Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

az más

Hogyne tudná, a Demokrata megmondta.

Csore, te tudod mi a chf alapú hitelek kamatszámítási módja? a hőbörgésedből ítélve fogalmad nincs...

Ki az, aki ne tudná, hogy a hitelfelvétellel együtt jár a kamat is? A tisztességes kamat!
Az egyoldalú szerződésekről - visszaélve a laikus adósok bizalmával -, melyek a hitelezőnek maximális előnyöket és jogokat juttatnak az adós hátrányára, már ne is beszéljünk.

Hát hiába, akárhogy ragozzuk, addig jár a korsó a kútra ..........
http://www.demokrata.hu/…s_megbukott/

http://mno.hu/…lete-1047542

http://www.feherkemeny.com/…llasfoglalas

Kedves sió,

Manapság az internet világában bárki tud tájékozódni arról, ami érdekli, ezt felesleges a felsőoktatási rendszer hibájára visszavezetni. Az más kérdés, hogy van aki megteszi ezt, van aki nem.

sió, ez nem a hívd gabrit/kbst lélekvonal, hanem egy jogi fórum, jogi segítséggel.

Tudom kbs

A tartalom mint látjuk olyan mélységekbe vezet, amit az alap pénzügyi és számviteli ismeretekkel nem megáldott ember, /a hiányos felsőoktatási rendünk/ megérteni nem képes.

Viszont empátiával válaszolni valakinek aki ide beír, ahhoz nem kell diploma.

Bocs, kfgabri, természetesen nem neked szólt. Az előző sem.

Mellesleg a linknek semmi köze a témához. Ügyes vagy, jól beugrattál, és szereztél egy kattintást ennek a remek kis blognak.

Annyi értelme van, hogy lássa, hogy a hitel nem befektetés és nem olcsó.

Átérezni lehet, azt én is tudom. De megérteni nem, mert nincs értelme így számolni.

én csak annyit kérdeznék, miért nem a szerződéskötés előtt szoroztál, amit megkaptad az ajánlatot?

Kedves KBS.
A magam részéről teljesen és tökéletesesen megértem azt, amiről a kérdező írt.
Bemásolok ide egy linket. Érdemes átfutni.

http://nincsigazsag.freeblog.hu/…gyakorlatot/

Te úgy tudod, hogy kamatmentes a kölcsönöd?

Tisztelt Szakértők!

Az OTP Háttérműveleti Igazgatósága megküldte éves nyilvántartását (véletlenül sem egyenleget) lakáscélú jelzálog hitelemről, mely 2005. november 3-án köttetett 240 hónapra. Szerződésmódosítás azóta nem történt.

Szerintük a szerződés összege: 12.499,22 CHF
Törlesztőrészlet ezután: 128,99 CHF
Fennálló tőketartozás: 11.737,20 CHF

Ez azt jelenti, hogy 2005. novembere óta mintha csak 762,02 CHF-nek megfelelő forint került volna befizetésre, vagyis 61 hónap alatt 12,49 CHF/hó.
Vajon milyen elv alapján emelték meg a szerződött összeget 78,22 CHF-el, és hova, milyen címen könyvelték el a valós befizetéseket?

A maradék 179 hónapra x 128,99 CHF = 23.089,21 CHF kerül majd befizetésre, vagyis több, mint a felvett összeg duplája a végeredmény.

Ezzel szemben a valós Közjegyzői Okirat tanúsága szerint a kölcsön összege 12.421 CHF, a kezdő részlet is 57,11 CHF.
Ha csupán csak a kezdő 57,11 CHF x 61 hó = akkor is 3.483,71 CHF került befizetésre, de mint köztudott, jócskán megemelkedett a havi törlesztő részlet, mely akár a duplája is lehet mely befizetésre került.
Az OTP úgy jeleníti meg, hogy 61 hónap alatt csupán 762,02 CHF került befizetésre.

Forintban kifejezve: felvettem 2 millió forintot, melyből már levontak az elején mindenféle kezelési költség, ilyen olyan kamat címén 100 eFt-ot, tehát kézhez kaptam 1,9 mFt-ot.

Az igazolás fennálló tartozásról 2011. decemberében 2.103,833 Ft-ról szól. Tehát 61 hónap alatt nem hogy csökkent volna valamelyest, hanem növekedett a tartozásom, akkor ez azt sugalmazza nekem, hogy uzsoráról van szó.
Jelenleg 33.540 Ft/hó a törlesztő részlet (ami csak emelkedni fog), s ha 179 hónappal beszorzom, a végeredmény 6.003.660 Ft.
2 millió forintra ez szemmel láthatóan is jogtalan haszon.

Milyen lépéseket tehetek, és milyen jogcímen?

Üdvözlettel: Csöre

Száz milliárdokat kell visszafizessenek a bankok a devizahiteleseknek!
2012. január 17. kedd, 11:14 Magyar-ÉSZ MOZGALOM
E-mail Nyomtatás PDF

Kásler kontra OTP Bank

Száz milliárdokat kell hogy visszafizessenek a bankok a devizahiteleseknek és a devizahitelekkel rendelkező önkormányzatoknak, egy bírósági ítélet alapján!

Az ítélet még nem jogerős. Az OTP Bank 2012 január 04-én fellebbezett a Békés Megyei Bíróság ítélete ellen, az ügy a Szegedi Ítélőtábla elé kerül.
Minden eddiginél nagyobb szükség van a nyilvánosság erejére, az emberek támogatására.

Kásler Árpád vagyok, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke. Az ítélet közlése előtt ismertetni szeretném röviden a per előzményeit.

A BAÉSZ megalakulása óta , minden törvényes eszközt megragadott, hogy fényt derítsen az emberek és önkormányzatok, ezen keresztül az ország kirablását eredményező devizahitelek törvénytelenségére és csalására.

A bírósági eljárás kezdeményezése előtt, szervezetünk jogorvoslatért folyamodott a Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz, a PSZÁF-oz, a Bankszövetséghez, valamint Miniszterelnöki Hivatalhoz. Ezen hivatalok sorra megállapították illetékességüknek hiányát ugyanúgy mint a Gyulai Városi Bíróság, amely továbbította az ügyet a Pesti Kerületi Bíróságnak, amely megállapította illetékességének hiányát úgyszintén. Az ügy a Legfelsőbb Bírósághoz került, aki a Gyulai Városi Bíróságot jelölte meg a tárgyalások lefolytatására, amely városi bíróság ismét megállapította illetékességének hiányát és a Békés Megyei Bírósághoz továbbította az ügyet, amely bíróság tárgyaláson kívül, egy személyes egyeztetésre hívatott be, az alperes bank részvétele nélkül, ahol arról tájékoztatott, hogy az ügynek per pillanat az tenne jót, ha szüneteltetnénk az eljárást.

Az igazsághoz és a bíróság ezen javaslata megértéséhez hozzátartozik az is, hogy elég sok módosító beadvány lett benyújtva a bírósághoz, amely beadványok száma és tartalma a stratégiánkat képezték.

Ezúttal szeretném kifejezni köszönetemet a jogászi segítségért, valamint mindazoknak akik a háttérből, a legmagasabb pozíciókból is, (MNB-Pénzügy Minisztérium) szállították a hasznos információkat, amelyek 29 hónapnyi küzdelem után, hozzásegítettek az első jelentős csata megnyeréséhez, de a háború megnyerése még hátra van.

Kijelenthető, hogy minden korábbi nehézség és néhány kifogásolható pont ellenére, egy tisztességes ítélet született, amely bizonyító értékkel bír arra nézve, hogy a bankok tévedésbe ejtették, tévedésbe tartották és ezáltal anyagi kárt okoztak a hitelfelvevőknek, vagyis a Ptk. szerinti súlyos és szándékos jogszabálysértéstkövettek el.

A legóvatosabb becslések szerint is közel 500 milliárd forintot csaltak ki így az emberektől és önkormányzatoktól. 2011 végén a fősodrású média igen halkan megjegyezte, hogy az elemzőket is meglepte az OTP ismételt rekord nyeresége.
Aki nem tudja, hogy hol keresse ezen nyereség egy részét, az ítéletből megtudhatja.
Az elmúlt időszakban nagyon kevesen hittek abban és nem ok nélkül, hogy jogi úton bármit is el lehetne érni Magyarországon a devizahitelekkel kapcsolatban. Ez az ítélet egy újabb reménysugár azoknak akik kiállnak igazukért és bizonyítékokkal megteremtik a feltételét annak, hogy a bíró azt tegye amire felesküdött, vagyis ítéletében érvényt szerezzen a jognak és a jogállamiságnak.

Messzemenő következtetéseket le nem vonva belőle, de említésre méltó, hogy az adott helyen ez volt az utolsó ítélet a Magyar Köztársaság Nevében.

• 2011december 8-án a bíróság ítéletében kimondta, hogy a devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenőleges hatállyal SEMMIS.

Indoklás:
A kezelési költségre vonatkozó szerződés kikötés tisztességtelen az alábbi okokból:

A kezelési költség a kölcsönügylettel kapcsolatban felmerülő adminisztrációért felszámított díj. Semmi sem indokolja, hogy CHF alapon legyen nyilvántartva, hiszen az árfolyam változás következtében a pénzügyi intézmény oldalán felmerülő, a technikai-személyi feltételek biztosítására fordított kiadások nem emelkednek. Ezzel szemben a hitelező bank a kezelési költség szerződéses összegét is CHF-ban tartja nyilván és az egyes törlesztőrészletek esedékessé válásakor az árfolyamváltozás figyelembe vételével számolja el. A szerződésben a III. pont első mondata rögzíti, hogy a kezelési költség is az árfolyamváltozásra figyelemmel terheli a hitel felvevőket.

Ez a szerződési feltétel tisztességtelen azért, mert a benne megállapított kezelési költség CHF-ban történő elszámolása a pénzintézet részéről haszonelemeket tartalmaz, burkolt ügyleti kamatként jelenik meg, így a fogyasztó hátrányára a másik félnek teljesen indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosít. Ezért a bíróság ezen kikötés semmisségét is megállapította.

A bíróság megállapítja, hogy a III.2. Pontjának azon rendelkezése, amely szerint

• Az egyes fizetendő törlesztőrészletek forint összegét a Hitelező a Bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza ELADÁSIárfolyamon határozza meg, SEMMIS.

A szerződést annak megkötésére visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítja akként,………………………………………………………………………………………………………….
„Az egyes fizetendő törlesztőrészletek forint összegét a Hitelező a Bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza VÉTELI árfolyamon határozza meg.”

Indoklás:
A Kölcsön összegét a pénzintézet a folyósítás időpontjában aktuális vételi árfolyamon szolgáltatta a hitelfelvevőknek. A vételi és eladási árfolyam közötti különbözet haszna ebben az esetben a pénzügyi intézménynél csapódik le, anélkül azonban, hogy e mögött bármilyen szolgáltatás állna.

A kölcsönszerződésnek ugyanis nem célja a deviza értékesítés, amelyhez a kérdéses haszonelem rendeltetésszerűen kapcsolódik, arra a felek szándéka nem terjed ki, a hitelnyújtó bank hasznának a kölcsönszerződés alapján pedig a megállapított kamatban, nem pedig a vételi és eladási árfolyam közti különbségben kell realizálódnia.

Tényleges szolgáltatás hiányában a bíróság szerint ez a haszon indokolatlan előny a hitelnyújtó bank oldalán, egyben a feltétel támasztójával szerződést kötő félre egyoldalú hátrány, amely a Ptk.209/A.§(2) bekezdése alapján a feltétel semmisségének megállapítását vonja maga után.

Ez kivonatolt része volt a 13 oldalas ítéletnek. Mindössze annyit fűznék hozzá illetve kérdeznék, hogy a milliárdos költségvetéssel rendelkező PSZÁF mit felügyelt ha ez a csalás hosszú éveken keresztül háborítatlanul működhetett? Ki és kik lesznek a felelősök a közel három ezer öngyilkosságért? Kik lesznek a felelősök a tönkre ment családokért? Mert egy háztartásból ha havi szinten csak 10-20 ezer forintot csaltak így ki a bankok, de a gyakorlatban ettől sokkal többet, akkor az a család néhány hónap után fizetési nehézségekbe ütközik majd fizetés képtelen lesz. Az ítélet tükrében egy 15 milliós hitel esetében milliós nagyságrendű összeggel károsította meg a bank a hitelfelvevőt. Ez bankoktól függően változó, az alkalmazott árfolyamok viszonylatában.

A kihelyezett hitelek összességénél száz milliárdokra rúg a jogosulatlan tőke elvonás. Ezeket az összegeket a bankok kamatostól kell hogy visszafizessék. Azt sem szabad megengedni hogy a virtuális tőkébe úgymond jóváírják. Ezek kézzelfogható valós értékkel bíró összegek voltak, senkinek sem áll jogában rendelkezni felettük az Adósokon kívül. Majd ők eldöntik, hogy tőke törlesztésre fordítják vagy a család megélhetésére.

Az önkormányzatok esetében felmerül a kérdés, hogy azok a polgármesterek, akik nem kezdeményeznek bírósági eljárást ez ügyben, illetve nem kérik a hitelező bankot visszamenőleges elszámolásra, nem követnek-e el hűtlen kezelést az adófizetők vagyonával? Dehogynem!

Forrás: Kásler Árpád honlapja és a

Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete (BAÉSZ) valamint a

Rendszerváltó Mozgalom (RVMP)

Kásler Árpád a BAÉSZ elnöke
Kelt.,Gyulán 2012 január 10-én

Üdv. Mindenkinek!
Kérdésem a következő: minden írásba foglalt anyagot átnéztem a devizahitelemmel kapcsolatban ("Világhitel" japán yen-ben-a legnagyobb átverés). Sehol nem szerepel, hogy mennyi yen-ben a tartozásom. Mindenhol azt látom, hogy 8.500.000 Ft-nak megfelelő yen. (csak úgy mellékesen, most 20.000.000 Ft). Én úgy gondolom, hogy ez
támadható jogilag.
Előre is köszönöm a választ.
Üdv: hancsa

Mit értesz kedvező alatt?

Tisztelettel kérdem,devizaalapú hitel esetében történt-e kedvező bírósági ítélet az adós javára?
Esetleg olvasható, ha igen?

Sziasztok,

Ne "haragudjatok" , hogy mostanában nem fárasztalak titeket.

Egy új problémába szaladtam bele a hitelemmel kapcsolatosan.

Kiderült, hogy 2008-ban , mikor a szerződést megkötöttem, nem írtam alá az úgynevezett
"kockázatfeltáró nyilatkozatot" , a bank sem találta az "anyagomban".

Az egyértelmű, hogy a bank törvényt sértett:

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2005. január elsejétől előírja, hogy lakossági devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő árfolyamkockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja. Ez az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat.

A kédésem, hogy ezzel a törvénysértéssel én mit tudok kezdeni?

Előre is köszönöm a válszokat.

Köszönöm Nandiboy!
Teljesen kimerítő volt.
A szerződés többi részéről mit gondolsz?

Jkaroy!

„illetve családja/családjuk (házastársa, gyermekei) és hozzátartozói használják, arra mással nem kötött(ek) sem ingyenes, sem ellenérték fejében bérleti vagy egyéb használati megállapodást”

Nyilván az a bank célja, hogy ha árverezik a lakást, ne hivatkozhasson senki arra, hogy a TV, a HI-FI, és egyéb ingóságok nem az adósoké.

De a bank logikája ez is lehetett:
Ha megszorulsz képes lennél kiadni a lakásod albérletbe. Te pedig meghúznád magad a híd alatt a válság idején. Aljas módon meg akarod védeni a lakásod. Több milliós veszteséget okoznál a Banknak, illetve a hozzá kötődő érdekcsoportnak, mert nem tudnák megvenni a lakásodat fél áron.
Te szívtelen ember, már látom rajtad, hogy képes lennél veszteségeket okozni a Banknak.
Ez tűrhetetlen. Ezt meg kell akadályozni. Ez ellen a leghatározottabban fel kell lépni. Tehát meg kell tiltani, hogy hasznosíthassad a lakásodat.

hát az értesítőt pont nem kaptam meg, ráadásul nem találják a rendszerben, tehát nincs

plusz minden deviza alapú ingatlanfinanszírozás a folyósítás árfolyamával lép hatályba, ami deviza vételi árfolyam, a törlesztési pedig devizaeladási (nem számítva az árfolyamos tvmódosítást az mnb és a saját középárfolyamról). a folyósítással kapsz egy értesítőszerűségt, amivel üdvözölnek a klubban, felvázolva a referencia árfolyamod és kamatod, törlesztési terved.
összefoglalva: a konstrukciódban jogellenes nincs, az más kérdés, hogy van-e konkrét ügyfélpanaszod a pénzintézet eljárásában: pl. kértél doksit és nem kaptad meg, stb.