Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Az Eu Bíróság honlapja szerint csak főtanácsnoki indítvány van.

Ezek szerint még nem is döntött a Bíróság az ügyben.

Kedves "sapcica"!
Igen lemaradtál a "valamiről".

Kedves Attika!

Az EU bíróság már hozott döntést a devizaügyekben feltett kérdésekre? Lemaradtam valamiről?

http://www.jogitanacs.info/…-helyzeterol

Tudom, de csak így lehetett kellően érzékeltetni, a vh per kiterjesztési törekvések esetleges hatásait :-)

Ez demagógia.

Ennyire azért ne legyünk már gazdaságosak :-)

A végén egy vh megszüntetési perben simán el lehet, majd válni az asszonytól és be lehet majd perelni a szomszédot krumpli lopásért, hogy gazdaságos legyen :)

A pergazdaságosság elve egyenesen megkívánja.

Ezt nemrég olvastam:

"állítólag készül egy jogegységi, hogy végrehajtás megszüntető perben is lehessen korrigálni az érvénytelenséget! Nem tudom mennyire kacsa a hír, de eléggé egybevág a bíróságok gondolkodási "metódusával"!"

Ugye ez szerintetek is csak valami vicc kategória lehet?

KBS:
„Azt vagy köteles viselni, amit a szerződésben aláírtál. Függetlenül a bank pénzpiaci ügyleteitől.”
Rendben. Sem a kölcsönszerződésben, sem az akkori ÁSZF-ben nem szerepelt a SWAP, csak kb. 6 évvel később kezdte hivatkozásként használni a bank.
Vállalod az ügyet? :)
(Árfolyamban nem vitatkozunk, az az én kockázatom.)

Amit mondasz, az szerintem teljesen jó pl: autó adás-vételnél...az autó ára az eurotax érték 70%-a.

De kölcsönnél csak kellene egy egzakt szám, mint a tárgya nem?

A neten pl. ezt olvastam:

"A kölcsönszerződés tárgya az a “meghatározott pénzösszeg“, amit a hitelező rendelkezésre bocsát, és amit az adós visszafizet."

Vagy a kölcsön tárgya is lehet egy jövőbeni meghatározható összeg?

Egzakt módon kell szerepelnie, de ez nem jelent szükségképpen egy konstans összeget, megfelelő, ha a szerződés alapján a folyósítás idején egyértelműen meghatározható, mennyi pénzt kell a banknak átadnia, az adósnak meg átvennie.

KBS:

Szerintem sem lehet hitelszerződésként kezelni, egyet értük benne....

Tehát akkor ahogy Te is mondtad ez egy olyan kölcsönszerződés, amiben a kölcsön összegét határozták meg sajátos módon.

Gondolom egyetértesz azzal, hogy a Kúria is hozzád hasonló módon gondolkodott, mikor a 6/2013 PJE-ben kifejtette, hogy ha a kölcsön összege a szerződésből a jövőben kiszámíthatóvá válik, akkor az nem ütközik a Ptk 523-ba.
Vagyis a kölcsönösszegnek nem kell egzakt módon, összegszerűen szerepelni a szerződésben!

Ycal, ahogy írtam, ez semmiképpen nem lesz hitelszerződés. De még ha az lenne is, ahogy elköltöd a pénzt, már kölcsönszerződés is.

Kovács_Béla_Sándor: Köszönöm szépen a segítséget.

KBS:

Játszunk már el a gondolattal, mi van akkor ha néhány deviza alapú szerződés tartalmilag egy hitelkeret szerződés látszatát kelti....

PL:

Azt mondja a bank, hogy 10.000 CHF kölcsönösszeget bocsátok a rendelkezésedre, de ez egy 20%-kal megemelt összeg, hogy árfolyam ingadozás esetén is tudja neked 1.300.000 forintot tudjak neked adni.....

A folyósításkor kifolyósít 1.300.000 HUF -t és azt mondja, hogy a jelen árfolyamot figyelembe véve nyilvántartásba veszek 9.100.000 CHF-et , mint tőketartozást...

Ilyen esetben ez hitelkeret vagy kölcsön szerződés?

Attól az nem lesz hitelszerződés, mindössze a kölcsön összegét határozták meg sajátos módon.
A hitelszerződés lényeges vonása, hogy a jogosult nem köteles igénybe venni - ha gondolod, egy fillért sem használsz el belőle. A kölcsönszerződéssel az adós kötelezettséget vállal a meghatározott összeg átvételére.
A másik jelentős különbség, hogy a hitelért jutalék jár, a kölcsönért kamat. (Abban a pillanatban, hogy a hitelkereted egy részét felhasználod, megjelenik egy kölcsönszerződés is - vagy valami más hitelművelet.)

KBS:

Ezzel én is próbálkoztam.....hogy megvilágítom az eltérő jogszabály helyeket...

Ezt kaptam vissza az arcomba :-)

"Ez l'art pour l'art jogászkodás. Semmi köze a tartalomhoz, ez furmányos jogászok terepe, akik be akarják bizonyítani, hogy azt kell megbüntetni, aki betartja a szabályokat. "

Viszont sok szerződés valóban inkább hitelkeret szerződésnek tűnhet.

Sokban meg van határozva egy magasabb CHF összeg (igaz kölcsönnek nevezve), de utána leírja, hogy a pontos CHF tőkeösszeg majd csak folyósításnál derül ki az árfolyam és az igényelt HUF összeget alapul véve....

„a jog nyelvén ezek hitelszerződések, nem kölcsönszerződések”

522. § (1) Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

„Jelentösége ott van, hogy köteles vagyok-e viselni ennek terheit és kockázatait. ”
Azt vagy köteles viselni, amit a szerződésben aláírtál. Függetlenül a bank pénzpiaci ügyleteitől.

KBS:

Nem hiszem el, megyek is és felírom a kéményre , a dátumot, mikor valamiben egyetértettünk...:-)

Ez a legújabb termés a másik fórumon :-)

"Sete-suta, öncélú, belterjes jogászkodás.

Mint már megbeszéltük, a jog nyelvén ezek hitelszerződések, nem kölcsönszerződések. Akkor is azok, ha a hitel, keret, limit,... kifejezése nem szerepel bennük, mert minden ügylet tartalma és nem a címke alapján kell megítélni. "

KBS:
„Azért önellentmondás, mert ha "swappelgetett", akkor "felhajtotta a CH forrást". (Nem mintha lenne jelentősége.)”

A "forrás" az számviteli és tökepiaci fogalom. Konkrétan nincs a banknak CHF forrása. Meglevö HUF forrásait cserélgeti CHF-re.
Nincs jelentösége? Jelentösége ott van, hogy köteles vagyok-e viselni ennek terheit és kockázatait. A bank szerint igen, szerintem meg nem. A tökepiaci müveleteket saját kockázatára és költségére végzi. Én a piaci benchmarkok alapján vagyok hajlandó fizetni.

Üdvözlöm! Édesapám 2008 01 hóban vett föl svájci frank alapú jelzálog hitelt szabad felhasználásra Credit House Ingatlanfinanszírozási zrt.-től. 2010-ben meghalt. Én voltam az örökös így át vállaltam. Hitel károsultnak számítok? Van értelme ügyvédhez menni? Próbáltam a hitelezőnél egyezkedni de azt mondják ők nem bank hanem pénzintézet ha jól emlékszem. Se árfolyamgát semmi nincs náluk.

Semmiképpen nem hitelszerződések. Egyértelműen kölcsönök.
(Gazdálkodó szervezetekkel esetleg köthettek hitelszerződést is, de az más káposzta.)

Sajnos Sherlock, nagyon eltűnt, pedig Én is tőle akartam kitanulkozni swap forward görgetés témában :-)

Van most egy fórum, ahol nagyon jól elbeszélgetek a delikvenssel...

Váltig állítja , hogy ezek a deviza alapú szerződések márpedig hitelkeret szerződések.... nem kölcsönszerződések (annyiból igaza van, hogy abba tényleg bele lehetne őket gyömöszölni)

Viszont azt, hogy különbség van a hitel és a kölcsön között, valamint a konszenzus fogalmát nem akarja megérteni és véleménye szerint az csak furmányos jogászkodás :-)