Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Ez az a probléma az elszámolás.

Mert , ha elszámolást kérsz, akkor az üzleti titokká válik.

Próbáltam kérni a banktól, hogy mutassa meg a beszerzésekről szóló bizonylatokat, de valamiért nem hajlandó.....üzleti titok.

Én vissza akarom fizetni a kölcsönöm, de csak annyit amennyi jár és nem annyit amennyit a bank kénye kedve szerint megállapít.

Ezért nem mindegy, hogy ha felvettél 10 millát, akkor az miért lett 18 milla, mikor a számviteli törvény szerint az még mindig 10 milla és a CHF összeget kell átértékelni , mert az csak nyilvántartásra szolgál , nem a HUF összeget.

De a beszerzést is, mert választhattál forint HUF, USD vagy bmi alapot is.
Ycal, gyakorlatilag megismételted, amit én mondtam.
Ami pedig a továbbkötekedésed illeti, ez kurvára nem a Te dolgod, mint ügyfélé.
Ügyfélnek annyi az információ, amit elmondtam, plusz az, hogy adós, fizess.
Ez már a befőtt teszi el a nagymamát esete, hogy ennyit rugózzunk belső kötelezettségeken, mesterséges gumicsont, hogy az emberek átverve érezzük magukat és ne akarjanak fizetni.
A könyvvezetés, értékvesztés és egyebek a bank dolga, az ügyfélé pedig a fizetés és elszámolás kérés.
Amit Te csinálsz, az ok nélküli kötekedés.

és a chf alapú beszerzését válaszottad.

Nem "beszerzést", nyilvántartást.

Sőtt , ha pontos akarok lenni, akkor "CHF alapú elszámolást" ír a szerződés.

Ok, hogy CHF alapon is nyilvántartva lesz, ezzel nincs gond.

A számviteli törvény szerint a devizaalapon forintfizetéssel teljesítendő, szerződésből eredő követelések és kötelezettségek (ideértve a devizaalapú forinthitelezésből adódó devizaalapú forintkövetelések, illetve forintkötelezettségek) esetében a Tv. 60. §-ának (7) bekezdését alapul véve, a követelés, illetve a kötelezettség nyilvántartásba vétele és törlesztése a felek által a szerződésben meghatározott irányadó árfolyam folyósítás, illetve törlesztés napján érvényes értékén forintosított összegben történik. Az ilyen követelések és kötelezettségek alapösszegét HUF-ban és CHF-ben is nyilván kell tartani.

A folyósítás után a banknak nem kell a CHF-et összeget külön értékelni az átértékelés szabályai szerint?

a külföldi ügyfeles példa szar.
egyszerű gondolatot kell elfogadni és megérteni: megállapodtál 10 forintban és a chf alapú beszerzését válaszottad. innentől pedig nem kérdés, hogy chf alapon lesz nyilvántartva. slussz és passz.

„Ha egy külföldi ügyféllel megállapodsz, 150.000 HUF ügyvédi díjazásban , amit az ügy lezárásakor fizet mondjuk 1 év mulva, de hogy könnyebb legyen a számára CHF-ben is meghatározod az összeget ami megállapodáskor 1000 CHF. Ha egy év mulva a CHF 250 HUF-t ér, akkor neked mennyi lesz a jogos követelésed?

1000 CHF azaz 250.000 HUF vagy 600 CHF azaz 150.000 HUF?”

Ez nem egészen így történik, megállapodhatsz HUF-ban is, vagy CHF-ben is, de a szerződés csak az egyiről szól, ill ha FT-ról szól, meghatározható, ez milyen árfolyamra érvényes (tól-ig), és kiköthető, árfolyam változás esetén korrigálásra kerül-e az ár.
De olyan nincs, hogy egy szerződéses összeg HUF is és CHF is. Vagy ez, vagy az.

felveszel 10 forintot chf alapon. ez a 10 forint deviza vételi árfolyamon x chf.
Viszont a kölcsön a folyósítással lép hatályba, ezért a folyósítás napi deviza vételi árfolyamod a kályha, az a tőkéd, innen indulsz, amit deviza eladási árfolyamon törlesztesz a mindenkori havidíjad tőkerészével.
a hitelező könyveibe a folyósítás napi követelés kerül.

kfgabri:

"nem és nem és nem."

hanem?

Ha nincs igazam, légyszives mond el, hogy megy pontosan?

Érvekkel és alátámasztással teljesen meggyőzhető vagyok.

Csak, hogy tiszta legyen kbs.

Ha egy külföldi ügyféllel megállapodsz, 150.000 HUF ügyvédi díjazásban , amit az ügy lezárásakor fizet mondjuk 1 év mulva, de hogy könnyebb legyen a számára CHF-ben is meghatározod az összeget ami megállapodáskor 1000 CHF.

Ha egy év mulva a CHF 250 HUF-t ér, akkor neked mennyi lesz a jogos követelésed?

1000 CHF azaz 250.000 HUF vagy 600 CHF azaz 150.000 HUF?

nem és nem és nem.

Köthet bármilyen szerződést a bank,de a követeléseket a számviteli törvény szerint kell, nyilvántartania.

Ha számviteli törvény azt mondja,hogy a deviza alapú követelés átszámításánál a HUF a referencia ,akkor a bank nem kötheti ki a szerződésben, hogy a CHF az.
Mivel akkor nem tudná törvényesen könyvelni.

Ezt azért ugye jól gondolom?

kbs:

A kétoldalú jognyilatkozatban mi szabályozza a nyilvántartás és elszámolás formai és tartalmi kérdéseit, hiszen az szerződésben sehol sincs megfogalmazva.

Egyetértessz az alábbi megállapítással:

"Mivel a bankra vonatkozik, a szerződéses kötelem miatt az ügyletre is."

Azt azért meg tudnád mondani, hogy mi történne, akkor ha a bank tegyük fel megsértené a számviteli törvényt,ha már a BTK-t emlegeted?

Egyébként ügyes vagy, hogy valami keresővel rájöttél, hogy a számviteli törvényben is szerepel a deviza szó. Pár éve a BTK.-t is megtaláltad volna.

A macska szeret fog, a ló meg szerető a zanót. A számviteli törvény egy pénzügyi jogszabály, a kölcsönszerződés meg egy kétoldalú jognyilatkozat.

kbs:

Én jelenleg a bank számvitele kapcsán kérdeztem kfgabrit.

Ezért kérdeztem, hogy mi az alapja annak , hogy a bank a CHF-hez viszonyítja a HUF-ot , mint deviza alapú követelést.
A számviteli törvény szerint nem a HUF-hoz kellene-e viszonyítani a CHF-et.

A másik kérdésem pedig arra vonatkozott, hogy melyik jogszabály tette lehetővé a bank számára a devizaalapú nyilvántartást hiteleknél?

Mert ok, hogy szerződési szabadság van, de ha számviteli törvény jogszabályhoz köti a deviza alapú nyilvántartást, akkor , ha nincs ilyen jogszabály, hogy akarja könyvelni?

Gondolom a szerződés nem írja felül a számviteli törvényt.....

A számviteli törvényt a számvitelre, könyvvezetésre kell alkalmazni, nem magánfelek egymás közti ügyleteire. (A többit öncenzúráztam.)

„A forrással van problémám, mint írtam nem deviza, hanem deviza alapú hitelről beszélek.”

Én ugyan nem vagyok közgazdász, ha nem készpénzről, hanem számlapénzről beszélünk, akkor mi értelme a különbségtételnek? Semmi.

A számviteli törvény alkalmazása nyilván magánjogi ügyletekre vonatkozik főszabály szerint. A szerződést kötő felek magánjogi szerződést kötnek. A hatály attól függ, hogy ezt gazdasági vállalkozás körében kötik vagy nem.

Továbbra is kérdezem: miért kellene alkalmazni a számviteli törvényt egy magánjogi ügyletre.

OK, pontosítok:

Nem akarom vitatni a nyilvántartást.
A forrással van problémám, mint írtam nem deviza, hanem deviza alapú hitelről beszélek.

A bank azt mondja, hogy forintban folyósít , de folyósításkori árfolyamon meghatározzott devizaösszegben tart nyilván.

2000. C. törvény
60. §
(7) Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú követelések, illetve kötelezettségek forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá mérlegfordulónapi értékelésénél az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

Eszerint nem a Forint összeghez kellene viszonyítani
az aktuális CHF összeget?

Más:
Ebből kiindulva tudjátok melyik jogszabály tette lehetővé a bank számára a devizaalapú nyilvántartást hiteleknél?

Én sajna nem találtam sehol semmit, csak a bérleti szerződésre vonatkozóan.

Előre is köszi.

egyébként pont akkor menne szembe a finanszírozó a számviteli törvénnyel, ha nem tenne meg mindent a prudens működésért és nem a forrás devizanemében tartaná nyilván a kihelyezést.

kbs: azt akarja bebizonyítani Ycal, hogy a követelés nem devizában van nyilvántartva, csak parasztvakítás az egész.

Hogy jön ide a számvitel?

picit pontosítsd mire akarsz kilyukadni?

arra célzol, hogy deviza vételi árfolyamon folyósítanak és deviza eladásin törlesztesz, illetve van nyilvántartva? (most eltekintünk a középárfolyamos tv-kitételtől)

kfgabri:

Tudnál esetleg nekem segíteni, mert úgy tűnik , hogy értessz a számvitelhez.

Meg tudnád nekem mondani, hogy a deviza alapú hitelek elszámolása , hogy működik a számviteli törvény alapján?

Ha felvételkor a HUF a bázis deviza, és HUF/CHF viszonyban határozzák meg a CHF összegét, akkor folyósítás után, miért fordul meg a viszonyítás CHF/HUF és válik a CHF bázis devizává törlesztéskor?

Jelzem nem devizahitelről, hanem deviza alapú(nyilántartású) hitelről beszélek, ott érthető lenne a fordítás.

Köszi.