Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Az egésszel a gondom, hogy 2014-ben forintosították a devizahiteleket.

A felmondásban is forintot követelnek nem ?

A végrehajtást mikor rendelték el és milyen formában. Záradékolták a CHF-es közjegyzői okiratot?

A forintosítás CHF vagy EUR alapján történt? Tudod-e bizonyítani, hogy az euróra történt váltás a Bank engedélyezte?

Erilla:

Miről szól a kapott engedményezésről szóló értesítés?

Ha valóban az van amit mondasz, akkor a bank egy nem létező követelést engedélyezett.

Vagyis neked jelenleg is van egy "élő" szerződésed a bankkal. Nincs két szerződés, csak egy módosult van.

Az, hogy a bank mit csinált az eredetivel , felmondta, engedélyezte, stb...számodra teljesen irreleváns :-)

Majd , ha jön az engeményezett által indított VH , akkor meglobogtatod a módosított szerződést, a bíró meg megszünteti a VH.-t, lévén közokirattal igazolhatóan nincs olyan tartozásod, amit állít a VH kérő.

A probléma, hogy a nem mondott módosult szerződés alapján fennállhat tartozásod :-)

A helyedben én kérnék a banktól egy nyilatkozatot, hogy nincs tartozásod feléjük és semmilyen az eredeti CHF kölcsönből eredő tartozás megfizetése irányt nem indít ellened pert.
Ugyhogy ne nagyon reklámozd a módosított szerződést, amíg nincs meg a banki nyilatkozatod, hogy nincs követelésük veled szemben :-)))))

Én is elmondom a laikus véleményem.

Az hogy bank majd nyilatkozik, hogy nem tartozol neki, és ebből majd az követlezik, hogy se neki, se az engedményesnek majd jól nem tartozol, az nyilváb orbitális baromság.

A bank engedményezte a követelését, lehet, hogy valami okból, emberi hibából a CHF verzió szerinti szerződést, de mivel EGY szerződés van, ahogy azt Ycal is írta, ez csak annyit számít, hogy javítani kell az engedményezést, és EUR szerint tartozol akkor az engedményesnek. Vagy, ha úgy ítélne egy bíróság, hogy tényleg semmis az engedményezés, akkor a módosított EUR szerződés szerint tartozol a banknak, akkor is, ha előtte kiadott volna esetleg olyan nyilatkozatot, hogy nem tartozol neki (hiszen amikor kiadta, tényleg nem tartoztál neki az engedményezés miatt, de ha az engedményezés semmis, akkor visszamenőleg az, és a banki nyilatkozattal kitörölheted).

Szóval nem értem mit akarsz pontosan végülis, az, hogy majd nem kell fizetni fel se merülhet, csak az hogy kinek, mennyit, milyen alapon. Ha nem tudsz megegyezni semelyikkel pereljél, aztán majd meglátod. Vagy várj, akkor előbb utóbb végrehajtás lesz, amit ha vitatsz, megintcsak perelned kell, vagyis a vége ugyanaz. Mindkét esetben csak a kölségeidet fogod növelni nagy valószínűséggel, szóval a korrekt számolás utáni megegyezés lenne a legértelmesebb dolog a mindent vitatás helyett.

Persze.
Csak az a bizonyos "korrekt elszámolást" a bank nem nagyon fogja első kérésre elkészíteni. Ugyanis nem nagyon kellett -eddig - neki.
Most sem nagyon akarja egyik sem, -talán perben.
(Érdekes ez, hogy a jogászvilág hozzáállása úgy változik, ahogy a Kúria fütyül. A majdani - ezúttal a leges-leges-legújabb - jogegységi igaz, hogy homlokegyenest pofán b@ssza majd az eddigieket, de meglássátok!, ezer ügyvéd fog ismét ilyen pereket vállalni. Ejjh'!...)

drb:

A kerdes mar csak az, hogy Te mit ertesz korrekt elszamolas alatt?

Mert nagyon ugy nez ki, hogy az EUB iteletek
utan csak az arfolyamkockazat viselese nelkuli elszamolast lehet " korrekt"-nek nevezni. :)

Szerintem azzal kiegyezne Erilla :)

Ius :

Mit szolsz ehhez az itelethez?

C-96/16

74 Jóllehet a Bíróság elismerte a nemzeti bíróság azon lehetőségét, hogy a tisztességtelen feltételt a belső jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesítse, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy ez a lehetőség olyan esetekre korlátozódik, amelyekben a tisztességtelen feltétel megsemmisítése azzal a kötelezettséggel járna a bíróság számára, hogy a szerződést teljes egészében meg kellene semmisítenie, ami által a fogyasztót olyan következményeknek tenné ki, amelyekkel ez utóbbit büntetné.

Ami kerdes felmerult bennem?

Egy felmondott szerzodes eseten vajon alkamazando az MNB arfolyammal valo helyettesites vagy nem?

Mert az MNB arfolyam szerzodes reszeve valsa disszpozitiv szabalykent csak annyit tesz, higy jogalapot teremt a bank teljes kovetelesenek. Ezzel pedig nehezen vitathatoan bunteti a fogyasztot. Mert a per csak arrol szol pl, hogy 3 vagy 8 millioval tartozik az afos, emelyet igyis-ugyis egyosszegben kell megfizetnie. :))))

drb:

Látom , a "laikus vélemény" írása , már jól megy, de a bennefoglaltak, mint pl. a "korrekt elszámolás" kifejezés kifejtése már fejtörést okoz :)))

Én is tudok ám a "levegőbe beszélni", csak nem szeretek, pedig jogi értelemben én is "laikusnak" számítok....

Látom lejött a lényeg.

Csak nem gondoltam, hogy van értelme reagálni. A kérdezőnek nincs problémája önmagában az árfolyamkockázattal, vagy a váltási árfolyammal, meg ilyenekkel, amivel te szoktál házalni. A kedvedért akkor legyen csak simán "elszámolás", aztán aki nem gondolja korrektnek, majd megteszi a neki tetsző lépéseket.

Mondjuk most, hogy a kérdéseket és a kérdezőt szanálták innen, már értelme se igen van.

Tényleg, hogy van az, hogy eltünt a kérdező?

Csak nem túl kényes volt a szitu, kedves "admin" :-)

drb:

Látom a bla, bla már jól megy :-) Te nem KBS vagy , csak más felhasználónévvel?

Egyébként a kérdező problémája és a között, hogy te mit tartanál "korrekt elszámolásnak", kvázi nincs összefüggés :-)

Vagy te csak akkor tudod elmonani, hogy szerinted mi számít "korrekt elszámolásnak", ha valakinek problémája van az "árfolyamkockázattal, vagy a váltási árfolyammal, meg ilyenekkel"?

Egyebek mellett én nem házalok, csak felteszem, a kényes kérddéseket és "élvezem" a bankos "strómanok" vergődését....

Ezért nem ír már ide sem KBS, se Sherlock, mert ,már nekik is ciki annyi hülyeséget összehordani, amivel félre lehet magyarázni a dolgot :-)

Nem is egyszerú a dolog egy szimpla ügyvédnek, a Kuria is egy egész "tanácskozást" fog tartani az ügyben. 10-20 "neves bírónak" csak lesz annyi jogi tudása, hogy félig-meddig jogilag alá fogják majd tuddni támasztani, a ferdítést.

IUS:

Szerintem, ha igazad van, szerintem KBS lesz az egyik legelső, aki beszáll a buliba :-)

Újabban gondolatolvasó is vagy már, nem csak remekjogász? Csak hogy annyira tudod, miért nem írunk ide.

KBS:

Mernokoknel ezt nem gondolt olvasasnak , hanem a tenyekbol valo kovetkeztetesnek hivjak. :)

Aha. Nálam meg a puszta nem tevésből az okra való következtetést pont gondolatolvasásnak hívják. De ha akarod, nevezhetjük találgatásnak is. Megalapozott és logikailag helyes következtetésnek semmiképpen.

Üdvözlet mindenkinek! Szeretnék kérdést feltenni.
Melyik jogszabály vagy határozat határozza meg a deviza eladási árfolyam használatát?
Van e olyan határozat amely kizárja a valuta eladási árfolyam használatát szerződési kikötésként?
Köszönöm.

Se. Szerződéses szabadság van.

Mi a konkrét probléma?

Egészen pontosan arra gondoltam hogy a törlesztőrészlet devizában történő meghatározása után az átváltás árfolyama a valuta eladási árfolyam figyelembevételével történik. Tehát a devizaalapú szerződésnél deviza vételi és valuta eladási árfolyamot határoznak meg. Úgy emlékszem hogy valamelyik PJE nyilatkozat határozza meg a deviza eladási és vételi árfolyam használatát. A valuta eladási érték használata törlesztőrészlet meghatározás átváltásához törvényes vagy szabályos e?

Erzsebet:

A Dh. tv.-ek , amik a 2/2014 PJE-bol nottek ki kimondjak a veteli es eladasi arfolyamok tisztessegtelenseget. Amik ugye ezaltal nem jelentenek kotelezettseget a fogyasztora nezve.

Ebbol lett a disszpozitiv szabaly alkalmazasaval az MNB arfolyam.

Namost ebben az a csavar, ha mondjuk a szerzodest mar felmondta a bank a Tv. megszuletese elott, mert van egy mostani Fotanacsnoki inditvany ami bekavar a Kuria es allambacsi nagy bankmentesebe.

Persze KBS....

Szerzodesi szabadsag van.....egesz addig amig a bankoknak az a jo.....

Ha tenyleg az lenne, akkor nem lenne a behelyettesitosdi leven a szerzodesi szabadsag ertelmeben latszik, hogy a felwk pont attol a diszpozitiv szabalytol akartak elterni , amit a birosag most rajuk eroltet csakhogy megmentse a szerzodeseket.

Ezzel mintegy potolja a felek "akaratat"....

Ne tettesd már a hülyét! Hiányzó akarat? Az adós kölcsönt akart felvenni, a bank meg kölcsönt akart neki adni.

Te se KBS,

Akor most a lenyeges elemekben , mint pl az elszamolasi arfolyam (a Kuria szerint anelku nem teljesitheto egy deviza alapi szerzodes) , mar nem is kell megallapodni?

A te peldad alapjan akkor ha egy szoke nagymellu cicababanak van akarata a ferfiakkal valo egyuttletre, akkor ha en elkapom, az mar nem lesz eroszak leven:

O ferfival en meg novel akartam szexualis kapcsolatot letesiteni , tehat kozottunk megvolt a kozos akarat a sexre! (Akarcsak a bank es az ados kozott a kolcsonre. Igaz nem tisztaztuk, hogy egymassal kepzeljuk-e el a dolgot, de szerinted az nem is fontos) Igy minden ok!

A PTK 205. masodik bekezdeset kukazhatjuk is....eleg az elso szerknti kozos akarat valamire jelentsen az barmit.

Nem vagy te elsofoku biro Pesten?

Ugyanezt az indoklast olvastam egy hete.

"A felek kozott letre jott a szerzodes mert megvolt a kozos akarat a kolcsonre."

Utana folytatja:

"Ha volt is nemi bizonytalansag a kolcsonosszegeben es a kamat ertekeben, az a tv. altal eloirt banki elszamolas miatt mar elharult."

(Szova, ha nem lett volna esetleg meg a kozos akarat es nem allapodtak volna mwg a lenyeges kerdeseknen, akkor az nem baj leven a 6 evvel a szerzodes megkotese utan torvenyben eloirt elszamolas utolag ezt mar rendezte)

Tudom, hogy elfogultságból értetlenkedsz, de azt is tudom, hogy hülye nem vagy. (Bár megjátszod néha a cél érdekében.) Minthogy nem vagy hülye, neked is be kell látnod - bár beismerni nem fogod soha - hogy az, ha MNB-középárfolyamon számolják el a devizát, jóval közelebb van a felek feltárható eredeti akaratához, mint az, amit te szeretnél. (Hogy tudniillik a deviza figyelmen kívül marad, és az adós a jegybanki alapkamattal terhelten fizesse vissza a megkapott forinttőkét.)

KBS:

Az, hogy rávilágítok arra, hogy amit te és a Kuria képviseltek, az elég erős csúsztatásokat tartalmaz, hogy valamennyire alátámasztható legyen jogilag, az miért értetlenkedés?

Hogy értsd mire gondolok:

Mit mondott a Kuria a Kásler perben?

A vételi és eladási árfolyamok tisztességtelenek, így viszont a szerződés nem teljesíthető.

Na most jön az első csúsztatás:
Azt mondja a Kúria :
"Nem kell a feleknek megállapodni, olyan kérdésben amit jogszabály rendez!!!
Ezért a disszpozitív Ptk 231. alapján az MNB árfolyam vált a szerződés részévé"

Nade, hogy jön a Ptk 231 a képbe?

Hát azzal a csúsztatásssal, hogy a felek ebben a kérdésben nem egyeztek meg!!!

A szerződésből és az egyéb körülményekből viszont mindenki láthatja akinek szeme van, hogy ez NEM IGAZ!

A bank előírta, szebben mondva a felek megegyeztek abban, hogy el kívánnak térni a a PTK 231-től!!!

Mert, ha csúsztatás nélkül vizsgálja a dolgot a Kúria, akkor észleli a problémát és ott vége a dalnak.

Alkalmazza az addigi bírói gyakorlatot:
"A felek akaratát a bíróság ítéletével nem pótolhatja!!!"

Most akkor volt megállapodás a Ptk 231-től való eltérésre vagy meg semm állapodtak a felek az alakalmazandó árfolyamokban , mert jogszabály rendezte a dogot?

Akkor most melyik?

Azt csak megjegyzem, hogy a felek feltárható eredeti akaratával aztán köszönő viszonyban sincs az, hogy a 10 milla tőkeössszeg 20 millióra változzon!!!

Szerinted ez a változás a felek eredeti akaratát tükrözi vagy akár csak közel is áll hozzá?

Ha most Szladits-ékat akarnám idézni, a szerződés már nem képes betölteni azt a szerepet, ami miatt a felek megkötötték , így képbe kellene jönnie a "lehetetlenülésnek".

1933. évben kiadott Dr. Szladits Károly: Magyar Magánjog Vázlata (MMV) jogirodalmi felfogásra és az 1981. évben kiadott Ptk. Magyarázata II. kötet.

MMV 99-100. oldal: „érdekbeli, vagy betöltési lehetetlenség: t.i. lehetetlenül a szolgáltatás akkor is, ha annak teljesítését az adóstól az élet józan felfogása szerint a tisztesség és a méltányosság elvének figyelembe vételével nem lehet elvárni. A jóhiszemű kötelembetöltés elvéből következik, hogy az adós csak addig a határig köteles a teljesítés céljából erőfeszítéseket tenni, ameddig ezt tőle a méltányosság szerint el lehet várni. Ilyenkor beszélhetünk a kötelem túlnehezüléséről”.

De ez megint megérne egy kis vitát, miért nem merült ez fel a jelenkori Kúriában....

Egyébként KBS, ennyi idő után még mindig nem tudod én mit szeretnék?

Akkor utoljára.

A felek megállapodtak az elszámolási árfoyamokban, de ez tisztességtelen, emiatt viszont ez jogilag nem tekinthető a felek megegyezésének ebben a lényeges elemben.

Enélkül viszont a szerződés nem teljesíthető.

A felek akaratát viszont a bíróság nem pótolhatja, így az MNB árfolyam sem válhat a szerződés részévé, lévén a felek pont ettől kívántak eltérni!

A szerződés emiatt létre sem jött a felek között.

Szerződés hiányábban a felek a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kötelesek elszámolni egymással.