Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Kedves KBS:

"Amúgy százszor szakszerűbb, mint a ti agymenéseitek."

Melyik részére gondolsz?

Az elsőre amely tagadja, hogy költség lenne és szembe megy a PSZAF-el vagy a második részre amely elismeri , hogy költség és bevezeti a kis eltérés "kicsit semmis" a szerződés új jogi kategóriát....

A szakszerűségét nem merném megkérdőjelezni , csak egyet nem értek:

A PTK-t most milyen alapon is akarja a Htp elé helyezni az OTP?

Mivel te latinban járatosabb vagy, mint én gondolom be tudnád idézni az a szabályt , amelyben a "specialis" és a "generali" szavak szerepelnek :-)

KBS:

Majd az ítéleten szórakozz!

Szerintem fogok is :-)

Te mennyit tennél az OPT-re?

KBS

Te mint akinek papírja van a jogtudományokban való jártasságról, véleményed szerint mi alapján támadható a T. Kúriánál eredményesen a jogerős ítélet? Netán jogszabálysértést követett el a másodfokon eljáró bíróság?
Mert az ítélet nem támadható, legálább is én még úgy tanultam, hogy szabad bírói mérlegelés van...

Válaszod tükrében milyen ítélet lesz amin lehet majd szórakozni?

Ennél jobban nem is lehet alázni a bankot, hogy joghallgatók és ügyvédjelöltek számára versenyt hirdetnek, méltó válasz a bankok és a pszaf tevékenységére!

KBS

"A múlt héten átnéztem a Fővárosi Ítélőtábla ilyen tárgyú ítéleteit. 90%-ban buktátok."

Valóban sok vesztes per született korábban, ahol dilettáns, a pénzügyi joghoz sík hülye ügyvédek "képviselték" az adóst, mert a jogi diploma és a szakvizsga lássuk be önmagában kevés. Szerencsére az ilyen dillettáns ügyvédek ma már nem sok ügyet vállalnak, inkább azt szajkózzák, hogy nem lehet nyerni a bankok ellen. Éppen ezért fordulni látszik a kocka, szerencsére.

A szabad bírói mérlegelést pedig nem vonnám kétségbe, de én inkább úgy látom, hogy felkészült, szakember ügyvéddel sikerült megértetni a T. Bírósággal, hogy hol a probléma a szerződésekkel, mellőzve a swap, CDS, LIBOR, BUBOR szavakat, kilőve a bankok trükkjét (amivel most is próbálkozik az OTP), hogy összemossák az árfolyamváltozást az árfolyamréssel.

A jogi diploma és a szakvizsga kevesebb, mint x év után otthagyni a jogot, aztán mérnökként hihetetlenül átlátni. :o)

Megjött Sherlock örvendjünk halandótársaim :-)

Ismét fontos dolgot sikerült megragadnia :-)

De nézzük el neki.... évek óta tervezheti, hogy majd egyszer, jó állása lesz egy bankban és most jön náhány hülye és lerombolja az álmait.....

„Valóban sok vesztes per született korábban,”
Csak a 2012-es pereket néztem.

Az pedig közismert, hogy a feleknek mindig az a bíró a dilettáns, aki marasztalja őket, és az a felkészült szakember, aki kedvez nekik.

KBS:

"Az pedig közismert, hogy a feleknek mindig az a bíró a dilettáns, aki marasztalja őket, és az a felkészült szakember, aki kedvez nekik."

Ezt a bankokra értetted? :-)

Is.

KBS:

Még mindig várom a válaszod :-)

A PTK-t most milyen alapon is akarja a Htp elé helyezni az OTP?

A III. pontra gondolok "Részleges semmisség mellőzése" :-)

Szerinted is a Ptk 239-et kellett volna a bírónak alkalmaznia?

Már a kérdésed se igaz. Provokációnak nem ülök fel.

KBS:

Bocsának pontosítok.

Akkor idézek a beadványból:

„A törvényszék nem ad magyarázatot, csak egy zárójelbe tett mondattal, hogy miért nem alkalmazta a Ptk 239 (1), illetve (2) bekezdését:”

Szerinted alkalmazható lett volna a Ptk 239?

Erre a válaszra számítottam :-)

Scherlock

Ahogyan mérnök és mérnök között is van különbség, úgy jogász és jogász között is.
És fenti állításom nem arra vonatkozik, hogy dilettáns-e vagy sem, jó-e vagy sem, hanem arra, hogy nem mindegy mi a szakirány.
Elárulok neked egy titkot. Képzeld, még a villamosmérnöki képzésen belül is több szakirány, szakirányon belül több modul létezik.
Nyilván nem árulok el titkot azzal, hogy ez egy picit más a jogi képzésnél, mert a szakosodás csak azt követően kezdődik, ha az ember végzett, de szakosodik. Aztán ha ügyvéd lesz valaki, jön a specializálódás. Na ez felel meg a mérnöki képzés modularitásának.
Ellentétben a gőgös, öntelt emberekkel (amely nem csak a jogászok, sajnos a mérnökök között is van pár) én büszkén fel merem vállalni, hogy dilettáns vagyok ahhoz a megszerzett tudáshoz képest, amivel mondjuk Ycal rendelkezik. Pedig mérnök. Pedig villamosmérnök.

Fentiek alapján tartom, hogy egy ügyvédi pályára szakosodott jogász, aki NEM a pénzügyi jogra, pénzügyi szerződésekre specializálódott dilettánsnak tekinthető abból a szempontból, hogy ugyan szakember (jogász, ügyvéd), de a szaktudása nem teljes.

KBS

1. Nem neveztem dilettánsnak egyik bíróságot sem, nem kérdőjeleztem meg a bírói ítéletet, hiszen a bíró feladata az ügyvédek által felhozott érvek, tények és a vonatkozó jogi passzusok ismeretében mérlegelni és ítélkezni. A hozzá nem értő ügyvéd által benyújtott kereset pedig halálra van ítélve mindaddig, amig a bankot képviselő -vélhetően pénzügyi- jogász képes megvezetni a bíróságot eltérő fogalmak összekeverésével.
2. Továbbra is tartom, hogy fordulni látszik a kocka, mert ma már egyre több ügyvéd és biró is érti miről van szó, tehát a 2012-es évekkel korábban benyújtott keresetek vonatkozásában meghozott ítéletek tükrében fals következtetésre juthat az ember.

Apropó, az AXA mai bukóját hallottátok? Mert, hogy ott is meg van a szerződés gyenge pontja ahol trükköztek...

Elnézést, Sherlock és nem Scherlock (valamiért kijavítja ez a kacat mindig)

talán tefordítja németre :)

„Szerinted alkalmazható lett volna a Ptk 239?”
Igen. Sőt, alkalmazandó. De ezt ObudaFan korábban már részletesen is kifejtette.

KBS:

Igen. Sőt, alkalmazandó. De ezt ObudaFan korábban már részletesen is kifejtette.

„239. §264 (1) A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.

(2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.”

Amennyiben a szerződés érvényességének elengedhetetlen tartalmi kelléke hiányzik, akkor:

Elmondanád, hogy melyik része érvénytelen a szerződésnek?

Lapozz vissza. Bár tartok tőle, hogy valójában nem érdekel a válasz.

„Bár tartok tőle, hogy valójában nem érdekel a válasz”
Látom, kezd neked is feltűnni

Légyszives essen meg a szívetek egy szerencsétlen agy halotton...

Modnjátok már el, hogy "mit kell elhagyni" a szerződésből , hogy a részbeni érvénytelenséget kiküszöböljük :-)

Hát igen ez itt a bökkenő, hogy nem elvenni kellene a szerződésből , hanem hozzátenni :-)

Esetleg a Ptk 239-et alkalmazva kihagyhatjuk a Hpt-ből a 213-at és máris érvényes a szerződés :-)

Ycal

Vicces a bankok hozzáállása is, nincs mit ezen érteni. A Bankszövetség képviselői (egyikük Dr. Korba, OTP vezető jogtanácsos) azt mondták február 1-én (megtekinthetőek a videók a neten), hogy nem lehetséges a részleges semmisség, csak teljes semmisség következhet be, míg egy nappal korábban (legalább is a dátum szerint) beadott egy kérelmet az OTP a Kúriához, hogy miért teljes semmisség lett az ítélet.

Na pont így hazudnak és maszatolnak a bíróságokon is, csak a szálak előbb-utóbb összeérnek...

Totom:

Mivel senki más nem fogja nekünk megmondani, hogy melyik részt kell elhagynunk a szerződésből, hogy a részleges érvénytelenséget orvosoljuk, ezért nekünk kell rájönni, hogy:

Melyik a szerződés "érvénytelen része"?

Most kicsit olyan érzésem van mintha az OTP jogászai és talán KBS is , az autó kerekét próbálnák felfújni vákuummal, hogy ha deffektet kap , akkor belemenjen a levegő és ne engedjen le a kerék :-)

Jelenleg nálam is a Ptk-val próbálkoznak. Én is semmisséget kértem, az én szerződésemben az árfolyamrésen felül, még a kamat sem szerepel. Így a Hpt szerint a szerződés semmis. Most a Ptk 237 (1) alapján azt kérik a bíróságtól, hogy tekintse formai hibának a kamat hiányát, ezt utólag pótolják, és így legyen a szerződés érvényes.

Ilyen van, hogy utólag beleírnak valamit?Elég viccesen hangzik, ha ezt a bíróság helytállónak találja, az gáz!Vélemény?