Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Obudafan:

"Csak ha a kölcsönvevő nem befolyásolhatja a felvett kölcsön nagyságát a szerződéskötést követően, akkor az fogalmilag nem hitelszerződés."

Viszont, ha a szerződés egy keretösszeget tartalmaz, akkor fogalmilag kölcsönszerződésnek sem tekinthető.
Ebben az esetben pedig felmerülhet az esetleges konszenzus hiány.

Vagy tévedek?

A keretösszeg szerintem akkor keretösszeg, ha a hitel felvevője tudja megválasztani, hogy abból mennyit vesz fel.
Egyébként szerintem abban mindenképpen tévedsz, hogy a szerződés típusának esetleges bizonytalanságából szeretnél a konszenzus hiányára következtetni. Éppen fordítva kell eljárni szerintem. MEg kell határozni, hogy miben jött létre konszenzus (hiszen részletes írásos szerződésnél nagyon nehéz azt feltételezni, hogy nem jött létre) és ebből kell levezetni a szerződés típusát. Más logikát én nem igazán tudok elképzelni.

Obudafan:

Ok, akkor te minek neveznéd a feltételben szereplő CHF összeget?

Én keretösszegnek nevezem, szerinted nem az, akkor kérlek határozd meg, hogy mégis mi.

"Egyébként szerintem abban mindenképpen tévedsz, hogy a szerződés típusának esetleges bizonytalanságából szeretnél a konszenzus hiányára következtetni. Éppen fordítva kell eljárni szerintem. MEg kell határozni, hogy miben jött létre konszenzus (hiszen részletes írásos szerződésnél nagyon nehéz azt feltételezni, hogy nem jött létre) és ebből kell levezetni a szerződés típusát."

Te írtad , hogy:

"A felek akarata ugyanis a kölcsönszerződés megkötésére irányult."

Vagyis a konszenzus kölcsönszerződés kötésére irányult!

Ha a szerződés egyes részei tartalmilag nem a kölcsönszerződés elemeit hordozzák, akkor abban nehezen lehetett konszenzus...

Még jobban árnyalja a képet, hogy esetünkben a bank kissé megtévesztő módon, már a keretösszeget is "kölcsön összegnek" nevezi....

Itt a két összefüggő szerződési feltétel szóról-szóra.

" I.1 A bank az adós részére 115.376 svájci frank összegű kölcsönt bocsát rendelkezésre, tekintettel az adós azon igényére, hogy 15.600.000 forint iránti finanszírozási igényt a bank kifejezetten CHF elszámolással elégítsen ki."

II. A kölcsön folyósítása

1. A kölcsön folyósításának módja: az adásvételi szerződésben megadott számlára történő egyösszegű átutalás. A bank a kölcsönt - a jelen szerződésben írt ügyféligény alapján - minden esetben legfeljebb - a jelen szerződés I.1 pontjában írt forintösszegben folyósítja, de ezt a folyósítás napján érvényes , a Bank által alkalmazott és a Bank Hirdetményében hivatkozott számlakonverziós deviza vételi árfolyamon kiszámított CHF összegben tartja nyilván.

Továbbra is úgy gondolom, hogy a szerződés tipizálásához a teljes szerződést ismerni kellene, a leírtak nem valószínűsítik, hogy hitelszerződésről lenne szó, de a teljes szerződés ismerete nélkül pontosat mondani nem lehet. És továbbra sem gondolom, hogy a szerződés tipizálása alapján lehetne arra következtetni, hogy a felek között volt-e konszenzus.

Obudafan:

Akkor ne tipizáljunk, próbáljuk inkább megfejteni, hogy minek nevezzük a szerződés I.1-es pontjában meghatározott CHF összeget!

Te minek neveznéd?

Annak, ami a teljes szerződésből következik. :)

Ujj problémát vetek fel!
90 ezer forintot fizettünk az ügyvédnek a gépkocsi hitel szerződésének megtámadásáért és az alábbi tartalmú körlevelet kaptuk tőle:

1. Minden közöttünk megkötött megbízási szerződés gyakorlatilag a jövőre nézve lehetetlenül mivel a szerződött pertípus megszüntetésre kerül, ezért új keresettípusra kell áttérni.
2. Mindenkivel újra szerződni kell
3. Az elszámolások miatt a perek sokkal bonyolultabbak és tovább tartanak és ezért költségesebbek.
4. Aki viszont nem kíván új szerződést kötni azt nem fogjuk kompenzálni.

Az ügyvéd tanácsára nem fizettünk tovább a törlesztő részletet mert a számítás szerint eddig a fizetéssel egálba vagy kevés maradvánnyal rendelkezünk. A bank ezek után felmondta szerződést. Így a 90 ezer mellet még tovább emelkedett a tartozásunk az új devizahiteles jogszabály ellenére is.
Kérdés: Mi lehet a megoldás......

Nem kókler ügyvédhez kellett volna menni - mondjuk annak ellenére, hogy mennyit tud, elég drága. Idióta tanács volt, hogy ne fizessetek.

Nem kókler ügyvédhez kellett volna menni - mondjuk annak ellenére, hogy mennyit tud, elég drága. Idióta tanács volt, hogy ne fizessetek.

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni.

A Pp.114/A (2) bekezdésének a) és c) pontjára alapított kifogásomat a bíróság elutasította.
A peres eljárás felfüggesztését kifogásoltam meg, hogy nem tartozok a felfüggesztő törvény alá és emiatt indokolatlanul húzódik a peres eljárásom.
A bíróság indoklása a következő:

A felfüggesztő végzéssel szemben fellebbezésnek helye nincs, ekként a kifogás előterjesztését a Pp. 114/A (3) bekezdése zárja ki.

Pp. 114/A (3): 3) Nincs helye kifogás előterjesztésének bizonyítási cselekmény elrendelése, valamint olyan határozat ellen, amellyel szemben külön jogorvoslatnak van helye.

Szerintetek miért zárja ki ez a pont a kifogás előterjesztését?

Nem zárja ki. Bár én megfellebbezném a felfüggesztő végzést, majd a fellebbezést elutasító végzést, hiszen ha nem tartozol a külön törvény hatálya alá, akkor pusztán a Pp. alapján függeszthette volna fel, ott meg van helye fellebbezésnek.

Tisztelt Fórumozók!
Érdeklődni szeretnék gépjármű devizahitellel kapcsolatban. 2005-ben vásároltunk egy autót, 2011-ben járt volna le a svájci frank alapú hitelünk. 2010. nyarán kiszálltunk belőle, visszafizettük a fennmaradt hitelt az összes járulékos költséggel együtt. Eddig semmilyen formában nem keresett meg a bank bennünket az árfolyamingadozásból adódó többletvisszafizetéssel kapcsolatban. Úgy hallottam, hogy ők keresik meg az ügyfeleket, de félek, hogy kifutunk az 5 évből. Elvileg járhat vissza nekünk is a befizetett összegből, de gyanítom, hogy a bankok nem sietik el a dolgot. Kérem szíves tájékoztatásukat.
Köszönöm

Írj nekik egy levelet és kérj tájékoztatást.

Időközben felhívtam őket, mire azt a választ kaptam, hogy lejárt szerződés esetén még nem tudják mi a teendő, mivel a kiegészítő rendelkezések még nem születtek meg. Valamint tájékoztattak, hogy az árfolyamingadozás nem tartozik ide, csak az egyoldalú kamatemelés. Attól tartok, addig húzzák mind a törvényhozás, mind a bank részéről az időt, amíg lejár az 5 év elévülési idő...

Biztosan így lesz. És pont erre játszanak, hogy csak DKrisz veszi ezt észre az egész országban, így nem lesz belőle gond,

Biztosan nem csak én gondolok erre. Nem tudom mi történik, ha esetleg azután születik meg a jogi szabályozás, miután lejár az elévülési idő? Nyilván nem csak bennem merült fel ez a kérdés, hanem több hasonló helyzetben lévő embernek is. Nem vagyok banki szakember, sem törvényhozó, így nem értek ezekhez a dolgokhoz, csak sajnos látom mi folyik ebben az országban.

Ycal, gyere át ide is:)
Kellene a támogatás

Kötelező forintosítás - de engem ne "mentsenek meg"

http://www.jogiforum.hu/forum/20/39352

Tisztelt Fórumozók!

DKriszhez hasonló kérdésben szeretnék tanácsot kérni, elévüléssel kapcsolatban.

2005-ben felvett lakáshitel törlesztéssel 2009. év vége felé gondjaim adódtak, amelyre a bank "segítő" szándékkal felajánlotta, hogy meghatározott időszakra kevesebbet kell fizetnem. Ez így rendben is lett volna, viszont mint kiderült, új szerződést, immáron szabad felhasználású jelzáloghitelt kellett kötnöm. Ez sajnos meg is történt 2010. január elején. Ennek az eljárásnak a megtámadására, ha jól gondolom, akkor már nem sok időm lenne, ha a jogszabályok engednék. A kérdés az, hogy amennyiben a jelenleg is élő szabad felhasználású hitelszerződéssel szemben szeretnék lépni, milyen lehetőségem van a korábbi visszaállítására, vagy a jelenlegi semmissé tételére?

Gondolom nem csak én kerültem ilyen helyzetbe, ezért most a részletekkel nem is terhelnék senkit, de mindenképp lépni akarok a tisztességtelen eljárással szemben.

Köszönettel:
Stephanus80

Pontosan mi miatt is tisztességtelen?

Szeretném a segítségeteket kérni az alábbi témában: Lányom 2011-ben igénybe vette a deviza hitelekre vonatkozó árfolyamgátat. A 2011.évi tv. 36 hónapos futamidőt írt elő az árfolyamgátra. Ezt a 2012.évi törvény 60 hónapra módosította. A bank szerint nem vonatkozik automatikusan a 2011-ben kötött szerződésre a 60 hónap, szerintük a lányomnek ezt írásban kellett volna kérni. Kérdésem: valóban így van ez? Előre is köszönöm a választ.

üdv, amikor beléptem az árfolyamgátba, azt csak úgy engedték, ha aláírom azt is, hogy elárverezni nem csak a hitelfedezeti érték 100%-án lehet, ahogy az eredteti szerződésben volt, hanem beleegyezek a 70%ba. azt mondták, nem kötelező aláirnunk, de akkor nincs árfolyamgát sem. ez vajon tisztességtelen?

Sherlock,

Alapvetően 4 dolog miatt tartom tisztességtelennek:

1. a bank fizetési könnyítést ajánlott, ehelyett a lakáshitelemet kiváltotta egy jelzálogkölcsönnel (nyilvánvalóan magasabb kamattal és költségekkel terhelve);
2. a szerződés megkötésére összesen kb. 30 perc áll rendelkezésünkre, ebben benne van a 16 oldal 8 példányban történő nyomtatása is, tehát nem sok esély volt arra, hogy részletekbe menően tanulmányozzuk;
3. a szerződésben nem volt az elállási jogra vonatkozó rész, így amikor 12 nappal az aláírás után jeleztem, hogy időközben meg tudtam oldani, hogy a 700 ezres elmaradást kifizessem, arról tájékoztattak, hogy már nincs lehetőség visszacsinálni az egészet. Ez már csak amiatt is érdekes, mert:
4. az előzetes tájékoztatás szerint a folyósítás a közjegyzői aláírást követően történik. Gyakorlatilag viszont nem, mert a megadott összeget "zárolták" a számlámon, tehát a CHF-HUF átváltás megtörtént a szerződéskötés napján, de a hitelkiváltás csak a közjegyzői aláírás után történt. Ebből adódóan úgy lehetett volna kiszállni ebből, ha még kb. 1,3 milliót fizetek, mert hát CHF-HUF és HUF-CHF átváltások miatt ennyivel többel tartoztam hirtelen.

Nos ezek után örülhettem, hogy "megmentett" a bank, ahelyett, hogy felmondta volna a lakáshitelemet. Nem nagyon volt más választásom, jött a közjegyzői aláírás.

Sziasztok.

Vajon érvényesen jött e létre egy ilyen devizás kölcsönszerződés?

A bank szerint a szerződéskötés dátuma 08.10.-e
Kikértem a banktól a szerződéskötéskor létrejött minden dokumentumot.
Meglepetésünkre a bank kiküldött 3 olyan banki dokumentumot(Kölcsönkérelem,Kock.feltáró nyilatkozat és egy Megállapodás) amelyet szerződéskötéskor nem adtak át és az ezen lévő ügyfél aláírások is szemmel láthatóan hamisak, továbbá az ezen papírokon lévő 08.10-.ei dátumot vették alapul szerződéskötés napjának.

Köszönöm a válaszokat.

Szervusztok!

Tanácsot szeretnék kérni a következő helyzethez.
Felhívtak az Otp-től, hogy a devizahitelünk kötésekor pár dolog rosszul lett kitöltve, ezek kijavításához menjünk be a legközelebbi fiókba. Három dolog hibázik.
A hitel megkötéskor használt lakás vásárlása helyett új lakás vásárlása lett megjelölve a hitelfelvétel céljára.
Nem lett jelölve, hogy az eladó nem közeli rokonunk.
Nem lett jelölve, hogy az eladó magánszemély, nem pedig társaság, vagy egyéb.
Ezt a három dolgot kellene kijavítani.
A hitelt 2007-ben vettük fel, eddig minden rendben volt, ezek a hibák miért csak most derültek ki?
Szerintetek mit csináljunk? Menjünk be írjunk alá mindent, vagy bele lehet valamilyen módon kötni szerződésbe?

Köszönettel: Muszy

Ezek miatt belekötni aligha lehet.