Ha valaki becsületsértésért, az emberi méltóság megsértéséért nem vagyoni jellegű kártérítést követel, az mindenképpen fizetési meghagyással indul ( ami ellentmondás esetén polgári perré alakul át), vagy eleve polgári perrel indul?
Mi a különbség akkor, ha valaki egy milliónál nagyobb összeget követel?
Jó kérdés. Szerintem nem egyértelmű a dolog, de ha fizetési meghagyás kibocsátását kéred, nem fogja a közjegyző elutasítani a kérelmet.
Milyen bizonyítékokat, hivatalos iratokat kell akkor bemutatnom a jegyzőnek?
amúgy: mi a különbség a jegyző és a közjegyző között?
Nem a jegyző, hanem a közjegyző hatáskörébe tartozik a fizetési meghagyásos eljárások intézése. Neki semmilyen bizonyítékot nem kell bemutatni. Bizonyítani a bíróság előtt kell, ha a kötelezett ellentmondással él.
És ha nem él?
Akkor a fizetési meghagyás jogerős lesz és végrehajtható.
Ha akkora tróger, hogy még csak nem is válaszol a fizetési meghagyásra és ezért az jogerőre emelkedik és végre hajtják rajta, akkor mit tehet, ha utólag észbe kap?
Élhet valamiféle felebezéssel?
Kérheti per útján a döntés semmissé tételét?
Vagy valami hasonló?
A jogerős fizetési meghagyás a jogerős ítélet hatályával bír.
Tisztelt Jogi Fórum!
Egy szolgáltató cég fizetési meghagyás kibocsátási kérelmet indított ellenem, 2010. május 25-i keltezéssel. 1 db számlának a részösszegét, ill. egy másik számlának a teljes összegét követelte. A lejárt számlák 2010. februári és áprilisi határidősek voltak. A februári szla-t 2 részletben egyenlítettem ki, mindkét részlet beérkezett a szolgáltatóhoz a fizetési meghagyás kibocsátása előtt!!!! – mégis feltüntették a követelések között.(???) Az áprilisi határidős számlát (ennek a szla-nak elmaradása 1 hónapos volt és már belevették az FMH-ba. Ráadásul a jogos követelésük alig 28.000 Ft volt, amit a fizetési meghagyás kézhezvételéig szintén két részletben, de rendeztem. Ellentmondással éltem a bíróság felé. Mivel a jogosult nem nyilatkozott az ellentmondásomra, a bíróság megszüntette az FMH-t és indoklásban azt írta, hogy ellentmondásomban akként nyilatkoztam, hogy a teljes tartozást az FMH kibocsátása előtt a jogosultnak megfizettem. (Holott én nem ezt írtam, de mostmár mindegy) A bíróság ezt a végzést jogerőre is emelte, ugyanis erre sem reagált a jogosult, tehát elfogadta azt a tényt, hogy én az FMH kibocsátása előtt megfizettem a teljes tartozást.
Természetesen a szolgáltató „rámverte“ az illetéket (3.000 Ft), ill. az ügyvédi munkadíjat (5.000,– ft)
..és végezetül, ez a szolgáltató, az átutalással teljesített havi számlának az összegét lekönyveli a költségre ill. a kamatra, úgy, hogy nem állít ki számlát róla. A telefonomra küldtek egy „ügyfél – részletes könyveltség“ kimutatást, ami számomra áttekinthetetlen…, de úgy látom, hogy még több évre visszamenőleges kamatok is terhelésre kerültek 2011. januárjában.(!!!)Hozzáteszem, előfordult, hogy a havi számlát meg sem kaptam, ezért nem történt meg az időbeni kifizetés. Gondolom, hogy hiába volt a reklamáció, a kés.kam.-ot így is felszámolták.
Kérdéseim:
1.– Van-e valami Ptk. rendelet, vagy valami más, amire hivatkozhatok a szolgáltatónál.
2.– Kinél élehetek panasszal, a szolgáltató számlázási rendszerével kapcsolatban, hogy ez így megfelel-e a törvényi előírásoknak?
3.– az FMH kibocsátásának mennyi az illetéke? Ill. mennyi volt 2010. május 25-én?
4.– A szolgáltató nem köteles egy belső szabályzatában leírni, hogy mennyi összegű és mennyi havi elmaradás után bocsát ki FMH-t?
5.– Mennyi időre visszamenőleg könyvelhet le előjegyzett kés.kamat-költségeket, ill. számlát nem köteles róla kiállítani?
Köszönöm a válaszokat!
Üdv., és szép napokat Mindenkinek!
Az előző problémám úgy tűnik elég bonyolult..:(((
Akkor csak annyi lenne a kérdésem, hogy fizetési meghagyás kibocsátása előtt nem kötelező fizetési felszólítót kiküldeni?
Köszönet a választért!
Kedves stargirl,
fordulhat a fogyasztóvédelmi főfelügyelőséghez. Az illeték ha jól emlékszem 2% FHM-nál. És nem kötelező küldeni, legalábbis nekem csak simán kikapcsolják az internetem, mikor elfelejtem befizetni. :)
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Tisztelt Jogi Fórum!
Azt szeretném megkérdezni, hogy a társasházakra vonatkozóan hány havi közös költség tartozás esetén lehet fizetési meghagyással élni? A társasháznak nincs SZMSZ-e viszont egy közgyűlési határozat (2009 előtti) 6 havi elmaradás esetén hatalmazta fel a közös képviselőt az elmaradások behajtására.
Válaszukat előre is köszönöm!
Igazából nincs időhöz kötve, már egy havi hátralékot is lehet fizetési meghagyással érvényesíteni. Amivel valószínűleg kevered, az a jelzálog bejegyeztetése, ahhoz a legutóbbi törvénymódosítás óta legalább három hónapnyi összegű hátralék kell.
Alapvetően, elméletileg akár egyetlen nap késedelem esetén (lejárt tartozás) indítható fm. A válaszhoz szerencsés lenne a hivatkozott közgyűlési határozat pontos ismerete.
Üdvözletem!Segítséget szeretnék kérni,azaz csak meg szeretnék tudni valamit.Szóval röviden:
FMH lett benyújtva ellenem (200 000 Ft).Ami ellen én nem éltem ellentmondással,hanem csak részlet fizetést kértem.Kaptam: 4 havit....sajnos ezt nem tudom fizetni.Nagyon nehéz körülmények vannak,a férjem nem kap fizetést az én GYED+családi pótlékomból élünk (84 000 Ft) 3-n.Ettől független havi 5000 Ft-t fizetek.Azt szeretném megtudni,hogy ilyen esetben mi az eljárás?Tilthatnak e a GYED+családimból?Tehetnek e inkasszót a számlámra?Köszönöm a választ!
A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:
A családi pótlékból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék és anyasági támogatás fejében.
A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.
A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.
Üdvözletem!
Egy kérdést szeretnék Önökhöz intézni a fizetési meghagyással kapcsolatban.
Nevezetesen, hogy ha a kötelezett a teljesítésre/ellentmondásra nyitva álló határidőn belül teljesít, ezzel kapcsolatban van-e valamiféle értesítési kötelezettség bármelyik fél részéről a közjegyző felé?
Az adós szempontjából a későbbi végrehajthatóság elkerülése érdekében biztosít lehetőséget a Fmhtv 31. §-a, engem azonban inkább az érdekelne, hogy ha megtörténik a teljesítés, ezzel kapcsolatban a jogosultra milyen teendők hárulnak?
A 34. §-ban szereplő, eljárás megszüntetési ok (a kérelemtől elállás) voltaképpen ezt az esetet is magában foglalja?
Ez jár-e valamilyen előnnyel eljárási díj szempontjából?
Szíves segítségüket előre is köszönöm!
Nem kell elállni, és az sem csökkentené az eljárás díját. A kötelezettnek érdeke, hogy bejelentse a teljesítést.
Kedves Kovács Béla Sándor!
Köszönöm a segítséget. Ez esetben tehát a fizetési meghagyás ugyanúgy jogerőre emelkedik, mintha nem mondtak volna ellent és a jogosult akár végrehajtást is kérelmezhet?
Ezt most csak az elmélet szintjén vetem fel, de ha jól értem a kötelezetté a felelősség, hogy ezt elkerülje és a teljesítést jelezze a közjegyző felé.
A jogosult oldaláról tehát a teljesítés megtörténtével (bár kötelezetti bejelentés híján egy jogerős fizetési meghagyás birtokában) befejezettnek tekinthető az eljárás minden további cselekmény és nyilatkozat nélkül és az Ön által elmondottak alapján ez az eljárási díj összegét sem érinti már...
A törvény nem szól róla, így nem meglepő, ha ez így van, csak a gyakorlatban gondoltam érvényesülnek bizonyos speciális szabályok, amik a teljesítést követően kerülnek alkalmazásra a kötelezett-jogosult-közjegyző viszonyrendszerében.
Amíg a bíróság intézte a fizetési meghagyást, addig ilyen esetben a fizetési meghagyásra egy olyan záradékot vezettek rá, hogy jogerős, de végrehajtásnak helye nincs. Felteszem, hogy valahogy most is így mehet a dolog.
Ha nem jelentik be a teljesítést, és ellentmondás sem érkezik, akkor a közjegyző megállapítja, hogy a fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható. Vagyis lehet kérni a végrehajtási lap kiállítását. Ha pedig a végrehajtás megindul, akkor a jogosult már csak végrehajtás megszüntetése iránti pert indíthat. Azt viszont meg is nyeri, hiszen a jogosult nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.
Nagyon szépen köszönöm a segítséget!
Még annyi kérdésem lenne, hogy a tartozás megfizetésére fordított költségek, mint pl. a fizetési meghagyás eljárási díja terhelhető-e az adósra?
Gondolom a benyújtás esetén, mint követelési összeg nem, viszont perré alakulás esetén lehet-e erre igényt támasztani?
Előre is köszönöm!
Igen, vagyis a 2x3% illeték követelhető tőle.
Értem. Tehát a fizetési meghagyásra még nem vezethető fel a követelés eljárási díjjal növelt összege?
Perré alakulás hiányában (pl. teljesítés esetén) az összeg elvész?
Illetve a harmadik eset, ha egyszerűen csak ellentmondás nélkül telik el a 15 nap és így jogerős lesz a meghagyás. Gondolom ilyenkor is a végrehajtás során érvényesíthető az eljárási díj.
Ha ezek a feltevéseim helyesek, a fő kérdés akkor az, hogy eleve benyújtható-e a meghagyás eljárási díjat is bekalkulálva a követelés összegébe?
Előre is köszönöm!
kbs
Az elállás mérsékelt eljárási díjat eredményez. Külön kérelemre a Kamara visszafizeti.
Mitanni
De felvezethető, a jogosult költsége címszó alatt.
Lehet - bár nem hiszem. De a kibocsátás után nem lehet elállni, soha nem is lehetett.