Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Sziasztok.

Érvényes e egy olyan kölcsönszerződés ,amelyben a szerződés futamideje nem meghatározható? (bank szerint előre nem ismert)

Kösz.

Ha leírják a szerződésben, hogy mi alapján dől el, hogy mennyi lesz, akkor igen - de jó eséllyel semmire nem mész azzal sem, ha egyébként nem érvényes.

Írtam lejjebb is egy kérdést arra is igazán válaszolhatna valaki.

Minden perben azt olvasom,hogy a Hpt 213 §-a fogyasztóvédelmileg jött létre ,ennek az (e) pontja alapján a szerződésnek tartalmaznia kell a törlesztő részletek számát.futamidő hosszát.
Kértem a banktól egy elszámolást,hogy hogyan számolták ki azt,hogy a szerződésben szereplő 48 hónapos futamidőből,hogyan lett mára eddig 71 hónap., és levelem ezen részét figyelmen kívül hagyták.

Köszönöm.

petertaylor

Nekem csak egy hozzászólásom lenne mielőtt megfogadnád bárkinek a tanácsát érdeklődjél más fórumokon is mert nem biztos,hogy egy válasz ráadásul ami negatív is megfelelő.

Szeretnék hozzáértőtől kérdezni.

Ha volt anno egy hitel, amire a bank évekre rá adott újabb hitelt ugyanazon adósnak de egy új adóstárssal( a régi sehol-sohasem volt jelen az új hitel esetében), akkor az eredeti hitel adóstársával ( vagy kezesével) ilyenkor mi történik?
Az eredeti azaz első hitelre ő már ezzel megszűnik adóstársnak lenni és új hitel adóstársa vállal felelősséget arra is?
Csak mert ez elég furcsa.

Köszönöm.

„a volt anno egy hitel, amire a bank évekre rá adott újabb hitelt ugyanazon adósnak de egy új adóstárssal”
Na, ha ezt elmagyaráznád.

Volt egy hitel, az adós felvett évekre rá újabb hitelt ugyanannál a banknál, és a kettőt összevonták.

Elnézést ha nem voltam érthető.

Azok a kötőszavak...
Nem lehet, hogy a kedves kérdező nem tud kérdezni? Az lehet, hogy nem egy új adóstárs (tehát: nem a régit kvázi felváltó - mert hát ugye ez kizárható) került a szerződésbe a Mars egy holdjáról, hanem plusz (!) egy adóstárs (kezes, mit tudom én) bevonására volt szükség.

„ és a kettőt összevonták.”

??

Béla

Jaaaj. Valami adósságrendező hitelről lehet szó. A régivel gondjai lehettek, csak nem tudni a részleteket. Éppen ezért: lásd előző hsz-em

Csak találgatunk, és aki találgat, az sokat téved.
De egy kölcsönnek akkor is a szerződő adósok az adósai, ha abból egy másik kölcsönt fizetnek vissza. A visszafizetett kölcsön adósainak a tartozása pedig természetesen megszűnik. Ha valakinek annyi esze van, hogy kifizeti valaki másnak a tartozását csak úgy, az utána ne csodálkozzon olyan nagyon.
(Szóba jöhetne a jogalap nélküli gazdagodás esetleg; de ez a tényvázlat, amit itt kaptunk mindenhez kevés.)

Akkor, hogy tiszta legyen.
Egy magánszemély felvett 2006 ban 13 millió ft. CHF hitelt ingatlanfedezettel. Ennek a 13 millió forintnak nyilván volt egy adóstársa, vagy kezese.
Ez a hitel még csak részben lett visszafizetve, de a bank engedélyezte, hogy ugyanez a személy újabb négymillió forintot vegyen fel 2008-ban, ugyanerre az ingatlanra fedezetként. Így a 13-ból ami megmaradt és négymilliót összevonták, és a két hitelből lett egy.

Ennél a négymillió forintnál viszont már egy másik adóstárs lett. Az adóstárs aki a 13 millió forintnál volt, mintha megszűnt volna létezni.A kérdés erre irányult, hogy mi van azzal az adóstárssal, aki a 13 millió forintnál volt?

Szóval a lényeg az, hogy adós egy ideig törlesztett, majd mikor nem, a szerződést felmondták, és a mostani adóstárson akarnak behajtani( kapaszkodjanak meg), 135 000 CHF-nek megfelelő tartozást.
Magyarán, aki a négymillió forintnál volt adóstárs, azon a bank most kb. cirka 40 milliót akar behajtani.

Ennél pontosabban nem tudom megfogalmazni.

Pedig kellene, ugyanis nincs olyan kötelmi jogi fogalom, hogy a szerződések összevonása. Ha pedig nincs ilyen, akkor a kérdésedre az a válasz, hogy amit kérdezel, annak a szerződésekből kell kiderülnie, amit viszont nem láttuk.

Deviza alapú forintkölcsön esetén tisztességtelen-e az árfolyamrés akkor is ha az ügyfél nem magánszemély?(ügyfél Kft. /végfelhasználó=fogyasztó/, kezes magánszemély, tárgy személyautó 'kölcsön')
Mekkora esélyt láttok rá hogy a bíróság következetes, és nemcsak természetes személy esetén ítéli tisztességtelennek (noha a 2/2014PJE csak természetes személyekről szól) ?

Kúria 2/2014 PJE „3. A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok =árfolyamrés) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett az Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel, mindaddig, amíg kógens törvényi rendelkezés nem lépett azok helyébe.”
(Hpt.) 2013 CCXXXVII tv. 6. § (1) „E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában”
„28. fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy;”

Mekkora esélyt láttok rá hogy a bíróság következetes, és nemcsak természetes személy esetén ítéli tisztességtelennek az árfolyamrés alkalmazását (noha a 2/2014PJE csak természetes személyekről szól) ?

Szerintem csak ha az árfolyamrést ÁSZF-ben határozták meg.

igen, ÁSZF-ben. (köszönöm a véleményt)

ÁSZF-re viszont azt mondja a bank hogy az egyedi, mert aláíratta egy példányát. :) (ami jelenthet akármit is, hogy átadta, elolvasta az ügyfél, de fogalmilag is kizárt hogy általános=egyedi, legalábbis az álláspontunk ez)

ÁSZF-en kívül meghatározva már nem lenne igaz hogy nem áll az árfolyamréssel szemben közvetlenül nyújtott szolgáltatás a PJE értelmében?

„ÁSZF-en kívül meghatározva már nem lenne igaz hogy nem áll az árfolyamréssel szemben közvetlenül nyújtott szolgáltatás a PJE értelmében?”

Csak ha fogyasztói szerződésben volt, de a régi Ptk. szerint fogyasztó nem csak természetes személy lehetett.

„ÁSZF-re viszont azt mondja a bank hogy az egyedi, mert aláíratta egy példányát. :) (ami jelenthet akármit is, hogy átadta, elolvasta az ügyfél, de fogalmilag is kizárt hogy általános=egyedi, legalábbis az álláspontunk ez)”

Az ászf aláíratása nem egyenlő az egyes szerződések egyedi megtárgyalásával.

mi van azokkal a devizaadósokkal, akiknek ingatlanai már árverésre kerültek?
Ők hogy kapják vissza a pénzüket?

ObudaFan, köszönöm az észrevételt, hasznos volt.

chriswb

Milyen pénzüket?

Ja. Belátom értelmetlen kérdés volt.Bocs.

A kérdés.
Akinek ingatlanát már többször is árverésre tűzték ki, azt most is fogják az mbvk-án többszörre hirdetni?
Ez nyaralóféle, devizahitel-kölcsönből vett, és ki van adva albérlő-lakónak!
Erre is van kilakoltatási moratórium?
A bérlő elhelyezéséről kinek kell gondoskodni?
Ha bent akar maradni, akkor mi van?
Lakottan adják el?
Bagóért?
hello

Sziasztok,

Remélem nem hiányoztam nagyon....

Szeretném kikérni a véleményeteket erről az agymenésről:

"a pénzkölcsön tényleges gazdasági és jogi célja a pénz időleges használatának a biztosítása és az azzal kapcsolatos kockázatvállalás, hogy a kölcsönösszeg visszafizetésre kerül-e.....a kölcsönszerződés szerződő felei között nincs a pénz tulajdonjogának végleges átruházására irányuló szerződési akarat, tekintve, hogy a kölcsönösszeget érvényes
szerződés esetén is vissza kell fizetni. A kölcsönszerződés meghatározóan ezért használati és nem tulajdonátruházó kötelem: idegen pénz használata kamat ellenében..... mind a hazai jogirodalom, mind a külföldi jogokban kialakult nézetek a pénzkölcsön használati kötelem természetét támasztják alá."

A kölcsön akkor most dare jellegű szolgáltatás (meghatározott pénzösszeg átadása) vagy nem?

Mi a jelentősége?

KBS:

Az az egyik jelentősége, hogy hülyének nézik-e az embereket vagy nem?

A másik , hogy az idézett részlet a Kúria joggyakorlat elemző csoportjának többségi véleménye a kölcsönről.