Kedves Irén !
Azt még meg kell értened, hogy az engedményezés miatt Téged kár nem érhet, ha odafigyelsz. A bíróság úgy dönt, hogy X összeget nem kell fizetned ( adja Istenke) akkor nem mindegy kinek nem fizetsz? Szerintem Téged sem fog érdekelni.
A bíróság úgy dönt, hogy fizetned kell X összeget, akkor kell majd odafigyelned, hogy kinek teljesítesz és csak annyit amit a bíróság megítélt.
Azért, ha itt vagyok én is feltennék egy kérdést, ha valaki válaszol nagyon szépen köszönöm. ( bár nem pont ide való téma )
A bank a deviza hitel elszámoláskor közölte velem, hogy 2700 CHF-et tisztességtelenül számolt fel. Nem vitattam és most sem vitatom. De a mai napig nem tájékoztatott hivatalosan, hogy ez a pénz hol van.
Nem vonom kétségbe, hogy esetlegesen elszámolta más költségekre,de erről értesítést lassan másfél éve nem küldött. Kérhetem-e, hogy számoljon el azzal, hogy hol van ez a pénz ? (még egyszer nem az elszámolást vitatom, hanem a pénzt keresem)
A visszajáró összeget milyen árfolyamon kell elszámolni ?
Köszönöm a megtisztelő válaszokat.
„ez a pénz hol van”
Amíg nem fizetted meg, addig nálad volt. Most, hogy nem kell megfizetned, nem mindegy hol van? ;-P
Hááááát ( -tal nem kezdünk mondatot tudom )
Nem az a bajom, hogy a bank eltüntette és a végrehajtónál sem jelentette be a csökkenést, hanem nem számolt el vele, hogy kedves vadsuhanc ezt a pénzt erre és erre elszámoltuk ne keresd mert a miénk. Amit el is fogadnék, de most ugyanezt követelik tőlem illetve a végrehajtási eljárásban hozzácsapták a tőke összeghez is már ezelőtt 6 éve.
Szóval harmadjára is követelik.....azonosíthatóan.
Tudom Vht. 41 :-)
Szép estét mindenkinek.
Szeretném a segítségeteket kérni. Mai napon kaptam levelet egy behajtó cégtől (persze a levelet május 15-én adták fel... ) hogy a 2013-ban a lombard zrt által felmondott devizahiteles gépjármű szerződésemet átadják végrehajtónak. Anno ha jól tudom kijött egy elszámoláselszámoltatás amit én is megkaptam, ott 30 valahány ezer forint volt amit be kellett volna még pluszban fizetnem, ez meg is történt. most pedig 7 számjegyű az az összeg amit a végrehajtó be akar hajtani a kedves lombard megbízásából.
Mit lehet ilyenkor tenni? érdekes hogy 4 év után találnak meg... Lehet bírósághoz fordulni és semmissé nyilváníttatni, vagy maradjak ku...csöndben és tűrjem hogy ismét lenyúlnak egy-két millióval?
Válaszokat/tanácsokat előre is köszönöm!
Mit adnak át végrehajtónak?
Kedves KBS.
2013-ban a lombard felmondta a szerződésemet és azt akarja rajtam behajtani, persze kamatos-kamatostól meg ki tudja még miket. levelet tőluk akkor sem kaptam mikor felmondták, se csekkeket meg semmi mást. most pedig 4 év után jött ez...
Közokiratba volt foglalva az a szerződés?
És hol van a gépjármű? Vagy figyelmetlen voltam ?
Mellesleg pontosan ki keresett meg? Követeléskezelő vagy bírósági végrehajtó ?
Követeléskezelő keresett meg.
Természetesen még nálam van a gépjármű.
Nem tudom hogy most akkor kezdjek egyezkedni a végrehajtóval (mert ha nem tárgyalok velük gondolom számláról való letiltás fog következni ) vagy pedig keressek egy jó ügyvédet?
Véleményem szerint keress egy jó ügyvédet. Nagy szükséged lesz rá!
„akkor kezdjek egyezkedni a végrehajtóval ”
Értsd már meg: egyelőre nem jár el végrehajtó az ügyben. És nem úgy megy, hogy "átadják" neki. Ahhoz kell valami végrehajtható döntés. (Vagy közokiratba foglalt szerződés és felmondás.)
Akkor most csak üljek és várjak ölbe tett kézzel és ne foglalkozzak azzal az 1.06m forinttal amit be akarnak hajtani?
(a lombard felmondta a szerződésemet 2013-ban mint írtam, azóta egy vasat nem kapott tőlem)
VikThor
Először is vedd elő az elszámolásról szóló papírokat. Ott mit írtak, akkor mennyi volt még az annyi.
Most meg írd már le ki keresett meg pontosan és milyen szöveggel. Engedményes lett vagy csak megbízták a követelés kezelésével. A levél tértivevényes volt vagy sem ?
Vad,
"Eseti megbízás" címmel kezdődik a levél, részlet:
"A Megbízó megbízza a Megbízottat, hogy a Megbízónak az alábbi Ügyfelével szembeni, alábbiak szerint részletezett lejárt követelése megfizetése érdekében a Megbízó nevében és helyett eljárjon"
egyébként a Vindicatio Követeléskezelő és Szolgáltató KFT kapta ezt meg a lombardtól
Még mindig a Lombard a követelés jogosultja.
Most pedig nézd meg kérlek, hogy az elszámolásban mi szerepel ( amikor a 30.000. forintot kellett befizetned. ) Mekkora tartozásod maradt.
Azt is közölhetnéd, hogy a szerződés felmondásakor mekkora volt a tartozás összege.
Gondolom ez az értesítés nem tértivevényes volt. Egyenlőre nem kell kapkodnod, de össze kell szedned ezeket az információkat.
VikThor:
1.
A behajto , nem egyenlo a vegrehajtoval.
Az behajto szep leveleket irogat es telefonal, hogy legyszi fizess mashoz nincs joga, a vegrehajto viszont meg rendorrel megy es lefoglaja a dolgaid vagy kilakoltat vagy letiltat a fizetesedbol.
A behajtonak csak egy megbizasi papir kell, a vegrehajtonak egy birosagi vagy kozjegyzoi hatarozat.
2.
Ha szerinted van tartozasod, akkor fizesd be vagy egyezkedj a Lombarddal, ha szerinted nincs akkoe irj mindket felnek, higy a kovetelesuk nem jogos es ne zaklassanak.
Ius-nak:
A perem úgy áll, hogy idézés kibocsátása nélkül el akarták utasítani 3 és fél év után, ezért már megjárt egy másodfokot az elutasítás fellebbezése.
Azért utasították el, mert nem teljesítettem egy hiánypótlást, miszerint jelöljek meg jogkövetkezményt a DH törvények szerint.
Ami igaz, nem tagadom valóban nem teljesítettem egy hiánypótlást, de attól még nem utasíthatott volna el, lévén nem csak érvénytelenségre, hanem létre nem jöttségre hivatkoztam.
A vége az lett, hogy az elsőfok nem utasíthatott volna el.
Itt az ítélet:
http://hitelesmagyar.com/…/2_oldal.jpg
Bár érdekes dolog azért van a 2 fok döntésében.
Azt mondja, hogy mivel a 2014. évi DH törvények alkalmazandók az érvénytelenség elbíralására, így nem helytálló az az érvelés, hogy a kereset levélnek csak a beadáskor irányadó jogszabálynak kell megfelelnie.
Vagyis kvázi azt mondja, hogy nem ütközik a visszaható hatály tilalmába az, hogy 2013 novemberében még indíthattam az érvénytelenség "megallapítására" keresetet amit meg is tettem, de ezt a jogomat a DH törvény elvonta, mert aszerint nem indítható megállapítási per.
Mivel a bíróság még nem hozott döntést, így 2014-től már a DH törvénynek kell megfelenie a keresetnek (ami még nem is létezett a beadáskor), így jogosan kérte az elsőfok a hiánypótlást.
Azt nem tudom, akkor ezzel a jogszabállyal ilyenkor mi van:
„2.§ (2) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.”
Az én értelmezésem szerint, ha 2013 novemberében indíthattam az érvénytelenség megállapítására pert, akkor ezt a jogom egy 2014-es törvény nem vonhatja el, nem korlátozhatja!!!
De mond, ha tévedek :-)
Mondjuk eléggé érlelődik bennem egy EJEB-es kártérítési per lévén, 3 és fél év alatt nem sikerült kitűzkiük a tárgyalást.
Egyébként valószínűleg lesz egy létre nem jött szerződésem, ha másért nem akkor a kamat meghatározatlansága miatt.
Mert ugye nálam a "tájékoztató jellegű" kamat is változott a szerződéskötés és a folyósítás között :-)
„A KÚRIA határozatainak adatbázisa
Részletes adatok
Ügyszám / Fizikai
fájlnév Pfv. I. 20.376/2016/8 Polgári határozat
jogszabályhelyek 1996. CXII. Tv. 213. § (1)
Javaslat a határozat hivatalos gyűjteménybe való felvételére: IGEN
EU kapcsolat Nincs
A jogkérdésben hozott döntés tömör összefoglalása
Deviza alapú kölcsönszerződés eseté: ha a felek a kölcsön összegének kiszámításához a szerződéskötés napjától eltérő napon (pl. a folyósítás napján) irányadó átszámítási árfolyam alkalmazását írták elő, a kölcsön
összegét a szerződésben csak az egyik pénznemben [vagy devizában (kirovó) vagy forintban (lerovó)] tudták rögzíteni. Ha a kölcsönösszeget a szerződéskötés napján mindkét pénznemben megadták, a két összeg közül az
egyik mindenképpen csak tájékoztató jellegű; attól függően, hogy az adott szerződés a devizaösszeget vagy a forintösszeget tekinti-e kiindulópontjának.
Meghatározott a szerződés tárgya, ha a szerződés legalább a kirovó pénznem megjelölését tartalmazza. Meghatározott a kölcsön kamata, ha a szerződő felek úgy állapodnak meg, hogy a kölcsön éves kamatlába a kölcsön folyósításának időpontjában a hitelintézet hirdetményében meghatározott
érték, ha ez a kamatmérték megegyezik a szerződéskötés napjára vonatkozóan tájékoztató jelleggel közölt kamattal. A teljes hiteldíj mutató kiszámításánál - ha a hitel folyósítása egy részletben történik - a hitel
összegét, a hitel felvételével összefüggő költségeket, a törlesztőrészlet összegét, a törlesztőrészletek számát és időpontját kell figyelembe venni.”
Ha esetleg valaki hozzáférne a fenti ítélethez és elküldené nekem, nagyon megköszönném!
Na valahogy így állok Ius.
Vajon mit mondanak azok, akik szinte véres szájjal fröcsögtek pár éve, hogy "senkinek nem tartottak pisztolyt a fejéhez, hogy vegyen fel hitelt", "minek saját lakás, bérelni kell, mert az annyira szép és jó", most, hogy a bérleti díjak is az egekbe szálltak?
Miért? Időközben kiderült, hogy mégis csak pisztolyt tartottak a fejükhöz?
:)
Tisztelt Ügyvéd Urak!
Elnézést, ha olyat kérdezek amiről már volt szó valahol a fórumban, itt az előzményeket átfutottam, de nem találtam olyan hozzászólást ami hasonló, vagy segített volna. Röviden: 2007-ben devizahitel tíz évre 2,6M új autóra. 2014.májusban megbíztuk a Budapesti 1.sz. Ügyvédi irodát a képviseletünkkel, akik megindították a pert, hogy állapítsák meg a szerződés semmisségét. A pert rövidesen felfüggesztették. Az ügyvédi iroda 2016.07.06.-án felmondta a megbízást, arra hivatkozva, hogy az idő közben keletkezett devizahitelekre vonatkozó jogszabályok ellehetetlenítik, hogy az adós érvényesítse a jogait a hitelezővel szemben.
2017.07.17-én kaptam egy végzést bíróságtól, hogy 15 napon belül jelentsem be, hogy a DH2 törvény 38.§ (6) bekezdése szerinti felülvizsgált elszámolás rendelkezésre áll-e. Ennek nem tettem eleget, így a bíróság úgy tekinti, hogy rendelkezésre áll. (egyébként valóban, amit meg is kifogásolt az ügyvéd, a bank persze nem fogadta el, ez után az ügyvéd a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordult, de erről nincs több információm, a keletkezett iratokban nincs nyoma, hogy mi lett az eljárás vége.) A végzés mellékleteként volt a bank bejelentése az elszámolásról, és kéri a bíróságot, hogy folytassa az eljárást és hívja fel a felperest, hogy nyilatkozzon az érvénytelenség jogkövetkezményei tekintetében, és ha a felperes kéri az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását, úgy a keresetet ebben a körben is terjessze elő. Ilyen felhívást a bíróságtól még nem kaptam.
Mivel a jogi képviseletem megszűnt, nincsenek ismereteim, hogy az utóbbi időkben (2015 óta) mennyiben változott a devizahitelekre vonatkozó jogi környezet.
A kérdésem az, hogy mi van a dolgok mögött? Feltételezem, hogy a kormány a bankok érdekeinek megfelelően hozott jogszabályokat, és most a pereknek annyi? Mi ez az "érvénytelenség jogkövetkezményei"?? A T. jelen lévő jogász Urak véleménye szerint van bármilyen esély arra, hogy a perben a javunkra döntsenek? Illetve ez alapján a banktól visszakapjunk bármekkora összeget?
Tisztelt Ügyvéd Hölgyek/Urak!
2013-ban keresetet adtam be a Bíróságra, eddig szüneteltetve volt. Most kaptam egy végzést, hogy "összegszerűen is megjelölt határozott kérelmet" adjak be. "olyan részletesnek kell lennie, hogy abból a megállapítható legyen: a megjelölt tények a felperesi számítási mód szerint megalapozzák-e az érvényesített igényt".
Kérdésem az lenne, hogy mi alapján kell ezt a számítást elvégezni? Az elszámolás alapján? Könyvelővel?
Előre is köszönöm válaszukat!
