Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Azért önellentmondás, mert ha "swappelgetett", akkor "felhajtotta a CH forrást". (Nem mintha lenne jelentősége.)

„„NEM hajt fel CHF forrást, hanem a HUF hitelezés leállása miatt halomban álló HUF forrását swappelgeti nekem oda”
Ez önellentmondás.”
Miért lenne önellentmondás?
Van banki ismereted?
Ha nincs, segítek: CHF forrást felhajtani azt jelenti, hogy valamely befeketatötöl (pénztulajdonostól) pénzt kapsz kölcsön adott kamatra, majd a lejáratkor visszafizeted.
A SWAP ügylet ezzel szemben "pénzcsere", azaz nem befektetötöl kapsz pénz kamatra, hanem kifejezetten pénzügyi szolgáltatóval állapodsz meg a következö kosnstrukcióban: van egyik devizád dögivel, de fenn akarsz tartani egy hosszú távú ügyletet egy másik devizában. Ezért megéri neked azt tenni, hogy a dögivel rendelkezésedre álló devizádat odaadod, ö ad neked másikat, kölcsönösen kamatot fizettek egymásnak, illetve adott esetben az árfolyamkülönbözettel vagy elszámoltok, vagy határidös ügylettel kombinálva elöre fixáljátok a lejárati árfolyamot. A SWAP teljes költsége (árfolyamváltozás nélkül) a forrásdeviza forrásköltsége + a SWAP ügylet lebonyolítási költsége. Adott esetben láthatóan a HUF kamatok + SWAP ügyleti költség nyilvánvalóan magasabb, mint a piaci CHF kamat.

A kedves bank ezt próbálja rám terhelni. A SWAP-böl adódó árfolyamnyereség lehetöségböl persze nem részesített.

1. Nem kell új szerződést kötni. Kifejezetten rosszul járnál, ha új szerződést kötöttek volna veled.
2. Az örökös az örökhagyó tartozásaiért csak az örökség erejéig felel. (Az viszont lehet, hogy a nagy egyezkedésben aláírtál valami ezen túlmenő kötelezettségvállalást is.)
3. l. az a)-t.

Üdv mindenkinek,

Szeretnék kérdezni, hátha valaki tudna segíteni.

A helyzet a következő: 2 éve örököltem egy lakást, amelyen svájci frank alapú hitel volt (van). A lakást gyermekemnek ajándékoztam, viszont ő nem él benne életvitel szerűen. A havi törlesztő részlet 100-120 ezer forint lenne, amit már nem tudtunk vállalni. A bankkal történt egy áthidaló megállapodás, miszerint egy évig havi 40 ezer forinttal törlesztjük a hitelt, hátha egy év alatt rendeződik az anyagi helyzetünk. Az egy év letelt és új szerződést kellene kötni. A szükséges papírokat a bank bekérte, viszon két hónapja semmi visszajelzést nem kaptunk. Az ügyintéző szerint ezalatt a két hónap alatt, mivel lejárt az egy éves külön szerződés időtartama az eredeti szerződésben foglalt összeget kellene fizetni. Mi továbbra is a havi 40 ezerrel tudjuk (sajnos) törleszteni a hitelünket és nagyon valószínű, hogy a különbözet a tartozásunkat hízlalja.

A kérdések a következők lennének:

a; Meddig "húzhatja" a bank az új szerződés megkötését, nincs e erre valami kötelezettsége?

b; A lakást 7 millióra értékelték anno (ez a jelzálog a hitelen), most viszont a piaci értéke olyan 5,5-6 millió körül lehet. A tartozás már most meghaladja a 6 millió forintot, ami folyamatosan hízik az időhúzásukkal. Ha a hitelt "bebukjuk" akkor a bank a piaci érték feletti részt követelheti rajtunk?

c; Esetleg érdemes lenne e az árfolyamgátat igénybe vennünk? Az ügyintéző hölgy szerint az lenne a legjobb, ha egy teljesen új szerződést kötnénk velük (ezt nem sikerült eldönteni két hónap alatt, hogy alkalmasak vagyunk e rá), viszont élek a gyanúval, hogy az ügyintéző elsősorban a bank érdekeit képviseli, nem az enyémet. Az új szerződés természetesen a régi devizahitel forintosítását plusz az azóta felhalmozódott elmaradásokat tartalmazná, ami már bőven meghaladja a lakás értékét.

A válaszokat előre is köszönöm.

Tihamér

Nincs. Ha arra gondolsz, akkor egyezséget kötöttünk.
Ahol nem kötöttünk egyezséget, ott elutasították a keresetet. Nem mindenki olyan ügyes ám, mint ez a kolléganő.

"„Hátravan még az is, hogy a felek elszámoljanak egymással, hiszen egy semmis szerződés esetén adósnak és hitelezőjének közösen meg kell találniuk ennek a módját.”

Na ez a lényeg! A sok szöveg előtte csak üres duma."

Én úgy emlékszem van már autó ügyben ítélet az elszámolásról, abból esetleg ki lehetne indulni...csak, hogy ne találgassunk a vakvilágba :-)

KBS:

Hát még az milyen álságos dolog, mikor bank 2 évig azt ismétli szegény egyezkedni próbáló adósnak, hogy a szerződéssel minden rendben van, nem tud segíteni....majd egy megállapítási per esetében önként és dalolva elismeri a semmisséget, csakhogy ellenkeresetet nyújthasson be....

De még ez sem egészen igaz. Nem kell közösen megtalálniuk a módját - majd a bíróság megteszi. (Ezért álságos dolog kizárólag az érvénytelenség megállapítása iránt indítani a pert. Az csak a magát reklámozni óhajtó ügyvédnek meg a szenzációhajhász sajtónak jó.)

„Hátravan még az is, hogy a felek elszámoljanak egymással, hiszen egy semmis szerződés esetén adósnak és hitelezőjének közösen meg kell találniuk ennek a módját.”

Na ez a lényeg! A sok szöveg előtte csak üres duma.

http://www.origo.hu/…hattere.html

KBS:

Ha nem ezt mondta, akkor meg vagyok nyugodva......majd meglátjuk, ha meglesz az egész írásban :)

„Én ebben az esetben Joe1 fizetés letiltására és a semmis szerződés közjegyző általi vh. záradékolására gondoltam....ott sincs okozati összefüggés szerinted?”

Jogilag nincs.

Egyáltalán nem ezt mondta. Persze, akinek csak egy kalapácsa van, az mindent szögnek néz. (Aki rá van gyógyulva a devizás kölcsönökre, annak meg eszébe sem jut, hogy ez a fogyasztói szerződéseknek egy nagyon kicsi részhalmaza.)

KBS:
Pedig egyszerű a kérdés:

Lehet-e egy fogyasztói kölcsönszerződés "létre nem jött" annak ellenére, hogy a Hpt. nem ismeri a "létre nem jött" kategóriát?

(A Kúria tanácselnöke szerint nem....)

Nincs nekem se elég eszem, se elég jogi tudásom, hogy követni tudjalak.

Örülök, hogy végre valamiben egyformán látjuk a dolgokat és Ti is értetlenül álltok a tanácselnöki megállapítás előtt :)

KBS:

Szerinted?

A Kúria júliusi ítéletében pont a semmisség kapcsán utalt a Pkt-ra....

Nem értem, hogy miért ne lehetne a fogyasztói szerződés létre nem jött?

Ha elfogadjuk ezt a tanácselnöki érvelést, akkor ki kell jelenteni, hogy a Hpt. egyebek mellett a lerovó-kirovó pénznemet sem ismeri.....

Mi a problémád vele?

Ezt nemrég olvastam valahol:

Tegnap a Kúria Pfv. I. tanácsa elutasította Carion Ingatlanfinanszírozási Centrum felülvizsgálati kérelmét.

A tanácselnök kifejtette, hogy mivel a szerződés az esedékes törlesztőrészletet nem tartalmazta, ezért az értékállandósági kikötéssel kapcsolatos rendelkezés nem jött létre. A Hpt nem ismeri a létre nem jött szerződés kategóriáját, ezért a szerződés semmis és a felülvizsgálati kérelmet elutasította.

Ugye ez csak valami elírás vagy félre hallás lehet?
Nyugtassatok meg, hogy ilyet nem mond egy Kúriai tanácselnök!

Joe:

Azt azért leírhatnád, hogy a felmondás után a közjegyző látta el vh. záradékkal a közjegyzői okiratba foglalt szerződést és az emelkedett jogerőre vagy mi alapján indult meg a végrehajtás?

„EM hajt fel CHF forrást, hanem a HUF hitelezés leállása miatt halomban álló HUF forrását swappelgeti nekem oda”
Ez önellentmondás.

ObudaFan

"Hidd el, ha találsz rá ennyiért te vevőt, már meg is lesz oldva a probléma."

Igen, így lenne jogos és megfelelő a dolog. De addig amég ez nem történik meg miért kell egy ember életét megkeseríteni ( a tényeket nem vázolom fel újra, lentebb megtettem) a havi 40-50 ezer Ft-al semmire nem fognak menni hiszen napi 12EUR-os kamatot számolnak, viszont nekem emiatt fel kell adnom az életem. A szerződés felbontása előtt kértek szüleim fizetéskönnyítést, nem mentek bele, felbontották a szerződést pedig hasonló összeg lett volna amit bírtak volna fizetni, akkor nem érték be kevesebbel most miért teszik? Nem csak arra megy ki az egész, hogy az így is 3 szoros hasznot még megháromszorozzák? Hogy lehet ezt megtenni, hogy engedhet ilyet a törvény?"

Obudafan:
Az árfolyamkockázatot minden további nélkül vállaltam és vállalom.
Az a kérdés, hogy azt a kockázatot vállalnom kell-e, hogy a bank fütyül rám és NEM hajt fel CHF forrást, hanem a HUF hitelezés leállása miatt halomban álló HUF forrását swappelgeti nekem oda, majd ez egésznek a költségét rámveri. Úgy árfolyam, mint kamat oldalon.

Darák Péter szerint a Kúria épp azt mondta ki a legutóbbi jogegységiben, hogy nem tisztességtelen olyan szerzödést kötni, melyben az ügyfél árfolyamkockázatot vállal kamatelönyért. Csakhogy a bank a kamatelönyt eliminálta saját müködési kockázati körében (a CHF forrás megszerzésének elmulasztásával), ellenben ennek következményét nem vállalja.

Szóval akkor?

Obudafan:

"Ettől függetlenül egy átlag fogyasztó is tudhatta már tíz éve is, hogy mi az az árfolyamkockázat véleményem szerint."

Ha magára a fogalomra gondolsz, akkor igazad van....

Viszont, ha a kamatkülönbözet vagy a hitel kihelyezés visszaesésének árfolyamokra gyakorolt hatására , akkor nem osztom a véleményed. (lásd a német példa is....)

"Csakhogy önmagában ebből nem származott károd. Amiről azt gondolod, hogy a károd, aközött, és eközött nincs okozati összefüggés."

Én ebben az esetben Joe1 fizetés letiltására és a semmis szerződés közjegyző általi vh. záradékolására gondoltam....ott sincs okozati összefüggés szerinted?

„Én arra gondoltam, hogy egy semmis szerződést látott el végrehajtási záradékkal.....a szerződés meg ugye nem attól lesz/lett semmis, hogy a bíróság kimondja/kimondta..... mert nem megtámadásról beszélünk.”

Csakhogy önmagában ebből nem származott károd. Amiről azt gondolod, hogy a károd, aközött, és eközött nincs okozati összefüggés.

„De itt egy kis ízelítő, hogy Európa fejlettebb részén mit is jelent a kockázat feltárás :-)”

Ez természetesen nagyon helyes. Ettől függetlenül egy átlag fogyasztó is tudhatta már tíz éve is, hogy mi az az árfolyamkockázat véleményem szerint.