Igen,van róla megállapodás. Az a kérdés, hogy jogos e a későbbi koveteles különböző (pl vegrehajtási költség) jogcímen? Úgy tájékoztattak, hogy nem indult vegrehajtas. Valaszokat elore is köszönöm.
Ha megállapodtál, akkor mi a kérdés? Van aláírt megállapodás erről?
Tisztelt Hozzáértők!
OTP Faktoringgal megállapodtam, hogy a 3 milliós CHF tartozásom megfizetésétől eltekintenek, ha befizetek 400 ezer ft-ot. Szerződés szerint kiegyenlítés esetén teljesítettnek tekintik a teljes összeget. Tudomásom szerint nincs végrehajtási fázisban az ügy. Kérdésem, hogy mennyire hihető ez a kedvezményes ajánlat? Köszönöm előre is a hozzászólásokat.
Tisztelt Fórumozók!
Segítségeteket szeretném kérni, illetve a hozzáértők tanácsát!2008ban egy autókereskedésben vásároltam egy autót melyre a kereskedés által 2.000.000Ft. összegű kölcsönt igényeltem, amelyet ott a kereskedésben a kereskedő el is indított és pár óra múlva el is fogadta a bank.(deviza kölcsön) 500.000Ft. összeget ott a helyszínen ki kellett fizetni és az autót el is hozhattam.Azt mondta a kereskedő, hogy kölcsönszerződésemet postázni fogják és az egyik példányt aláírva küldjem vissza.Ezt a kölcsönszerződést a mai napig nem láttam.2008-2014ig fizettem rendesen. Többször írtam levelet a banknak, hogy küldjenek szerződést, azt mondták, hogy amivel ők elfogadták a hitelt azt tekintik szerződésnek. Az viszont egy Belföldi Finanszírozási Kérelem, melyet én nem írtam alá, csak a két kereskedő. 2014ben abba hagytam a fizetést, ekkor már 3.000.000Ft. visszafizetésre került a 2.000.000Ft.-ra., és elkezdődött egy levelezés a bankkal. Fenyegettek, de nem pereltek, az autót sem tudták elvenni csak szerződést bontottak. Valamelyik nap kaptam tőlük egy "ünnepi ajánlatot" (szó szerint így volt a levélben!) Fizessek meg 1.850.000Ft.-ot és lezárják a hitelemet. Erre felhívtam őket, és közölték, hogy pereskedni nem akarnak, egyezzünk meg. Azt mondták 600.000Ft-ot fizessek meg 1 év alatt és lezárják a hitelt.Úgy érzem már bármi kicsivel is beérik, csak fizessek, és szabaduljanak.
dropi
OK, de ez nem igazán szempont. A hatályossá nyilvánítással szerintem nem küszöbölhető ki az árfolyamváltozás rád nézve kedvezőtlen hatása. Hacsak nincs olyan semmisségi ok, ami éppen ezt indokolja.
Tisztelt Fórumozók!
Még 2014-ben a devizahitelünk miatt elindítottuk a szerződés érvénytelensége, másodlagosan a szerződés részleges érvénytelensége megállapítását kérő pert. Ezt mint a többi pert még az első tárgyalás előtt felfüggesztette a bíróság. Tegnap kaptunk egy végzést, hogy 30 napon belül adjunk be új keresetet, megfelelő számításokkal. Azonban időközben sikerült a bankkal megállapodnom és átengedett az eszközkezelőhöz, ez jelenleg is folyamatban van. Így a pert szeretnénk lezárni, de az ügyvédem titkárja azt mondja, hogy ha bejelentem az elállást ki kell fizetnem az illetéket (annak idején teljes költségmentességet kaptunk, de most újra kéri a bíróság becsatolni a költségmentességi papírokat).
A kérdésem az, hogy a 2014. évi XL törvény (DH 2) 40.§-a szerint nem illet meg minket a perköltség és illetékmentesség? Hiszen még most elállnánk az első tárgyalás előtt. Vagy jobb ha nem reagálunk a bíróság 30 napos hiánypótlási felhívására és akkor maguktól megszüntetik a pert?
Őszintén megmondom, hogy azért fordulok hozzátok, mert az ügyvédem azt mondta, hogy ha kifizetek neki még 20ezer forintot, akkor ő letárgyalja tárgyaláson kívül a bíróval az illetékmentességet (?); de nekem ez lehúzásnak tűnik, mert az én olvasatomban a DH 2 törvény biztosít nekem per és illetékmentes elállást.
Válaszotokat előre is köszönöm.
A cél az lenne, hogy a bíróság mondja ki, hogy a szerződés teljes egészében semmis. A semmisségi okok megjelölésével, indokolásával nincs is gond. A cél természetesen az lenne, hogy az egyébként már "2x" visszafizetett felvett összeget ne kelljen tovább fizetni. De nyilván azt nem mondhatom a bírónak, hogy a felvett összeg visszafizetésre került x-szer, ezért kérem, hogy tekintse elszámoltnak a feleket. :)
Próbáltam értelmezni az ehhez kapcsolódó jogszabályokat, jogegységi határozatokat, azonban nem sikerült kihámozni, hogy miként tudnám az említett jogkövetkezmény alkalmazása mellett kiszámolni, hogy tulajdonképpen hogyan is tekinthető elszámoltnak, esetleg az ügyfél méltányos érdekeit szem előtt tartva, ha nem is nullás, de egy korrekt elszámolási összeg jöjjön ki.
Hát mit szeretnél elérni? Vagy mi a semmisséggel kapcsolatos jogi álláspontod? Számolni ezeknek a tisztázása után lehet.
Sziasztok!
Devizahiteles ügyben, amennyiben szerződés semmissége iránt indítok pert, hogyan, miben tudom szerintetek megjelölni a jogkövetkezményt?
Meglátásom szerint az egyetlen lehetőség a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítás, azonban ebben az esetben a feleknek el kellene számolnia. Hogyan tudom a keresetben határozottan ezt az igényemet megjelölni? Mármint gyanítom, hogy akkor pontosan, összegszerűségében is meg kell jelölni, hogyan szeretném hogy a felek elszámoljanak, valamint ezt le is kell vezetni. Azonban nyilván ezen számszaki része okozza a legnagyobb gondot, miként tudom ezt megjelölni/kiszámolni, stb.
Van-e esetleg ezzel kapcsolatban valakinek tapasztalata.
Köszönöm a válaszokat!
Sziasztok,
Olyan régen jártam már itt, most megint felmerült bennem egy kérdés, igaz ez most csak közvetve érinti a devizahiteles eddigi dolgokat.
Arra irányul a kérdés, ami mostanában elég sokat borzolta a kedélyeket, mégpedig az , hogy a Kúria mint alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be önmagához :-)
Bár azt, hogy ez miért van rendbenm azt a sajtóosztály jól elmagyarázta:
„
Különbséget kell ugyanis tenni a Kúria mint peres fél és a Kúria mint felülvizsgálati jogkörben eljáró bírósági fórum között.”
Ami nekem furcsa, hogy a PP nagykommentárban viszont ez található:
A bíróság ügybeni érdekeltsége - mint kizárási ok
A megyei bíróság, az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság jogi személy [Bszi.20. § (3) bek., 22. § (4) bek., 24. § (3) bek.], tehát ennek alapján a Ptk. szabályai szerint is polgári jogi jogalany.
Ha e szabályok alapján maga a bíróság lesz valamely jogviszony jogosultja vagy kötelezettje, értelemszerűen akkor sem járhat el ez a bíróság az ügyben, ha egyébként a bíróság egyetlen bírája és a bíróság vezetői sem lennének személyükben érdekeltek.
A Legfelsőbb Bíróság helyesen ismerte fel ezt a problémát, amikor is kizártnak nyilvánította azt, az egyébként illetékes megyei
bíróságot, amely a felszámolási eljárás alá került cég hitelezője volt (Legfelsőbb Bíróság Fpkf. II. 30 603/1992. - BH1993. 190 sz.).
Nem járhat el az illetékes megyei bíróság, ha hitelezőként ő kezdeményezi a felszámolási eljárást, továbbá nem jogosult elbírálni a
felszámoló által vitatott hitelezői igénybejelentést sem [Pécsi Ítélőtábla Gkk. II. 30 077/2004. - BH2004. 294 sz. II.].
A Legfelsőbb Bíróság a határozatát a Pp. 16. §-ára alapította, amely szerint a bíróságnak hivatalból kell ügyelnie arra, hogy az
előző paragrafusok értelmében kizárt bíró vagy bíróság az eljárásban ne vegyen részt. Ez a hivatkozás valójában nem megfelelő,
hiszen a Pp. 13-15. §-ok alapján magát a bíróságot nem lehetett volna kizárni, mivel a kizárási ok nem a bírák, illetve a bíróság
vezetőjének személye miatt merült fel.
A hatályos szabályozás szerint ez a kérdés csak analógia alkalmazásával oldható meg. A pártatlan elbírálást azonban éppúgy kizárja, ha a bíróság maga hitelezője a félnek, mint ha a bíró az.
A Kúria mitől lesz majd pártatlanabb a saját ügyében, mint lenne az egy alsóbb fokú bíróság önmagával szemben???
Vagy ez is úgy van, hogy a Kúriának mindent szabad?
Lenne egy kérdésem,
A Vht szerint:
23/C. §73 (1)74 Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza
A Kúria az 1/2016 PJE-ben ezt állapítja meg:
1. A deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződés abban az esetben is megfelel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 213. § (1) bekezdés a) pontja által előírt követelménynek, ha az írásba foglalt szerződés – ideértve az annak a szerződéskötéskor részévé vált általános szerződési feltételeket is – a kölcsön összegét forintban (lerovó pénznem) határozza meg, feltéve, hogy az így meghatározott kölcsönösszeg devizában (kirovó pénznem) kifejezett egyenértéke pontosan kiszámítható az átszámítás szerződésben rögzített későbbi időpontjában, ennek hiányában a folyósításkor, az akkor irányadó árfolyam figyelembe vételével.
A kérdés:
Az ilyen szerződésről készült közokirat vajon záradékolható, megfelel a Vht-ben előírt követelményeknek?
Vagy a Hpt-nek ugyan a Kúria szerint megfelel a szerződés, viszont az ilyen szerződésről készült közokiratot nem lehet záradékolni, mert nem felel meg a Vht. előírásainak?
(nem tartalmazza a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét), mivel az majd csak a folyósítás után válik ismertté a Kúria szerint)
Köszi a "szakértő" hozzászólást..
Ezt jelenti a devizakockázat.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Az eredeti szerződést nézem. Tőke: 13955 CHF. Kamat összesen 4350 CHF.
Ez akkor forintban számolva 3 184 200 Ft.
A végeredmény a hitel lezárása után: 18 394 CHF, forintban: 4 097 440 Ft.
Ez azt jelenti, hogy 1 millió Ft árfolyamkülönbözetet buktam minden jóváírás ellenére???
@bubibaba: Példa: ha 1 millió Ft kölcsönt kaptál, 5 évre, évi 20%-os kamattal, akkor 1 év alatt 200.000 Ft-tal nő a tartozás, 5 év alatt pedig pont 1 millióval (ha egyébként nem lenne befizetés). Ugyanez az eredmény jön ki, ha 10 évvel és 10% kamattal számolunk.
Ha rendszeresen fizetted, akkor persze nem a teljes tőkeösszeg kamatozott, hanem kevesebb, de ha magasabb volt a kamat, mint a példákban írtak, akkor is nagyjából kijön a végeredmény.
Meg kellene nézned a szerződést, mit írtál alá, aztán az elszámolási és forintosítási értesítőt is, hogyan változott a kamatszámítás.
Egyébként valószínűleg helyesen számolt a bank.
Tisztelt Fórumozók! Végre valahára letelt az autóhitelem. Amikor a végső összeget megláttam, hogy a hitel ideje alatt mennyit is fizettem be összesen, hát dobtam egy hátast emyhén szólva. Az eredeti összeghez képest, kamattal együtt, összesen 1 millió Ft-al fizettem többet mint az eredeti szerződésben, úgy, hogy időközben kaptam majdnem 300 ezer Ft-ot a devizahiteles elszámoláskor, és 23 ezret a forintosításkor.
Csak én érzem úgy, hogy ez tisztességtelen? Lehet ezt jogi útra vinni? Van esély? kockázatfeltáró nyilatkozatot anno nem adtak.
Köszönöm segítségüket.
Kompromisszum:
Akkor tegyük helyre a dolgokat, mint látod ez a topik a deviza alapú hitelezés anomáliáival próbál foglalkozni...
Vagyis én próbálok, KBS és Sherlock meg próbálja elbagazelizálni a dolgokat és a bankmentési akciókról elhitetni, hogy azok a fogyasztók érdekében történnek, még ha ordít is róluk, hogy lejt a pálya a bankok felé nem is kicsit.
Te így hirdeted magatokat:
„Hálózatunk folyamatos kapcsolatban áll adósság behajtó, kintlévőség kezelő és minden igényt kielégítő, biztonsági szolgáltatást nyújtó cégekkel és irodákkal.
Legyen szó védelmi kérdésekről vagy tartozások behajtásáról, elévülésekről vagy bármilyen követelésről minden esetben konzultációra van szükség annak érdékében, hogy összeegyeztethessük az igényeket a lehetőségekkel.”
(az ékezet hibát , direkt nem javítottam : érdékében" )
Ezért vagy úgy gondolod, hogy ezen topikot a bankok olvassák és majd jól rátok lesz szükségük vagy a gyertyát megpróbálod mindkét végén égetni újabban.
Ami azért valljuk be nem szép dolog....
Mi lesz a következő?
A behajtás mellé , most megérkezett a fogyasztóvédelem, a személy védelem mellé mikor jön a verőemberek biztosítása?
Bár biztos úgy lehet a legjobban keresni, ha mindkét oldalon ti álltok és egy ügyért két helyről jön a lóvé :)
Én is reklámozhatnék itt a fórumon és nem gmail-es címmel, hanem komolyabb dolgokkal, de mégsem teszem.
Tudod azt szokták mondani, hogy :
"Jó bornak nem kell cégér"
De amit és ahogy csinálsz, az inkább "anti-reklám".
Hogy megértsd mire gondolok, figyelmedbe ajánlom a becsatolt képen szereplő hirdetést, mert ez jutott eszembe a spamelésed kapcsán:
http://www.bulvaros.hu/…rm2ghrhr-400
Ha még ebből sem jön le, hogy mi a probléma, ajánlom keress egy marketing szakembert, aki majd elmagyarázza....jobb eseteben majd tudtok barterezni.
HA tényleg fogyasztóvédelemmel is akarsz foglalkozni vedd már a fáradtságot, hogy rászánsz évi 1000 forintot és két órát az életedből egy különálló honlapra legalább, mert így "TELJESEN HITELTELENNEK" tűnik az egész és ez most nem bántás, hanem segítség próbál lenni.
Áh!, reménytelen, már én is felhívtam a figyelmét, de mintha a falnak beszélne az ember.
Vettem a bátorságot, meg egy üveg Leffe Darkot, s nekiláttam, megszámoltam.
A fogalmazási, ragozási, mondatszerkesztési hibákat nem számítva 14 hiba.
Az meg, hogy kifejezetten értelmezhetetlen az egész, nos, az nekem nem baj, mert én megértem a közlési szándékot, de hát én, meg még páran itt a fórumon pont nem szorulunk az ilyenek segítségére.
Aki meg bajban van, s megoldást keres, annak már régen rossz, ha szakember helyett ilyen Jedikhez fordul.
Azt nem lehetne, hogy fizettek egy érettségizett embernek, hogy fordítsa le magyarra a kiírásaitokat?
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
:)
Kompromisszum:
Köthetnénk egy olyan kompromisszumot, hogy te többet nem spam-elsz ebben a topikban , mi pedig nem írjuk , hogy milyen gagyi gmail-es címet használni kapcsolatfelvétekhez, mikor a valszeg saját mailcímet is tudnál használni?
A tarhelyszolgaltatod, már legkisebb elérhető csomagjában is korlátlan email címet enged regisztrálni.
Tárhely 990
990 Ft /első év
100 mb dinamikus tárhely
cPanel admin felület
10 addon domain
korlátlan e-mail fiók
korlátlan MySQL adatbázis
:-)
Azt hiszem ez mindenki számára elfogadható kompromisszum, ugye?
Köszi
KBS:
Én csak feltettem egy kérdést, de te megint nem arra válaszolsz...viszont fikázódni azt tudsz :-)
A kérdés megválaszolása meg valahogy mindig lemarad...
Nem hiszem , hogy én vagyok a hülye azért , mert a Kúria át nem gondolt "ámokfutása" a devizás perekben , jelen esetben egy körkörös folyamathoz vezet.
De olvasd végig a salytóközleményt, kiderül, hogy nem csak én, de az első és a másodfok is hülye szerinted....
Valszeg ők se tanultak jogot, nehogy elromoljanak.
Gondolom bennük még ez a téves elképzelés él a végrehajtásról, hogy
"a végrehajtást meg kell szüntetni, mert akár csak részben is érvénytelen követelésre nem lehet végrehajtási jogot alapítani. A követelés egyes részének érvényessé nyilvánítása, míg másik részének érvénytelenítése túlmutat a végrehajtási per keretein, ez kizárólag az érvénytelenségi per tárgya lehet"
http://www.lb.hu/…-kerdeseirol
Az elsőfokú bíróság ítéletével megszüntette a felperesek ellen a devizaalapú kölcsöntartozás visszafizetésére indított végrehajtást, a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.
.
.
.
Az Magyarország nagy szerencséje, hogy itt vagy te, aki jobban ért az egészhez, mint öt kúriai bíró együttvéve.
Csak nehogy tanulj valami jogot, mert még elromlasz...
A Kúria megint alkotó kedvében volt :-)
„Az elsőfokú bíróság ítéletével megszüntette a felperesek ellen a devizaalapú kölcsöntartozás visszafizetésére indított végrehajtást, a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.
A Kúria hatályon kívül helyező végzésének indokolásában kifejtette:
III. Ha a Pp. 369.§ a) pontjára alapított, a végrehajtás megszüntetésére indított per adatai szerint a követelés részben nem jött létre érvényesen, de a részbeni érvénytelenség szabályainak alkalmazásával a „létre nem jött” követelés vagy követelésrész a „létrejött” követeléstől vagy követelésrésztől elkülöníthető, a végrehajtás megszüntetése helyett (abból kiindulva, hogy a korlátozás részleges megszüntetés) a végrehajtás korlátozása a korlátozásra irányuló másodlagos kereset nélkül is lehetséges.
IV. Ha a végrehajtani kívánt követelés azért nem jött létre érvényesen, mert a szerződés a keresetben megjelölt érvénytelenségi okok egyike miatt érvénytelen, a további érvénytelenségi okok vizsgálata nem feladata a bíróságnak, de ha hatályon kívül helyezés folytán meg kell ismételni az eljárást, úgy kell tekinteni, hogy az eredeti határozatban nem említett érvénytelenségi okokra nem terjedt ki a bíróság döntése.
”
Akkor ezt most úgy kell érteni, hogy ha a bíróság megszüntet egy VH-t egy érvénytelenségi ok miatt, de aztán a megszüntetést hatályon kívül helyezik, akkor az új megismételt eljárásban majd elkezdik vizsgálni a következő érvénytelenségi kereseti pontot?
Aztán majd, ha végigmentek vagy 8-10 körön, mert a Kúria mindnél azt állapítja meg , hogy korlátozni is lehetne a VH-t, akkor kb. 10 év múlva majd talán a megmaradt rész valóban végrehajtható lesz?
(hacsak elsőfokon nem ad elő az adós több érvénytelenségi okot a megismételt elsőfokú eljárásban)
Mert , akkor ezzel a Kúria féle korlátozási szarsággal eljutottunk a végtelen ciklushoz!!!!!!
Az ügyvéded ismeri a legjobban az ügyet, ő tudja mit kell tenni.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/