen átadja nekem a tulajdoni hányadot, úgy , hogy a követelések kielégítetlenek maradjanak?

Ha árverésre kerül az ingatlan akkor is kielégítetlenek maradnak a követelések.

Ha önszántából hagyta el az ingatlant, a visszatérés szándéka nélkül - ami a kijelentkezés jogi aktusával kérdés nélkül is egyértelmű -, akkor nincs joga visszamászkálni tulajdonosként sem.

Én lecserélném a zárat. Ha kérése, igénye van, adja elő. De önhatalmúlag, a hátam mögött, ne mászkáljon az ingatlanban.

Zampir

„A volt párommal vásároltunk egy közös házat 50-50% a tulajdonjogunk. Jó ideje elköltözött tőlem, és ki is jelentkezett.”

Ettől viszont a fél ház még az övé maradt. Addig örülj, amíg nem kér többlethasználati díjat tőled, mert egyedül használod az egész házat, így az ő részét is. Vagy esetleg nem indít közös tulajdon megszüntetése iránti pert.

Ettől függetlenül persze nem igazán tisztességes, hogy az engedélyed nélkül jár be. A fotókhoz mellesleg miért is kell(ene) az engedélyed? Lehet elhallgatod előlünk, hogy kérte a tulajdonrészének a megváltását és mivel nem adtad neki oda, de nagy valószínűséggel a házat sem szándékozod eladni, ezért épp valami olyasmire készül, amit fentebb írtam. :-O

Azonban csatlakozom az előttem szólóhoz. Ha konkrét kérdésed van, akkor arra is választ kapsz talán.

Zampir,

Legfeljebb kérdésre tudunk talán válaszolni.

Üdv.

Nem tudom hogy jó helyre e írok de talán tudtok válaszolni.
A volt párommal vásároltunk egy közös házat 50-50% a tulajdonjogunk. Jó ideje elköltözött tőlem, és ki is jelentkezett. Viszont rendszeresen bejárt mikor nem voltam itthon. Ezekről a bejárásokról mindig csak akkor tudtam meg mikor feltűnt hogy eltűnt pár holmija. A zárt leláncolt kapun át mászhatott be. Ezen felül az engedélyem nélküli fotókat is csinált.

„Volt egy kis maffia szaga is a történetnek.”

Lófaxot.
Naivnak lenni nem tilos, de lehet dolgozni rajta - például előre tájékozódással, és nem minden szart kell elhinni ismeretlen, ellenérdekű félnek...

Tanulópénz. Jó sok, nem mondom, de ez az í.j. tipikus esete.

„Más kérdés a CSOK meg az államilag támogatott kamatozású kölcsön. Ott a vásárló házastársak mellett más tulajdonos nem maradhat.”

Nem, dehogy. Ezt is már leszabályozták évekkel ezelőtt.
Ha van ügyvéd/közjegyző által ellenjegyzett használati megosztási szerződés, akkor minden további nélkül jár a CSOK is, kamattámogatás is..

Tele vannak ilyen ikerház/sorházakkal a külvárosok, agglomerációk.

Ezt értem, csak azt nem, hogy ez miért lenne az eladó hibája/problémája?

Tulajdoni hányadra is adnak kölcsönt, ha van használati megállapodás.

Más kérdés a CSOK meg az államilag támogatott kamatozású kölcsön. Ott a vásárló házastársak mellett más tulajdonos nem maradhat.

Akkor még kevésbé értem a kérdést. Mit kellene az eladónak a vevővel közölni? Ha a laikus vevőnek nem is tűnik fel, az ügyvédnek csak sikerül, hogy 1/2 tulajdonrész az értékesítés tárgya.
A bankban tulajdoni lap nélkül semmiféle előminősítést nem végeznek ingatlanra.

„Az eladó azt azon nyomban eltette és megnyugtatta a vevő jelölteket, hogy lehetséges hitel” :) szerintem bármit mondana, csak vegye meg valaki.

Még mielőtt félre értés lenne. Nem lakrészek, hanem önálló lakások vannak az ingatlanon. Értelmezésem szerint az egy helyrajzi szám fedi az ingatlan fogalmát.
tehát önálló lakások önálló, független tulajdonosokkal. Természetes személyek.

Azzal nyilván tisztában vagyunk, hogy ha albetétes lenne, akkor többet érne.
Van egy másik állítás :
„Önmagában az, hogy hitel nem vehető fel, nem igaz.”

Ja ha a másik tulaj beleegyezik, de az ilyen szitut zárjuk ki.

Habár most esett le a tantusz (tudjátok mi volt az ? ), korábban erre az ingatlanra volt un. munkáltatói kölcsön... nem is kevés. A kölcsönadó ezt be is jegyeztette, jól elkülöníthetően a tulajdoni hányadra.
Hogy kellett -nem kellett a többi tulaj belegyezése, ? , nem tudom... akkor még családon belül volt.

Nos ha megengedítitek, akkor kifejtve.
Párnapja az egyik tv fogyasztó védelmi műsorában volt hasonló eset.
Volt egy leválasztott, de önálló lakás , műszakilag. Viszont valamiért osztatlan közös tulajdonban volt egy másikkal, nyilván azzal amitől elválasztották.
A tulaj meghirdette eladásra , jött egy fiatal pár, megtetszett nekik és jó magyar szokás ( ?? ) szerint leszurkolt 3,5 millát foglalóként, az amúgy 35 millára becsült lakásra. Az eladó azt azon nyomban eltette és megnyugtatta a vevő jelölteket, hogy lehetséges hitel ha nem is mindenütt. A naiv pár elment a bankba /az ajánlottba / ott szóban szintén megnyugtatta őket egy ü.i. hogy nehéz de lehetséges.
A vége az lett, hogy kölcsönt- hitelt egy bank se ád.
Természetesen az eladó a foglalót nem adta vissza.
Volt egy kis maffia szaga is a történetnek.

wers,

Persze. Hogy jön ez ide?

Ha Zoltanuss kérdéséhez, akkor igen, betű szerint így is lehet érteni, igazad van, de szinte bizonyosan értelemszerűen csak az egyik lakrészt akarja eladni az egyik 1/2 tulajdonos. Ellenkező esetben nem kérdezne nyilván.

Javítsatok ki, ha tévedek, de ha egy db ingatlant egy db vevő vesz meg, akkor neki már 1/1 és nem két, azaz 1/2+1/2 tulajrésze lesz.

Zoltanuss,

Önmagában az, hogy hitel nem vehető fel, nem igaz. (legalábbis önmagában a közös tulajdon miatt)

Ezért közölni sincs mit a vevővel.

Van egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan.

1/2 - 1/2 tulajdoni hányaddal. Ezen van kettő önálló lakás az előírt /megkívánt műszaki feltételekkel.
Csak egy probléma van. Így banki kölcsön nem vehető fel.
A tulajdonosok ezt tudják is.

A kérdés, hogy ezt eladáskor közölni kell e a vevővel ?

(Igen. Kösz.)

(van=sincs)

A bíróság annyira szabadon dönti el a megosztás módját, hogy még a felek kérelmeihez van kötve. De ha a természetbeni megosztás lehetséges, akkor azt kell választania - kivéve, ha ez ellen minden tulajdonostárs tiltakozik.
A természetbeni megosztás lehetősége nem azt jelenti, hogy a használatot el lehet különíteni, hanem azt, hogy két önálló ingatlant lehet létrehozni.

Ha lakóingatlanról van szó, és az egyik tulajdonostárs sehogyan sem tudja máshol megoldani a lakhatását, akkor ritka kivételként előfordulhat, hogy a bíróság elutasítja a közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetet. De ehhez több tényező együttes érvényesülése szükséges - és sehogyan sem lesz vidám az alperes számára sem.

Osztatlan közös tulajdont bírósági úton meg lehet akkor is szüntetni ha az ingatlan műszakilag megosztható?
Ha a másik félnek nincs hova mennie akkor is kilakoltatják?
Esetleg ügyvédet tudna ajánlani valaki aki ennek a lebonyolításában jártas?
Köszönöm a választ...

drbjozsef

Ha azt mondjuk bármi eltűnt akkor annak valamikori meglétét nem kell bizonyítani számlával fotóval stb?
Még az is lehet hogy eltűnt bár nagy érték nem volt benne, és mivel a hagyatéki decemberben volt és abban nem szerepelt ilyen értéktárgy ezért ez most furán venné ki magát.