Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Tician:

A Ptk 237 (1) kicsit másról szól :-)

Tisztelt Mindenki!

"A deviza hitel nélküli állampolgár nyílt levele"

A bankok sugallatára készült.
minden eszközt felhasználnak a hitelkárosultak megfélemlítésére,megtévesztésére.!

JOGÁLLAMBAN ÉLÜNK A BANKOK HIBÁT KÖVETTEK EL SAJÁT KÁRUKRA ,RETTEGnek A KÖVETKEZMÉNYEKTŐL

Tician

Ha a szerződésed nem felel meg a hpt-ben és a THM rendeletben leírtaknak, akkor az a szerződés semmis.
Érdekes módon az OTP is nyafizik a teljes semmisség miatt, míg a Bankszövetség álláspontja szerint csak teljes semmisség létezhet:

http://youtu.be/LGLGj3LqAG4

29:55-től

Összegezve tehát azt mondják, hogy ha a szerződés érvénytelen (nincs benne ami tv. szerint kell), nincs mód a szerződések kitöltésére olyan feltételekkel melyek érvényessé teszik.

Itt többen úgy vélik, hogy irrevizibilis egy deviza alapú vagy devizához kötött forint hitel (nekem mindegy hogyan nevezik), de az elemúlt hetek, hónapok bírói gyakorlata nem ezt támasztja alá.

Én persze csak egy buta mérnök vagyok aki kevés ahhoz, hogy elolvasson és megértsen egy bonyolult jogi szöveget, de miután a semmis szerződés nélkül nem lett volna semmilyen virtuális deviza ügylet sem, így semmi okát nem látom -a Bankszövetség jogászai sem-, hogy ne lehessen elszámolni az eredeti állapot helyreállítása után.

Szóval ha jó az ügyvéded jó eséllyel nem lesz baj, mert ez nem formai hiba, hanem kellékhiány. Ez majdnem olyan, mint az Erste magyarázata, hogy ügyintézői elírás, elnézést kérünk.

Ycal

Bocs, a (2) bekezdéssel jöttek...formai hibát vétettem..utólag javítanám

Sajnos nem is az ügyvédemen múlik, a bírónak kellenne látnia, hogy ez már csak tűzoltás, azt én is tudom közölni a bíróságon, hogy Hpt., meg törvény, meg utólag beírni az vicces lenne!

Tudod Tician, vannak az okos bírók, akik simán megteszik, hogy a bank jogásza diktálja mit kell beleírni hogy jó legyen, meg vannak az irgalmas nővérek akik benyalják, hogy ez így nem kóser, mert mégis csak egy fogyasztóról van szó akit a jogalkotó többek között ezzel a szabályozással is védeni akart.

No de félre a tréfát, szerinted a bíró mi alapján fogadja el a bank ezen kérését?

Tudod mit! Akkor írjátok bele azt is utólag, hogy te csak 160 Ft-ig fizeted a frankot, mert kimaradt az is a szerződésből. Ugyanis ha neked felhívják a figyelmed, hogy az árfolyamréssel (is) hogyan lehet játszani, akkor ezt beleírtad volna.

Szerinted mennyire komoly amit javasoltam?

Üdv Mindenkinek!
Én egy abszolút hozzá nem értőnek gondolom magam de az én idegrendszeremet is felborzolják ezek a dolgok.
Nekem egy autóhitelem van, ami 2006-ban lett írva. Pontosan mi az aminek hiányoznia kell belőle illetve ha hiányzik akkor hová forduljon a földi halandó, hogy az ügyében történjen valami???? Vagy egyáltalán van e már/még értelme kapálózni az nagy hatalmas bankok ellen???
Köszönöm előre is az információkat!!!

Kedves Totom!

Nyilván ezt fogom mondani a bírónak én is, hogy akkor akár beleírhatnánk hogy a hitel kicsit több volt stb meg ez meg az...remélem ennél komolyabb egy felelős bíróság, hogy ilyen kéréseket elfogadjon, vagy helytállónak találjon, mert az alperes szerint kiküszöbölhető, hogy a kamat nem volt benne a kölcsönszerződésben. Persze , hogy vicc!!Nyilván vicc, hogy ez kiküszöbölhető!NAde ilyet értelmes, felelős bíróság csak nem vesz be reményeim szerint...

Kedves samchee!

Véleményem szerint természetesen van értelme, ha találsz a szerződésedben olyan hiányosságot, amely a törvény előtt is megáll, és védhető. Minden szerződés más, persze alapjaiban mind ugyanaz az átverés. Az "árfolyamrés" viszont valószínűleg minden szerződésből hiányzik. Ezzel kapcsolatban van jogerős döntés, de nyilván mennek vele a Kúriához, ha a Kúria előtt is megáll, akkor a deviza elszámolású hiteleknek végük!

Köszönöm a választ!!!
Mikor lehet ebből végleges döntés?
Csak attól félek, hogy van az a kenőpénz és egyéb megoldások, csak azért, hogy a bankoknak jó legyen. Hiszen ha a Kúria a deviza hitelesek javára dönt, akkor ott alapjaiban rendül meg minden!!!

Igen ettől a kenőpénz dologtól szerintem mindenki tart. Annyira nem vagyok jártas a dologban, azt sajnos nem tudom, jelenleg hol tart az ügy, csak azt tudom, hogy a jogerős ítélet 2012. dec. 07. Onnan elvileg ha jól tudom 60 nap van a Kúriához fordulásra.

A közelmúltban született ítéletek talán biztatóak lehetnek, és azt mutatják, hogy a bíróságok végre a törvény mellé álltak, és megpróbálják betartatni azt. Reméljük így marad

No akkor:

www.pitee.org

Fent van az OTP felülvizsgálati kérelme is, benyújtották a Kúria felé. Sajnos az ezen a fórumon megforduló igen nagytudású, jogi végzettséggel rendelkező, illetve arra áhítozó (majdnem) jogász és ügyvéd urak nem válaszoltak arra a kérdésemre, hogy szakértői álláspontjuk szerint mely pont(ok) alapján foglalkozik egyáltalán érdemben a Kúria az OTP kérelmével.
Ha erre meg van a válasz, akkor érdemes tovább rugózni azon, hogy milyen kimenetele lehet a Kúria felülvizsgálatának.

Hát igen, próbálkoznak mindennel!

Azt nem is írtam, nálam azzal is próbálkoznak, hogy a 2010-es PK vélemény szerint, ha magától elhárult a probléma, akkor érvényes lehet a szerződés, és a probléma esetünkben magától elhárult, mert a Hpt 2010-ben megváltozott, és már nem kell benne legyen a kamat százalékban...

Érdekes, hogy az árfolyamrést nem gondolják költségnek. Szerintem ennél egyszerűbb a magyarázat, ha a banknak bevétel, akkor a másik oldalon nyilvánvalóan költség. De mivel havi rendszerességgel fizettetik, hívhatjuk járuléknak is, mint a nyugdíjjárulék stb...

Azt vajon hogy tudnák megmagyarázni, hogy ez nekik nem bevétel?Csak úgy valami, ami valahol megjelenik

Na és mit szól majd ehhez a Kúria?

„A közelmúltban született ítéletek talán biztatóak lehetnek,”
Ne is halljátok meg azt, ami zavarná a világképeteket. Mint említettem, a 2012-ben a Fővárosi Ítélőtáblán hozott ítéleteknek alig tizedében nyert az adós. És még azoknak a "nyertességeknek" egy része is erősen pirruszi jellegű.

Ez a kenőpénzezés meg olyan, mintha máris keresnétek a kifogást a Kúria döntésével szemben. Legalább várjátok meg az ítélethirdetést. Még az is lehet, hogy nektek ad igazat. Hiszen nektek van igazatok, ez egyértelmű. Vagy nem?

Attól függ, hogy milyen indokkal támadták meg a szerződésüket. természetes vannak olyan megfoghatatlan feltételek, amelyeket hiába is támadnának meg...nade a költségek feltüntetése az elég kézzelfoghatónak tűnik...Az alperesek mellébeszélnek, hogy nem volt kötelességük, meg nem is lehet a futamidő alatt felmerülő költségeket megbecsülni...ezt senki nem is kérte...nade a kamatfelárat, meg az árfolyamrés mértékét már a szerződéskötés időpontjában is ismerték...

KBS

Valahogy úgy érzem elbeszélünk egymás mellett folyamatosan.

Álláspontod és szakmai tapasztalatod alapján a 2012-ben az adósok által bukott perek mikor lettek beadva hozzávetőlegesen?

Tudod-e, hogy a vesztes keresetek milyen érvek mentén voltak beadva?

A vesztes keresetek közül mennyinél volt egyáltalán ügyvéd jelen?

Ha mindezekre tudod a választ, akkor azt is érteni fogod, hogy mi miről beszélünk. Ma már számtalan olyan tény vált ismertté amik alapján a keresetek is újra lettek gondolva, viszont a korábban beadott (többnyire tisztességtelenségre alapozottak) nagyon gyenge lábakon álltak.
Sajnálatos módon rengeteg az önképző jogász, aki laikusként, sokszor érzésekre alapozva egyedül vág neki még ma is! Nem is értem hogy?Olyanok, akik még egy nyamvadék fél év jogi alapok nevű tárgyat sem tanult a főiskolán, ha egyáltalán tanult felsőoktatásban.
Aztán ott vannak a pénzéhes inkorrekt jogászok, akik elvállalják, pedig nem lenne szabad.
Majd fontosnak tartom megjegyezni dr Lehmann ügyvéd úr ámokfutását, aki megírja valami aprópénzért a keresetet (olyat, amilyet), de a tárgyalásra már nem megy el.
Szerinted hogyan lehetne így jobb arány?

A kenőpénzes feltételezestől magam is elzárkózok, hiszem, hogy a bíráknak többet ér a szakmai karrierjük és becsületük!

Hát ez az..én is épp ezt mondtam...a tisztességtelenség megfoghatatlan, és ezáltal könnyen megkerülhető...nade mostmár tényadatok hiányáról van szó, ami azért egy kölcsönszerződésnél elég nagy baj....főleg így, hogy minden feltüntetés nélkül, sutyiban szedik a kemény százalékokat

„Attól függ, hogy milyen indokkal támadták meg a szerződésüket.”
Miért? A semmisséget nem hivatalból kell a bíróságnak észlelnie?

„A vesztes keresetek közül mennyinél volt egyáltalán ügyvéd jelen?”
Az ítélőtábla előtt kötelező. Tehát mindegyiknél.

Állítólag (ne értsd félre én sem értem) Dr Lehmann pl a megbízásába is rögzíti, hogy a bíróságra nem megy el. Továbbá tudok olyan esetről is amikor nem jelent meg az ügyvéd (volt, hogy banké sem). Aztán továbbra is tartom, hogy nem mindegy a specializálódás, ha az ügyvéd másban profi, attól még simán lemossa a bank a biróság előtt.

Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy teljes semmisséget kértek pl kellékhiány, hibás THM vagy más miatt. Sokan (pl Kásler is) tisztességtelen feltételekre hivatkozva részleges semmisséget kért. A teljes semmisségre (hibás THM miatt pl) alig több, mint egy éve vannak bent tudtommal, az eredmény pedig már látszik...

http://index.hu/…iteleseknek/

Őket már a PSZÁF elkaszálta, innen nem egyenes győzelem lenne a bíróságon?

Na ez az, Franciska, drága! Mikor ezeket a látszatsikereket (adósonként 15 ezer forint) úgy hirdetik, mint érdemi eredményt.

„Szerinted alkalmazható lett volna a Ptk 239?”
Igen. Sőt, alkalmazandó. De ezt ObudaFan korábban már részletesen is kifejtette.

KBS:

Még mindig várom a választ, hogy:

"Mit kell elhagyni" a szerződésből , hogy a részbeni érvénytelenséget kiküszöböljük :-)