Fizetési meghagyás S.O.S.

Sziasztok!

A kérdésem a következő lenne.

Vitattam egy számlát, fizetési meghagyást bocsátottak ki ellenem. FMH kézhezvétele után 3 nappal később a számlát kiállító elismerte, hogy a számla nem volt megfelelő tartalmú, ezért újat állított ki, lényegesen kevesebb összegről (mintegy 80%-kal kevesebbről). Most tartok ott, hogy reagálnom kellene valamit a fizetési meghagyásra.

1. Mit kérjek a bíróságtól? Az eljárás megszüntetését? Az általam elfogadott számlát megfizettem, további követelésünk egymás felé nincs. Ha a megszüntetést kérem, mire hivatkozzak (Pp.§)?
2. Az eljárásra okot szvsz nem adtam, mivel többször kértem a számla korrigálását, és a hibáját a szállító elismerte az új számla kiállításával, kérhetem-e, hogy az eljárási illetéket, illetve az ügyvédi munkadíjat a szállító (azaz az fmh-t kibocsátó) fizesse meg? (tehát, hogy ne terheljék ki rám) Esetleg itt milyen §-ra hivatozhatok?
3. Van-e valami, amire különösen figyeljek a bírósághoz írt "levél" benyújtásakor (azon kívül, hogy a 15 napból ne csússzak ki)?
4. A mellékleteket és a "levelet" ugye elég 1 pld-ban megküldeni a bíróság részére?

A válaszokat előre is köszönöm!

A fizetési meghagyás ellen mondj ellent - ennyi, több szöveg az első körben nem szükséges.

A tárgyaláson majd mindkét fél előadja a maga álláspontját.

Ügyvéd minek ide?

Az illetéket végső soron az fizeti aki a pert elveszti.

Lehet hogy nem lesz bírósági eljárás...

"Liza"
lakus hozzászóló

4. Nem elég. Három példány, az egyik a teljes bizonyító erejű magánokirat formai kellékeivel, a többi lehet másolat.

Tisztelt jogifórum !
Volt 1 gyermekelhelyezés megváltoztatási perem amit visszamenőleg is megnyertem. 2009. ben a bérből visszatatást eszközölt a Bíróság a munkahelyemnél, miszerint vonja le a gyermektartás díjjat, de ne utalja ki a Volt nejemnek,és ezt az összeget letétként kezelje. A munkahelyem nem tett ennek eleget, hanem kiutalta gyermektartás díjként az elméletileg visszatartani szánt öszegeket havi szinten. A tárgyalás befejesztével (2010 jan 5 ) közölték velem, hogy nincs visszatartásom és mivl gyermektartás jogcímen küldték ki a pénzem ezért csak fizetés meghagyással lehet a munkahelyemtől( Önkormányzat ) vissza igényelnem a pénzemet. A tárgyalás lezárásával, nekem az a "visszatartott " pénzem, Bérré változott szerintem amit 3 hónapja nem keptam meg ( 120.000.- ft ).Kérdésem a következő :
Milyen kamatokat számolhatok fel ? ( Telefon, utazás,késedelmi kamat, napi bérem )
Voltam a Bíróságon 2 x és rengeteget telefonáltam ez ügyben.

A késedelmi kamatot biztosan. Hogy ezügyben pon mennyit telefonáltál, az aligha lesz bizonyítható.

Milyen dolog az is , hogy 1 Önkormányzat nem akarja rendezni a rosszul kiutalt dolgozó bérét ?
Ha az autómnak lejárt a műszakija és már 2 x adtam le ideiglenesen az okmány irodába a forgalmit, miattuk nem tudom leműszakiztatni, a hónap végétől kötelezőt is kell kötnöm rá csak vizsgáztatni nem tudom elvinni miattuk akik nem utalták vissza időben a pénzemet.
Ha miattuk nem tudom üzembe helyezni, ezzel nekem nagy kárt okoznak - okoztak, potyára fizetem a súlyadót, kötelezőt biztosítást, romlik az autóm állapota, stb... Kis faluban lakom, beteg édesanyámhoz kocsit kell kérnem mástól, hogy letudjak menni, nem tudok semmit intézni,csinálni kocsi nélkül vagy csak nagyon nehezen.
Ha elhúzodik ez a tárgyalás és nem tudom levizsgáztatni az autóm már másikat nem tudok magamnak venni, ráadásúltárgyalás végéig nekem kell fizetnem a Feljelentés költségeit is.
Mit tegyek, tanácstalan vagyok !
Üdvözlettel :P. Kálmán.

Költségvetési szerv önként nem fog fizetni nem fizethet.Hiszen ehhez valakinek fel kell vállalnia hogy jogsértő volt.Csak akkor fog fizetni ha bíróság megitéli jogerősen neked.
Ne telefonálgass hanam nyújts be keresetett.

Fmh kibocsátási kérelmünkre bíróság megállapította saját illetékességének hiányát és végzést küldött, hogy átteszi egy szinttel feljebbi bírósághoz. Fellebbezési határidő 15 nap. Amely már többszörösen is eltelt, de még mindig nem tette át. Aktába betekinteni nem enged az ügyintéző, mert az ügy a bírónál van. Kérésemet, hogy kérje ki pár percre tőle, elutasította. Arra a kérdésre, hogy bíró úr átküldése mikorra valószínűsíthető, azt felelte, 4 hónapos késésben vagyunk.

Kérdezném a tisztelt Fórumozókat:
Hogyan lehetséges, hogy a bíróság nem tartja be a rá vonatkozó ügyintézési határidőt, miközben velem szemben megköveteli a 15 napot? Miért nem tudnak felvenni embereket?
Jogsértés-e, hogy nem tekinthetek bele az aktába?
Ha jogerőre emelkedik és átküldik másik bíróságnak, arról újabb végzést kell kapnom?
Mit lehet tenni?

Ennyire nem lehetsz amatőr, hogy nem tudod, hogy melyik bíróságnak van hatásköre. És aztán még neked áll feljebb.

kismukk ügye:

Nem vagyok jogász.

Hülye ötlet, de érdekes szituáció lenne. Mi lenne, ha beadnák ugyanezen ügyet az eggyel fentebbi bíróságnak is? (Gondolom az értékhatár túllépése miatt van nekik hatáskörük.) Na már most, mik történhetnek?

1. Hamar teszik át az eredeti ügyet az alacsonyabb bíróságról. Ebben az esetben a második ügyet hivatalból megszüntetik, mert az első eljárással beállt a perfüggőség, és mivel egy bírósághoz befutott mindkettő, ki fog derülni.
2. Későn teszik át az ügyet, és már eljárási cselekmények történnek a második ügyben. Ebben az esetben is megszüntetik a második ügyet, és talán az első eljárásban megismétlik ugyanazon eljárási cselekményeket. Vagy nem?
3. Még később teszik át az ügyet, és addigra talán be is fejeződik végzéssel a másodjára indult ügy. Ebben az esetben szerintem a végzést nem semmisíthetik meg, sőt, Res Judicata, és ilyenkor már az elsőnek indult de későn áttett ügyet kell megszüntetni, mert jogerős végzés, döntés van már ugyanazon felek között ugyanazon tárgyban. Nem jól logikázom?

Ha a 3. eset jönne be, akkor nem érné időveszteség kismukk-éket.

Megbüntetnék valamilyen címen kismukk-ékat, hogy két eljárást indítottak? Szerintem nem, nem látom milyen büntetendő eljárásjogi szabályt sértettek volna meg.

Bár, mi van, ha a másik fél a második eljárás során jelezné, hogy bocsika már van egy eljárás. Hogy teháét a második eljárás során ez lenne az ellentmondás, avagy ha jól sejtem nem is ellentmondás, hanem szimpla beadvány, hogy az eljárás megszüntetésének van helye. De, nem tud ilyen beadványt beadni mégsem, mert hiszen az alperes nem értesült az első eljárásról, nem küldték ki ugyanis a számára a fmh-t, mert azt a hatáskörrel rendelkező bíróság fogja kiküldeni, nem pedig az alacsonyabb fokú bíróság. Ergo, az alperesnek esélye nincs tudnia róla, hogy megindult ellene egy PK eljárás, tehát nem tudja jelezni a második eljárás során, hogy azt meg kéne szüntetni.

Ha tehát szerencsések kismukk-ék, akkor befejeződik a második eljárás, mire az első odaér, és akkor majd tépik a hajukat a bíróságon, de már késő lesz, mert a másodjára indult eljárás már Res Judicata addigra.

Hülyeség?

justizmord
Érdekes, logikus amit írsz, köszönöm! Tényleg célszerűnek látszik ismét beadni, közvetlenül a Fővárosi Bíróságnak. Bár, ismét rá kell ragasztani az illetéket. Viszont lehet, hogy megéri, ha meggondoljuk, hogy mire az elsőfokú végre áttenné, a kérelmezett cég talán már meg is szűnne.
Esetleg egy aggály: mi van, ha a másodfok meg kitalálja, hogy nem ő az illetékes?

KBS
Arra hivatkozik, hogy „a jogosultak gazdasági társaságbeli tagsági viszonyának megszűnését követő elszámolásból eredő, fizetési meghagyás útján érvényesíteni kívánt jogosulti igények elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.” Kár, hogy nem téged kérdeztelek előtte, biztos tudtad volna... Én nem, csak a területileg illetékes bírósághoz adtam be.

Amit előbbi hozzászólásomban kifogásoltam, az az „ésszerű ügyintézési idő” figyelmen kívül hagyása. Vajon a törvényi határidő a bíróságra nem vonatkozik? Bizonyára ti is láttátok a Bajza utcai perenkívüli iroda betekintő szobájának nyitott ajtaján keresztül, amint az ügyintézők a telefonon hangosan folytatják magánbeszélgetéseiket, az ügyiratok fölött majszolják szendvicseiket és kortyolgatják az üdítőt flakonjaikból, vagy egymással trécselnek odabenn és a folyosókon, mindezt nem ebédidőben, hanem a délelőtti hivatalos ügyintézési időben. A tisztelt elnökség néha leszállhatna a Markó utcai elefántcsonttornyából megnézni hogyan intézik az ügyeket a Bajzában.

„Kár, hogy nem téged kérdeztelek előtte, biztos tudtad volna”…
Túlbecsülsz. :) De - mivel nem tudom - megnéztem volna.

Üdvözlet minden Fórumozónak,

azért írok ide, mert ilyen tárggyal kapcsolatos a kérdésem, minden korrekt választ előre is köszönök.
Sajnos egy tartozás "elhallgatás" (se fizetés, se magyarázat) miatt már fizetési meghagyást kellene benyújtanom.

Az adósnak 2008.08.25-ig 200 eFt-ot, 2008.12.31-ig 650 eFt-ot kellett volna fizetni. Ehhez képest 2008.09.12-én fizetett 180 eFt-ot, 2009.03.04-én 120 eFt-ot.

Ezért keletkezett
1.) 2008.08.25-2009.03.04-ig 20 eFt hiány,
2.) 2008.12.31-2009.03.04-ig 650eFt hiány, és
3.) 2009.03.04-től a mai napig 550 eFt. hiány.

Gyakorlatilag nem tudom kitölteni a fh-t, mert ott csak 2 kitölthető sort találtam, és fogalmam sincs, hogy milyen kamatot (%) követelhetek, illetve írhatok be a nyomtatványba.

Kérem, hogy ha valaki tud segíteni, akkor írjon, amit előre is köszönök,
Gábor

Elég beleírni, hogy a Ptk. 301. § szerinti kamatot. Egyébként meg van pótlap is.

Üdv, és

köszönöm a segítséget,
Gábor

Sziasztok!

Az alaphelyzet, hogy kiadtam a lakásomat több mint 12 hónapra. A bérlők nem fizettek egy fillér közüzemet sem. Többször is papíron rögzítve megállapodunk egy fizetési ütemezésben az addig ismert tartozások tekintetében. A lényeg hogy az utolsó határidő előtt egy nappal eltűntek. Beadnék egy fizetési meghagyást. Az utolsó ALÁÍRT megállapodásunkon szereplő ELISMERT tartozás természetesen a közművekkel való elszámolást követően növekedett. Ezt a "NEM ELISMERT" tartozást is követelhetem-e rajtuk, illetve ha igen akkor milyen dokumentumokat csatoljak hozzá?

Kérdés továbbá, hogy a kinyomozott lakcím ahol laknak természetesen nem bejelentett, tehát akár azt is mondhatják a postásnak, hogy itt nem is lakik ilyen személy. A posta így a "fenti címről ismeretlen" jelzéssel küldi vissza a bíróságnak, ami nem túl szerencsés. A BM nyilvántartásban szereplő bejelentett lakcímen természetesen már nem laknak, tehát ők akkor ilyen formában ELÉRHETETLENEK???

Előre is köszönöm a segítséget,
Üdv mindenkinek

1. Mi van a bérleti szerződésben /fizetési feltétel, felmondás, stb/?
2. Nem BM, hanem KEKKH lakcímnyilvántartó. Azt hiszem 3500,_Ft-ért kiadják a címet és ezzel beállhat a kézbesítési vélelem.

Csak üjelölt vagyok, várd be a profikat!

Szia PraetorLXXVI!

1. Pontosan így áll a Szerződésben:

"Bérlő 3. pont szerint számított bérleti díjat előre, a tárgyhót megelőző hó 23. napjáig köteles a
Bérbeadó kezeihez készpénzben megfizetni. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Bérlő
fizetési kötelezettségének késedelmes teljesítése, illetve kérelmére engedélyezett bárminemű
fizetési halasztás esetén a Bérbeadó évi 20 százalék értékű késedelmi kamatot számol fel."

"A Bérleti díjon felül a Bérlő fizeti a lakás közüzemi és egyéb szolgáltatási díjait, a közös
költségeket, valamint a bérlet tartama alatt esetleg felmerülő egyéb (pl adó, biztosítás) terheket.
Mindezeket a költségeket a szolgáltatók által megküldött csekken megállapított határidőig
köteles postai úton megfizetni, s az erről szóló igazolást a Bérbeadónak bemutatni és átadni."

" Felek a bérleti szerződést bármikor írásban felmondhatják. A felmondás a hónap 23. napjára
szólhat, azzal azonban, hogy a felmondási idő nem lehet kevesebb 15 napnál."

A probléma az, hogy itt nem történt felmondás, ugyanis a bérlők utoljára októberben írtak alá tartozáselismerést, január elejei fizetési határidővel (persze részletekben). Január elején viszont már csak az üres lakást találtam. A többlet igény áll egyrészt az októberben még nem ismert további 2,5 havi rezsiköltségből, valamint a közművek hibás számláza miatt is van többletköltség, ami csak februárban derült ki.

2. A KEKKH igazolását mindenképpen el kell hogy fogadja a Bíróság? Illetve ha nem a bejelentett lakcímre küldöm (nem bízva a KEKKH igazolás erejében), hanem a valódira, akkor lehet hogy a posta nem találja, mert nem bejelentett. Ha meg a bejelentettre címzem, akkor meg BIZTOS hogy nem fogják átvenni, a kérdés csak hogy a posta hogyan küldi vissza. Szóval melyik címzés a kevésbé kockázatos?
Üdv

2.Írj egy tértivevényes felszólítót arra a címre, ami a bérleti szerződésben az állandó lakcímük. Ha átveszi, nyerő vagy, ha nem, akkor ezzel a ténnyel mész a KEKKH-hez. Ezután a fizmeghagyra a KEKKH által közöt címet adod meg és csatolod a KEKKH határozatát is.

Köszi a tippet.

Akkor a jelenlegi ismert tartózkodási helyükkel nem is nagyon érdemes próbálkozni? Vagy küldjek oda is egy felszólítót, hátha átveszik? Ha meg átveszik, akkor ezt a tértivevényt akár be is csatolhatnám a fizetési meghagyás mögé, hogy bizonyítsam a tartózkodási helyet. Vagy nem? Mert egy akármilyen tértivevényes levelet még lehet hogy átvesznek, de egy bírósági levélnél akár mondhatják azt a postásnak, hogy bocsi inkább mégsem lakunk itt...

Egyébként korábban volt itt erről vita, és akkor nem volt konszenzus a KEKKH adatszolgáltatásával és a bíróság ehhez fűződő hozzáállásával kapcsolatosan. Valaki azt mondta, hogy a jogi értelmezés alapján a fizetési meghagyáshoz kell ismert magyarországi tartózkodási hely, ha nincs, akkor nem is értesülhet a meghagyásról az adós. És ha a posta "ismeretlenként" küldi vissza (gond nélkül megoldható), akkor ő ezzel felülbírálja a KEKKH nyilvántartást.
Valaki azt mondta, hogy ok hogy így nincs "valódi" ismert tartózkodási hely, az állampolgár viszont nem tett eleget a lakcím bejelentési kötelezettségének, így vállalta annak minden jogkövetkezményét. Arra vagyok kíváncsi, hogy egy ilyen KEKKH adatszolgáltatással mit kezd a Bíróság.

Üdv

Szerinted el lehet "menekülni" azzal, hogy nem veszed át a leveleket? Akkor te miért nem kértél még kölcsön mondjuk 550M Ft-ot? Így vagy úgy, előbb-utóbb utóléri az adóst a jogerő! Utána már csak az a kérdés, hogy lesz-e miből behajtani.....

Tisztelt fórumozók, tisztelt hölgyek urak!
Az alábbi problémával fordulok Önökhöz:

Megpróbálom felvázolni a helyzetet a lehető legegyszerűbben, remélem tudnak nekem segíteni.
2009. május 26-án beköltöztem egy budapesti albérletbe, a lakás tulajdonosával szerződést írtunk, határozott, egy évre szólót. A szerződés nem tért ki arra az esetre, ha az 1 év lejárta előtt megszűntetné valamelyikünk az albérletet, illetve nem rendelkezett a beköltözéskor kifizetett kaució sorsáról sem, ami egyhavi lakbér -60 ezer forint- volt. (A szerződés egyik bekezdésében annyi volt róla, hogy a kaució arra szolgál, hogy a bérbeadó közvetlenül levonhassa belőle a ki nem fizetett költségeket és bérleti díjakat).
Ugyanekkor beköltözött velem egy ismerősöm is, a tulaj kifejezett kérésére, hogy ne egyedül béreljem a lakást, elkerülendő azt, hogy ha sok lenne nekem a lakbér. Társammal a tulajdonos többször találkozott, de szerződést nem írtak soha. Viszont a szerződés egyik pontjában az áll, hogy a szerződő fél (azaz én) a lakásba harmadik embert nem fogadhatok be.
Mivel mindketten állást kerestünk és adódtak problémák a lakbér előteremtésével, ezért megbeszéltük a tulajdonossal, hogy keresünk egy harmadik személyt azért, hogy a költségek jobban elosztódjanak. Tulajdonos ezt tudomásul vette, aznap amikor a harmadik illető beköltözött, én őt erről telefonon tájékoztattam. Időközben a különböző számlák miatt több nézeteltérésünk volt a tulajdonossal, (kevesebb volt a tényleges közös költség mint amennyit elkért, az áram-általunk magasnak vélt- átalánydíját nem akarta lejjebb vetetni), illetve folyamatos gázszag a lakásban amit többször jeleztünk neki elhatároztuk hogy felmondjuk az albérletet, és ezt vele is megbeszéltük, hogy szeptember elején elköltözünk.
Augusztusban harmadik lakótársunk (akivel nem találkozott) több napra eltűnt, őt se telefonon, se személyesen nem tudtuk elérni, így a lakbér rá eső részét nem tudtuk kifizetni a tulajdonosnak, aki ezért augusztus 16-án kijelentette, hogy lecseréli a lakás ajtaján a zárakat. Ekkor kénytelenek voltunk kiköltözni a lakásból, de a harmadik illető cuccai, -személyes iratai is- bent maradtak a lakásban, erről a tulajdonost tájékoztattam, de azt mondta őt ez nem érdekli. Ezek után a fennálló tartozás összegéről nem tudtunk megegyezni, véleményem szerint az általunk kifizetett kauciót bele kellett volna számítani a tartozásba, ő ezt nem tette, azt mondta, hogy az a pénz őt jogosan megilleti, és azon kívül fizessünk neki 100 ezer forintot.(Augusztust kivéve semmilyen összeggel nem tartoztunk neki)
Ekkor kezdődött egy fél éves rendőrségi procedúra, aminek a végén március közepén az Újpesti rendőrkapitányság egyik előadőja kötelezte a tulajdonost arra, hogy a harmadik illetőnek adja ki a személyes tárgyait, iratait.
Mai napon fizetési meghagyást kaptam a tulajdonostól, 660 ezer forintot követel rajtam. Itt tart most a történet, ellentmondással szeretnék élni, Önök szerint mi a teendő ebben az esetben, ki kell-e fizetnem a 660 ezer forintot? Segítségüket előre is köszönöm

Prewitt

Ez így tuti nem igaz történet. Nyilván nem jókedvéből kér 660ezer forintot. Megtudhatjuk az okát? Szétvertétek a lakást? Számlák?

A lakást nem vertük szét, nem okoztunk benne semmi kárt-mondhatnám még egy tükröt se törtünk össze, persze, mert az se volt a lakásban amíg nem vittünk mi..Számlák..amikor beköltöztünk, szóban megegyeztünk arról, hogy a villany-átalányt csökkenti, korábban a tulaj lakott ott a két gyerekkel +élettárs, mi meg becuccoltunk ketten, elektromos berendezések..volt a hűtő, 1 laptop, mosógép és a lámpák. Véleményem szerint nem fogyasztottunk annyit mint egy 4fős család, de arra se adott lehetőséget hogy megtekintsük mennyi áramot fogyasztottak ők, és mennyit mi..Arra való hivatkozással hogy neki csoportos beszedés van,július elején kijelentette hogy 2havi csekket fizessünk ki, (jún-júl)mert neki az aktuális hónapban szedik le, erről júniusban egy szót se szólt, mellesleg nekem úgy rémlik, a számlákat UTÓLAG kell fizetni nem pedig előre... plusz a közös költség mint az egyik lakótól megtudtam, nem annyi volt mint amennyit fizettünk, hanem kevesebb-mindent neki kellett kézbe adni, a csop. megbízásra hivatkozott.

Milyen jogcímen kéri az összeget?