Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

„Semmis szerződésnél, maradna az 1 millió kölcsönadott forint igényed!!!!”
Azt te csak szeretnéd!

„Te valóban nem látod a szánalmas erőlködést?”
Már hogyne látnám! Itt van például ez a topik.

KBS:

"Az Isten áldjon meg! Próbáld már megérteni, hogy ha kötünk egy szerződést, amiben kölcsönadok neked egymillió forintot azzal, hogy cserébe egymillió forint névértékű OTP-részvény mindenkori piaci árát vagy köteles visszafizetni, akkor semmit nem számít, hogy van-e nekem OTP-részvényem, vagy nincs, hogy kötöttem-e egyébként határidős ügyletet részvényvásárlásra vagy nem. Ez az én dolgom és bajom. A te dolgod, hogy fizess szerződés szerint."

Ez így van (vagyis lenne ha a kölcsönnek nem lenne kogens szabályozása "rendelkezésre bocsátás")....mit gondolsz miért akarja mindenki semmissé tenni a szerződéseket poénból?

Mit gondolsz, miért izmozik a Kúria és a bankok , hogy ezeket a szerződéseket életben kell tartani?

Te valóban nem látod a szánalmas erőlködést?

Az általad felvázolt szerződésedre visszatérve....

Amit felvázoltál az kölcsönszerződés vagy atipikus szerződés?

Te nem azon izmoznál, hogy érvényes maradjon?????

Mert egy semmis szerződéssel rosszul járnál!!!!
(Kiderülne, hogy csak a szerződés alapján lehet jogos az OTP részvényárfolyamon teljesítendő követelésed....)

Semmis szerződésnél, maradna az 1 millió kölcsönadott forint igényed!!!!

Szólj, ha valamit rosszul mondtam.

Az Isten áldjon meg! Próbáld már megérteni, hogy ha kötünk egy szerződést, amiben kölcsönadok neked egymillió forintot azzal, hogy cserébe egymillió forint névértékű OTP-részvény mindenkori piaci árát vagy köteles visszafizetni, akkor semmit nem számít, hogy van-e nekem OTP-részvényem, vagy nincs, hogy kötöttem-e egyébként határidős ügyletet részvényvásárlásra vagy nem. Ez az én dolgom és bajom. A te dolgod, hogy fizess szerződés szerint.

KBS:

"Nocsak! De akkor mi a jelentősége, hogy volt deviza vagy nem volt deviza? Mert szerintem semmi."

Az a jelentősége, hogy a bíróság mit fog tartozás kiinduló tőkeősszegeként megállapítani egy elszámolási perben.

A forint betétből folyósított forintot ami 15 millió, mert az egyes szerződések mögött "nemvótdeviza", csak közvetett kapcsolatot lehet találni.

vagy

A rendelkezésre sosem bocsátott és át sosem váltott "devótdevizát" ami 100.000CHF vagyis jelen árfolyamon 25 millió.

Mert forrásként kimutatható a banknál a devizaswap, amit viszont a bank csak arra használt, hogy a teljes eszközállomány-forrásállomány különbözetét fedezze vele.

Ez barátok között is 10 milla differencia....

Vagyis a sokmilliós kérdés az az , hogy hol fejeződik be a bank forrásszerzése és hol kezdődik az adós kölcsön ügylete?

Nocsak! De akkor mi a jelentősége, hogy volt deviza vagy nem volt deviza? Mert szerintem semmi.

KBS:

Mielőtt megint rákezdenél, szólok, hogy én nem mondtam sosem, hogy a banknál forrásként "nemisvótdeviza".

Mert jelenleg lényegtelen kérdés, hogy volt-e deviza a SWAP ügylet mögött.
Csak annyit mondok, hogy ami biztos az az, hogy az egyes szerződések mögött "nemvótdeviza".

A bank a teljes eszközállomány-forrásállomány különbözetét fedezte swappal.

KBS:

De , hogy értsd a problémám, ezért berakok egy bankvédőtől származó posztot, ami a SWAP forrásszerzés révén létrejövő szintetikus devizának a kölcsönügyletben való részvételét hivatott bizonyítani:

„
A deviza alapú hiteleket forintforrásból nyújtották a bankok, a forint betétekből, amely a származékos swap ügylet technikai sajátosságaiból adódóan a két devizanem közötti kamat,- árfolyam eltéréseket ténylegesen, valósan magába foglalta, tehát hordozta az adós által remélt potenciális kamatelőnyt, és a vele járó kockázatot is, ugyanúgy, mintha a bank devizahitelt vett volna fel.

Amikor klasszikus módon refinanszírozza a bank a jelzáloghiteledet, akkor sem a deviza kell neked, ( nem ehető, lakni sem tudsz benne) hanem az a relatív előny, amit a devizakölcsön felvételével élvezni óhajtasz. Ez esetben kevesebb kamatot kell fizetned, mintha ugyanazt a célodat (pl. lakásvásárlás) Ft-ban denominált kölcsönből valósítod meg.

Amikor deviza SWAP révén refinanszírozza a bank a jelzáloghiteledet, akkor semmi sem változik számodra ehhez képest, sem javadra, sem károdra. Te ugyanazt az előnyt élvezed, a bank a devizában denominált kölcsön relatív kamatelőnyét szállítja neked, ahogy rendelted.

A bank mindkét esetben rendelkezésre bocsátotta a devizahiteltől általad elvárt "jót", hasznosságot.

”

Csak szerintem problémás a közvetettség, akkor ha a szerződés semmis és el kell számolnotok egymással?

KBS:

„Engem ezek nem érdekelnek. engem az érdekel, lehet-e ezekkel a perekkel érdemben csökkenteni a teljes tartozást.”

Szerinted azzal csökken a tartozás, ha mondjuk a per végén kiderül, hogy (de csak feltételes módban nagyon halkan kimondva) mégis csak a folyósított forint lesz a tőketartozás, mert az adósnak nem sok köze van a bank forrásszerzéséhez?

Ycal,

én jogi dolgokban nem vitatkozom veled. Ez egy megállapítás volt.

Jobb ügyhöz méltó a kitartásod. De ezekről a fejtegetéseidről mindig az a maxima jut eszembe: szarból nem lehet karikást fonni.

Engem ezek nem érdekelnek. engem az érdekel, lehet-e ezekkel a perekkel érdemben csökkenteni a teljes tartozást. A többi csak szemfényvesztés, marketing.

KBS, Sherlock:

Ha megnézitek a dolgot, akkor azt láthatjuk, hogy a Kúria egyféle vizsgálati szempontból megállapította, hogy az árfolyamrés beleírásával kell érvényessé nyilvánítani a szerződést.

Aztán egy új szemszögből vizsgálva, megállapította, hogy egy valójában tisztességtelen feltétel utólagos szerződésbe foglalásával tett érvényessé egy szerződést.

Szerintetek nem lehetséges ugyanezen metódus a "devótdevza" megállapítással?

„A deviza alapú kölcsön mögött – figyelemmel a pénzügyi intézményekre vonatkozó közjogi jellegű szabályokra – devizaforrás áll. Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben.
”

Mi lesz , ha onnan közelítjük meg a dolgot, hogy meddig tart a a banki forrásszerzés és hol kezdődik a kölcsön?

Most már nem lehet letagadni, hogy csak közvetett módon lehet a devizát a kölcsönhöz rendelni, a közvetlen hozzárendelés az átváltás/konverzió hiánya miatt már nem lehetséges...

KBS:

"Egyébként konfabulálsz. Az én álláspontom például érdemben soha nem változott. Mindig azt mondtam, hogy nem lehet lényeges eredményt elérni ezekben a perekben. A teljes tartozás fél százalékos csökkentése nem fog meggyőzni róla, hogy tévedtem. (A puszta semmissé nyilvánítás sem.)"

Emlékszel még honnan indult ez a deviza alapú dolog?

1. Minden kölcsön mögött deviza áll, amit a bank átváltott...ezért jogos az árfolyamrés alkalmazása....

Jelenleg már ki van lőve az átváltás.....

Miért gondolod, hogy ezután a "devótdeviza" dolog olyan biztos lábakon áll?????

Az egyik pillére a "devótdevizaátváltásforintra" már összeomlott.....

Azért lett tisztességtelen az árfolyamrés, mert nem volt mögötte szolgáltatás....nem történt deviza átváltás/konverzió.

De most azért vagyok lehülyézve, mert felmerül bennem az, hogy ha valóban "vótdeviza" , akkor nem kellett volna átváltani?

Viszont, ha csak a SWAP ügyletből származó elcserélt deviza kötelezettség jelenti a "devótdevizát", amit mellesleg egy azonnali ellentétes spot ügylettel visszacserélt a bank a deviza alapú kölcsön kihelyezése előtt, akkor felmerül a kérdés, hogy:

1. A bank forrásszerzése része e a kölcsönügyletnek?
2. A Ha a "devótdeviza" eltűnt a kölcsönügylet előtt, akkor valóban "vótdeviza"?

„Megvan az fél százalék is! ”
Ami egyébként korrelál a pártja választási eredményével is. :O)

Nagyszerű! Mekkorát nyert vele Kásler! 14 és fél millió forintos tőkére majdnem 90 ezret. Megvan az fél százalék is! Gratulálok!

Egyébként konfabulálsz. Az én álláspontom például érdemben soha nem változott. Mindig azt mondtam, hogy nem lehet lényeges eredményt elérni ezekben a perekben. A teljes tartozás fél százalékos csökkentése nem fog meggyőzni róla, hogy tévedtem. (A puszta semmissé nyilvánítás sem.)

Sherlock:
„nem tűnt fel, hogy az utóbbi 2(?) évben mindig a legmagasabb szintű bírói fórumok mentek szembe az autópályádon”

Szembe??????

Nekem az tűnt fel inkább, hogy mögöttem vannak jól lemaradva....de egyirányba haladunk :-)

Azt hiszem, hogy mióta itt vagyok a fórumon , azóta azt mantráztam, hogy az "árfolyamrés" költség és semmis miatt a szerződés...

Kb. másfél évig voltam miatta lehülyézve..... aztán költség lett, de azóta legújabban már tisztességtelen is lett a felszámolása.....

Vagy rosszul látom a dolgokat?

Ugyan; nem tűnt fel, hogy az utóbbi 2(?) évben mindig a legmagasabb szintű bírói fórumok mentek szembe az autópályádon? (Amellett a fórum népe is, de te ide azért jársz, hogy valaki igazat adjon, nem jogi állásfoglalásért)

KBS:

Elég sokat olvasgattam mostanában kölcsön témában, de mindenhol ilyen és ehhez hasonló dolgokat olvasok róla:

"jelentősége van annak, hogy nem „tulajdonba adás”-t, hanem „rendelkezésre bocsátás”-t ír elő a Ptk. A kölcsön ugyanis hitelviszony létrehozására irányul, vagyis az adós más pénzét használhatja. A kölcsön összegének „rendelkezésre bocsátása” inkább azt jelenti, hogy az adóst olyan helyzetbe kell hozni, amikor a pénzösszeggel valamilyen módon (átutalás, vásárlás lebonyolítása vagy szolgáltatás igénybe vétele adott összeghatárig) rendelkezhet."

Kezdem azt hinni, hogy a Kúria azért akarja minden áron érvényben tartani ezeket a szerződéseket, mert semmisség esetén bukna a "deviza alapúság" és kiderülne, hogy a király meztelen... de amíg a szerződéseket sikerül érvényben tartani, addig lehet lobogtatni, hogy "megállapodtunk"....

KBS:

"Eddig is forintot követelt."

Mekkora forint összeget?

Eddig is forintot követelt.

KBS:

"Innen kezdve csak a hülye lovagol azon, hogy "dehátnemiskaptamfrankot". Tényleg nem. Nem is állítja senki, hogy kaptál."

Akkor semmis szerződés esetén , hogy fogja azt állítani a bank, hogy frankot kaptam?

Vagy akkor már csak forintot fog követelni?

KBS:

"Elszámolásról beszélek. A felek részletesen szabályozták, hogyan határozzák meg a fizetendő törlesztőrészletek összegét. Ennyi."

Nem ezt herélte most ki a Kúria?

A kölcsön összegének és a törlesztőrészletek összegének a meghatározását?

Semmis szerződésnél miért is számít, hogy a szerződésben a bank milyen feltételeket diktált?

Elszámolásról beszélek. A felek részletesen szabályozták, hogyan határozzák meg a fizetendő törlesztőrészletek összegét. Ennyi.
Innen kezdve csak a hülye lovagol azon, hogy "dehátnemiskaptamfrankot". Tényleg nem. Nem is állítja senki, hogy kaptál.