Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Sherlock, azért te sem vagy egy egyszerű ember! :) Jól gondold meg hogyan szakosodsz, mert az érvelés nem az erősséged.

Ezek a szerződések fogyasztói szerződések. Kit érdekel, hogy a THM alacsonyabb, magasabb, vagy ugyan akkora (lett volna)? Miután -talán- a legfontosabb döntést befolyásoló tényező a kiválasztásánál (matematikai alapon be is tudom bizonyítani, de nem látom értelmét), ki merné azt állítani a döntést meghozó adós helyett, hogy a szeződés létre jött volna ha más a szám benne! Erre én mondom, hogy ugyan már!

Egy nem bankos fogysztói példa:

Ha te kérsz egy italt a presszóban, a pincér eléd rakja az itallapot, te kiválasztasz valamit, (Jhonny Walker Blue Label) beleiszol, de kiderül nem azt kaptad (Red Label). Nyilván kih...hatod amit lenyeltél már, de ettől még az eredeti állapot nem állítható helyre, azt eladni másnak már nem lehet, veszteség a kocsmának.

Rajtad áll vagy bukik, hogy azt mondod a pincérnek, na jó, kifizetem a Red Labelt. Ugyan a szomszéd kocsmában a Blue Label jobban megérte volna (mert ott azt kaptad volna amit kértél), de végül is ez sem rossz, meg whiskeynek is whyskey és bár Blue-t rendeltél, írja csak jóvá a különbözetet és lezártuk az ügyet. Vagy otthagyod az italt, fizetés nélkül elköszönsz és elmész egy másik presszóba, mert ott megpróbáltak átvágni. A pincér nem mondhatja azt, hogy fizesd ki a Red Labelt, ez olcsóbb is... Mellesleg fordított helyzetben sem vagy köteles kifizetni azt, amit nem kértél.

Na megpróbálomtényleg befejezni, mert ezek már nem jogi kérdések, és egyébként se vezet sehova...

„Sherlock, azért te sem vagy egy egyszerű ember! :) Jól gondold meg hogyan szakosodsz, mert az érvelés nem az erősséged.”

Majd kérek tőled tanácsot ha odakerülök - bár...

Totom:

Rosszul látod,azzal,hogy bementél a kocsmába ráutaló magatartással elfogadtad a blue label alapú elszámolást vagyis a pincér red labelt hoz,de blue labelként tartja nyilván és számlázza, távozáskor neked a számlát kell csak kifizetned...hol itt a probléma?

Ycal, te nem vagy százas! Jót nevettem... :)

Sherlock, tőlem ne kérj tanácsot, vélhetően előbb leszel végzett jogász, mint sem kikérem az indexem a tanulmányiról, hogy folytassam az egyetemet. Elég nekem két diploma, se szebb, se jobb nem leszek háromtól. Hobbijogászkodni (értsd jogszabályokat olvasni és értelmes emberekkel beszélgetni) anélkül is lehet, ha a felek tisztában vannak a saját és a másik fél ismereteivel.

Saint01, ha nem tudja valaki a pontos választ, akkor keress rá és olvass utána, több kérdésedre megtalálod a választ.

Látom Totom, válaszok az ok nincsenek :-)

Még mindig várom őket:

1.
Ha semmis az egész szerződés, mert hiányoznak belőle törvényileg kogensen előírt tartalmak, akkor melyik része semmis és melyik nem?

2.
Ha kellék hiány miatt semmis a szerződés, hogy lehet érvényessé tenni az eredetileg is "hiányzórész" (árfolyamrés %-osan kifejezett értéke) elhagyásával?

3.
Milyen alapon ragad ki a bíróság egy részt(deviza elszámolás) a teljes egészében semmis szerződésből?

4.
Továbbá, mi az elszámolási igény jogalapja,azt hogy bizonyítja?

5.
Milyen szabályok szerint kell el számolni?

Ycal, laikus álláspontom szerint a válaszok:

1.
Ha semmis az egész szerződés, mert hiányoznak belőle törvényileg kogensen előírt tartalmak, akkor melyik része semmis és melyik nem?

A semmiség esetén kérdéses, hogy miért mondta ki a T. Bíróság a semmisséget.
Az OTP elleni jogerős ítéletben a szerződés a Hpt 213§-a (1) bekezdésének alapján semmis, míg Léhmann György ügyvéd úr Erste ellen 2012 szeptemberében első fokon megnyert ítéletben tisztességtelen szerződési feltétel miatt (egyoldalú kamatemelés) miatt vált semissé a szerződés. Utóbbi esetben a másodfokon eljáró biróság akár dönthet másképp is, Lázár Dénes ügyvéd úr OTP elleni jogerős ítélete esetében a T. Bíróság hivatalból mondta ki a semmisséget, mert nem tartalmazta a (helyes) THM-et.
Összességében azonban mindkét szerződés úgy ahogy van semmis, a jogerős ítéletben benne is van, hogy "szóba sem kerülhet" részletes érvénytelenség (az Erste-s ítéletet nem olvastam), tehát a kérdésedre a válasz, nincs olyan része ami nem semmis.

2.
Ha kellék hiány miatt semmis a szerződés, hogy lehet érvényessé tenni az eredetileg is "hiányzórész" (árfolyamrés %-osan kifejezett értéke) elhagyásával?

Laikus álláspontom szerint sehogyan, de ez (sem) vélhetően nem lejátszott meccs, majd a hozzá értők "leboxolják" a bíróságon. Szerintem ez olyan mértékű jogi hiba, hogy nem lehet sehogyan sem érvényessé tenni, van is rá érvem, de nem szereték ötleteket adni a bankoknak idő előtt.

3.
Milyen alapon ragad ki a bíróság egy részt(deviza elszámolás) a teljes egészében semmis szerződésből?

Ezt a kérdést nem értem, az OTP elleni jogerős ítéletre gondolsz? Esetleg arra, hogy HUF vagy deviza az elszámolás alapja? Szerintem itt alapvetően kérdéses, hogy mi a szerződés tárgya/összege. Az OTP-s szerződésben forint (a következő mondat hivatkozik a CHF-ben való nyilvántartásra), a tiedben ahogy néztem CHF van beleírva egyértelműen.

4.
Továbbá, mi az elszámolási igény jogalapja,azt hogy bizonyítja?

Az elszámolási igény jogalapja a Ptk illetve az 1/2012 PK-ban megfogalmazottak. A bizonyitásnál gondolom a deviza vs. Forintra gondolsz, ez már egy érdekesebb kérdés, miután az 1/2010 PK egyértelműen fogalmaz bármelyik fél jogalap nélküli gazdagodásáról, ami álláspontom szerint az adós esetében eleve furcsa, a bank pedig nem fogja tudni bizonyítani (mert nem is tudja illetve akarja), hogy honnan volt a deviza, mennyibe került neki, stb. Gondolj bele, majd felfedi bármelyik bank is, hogy mondjuk 2 év alatt letudta, vagy pl. 140 Ft-on lerendezte a CHF adósságát (ha egyáltalán volt), ami azoknál is kiverné a biztosítékot akik már végtörlesztettek például. Itt már sok a ha, ráadásul nem is értek hozzá.

5.
Milyen szabályok szerint kell el számolni?

Alap estetben Ptk szabályozza, Dr Guba írta, hogy késedelmi kamat (jegybanki+7%), nem vitatkoznék vele, van aki sima jegybankit mond. Passz.

Ycal, 5. kérdésedre itt is találhatsz választ (hogy nincs :)):

http://www.szitb.hu/…telenseg.pdf

Túl fáradt és tanulatlan vagyok, hogy megértsem, de a 7. oldal vége érdekes.

Köszi Totom a válaszokat, igaz nem neked voltak címezve, de te legalább vetted a fáradtságot, hogy valamivel megpróbáld alátámasztani...

A 3. kérdés lényege, hogy Obudafan szerint CHF-ben kell elszámolni, mert a szerződés ezt tartalmazza és nem a CHF elszámolási feltétel a semmis.......

Obudafan véleményei:

„Viszont az elszámolás alapja lesz a CHF, mert semmi ok arra, hogy a bíróság eltérjen attól, ahogy eddig folyamatosan elszámoltatok.”

„A semmis szerződés esetén a felek egymással elszámolni kötelesek. Ha abban állapodtatok meg, hogy az árfolyammozgás előnyeit, hátrányait te viseled, és kifejezetten ez a kikötés nem semmis, akkor annak nincs jogalapja, hogy a semmis szerződésből eredő elszámolási viszonyban ne te viseld.”

Óbudafan (T. Áron) egy gyakorló ügyvéd, aki nyilván látott már ezt-azt és érvel is.

„Viszont az elszámolás alapja lesz a CHF, mert semmi ok arra, hogy a bíróság eltérjen attól, ahogy eddig folyamatosan elszámoltatok.”

Ahogy írtam korábban, nincs két egyforma szerződés, a tiedben egész konkrétan benne van, hogy kifejezett kérésedre CHF-ben kapod a hitelt, míg az OTP szerződésében forintról van szó, melyet a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon tartanak nyilván. Azért a kettő nem ugyan az (szerintem), de persze ez nem jelenti azt, hogy a te esetedben egyértelműen devizában kell elszámolni, de a vonatkozó jogszabályok szerint a szerződés tárgyában kell elszámolni (a tárgy ugyan úgy kötelező elem), tehát ha az CHF, akkor a bank helyében én is erre hivatkoznék. Hangsúlyozom, egy jó, hozzáértő pénzügyi jogász lehet erre is tud megoldást, mert hát ugye te nem frankért mentél a bankba és a folyósítás sem abban történt. Erre ha lenne is jó ötletem (érvem), akkor se írnám le ide, mert nem akarok ötletet adni a bankoknak.

„A semmis szerződés esetén a felek egymással elszámolni kötelesek. Ha abban állapodtatok meg, hogy az árfolyammozgás előnyeit, hátrányait te viseled, és kifejezetten ez a kikötés nem semmis, akkor annak nincs jogalapja, hogy a semmis szerződésből eredő elszámolási viszonyban ne te viseld.”

Ezt a részt nem tudom értelmezni, mert egyrészt a szerződésben nem emlékszem ilyen kikötésre, másrészt a hibás THM okán nem értelmezhető nem semmis rész. Szerintem. De olvasd el amit linkeltem meg küldtem.

Ycal, hülyeséget írtam. A késedelmi kamat a Ptk 301 szerint a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal azonos mértékű, gazdálkodó szervezet esetén +7%.

Szóval ahogy Dr Guba írta, Ptk szerinti, én olvastam hülyeséget amit aztán beírtam ide ráadásul rá hivatkozva. Elnézést érte.

Az a 301/A. §. És csak akkor játszik, ha mindkét fél gazdálkodó szervezet. (V.ö.: "között".)

Azért arra is kivancsi lennek hogy milyen jogalapja van annak az esetnek mikor az ügyfel bemegy a bankba, ker hitelt de kiderül hogy amit kér arra nem jogosult nem hitelképes de a bank a jogszabalyokat a saját belső szabalyzatait a hitelképpeség szabàlyait semmibe vetelevel mégis ad az ügyfelnek hitelt pedig tudja előre hogy nem fogja tudni teljesiteni. Kérek mindenkit hogy ne azzal jöjjön hogy ugyanolyan hibas az ügyfel is mert felvette. A banknak jogaban allt megvizsgalni mindent mielőtt kihelyezi a hitelt es ezt meg is tette es annak ellenére megoldotta a kihelyezést hogy az jogtalan volt a szabalyok szerint. Én még azt is megkockáztetom hogy ilyen esetben a bank bukjon mindent ha már ennyi esze volt hogy ilyen ügyfelmek hitelt adjon. Ez sajnos az ismerősi körömbe történt meg és jomagam is arra biztattam hogy pereljen mert a jogossag vizsgalata a.bankot illette meg, es ha igy is kihelyez hitelt hat most lássa kárát a féjtelen pénzhajszának.

„Én még azt is megkockáztetom hogy ilyen esetben a bank bukjon mindent ha már ennyi esze volt hogy ilyen ügyfelmek hitelt adjon”

Én meg azt kockáztatnám meg, hogy ... Mindegy, hagyjuk.

Hitelcsapda?

A jogrendszer azért ettől bonyolultabb :)

Nyilvánvaló, hogy a bankok elég lazán kezelték a (deviza) hitelezést a 2000-es évek közepétől nagyjából a válságnak nevezett, a felgyülemlett virtuális pénz eltüntetésére szolgáló időpontig. Az elmúlt pár évben jónéhány keresetet nyújtottak be az adósok a bankok ellen, rengeteg pert el is veszítettek, mert a T. Bíróság nem találta megalapozottnak a keresetet.

Az is egyértelmű, hogy a fogyasztói oldalon felgyülemlő indulatok és a kilátástalanság arra sarkallta az embereket, hogy tovább és mélyebben utána túrjanak a szerződéseknek, az akkori hatályos jogszabályoknak, EU irányelveknek és vonatkozó szabályoknak. Ezzel párhuzamosan az állami szervek (beleértve a bíróságokat is) egyre több állásfoglalást alkottak meg, melyek (jó esetben) egy irányba mutató vektorok, amik idővel egységes álláspontot eredményeznek.

A "háború" több fronton zajlik, bizonyos szerződések hivatalból történő semmisséget ( Lázár ügyvéd úr keresete az árfolyamrésre alapozva) ma már jogerős ítélet támasztja alá, és ha az OTP a kúriához is fordul jogorvoslatért, általános iskola harmadik osztályos ismereteimre merem állítani, hogy a kúria (elvben) nem fog szembe menni a másodfokú ítélettel, ami gyakorlatban azt eredményezi, hogy valamennyi, a THM-Paradoxonban érintett szerződés hivatalból, teljes egészében semmis. A semmisség jogkövetkezményeiről ezen a fórumon a hozzá értő jogász urak már állást foglaltak (mit tartanak valószínűnek), majd meglátjuk a T. Biróság milyen ítéletet hoz, lesz-e külön PK vélemény az elszámolás módjára a semmis deviza alapú szerződések eseten, stb.

Egy másik front (Léhmann ügyvéd úr keresete) a tisztességtelen feltételere (egyoldalú szerződés módosítás, kamatemelés, mely utóbbi valahol összeér az arfolyamrés problémakörével, hiszen azt is emelték egyoldalúan, szó nélkül) alapszik, melyben elsőfokon van ítélet, mely a szintén a szerződés semmisségét mondja ki, azonban ez -kérem a hozzáértőket cáfoljanak meg ha rosszul írom- nem hivatalból észlelt semmisség, hanem a megtámadhatóság okán a T. Biróság mondta ki a semisségét mivel az egyoldalú módosításai tisztességtelenek voltak. Ez nem jogerős ítélet.

Amiről te beszélsz, az egy harmadik front lehet, de annak bizonyításában és végkimenetelében még én (optimista laikus) sem vagyok biztos, ráadásul ez egy nagyon sok évig elhúzódó jogvita lenne, mely óhatatlanul a magyar állami szervek (PSzÁF) felelősségét is előre vetíti (ma már bizonyos, de még nem bizonyított, hogy nagyon is van), aztán van ennél egyszerűbb ok, és megoldás, lásd fent.

Az elkövetkező 1,5 hét tartogat egy csemegét számunkra. Kásler Árpád ügyét 15-én a Kúria tárgyalja. Időközben azonban a december 7-én hozott jogerős ítéletében a másodfokon eljáró T. Bíróság rámutatott a hivatalból történő semmisség okára, így kíváncsian várom mi fog történni, mivel az is olyan OTP-s szerződés, mely érintett a THM-Paradoxonban, tehát a törvény erejénél fogva ki kellene mondani annak semmisséget ha nem tévedek. Akkor viszont miről os tárgyalnak?

Totom:

a tiedben egész konkrétan benne van, hogy kifejezett kérésedre CHF-ben kapod a hitelt, míg az OTP szerződésében forintról van szó, melyet a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon tartanak nyilván.

Szeretném megosztani azt, hogy a bank miként értelmezi a mindenki szerint tényleges CHF kölcsönről szóló feltételt: (Banki válasz a panaszlevére Iktatószám: P-2012-xxxxxx):

Az ön által hivatkozott szerződés 1.1 pontja az alábbiról rendelkezik:

1. Álltalános rész
2. A bank az adós részére xxxx svájci frank összegű kölcsönt bocsát rendelkezésre, tekintettel az adós azon igényére, hogy yyyy forint iránti finanszírozási igényt a bank kifejezetten CHF elszámolással elégítsen ki.

A fenti szerződés rendelkezése az jelenti, hogy az Ön lakásvásárlási céljához az Adásvételi szerződésben megjelölt pontos forintösszeget biztosította a Bank ,a kölcsönigényének megfelelően, azzal, hogy a rendelkezésre bocsátott összeget CHF elszámolással tartja nyilván, azaz Ön élvezheti a svájci frank hitel kedvező kondícióit.

Totom, akkor most miben is kaptam a kölcsönt? :-)

Bocs, a kijelölések megint elcsúsztak.

Totom:
a tiedben egész konkrétan benne van, hogy kifejezett kérésedre CHF-ben kapod a hitelt, míg az OTP szerződésében forintról van szó, melyet a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon tartanak nyilván.

Szeretném megosztani azt, hogy a bank miként értelmezi a mindenki szerint tényleges CHF kölcsönről szóló feltételt: (Banki válasz a panaszlevére Iktatószám: P-2012-xxxxxx):

Az ön által hivatkozott szerződés 1.1 pontja az alábbiról rendelkezik:

1.Álltalános rész
1.A bank az adós részére xxxx svájci frank összegű kölcsönt bocsát rendelkezésre, tekintettel az adós azon igényére, hogy yyyy forint iránti finanszírozási igényt a bank kifejezetten CHF elszámolással elégítsen ki.

A fenti szerződés rendelkezése az jelenti, hogy az Ön lakásvásárlási céljához az Adásvételi szerződésben megjelölt pontos forintösszeget biztosította a Bank ,a kölcsönigényének megfelelően, azzal, hogy a rendelkezésre bocsátott összeget CHF elszámolással tartja nyilván, azaz Ön élvezheti a svájci frank hitel kedvező kondícióit.

Totom, akkor most miben is kaptam a kölcsönt? :-)

Köszi Totom hogy reagáltál. Azt is tudom hogy a jogrendszer ettöl a felvetésemtöl bonyolultabb, sőt tovább megyek, a magyar jogrendszer es szemétdomb. Enyi kiskapus megfogalmazás es meghatározathatatlan kifelyezés szerintem nincs egyetlen más normális országban. Azt irod hogy az eset amit leirtam és amire reagáltál hogy nyilvánalo hogy a bankok elég lazán kezelték a hitelezés, ez azért megint furcsa nem hogy nekik is voltak szabályaik meg törvényeik amiket betarva működhettnek akkor mégis ezeket semmibe véve hiteleztek. Szerintem ez egy egyszerűbb esetnek kellene lenie mint maga adevizahitelezési problémák mert ugye itt jogszerüen nem is adhatott volna hitelt, ami utána következett hogy mind ők mind az ügyfél aláirta a szerződést szerintem az már itt lényegtelennek kellene hogy legyen mivel a bank ugy tette eléd a szerződèst hogy mindent megszegett amit lehetett. Nalam simán beleférne a ha mefnyerte hagy vigye mondasba. Kovacsurnsk meg üzenem hogy nyugodtan irja le a véleményét kiváncsi vagyok rá , mert persze itt is az ügyfel volt aludas igaz? A az törvényesen járt el, mert hat ugye törvényesen. Ami meg meg fura nekem hogy itt semmilyen más ügyvédi hozzászolást nem lehet olvasni csak ami a bankokat védi. Tisztelt magyar ügyvédek ha mar magyarok azt kérném hogy azon dolgozzanak már hogy segitsék a magyar embereket feltéve ha .......... és ezt nem is feltételezem hogy itt csak a magyar ember aki...

Hitelcsapda?

Miután a bankokat a PSzÁF hivatott ellenőrizni, mely szerv sajnos tele van dilettánsokkal vagy szándékos csalókkal (egyéb érdekeket védenek, nem a fogyasztót), így sok ember felelőssége előkerülne egy részletesebb vizsgálat alkalmával. A hatályos jogszabályok szerint azzal lehet operálni (érdemben és belátható időn belül) amikkel ma is operálnak az ügyvédek. Nézd csak meg például azt a levelezést amit egy adós folytatott a PSzÁF-al. Nem tudod eldönteni sírj vagy röhögj. Volt hozzájuk szerencsém nekem is, nem érezték illetékesnek magukat, pedig simán állást foglalhattak volna. De nem akartak, közölték, hogy pereljem be a bankot ha akarom. Nem ért annyit, igaz, ha mindenkit lehúztak 1500 forinttal, az tízezres szerződésszámnál már egyáltalán nem mellékes.

Ycal

Nem tudok ebben okos lenni, mert nem értek hozzá. Abból indulok ki, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés tárgyában történik, ami ha CHF, akkor CHF, ha HUF, akkor HUF. De majd az idő eldönti, hogy mi lesz, mert lehet minden esetben HUF, de lehet minden esetben CHF lesz az elszámolás alapja.

Az viszont innen egy érdekes játszma, hogy mennyi is a jegybanki alapkamat CHF-re, mert miért is lenne a magyar jegybanki alapkamat ugye, illetve tudja-e, akarja-e igazolni a bank, hogy bizony ő megvette és forintra váltotta azt a CHF-et annó az adott ügylethez és teszi azt minden hónapban, szépen beváltja, stb. Biztos lehetsz benne, hogy nem igy volt. Ez esetben a PK 8-as nem engedi a banknak (sem), hogy jogalap nélkül gazdagodjon, tehát bemondásra nem lesz CHF.

Van még egy gondolatom, de majd a maga idejében kifejtem, addig maradjon az én paklimban. Nem miattad, miattatok, de nyilván a bankok is rendelkeznek internet hozzáféréssel, és előszeretettel érvelnek olyan dolgokkal kicsavarva, amiket az adósok vetettek fel.

Totom:

A fenti szerződés rendelkezése az jelenti, hogy az Ön lakásvásárlási céljához az Adásvételi szerződésben megjelölt pontos forintösszeget biztosította a Bank ,a kölcsönigényének megfelelően, azzal, hogy a rendelkezésre bocsátott összeget CHF elszámolással tartja nyilván, azaz Ön élvezheti a svájci frank hitel kedvező kondícióit.

Majd Sherlock megmagyarázza, hogy nem, de szerintem a kiemelt rész, amit a bank írt le "önszántából" igazolja, hogy az bank szerint az én igényem HUF volt, amit rendelkezésre is bocsátott a bank :-)

Lehet, hogy nem is volt közöttünk konszenzus, ha a bank CHF-et adott :-)

Ycal

Akármennyire is jó lenne, de az általad leírtakat (szerződésből kiragadott részt) sajnos én nem tudom úgy értelmezni ahogy hallani szeretnéd. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmisség esetén az eredeti állapot helyeállítása CHF-et takar (mert ugye az a szerződéshez kapcsolódó tranzakció volt, neked soha nem volt annyi frankod), de amit leírtál az nekem ezt mondja:

1.Álltalános rész
1.A bank az adós részére xxxx svájci frank összegű kölcsönt bocsát rendelkezésre, tekintettel az adós azon igényére, hogy yyyy forint iránti finanszírozási igényt a bank kifejezetten CHF elszámolással elégítsen ki.

A szerződés összege, annak tárgya xxxx svájci frank, mivel adós KIFEJEZETTEN igy akarta, hogy a szükséges forint finanszírozási összeget CHF elszámolással adja kölcsön.

A fenti szerződés rendelkezése az jelenti, hogy az Ön lakásvásárlási céljához az Adásvételi szerződésben megjelölt pontos forintösszeget biztosította a Bank ,a kölcsönigényének megfelelően, azzal, hogy a rendelkezésre bocsátott összeget CHF elszámolással tartja nyilván, azaz Ön élvezheti a svájci frank hitel kedvező kondícióit.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyan forintot adott kölcsön a bank ahogy azt kérni tetszett, azzal, hogy az CHF-ben lesz nyilvántartva, aminek köszönhetően hű de jól jár kedves adós.

Leírtam neked, hogy hozzá nem értőként miként értelmezem amit leírtak neked. Azért ez egy elég rafkós mondat, nem ugyan azok a jogászok írták akik az OTP szerződéseit. Hangsúlyozom, hogy mivel az is le van írva, hogy te forintért fordultál a bankhoz, a hozzá értők elképzelhető, hogy másképp látják.

Magyarországon az uzsorás bankok eddig élvezték a hibás termékük extraprofitját,az egész népgazdaságot ezzel tönkretették,/fizető képtelenen vásárlóerőt generáltak/ természetesen KARTELLben.A hibás termékeik eredménye képen a jóhiszemű hiteligénylő ügyfelekből hitel károsultak lettek ,ebből kifolyólag a károkat a bankok kötelesek megtéríteni ,természetesen kamatostul,mer JOGÁLLAM-ban élünk.Jogaink megalapozottak, mivel a magyar családok tönkretevésére irányuló kartell hitelszerződések hibásak ,így jogilag semmisek.Jogállamban ez így működik.Össze kell fogni aki hibázott egy nemzet kárára az a vesztes az fizessen a GYŐZTESEK MI VAGYUNK!!!!

Totom:

Az egyik válaszodban ez volt:

Ahogy írtam korábban, nincs két egyforma szerződés, a tiedben egész konkrétan benne van, hogy kifejezett kérésedre CHF-ben kapod a hitelt, míg az OTP szerződésében forintról van szó, melyet a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon tartanak nyilván.

Az utolsóban pedig ezt:

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyan forintot adott kölcsön a bank ahogy azt kérni tetszett, azzal, hogy az CHF-ben lesz nyilvántartva, aminek köszönhetően hű de jól jár kedves adós.

Akkor most a cizellált fogalmazástól eltekintve a két bank egyformán járt el vagy nem?

Forintot adott és CHF-ben tart nyilván...

Ycal

A tied úgy szól, hogy devizát ad, forintot folyósít, devizában tart nyilván. Az OTP szerződésében forintot ad, devizában tart nyilván. A konstrukció lényegében ugyan az minden banknál ezt én is tudom, de nem ez van leírva.
Lehet nincs igazam, de a te első mondatod arról szól, hogy kapsz devizát, amit forintban folyósít és CHF-ben tart nyilván, míg az OTP szerződése arról, hogy kap az adós forintot, amit CHF-ben tart nyilván.

Totom:

Ebben teljesen igazad van, erre írtam, hogy:

"a cizellált fogalmazástól eltekintve" , de azt is írhattam volna, hogy a "meserésztől eltekintve"

Nehéz úgy valakinek a rendelkezésére bocsátani valamit, hogy nem is tudom a rendelkezésére bocsátani.

Bár Obudafan szerint elég, ha leírom, hogy rendelkezésedre bocsátottam és már vitatjhatatlan a dolog.

Néhány banki választ átolvasva, a "CHF rendelkezésre bocsátást" inkább egy "hitelkerethez" hasonlíthatnám, ami a bank "excel táblázatában" jön létre esetlegesen....

Egyetlen HUF számlám van, amire az egyenlegértesítő szerint a HUF összeg megérkezett , mint megjegyzás szerint hitelezéssel kapcsolatos tranzakció.

Kértem a banktól valami hitelszámlaszámot, devizazsámlaszámot, bizonylatot a "rendelkezésre bocsátásról" , de semmit nem hajlandó adni....

Nem gondolod, hogy a szerződési kikötésen kívül a banknak bizonyítania kellene valamivel a "CHF rendelkezésre bocsátást"?