Nem szép az ad personam érvelés, de azért hadd említsem már meg, hogy Damm Andreát anno kizárták az ügyvédi kamarából, Varga Pistának meg Hóman Bálint felmentetése a legismertebb jogi sikere - ami nem éppen magánjogi fegyvertény. (Makkos meg nem is jogász - egyébként halottakról vagy jót vagy semmit.)
(Azt, hogy mi a véleményem az előrelájkolós oldalakról, inkább nem is mondom.)
„a parlament - minden létező jogállami normát felrúgva - törvényekkel avatkozik bele polgárjogi szerződésekbe”
Az adósok szerencséjére.
SEMMISSÉGI OKOK
CÉLZOTT JOGHATÁS HIBÁJA
fogyasztói jogot csorbító feltétel semmissége
tisztességtelen általános szerződési feltétel
tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói
szerződésben
A harmadikat a bankok papíron is elismerték
KBS
"Az adósok szerencséjére"
KBS ugye hallottál már a hatalmi ágak szétválasztásáról?
A hatalmi ágak szétválasztása a hatalommal való visszaélés intézményesített gátja. Szerepe, hogy az egyes önállóan gyakorolható, azonos szintű, más-más döntéshozói tisztségek körét, jogkörét és felhatalmazását elkülönítse egymástól, és biztosítsa az egymástól független kiválasztásukat és megbízatásukat. Általában egy demokratikus alkotmányos alapelv szabályozza, mely szerint a törvényhozásnak (parlament, helyi önkormányzat), a közigazgatásnak, és az igazságszolgáltatásnak (alkotmánybíróság, a bírói szervek és az ügyészség) hatáskör tekintetében, intézményi és személyi vonatkozásban is el kell válnia egymástól.
KBS
1 azaz egy darab ÉRVET nem tudtál felhozni a leírtakkal kapcsolatban
Csak személyeskedsz, azok személyét támadod akik kimondják az IGAZAT
Már bocsánat, az ad personam érv is érv, még ha csúnya vagy gyenge is. A jogi érveken meg már rég túl vagyunk.
Jelentem megalkudtunk a bankkal. :D
Ne higyjetek olyanoknak akik azt mondják nincs esély a peren.
Mi még a perig sem jutottunk el. Itt sok jogász ezen a fórumon echte a banknak ad igazat, holott többet több oldalról leírták miért ordas nagy marhaság az egész.
A 8 év alatt kifizettem a tőke 80%-át és még kérte a bank a tőke 140%-át a maradék 12 évben.
Az egyezség egyébként elszámolunk forintban, nem hitelként kezeljük és a banknak a mindenkori jegybanki alapkamat jár.
Így lesz a 12.5M-ból 15.5M ft, aminek a felét már kifizettem, és 12 év alatt kamatmentesen kifizetem a maradékot is. Gyakorlatilag a havi törlesztőrészlet még így is 20 ezerrel lesz kevesebb, mint a felvételkor.
Mindenkinek azt tanácsolom menjen el ügyvédhez, akár többhöz is, alkalmanként a 15-20e ft nem nagy pénz.
Az ügyvédi költség meg alig érte el a tőkéből megnyert összeg 10%-át amire a legtöbb ügyvéd ad részletfizetést. A bankok pont arra játszanak, hogy ha nem tudtok kifizetni +50-100 ezret nekik, akkor a 7-800 ezres ügyvédi költséget se fogjátok tudni.
Ez a legnagyobb bizonyíték, hogy az egész egy védhetetlen banki csalás volt, hogy per nélkül a beadványunkat megmutatva alig 3 hónap alatt a bank kezdeményezte a kölcsön lezárását.
Oremus:
„Ycal, ez alapján perel valaki?
2/2014. számú PJE határozat ”
Nekem a 3. bekezdés jobban tetszik.
„ Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”
Nos ha utána olvasol annak, hogy a kölcsönök felvételének idején egy "általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó" milyen cikkekkel és tájékoztatással találkozott, a bankok, a média, az egyéb szervezetek részéről, akkor el kell gondolkozni....
pl:
Bankszövetség 2006
„Nem kell tehát attól félni, hogy az árfolyamkockázat miatt a devizában hitelt felvevő háztartásokat súlyos veszteségek érhetik.”
„A bankszövetség szerint nem csak a reálértelemben vett tartós forintgyengülést zárhatjuk ki a lehetséges jövőbeni forgatókönyvek közül, hanem a forint jelentős és tartós nominális gyengülését is.”
http://www.origo.hu/…nemkell.html
A bankszövetségnek meg csak lehetett hinni, mikor a kormány is velük egyeztet állandóan...
A lényeg, hogy nagyon könnyen bizonyítható, hogy deviza kölcsönök árfolyamkockázata el volt bagatellizálva , mind a bankok , mind a média, stb részéről.
Itt egy 2007-es GVH döntés:
„Következésképpen egyre inkább fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmények ügyfelei – a megfelelő tájékoztatás hiányában – olyan hosszútávú kötelezettségeket vállalnak, melyek előnyeit, hátrányait, lehetséges hatásait nem ismerik kellően;”
„mindemellett a Felügyelet tevékenysége során számos olyan piaci gyakorlattal, eljárással találkozott, melyek ugyan nem jogszabályellenesek, de fogyasztóvédelmi szempontból, a tájékoztatás hiányossága miatt kifogásolhatók.”
HA nem a bankokról lenne szó, akkor erre most minden jogász azt mondaná, hogy bizony megtévesztő volt az akkori banki tájékoztatás, ami alkalmas volt a fogyasztói döntés befolyásolására és egy "általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó" alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós.
Oremus:
Az elállással az a legnagyobb baj, hogy csak érvényes szerződéstől lehet elállni. A lényeg az érvényesen van.
Így ha érvényesnek tekinted a szerződést és ezzel elfogadod, a szerződésben foglaltakat, pl, hogy devizával tartozol.
Akkor teljesen mindegy, hogy elállsz a szerződéstől vagy mondjuk végtörlesztesz, mert az elszámolás deviza alapon fog megtörténni.
KBS:
„Az adósok szerencséjére.”
Azért te se ess át a ló túloldalára....te is és itt mindenki jól tudja, attól, hogy nem mondja ki, hogy ez az egész cirkusz nem az adósok érdekében történik, hanem azért, hogy a szerződések által biztosított deviza alapot mindenáron fenntartsák.
Ezért nem lehetnek a szerződések semmisek....
Ki látott már olyat, hogy egy semmis szerződésnél azt lehet csak kérni, hogy érvényes vagy hatályos legyen (kvázi az eltelt időszakban érvényesnek elfogadott)?????
„ E törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (a továbbiakban: részleges érvénytelenség) megállapítását - az érvénytelenség okától függetlenül - a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek - a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításának - alkalmazására is kiterjedően kérheti. ”
Már várom, hogy ennek mintájára mikor jön ki az a törvény, hogy egy büntető eljárásban, csak akasztást vagy golyó általi halált lehet kérni ítéletként :)))))))
Oremus:
Szerintem az érvénytelenség és a semmisség is tévút már, a jelenleg fennálló helyzetben....ezeket már eléggé ellehetetlenítették a Kúria és a törvények.
Fogyasztóvédelem helyett bankvédelem van.
Marad a szerződés létre nem jöttének bizonyítása, de ez csak a magán véleményem.
Pontosan a szerződés létre sem jött, mi is ezzel érveltünk.
Mivel:
A szerződésnek világosan fogalmazottnak, egyértelműen meghatározottnak (kamat) kell lennie, továbbá nem tartalmazhat valótlanságot és nem lehet egyéb módon sem félrevezetésre vagy megtévesztésre alkalmas.
„a szerződő felek közt nem volt egyetértés és megfelelő tájékoztatás a bank és / vagy a közjegyző részéről elmaradt”
Azt senki se felejtse el, hogy a közjegyzőhöz már egy aláírt kész szerződéssel ment. Tehát a szerződés aláírása előtt minden félnek lehetősége lett volna saját ügyvédet fogadnia, ha nem érti azt, amit aláírt.
A közjegyző egy kész szerződést erősített meg záradékkal, a felek akaratát erősítette meg.
Immaculata
"Azt senki se felejtse el, hogy a közjegyzőhöz már egy aláírt kész szerződéssel ment. Tehát a szerződés aláírása előtt minden félnek lehetősége lett volna saját ügyvédet fogadnia, ha nem érti azt, amit aláírt.
A közjegyző egy kész szerződést erősített meg záradékkal, a felek akaratát erősítette meg."
Hozzászólnák főleg az első mondathoz: Az nem igaz,hogy a közjegyzőhöz már egy kész szerződéssel ment az ügyfél!
A Bankok mivel kapkodtak a szerződés mintát már egy- két nappal előtte e-mail-en átküldte a közjegyzőnek.Úgy hogy még a Bankban az ügyfél még alá sem írta a szerződést!
Volt olyan eset többször is hogy én mint Banki alkalmazott ( nem dolgozó)!! küldtem át a közjegyzőnek az előre legyártott szerződést az ügyfél adataival.
Az ügyfélnek ideje sem volt elolvasni a szerződést mert sietni kellett a közjegyzőhöz.És onnan vissza a Bankba,hogy a folyósítás még az nap meglegyen. Nagyon sokat tudnák mesélni hogy mi folyt a bankba csak nincs bizonyíték!! Sajnos
.
Immaculata:
A szerződések maguk a közjegyzői okiratok a legtöbb esetben. Eddig 3 olyan emberrel találkoztam akiknek volt ezen felül banki szerződésük is. A K&H pld írt a legtöbb esetben, de a Raiffeisen, a BudapestBank, az UniCredit az ERSTE pld nem. Akkor ezekben az esetekben mi van?
Az a probléma, hogy a bankok sem konzisztensen jártak el. Ami viszont biztos, az összes jelzálogot is tartalmazó nagy összegű szerződésben (közjegyzői okirat) VALÓTLAN adat szerepel. Ezt nem lehet megmagyarázni...
Túl sok jelentősége nincs annak, hogy mekkora a zálogszerződésben szereplő összeg a járulékosság miatt. Önálló zálogjognál meg pont a járulékosság hiánya miatt kell többet írni, de megint csak pont emiatt van a biztosítéki szerződés. Persze nem árt, ha érti is az ember miről beszél.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Sherlock:
Ha a jelzalogszerzodesben (most nem az onallorol beszelek) nagyobb osszeg szerepel, mint a valos kolcson, akkor az a jog es hala istennek a birosag szerint is serit a johiszemuseg es a tisztessegesseg elvet, ezert semmis legalabb is fogyaszto szerzodesek eseteben biztosan.
Errol mar van birosagi itelet tobb eve, ha gondolod kikeresem az itelet szamat....de gondolom szerinted ennek sincs jelentosege.
Immaculata:
En ugy tudom, hogy a rejtett diszzenzusnak pont az a lenyege, hogy a felek ugy gondoljak, hogy a szerzodes az akaratuknak megfelel.
Epp ezert nem mondhatjuk ki azt, hogy a kozjegyzovel a felek akarata szerint szerzodest foglalta kozokiratba, csak annyit, hogy egy a felek altal alairt szerzodest.
De a rejtett disszenzus Meg ezesetben is fennalhat. Vagy te nem igy gondolod?
De ha mar kozjegyzovel, akkor a kozjegyzonek Meg kellett volna tagadnia a kozokiratba foglalast a Kjt 3. szakasza szerint, mert a bank reszemrol ez egy olyan feltetel volt, mely tisztessegtelen.
Immaculata:
En ugy tudom, hogy a rejtett diszzenzusnak pont az a lenyege, hogy a felek ugy gondoljak, hogy a szerzodes az akaratuknak megfelel.
Epp ezert nem mondhatjuk ki azt, hogy a kozjegyzovel a felek akarata szerint szerzodest foglalta kozokiratba, csak annyit, hogy egy a felek altal alairt szerzodest.
De a rejtett disszenzus Meg ezesetben is fennalhat. Vagy te nem igy gondolod?
De ha mar kozjegyzovel, akkor a kozjegyzonek Meg kellett volna tagadnia a kozokiratba foglalast a Kjt 3. szakasza szerint, mert a bank reszemrol ez egy olyan feltetel volt, mely tisztessegtelen.
@Sherlock:
Érdekes érvelés... csak akkor nyissuk ki a szánkat ha jogot végeztünk? Vagy mit akartál mondani ezzel?
Nem az ujjamból szopom ezeket hanem az ügyvédem mondta. Nem a levegőbe beszélt hanem megoldotta a bajom.
De hadd idézzek neked a keresetlevélből:
Btk. 275. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Gondolom a kölcsön összege elég lényeges tény... a leglényegesebb.
Ptk. 242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozás- elismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.
Mit is jelent ez? Ha a bank nem folyósít - vagy nem azt folyósítja amit az ügyfél kért - valamilyen oknál fogva, a hitelfelvevő akkor is tartozik a banknak a megjelölt összeggel, egészen addig, amíg az adós be nem bizonyítja ennek az ellenkezőjét.
A közjegyző úgy foglalta okiratba az ügyletet, hogy a bank még az aláírás pillanatában nem teljesített, csak egy ígéretet tett a teljesítésre.
Kjtv. 3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.
113. § A közjegyző felel azért, hogy a közjegyzői okirat a valóságnak megfelelően tartalmazza a közjegyző jelenlétében történt tényeket.
120. § (1)275 A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy
121. § A közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.
Személyes tapasztalat:
12.5M forintot vettem, fel ami 147-el számítva 85300 svájci frankot tett ki. A közjegyzői okiraton közel 4000 frankkal nagyobb összeg (89100) szerepel. A bank minden évben a felvett 85300 franknyi tőkét csökkentette. Ám ebben évben kaptam meg az elszámolással egybekötött forintosítási szerződésmódosítási ajánlatát a banknak. Lehet tippelni mi szerepel a felvett tőke oszlopban: 89100 frank. Tehát kaptam egy levelet amiben a bank szemlesütve beismeri hogy "nagyon sajnálja hogy tisztességtelenül járt el" visszafizetne nekem 2.8M forintot, abban az esetben ha leszek szíves a 4000 "extra" frankot és a teljes hátralévő tőkét 256 fix árfolyamon. Ha utánaszámolsz ez rögtön 1M forint tőke, ami a teljes futamidő alatt felhízik 2.2-2.3M forintra. Ezt hívják tisztességes banki magatartásnak ugye...
Azért elég fura a szerecsenmosdatás... de már látszik a vége a dolognak. A legtöbb bank már egyezkedik, vagy ha mégis perre megy első fok után megáll ha az adóst képzett ügyvéd képviseli. Emlékszem még 2009-ben amikor a Léhmann kimondta, hogy ez nem devizahitel, akkor a bankok felhördültek, hogy micsoda dolog ilyet állítani, manapság már beismerik, hogy szintetikus devizaswap az egész és devizában nyilvántartott kölcsönként emlegetik. Tekintettel arra, hogy a kormány megint bankmentést csinált adósmentés helyett ezzel az egész forintosítással, kvázi legalizálta a szerződéseket. Nem adok három évet és a most meginduló tömeges pereknek köszönhetően
letérdel az egész devizahitel story. Legalább 10 olyan ügyvédről lehet tudni akik érdemi eredményt mutattak fel eddig, és csak most lett vége felfüggesztésnek.
Hello
ZollR köszönjük a tájékoztatást, segítséget
De aki már perel, annak érdemes a mostani 2014. XL törvény alapján kikóldött 30 napos, kötelező! keresetmódosítást beadni?
Ha valaki nem nyujt be új keresetet, annak megszüntetik az eddigi perét, mondjuk ez jogi nonszensz
A kerestmódosítás csak lehetőség, nem kötelezettség.
Hiteles szervezet szerint nem, uj pert kell indítani
Te vagy Ycal vagy valaki segítene?
kösz
Zavar támadt az erőben?
Valaki jogász vagy Xcal elmagyarázná hogy ez mit jelent?
2015. évo XL törvény:
39. §
"az eljárás folytatásáról szóló tájékoztatás és a hiánypótlásra szóló felhívás kézbesítésétől számított 30 napon belül a 37. § (1) bekezdésben részletezett feltételeknek megfelelő módon nem kéri
érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének alkalmazását"
Vagyis a parlament törvénybe foglalta hogy érvénytelenek a szerződések?
Ha a magyar nyelv szabályait nézzük
Most találtam, ezt miért nem mondta be a média?
DR. LEHMANN PERT NYERT! a Kúrián 2015 október 6.-án!
Tanácsvezető Vezekényi Ursula Bíró, a 2014-es Jogegységi előadó bírója, előadó bíró Dr. Osztovics András – tanszékvezető egyetemi docens, szintén tagja volt a Jogegységi Tanácsnak
Tanácselnök azzal indokolta szóban az ítélet fenti rendelkezéseit, hogy a Kúria eljárására kizárólag a jogerős ítélet meghozatalának időpontja – fenti perben 2013. július 3. – az irányadó, és ezt követően hozott ítéleteket, így többek között a 2014. évi XXXVIII., XL., LXXVII. számú ítéleteket figyelmen kívül kell hagyni a Kúriának ebben az ügyben.
Erre tekintettel az Európai Bíróság előzetes döntéshozatala iránti kérelmem elutasításának okát abban az egyetlen indokban jelölte meg, hogy mivel az elmúlt évi törvényeket sem veszi figyelembe a döntéshozatalnál, ezért az Európai Bíróság eljárásának eredménye sem befolyásolja jelen per eredményét.
Sokkal különb ítéletet hozott a Kúria, mint amire számítottam.
Ugyanis ezzel az ítélettel a Kúria közölte a magyar bíróságok felé azt, hogy márpedig a fogyasztói jogokkal kapcsolatos törvényeknek visszaható hatálya nincs.
Vagy az elsőfokú bíróságoknak is figyelniük kell az alábbi jogszabályhelyre:
A perindítás hatályainak beállása
128. § A perindítás hatályai a keresetnek, illetőleg a viszontkeresetnek (147. §) az ellenféllel való közlésével állanak be.
A teljes cikk - utána még egy pert nyert Lehmann doktor a Kúrián aznap, gratulálunk neki
DEVIZAHITELEK – PÉLDAMUTATÓ ÍTÉLET A KÚRIÁN! I. RÉSZ.