„Szerinted alkalmazható lett volna a Ptk 239?”
Igen. Sőt, alkalmazandó. De ezt ObudaFan korábban már részletesen is kifejtette.
KBS:
Még mindig várom a választ, hogy:
"Mit kell elhagyni" a szerződésből , hogy a részbeni érvénytelenséget kiküszöböljük :-)
Megint úgy kérdezel, hogy már azzal is hazudsz. Egy ügyvéd számára természetesen nem ismeretlen ez a vitastílus, de én valahogy nagyon utálom.
KBS:
Az a hangnem amit kezdesz megengedni magadnak, lassan átlépi a jópofaság határát, mivel nem őriztünk együtt libát....
Hogy ezek után merre fog változni, az már intelligencia kérdése...
Most nem fogok kérdezni, hanem kérek:
Légyszíves vázold fel, hogy miként kellene a PTK 239-et alkalmazni ebben ez esetben.
Ne csuklóztass! ObudaFan korábban részletesen kifejtette. Lepergett rólad, mint bármi más.
KBS:
Te se púderozz már...
Obudafan a hatályossá nyilvánításról beszélt , mert szerinte nem állítható vissza az eredeti állapot....
Szó sem volt részleges érvénytelenségről....
Obudafan érvényessé nyilvánításról beszélt, de már akkor sem értetted hogy micsoda.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
KBS:
Veled ellentétben Obudafannak nem volt problémája a Hpt 213. szerinti semmisségel....
Sherlock már vártalak :-)
Én úgy tudom, hogy az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka megszüntethető.
Ezzel egy probléma van esetünkben:
Elfelejtitek, hogy "fogyasztói szerződésről" beszélünk...
Ez EB már néhányszor leírta és a Kúria is átvette:
A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely a nemzeti bíróság számára lehetővé teszi, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegének a megállapítása esetén az említett szerződést e feltétel tartalmának a módosítása útján kiegészítse.
2/2012 (XII. 10.) PK vélemény
Arra nincs mód, hogy a bíróság az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő érvénytelen szerződési feltétel mellőzése helyett, azt módosítva új, a felek egyenlőségét helyreállító szerződési kikötést állapítson meg.
Vagyis ha a bíróságnak nincs lehetősége egy "fogyasztói szerződésben" az érvénytelen szerződési feltétel kiegészítésére, akkor egy semmis szerződést, hogyan egészíthetne ki érvényesre?
Ez teljesen ellentétes lenne a fogyasztóvédelmi törekvésekkel...
Ahoz amit az előbb írtam, itt az EB magyarázat:
A Bíróság álláspontja szerint ez a lehetőség, amennyiben a nemzeti bíróság rendelkezésére állna,
megszüntethetné azt a visszatartó erőt, amely az eladók vagy szolgáltatók tekintetében jelentkezik
az ilyen tisztességtelen feltételeknek a fogyasztók vonatkozásában való puszta és egyszerű
alkalmazhatatlansága következtében. Emiatt e lehetőség nem tudna a fogyasztók számára olyan
hatékony védelmet biztosítani, mint amelyet a tisztességtelen feltételek alkalmazhatatlansága
eredményez. Ha a nemzeti bíróság jogosult lenne arra, hogy a tisztességtelen feltételek tartalmát
módosítsa, az eladók vagy szolgáltatók továbbra is alkalmazni próbálnák e feltételeket annak
tudatában, hogy még ha azok érvénytelenségét meg is állapítanák, a szerződést a bíróság a
szükséges mértékben továbbra is kiegészíthetné oly módon, hogy az említett eladók vagy
szolgáltatók érdekei biztosítottak legyenek.
KBS
"Na ez az, Franciska, drága! Mikor ezeket a látszatsikereket (adósonként 15 ezer forint) úgy hirdetik, mint érdemi eredményt."
Elolvastad egyáltalán miről szól a cikk???
"A Raiffeisen Bank ugyanis tévesen úgy értelmezte a konverziós díj megtiltására vonatkozó jogszabályi szigorítást, hogy azt csak a jegybanki középárfolyam alkalmazása esetén kellene figyelembe vennie, saját banki középárfolyama esetén azonban nem. Emellett a bank szintén tévesen értékelte úgy a törvényt, hogy a konverziós díj megszüntetése csak a jogszabály kihirdetését követő 30. nap (2010. november 27.) után kötött szerződésekre vonatkozik. Valójában a jogszabály a konverzió díjmentességét az e határidőtől számított – akár korábbi szerződési időpontú – valamennyi hiteltörlesztésre vonatkozóan érvénybe léptette."
Tanulatlan és tudatlan, buta, bugyuta mérnöki agyam arra enged következtetni, hogy a PSZÁF azért vágta meg a bankot, mert a 2010-es jogszbályváltozás után sz.rt bele az egészbe és tovább sarcolta az adósokat az árfolyamrés, izé, akarom mondani konverziós díj folytatólagos rájuk terhelésével.
Ennek szerinted mi köze van ahhoz amiről mi beszélünk sikerekről?
Rossz részt emeltél ki.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
„Elolvastad egyáltalán miről szól a cikk???”
Én el. Franciska viszont aligha. Sic erat demonstrandum.
Volna egy kérdésem.
A kölcsönfelvételnél a hitelminősítéskor, kinek milyen felelősége van?
Úgy értem amikor a Bank az ügyfelet elbírálja, mennyit tudd havonta fizetni, és mennyit tud felvenni.
Ilyenkor is csak az ügyfélnek van kockázata? A hitelminősítőnek nem kell vállalnia a felelőséget, és (főleg a devizahitelnél), csak az aznapi árfolyamon kellet számolnia és a esetleges jövőbeli árfolyam emelkedés-csökkenés -sel, nem kell számolnia?
Vagy hitelminősítés amit a bank kér annak sincs sok értelme, mert felelőssége a hitelbírálónak ebben az irányban sincs!
Akkor kicsit átfogalmazom a kérdésem :-)
Ha a bíróság nem jogosult egy fogyasztói szerződés tisztességtelen feltételének kiegészítésére, akkor jogosult-e egy fogyasztói szerződés kellékhiányosságát pótolni?
Tisztelt Ycal!
Ennek a "kellékhiánynak" van valami jogi megfelelője?Úgy értem, hogy van-e esetleg valahol definiálva, hogy a szerződés egy hiányossága mikor alaki hiba, vagy kellékhiány?
Pl. ráfoghatják-e az árfolyamrés hiányára, hogy formai hiba, ami utólag kiküszöbölhető?
Üdvözletem!
Nem tudom, hogy jó helyre írok-e de nem tudok jobb helyet.Problémám van, de nagyon nagy.
2008-ban felvettem személyi kölcsönt(nem magamnak,hanem hogy édesapámnak segítsek)Mivel a duplájára emelkedett a törlesztő így nem tudta fizetni.Egy ideig küldték a leveleket és telefonáltak, hogy fizessek.Aztán ugye a fizetésemből vonták amit lehetett(ha jól tudom a 33%-át tudják csak)Aztán idő közben terhes lettem és elmentem tgyásra majd gyedre.Mivel ebből nem tudják vonni a tartozást mert nem számít jövedelemnek, így csak az maradt nekik hátra, hogy a leveleket küldözgetik, de a kamatokkal már egyre csak nő a visszafizetendő összeg.Most már az 1,2M hitelből több mint 2M lett úgy, hogy persze egy darabig tudtuk fizetni.Kérdésem az volna, hogy személyiségi jogokat sértett-e a bank mikor kiadta másik félnek az adataimat(DBH-nak) illetve, hogy igaz-e, hogy a bankoknak kellett volna bevállalniuk az infláció miatti különbözetet.
Segítségüket előre is köszönöm.
Hülye fejemmel elolvastam a PTK kommentárt a 239-hez..
239. § (1) A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.
(2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.
A Ptk. korábbi rendelkezései fő szabálynak azt tekintették, hogy a szerződés részbeni érvénytelensége folytán az egész szerződés megdől, mert a szerződési akarat egységes. Lehetőség volt azonban arra, hogy ha a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna, akkor a szerződés többi része fennmaradjon.
A törvény 1977. évi módosítása lényeges változást e vonatkozásban nem hozott, azonban az 1993. november 1-jén hatályba lépett módosítás óta fő szabályként ma már részleges érvénytelenség esetén nem az egész szerződés dől meg, csak az érvénytelen kikötés.
A részleges érvénytelenség szabálya akkor érvényesül, ha
Mint már említettük, a részleges érvénytelenség különbözik az érvénytelenségi ok kiküszöbölésétől. Részleges érvénytelenség esetén ugyanis a jogszabály azáltal tartja életben a szerződést, hogy annak egy részét a szerződésből kiemeli.
Az érvénytelenségi ok kiküszöbölésénél a teljes szerződés érvényessé válik azzal, hogy az alapul szolgáló érvénytelenségi okot szünteti meg a bíróság. Tény azonban, hogy mindkét módszer azt a célt szolgálja, hogy a felek eredeti, lényeges körülményekre vonatkozó megállapodása érvényes legyen.
Kövezettek meg , de én itt csak azt látom, hogy arra vonatkozik a törvény, ha valamit ki kellene hagyni a szerződésből......
Van egy nagyon rossz érzésem....nem akarjátok ti összemosni a Ptk 239-et a Ptk 237-tel?
237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
(2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka - különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével - megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.
Franciska is elolvasta a cikket, és bízott benne, hogy a javára szolgál. Egy kilakoltatás előtt, a fűszál is remény.
YCAL
„Ahhoz amit az előbb írtam, itt az EB magyarázat:
A Bíróság álláspontja szerint ez a lehetőség, amennyiben a nemzeti bíróság rendelkezésére állna,
megszüntethetné azt a visszatartó erőt, amely az eladók vagy szolgáltatók tekintetében jelentkezik
az ilyen tisztességtelen feltételeknek a fogyasztók vonatkozásában való puszta és egyszerű
alkalmazhatatlansága következt… a a nemzeti bíróság jogosult lenne arra, hogy a tisztességtelen feltételek tartalmát módosítsa, az eladók vagy szolgáltatók továbbra is alkalmazni próbálnák e feltételeket annak tudatában, hogy még ha azok érvénytelenségét meg is állapítanák, a szerződést a bíróság a szükséges mértékben továbbra is kiegészíthetné oly módon, hogy az említett eladók vagy
szolgáltatók érdekei biztosítottak legyenek.”
Üdvőzítő, hogy Dr Bene Lajos ( a TV sztár) megszólalásig hasonló indoklással taposta a földbe a BANIFOT :)
Ezzel kapcsolatosan viszont van egy fontos kérdés ha már előkerült a C 472/10 előzetes döntéshozatali eljárás
Valamelyik preabelumában szerepel emlékeim szerint a 7 cikkejre vonatkozóan, hogy ugyan a EU ( Magyar) jogban nincs precedens értékű ítélkezés mint az USA-ban, ellenben a mindenkor eljáró Bíróságok figyelembe vehetnek korábbi, hasonló eljárások során, hasonló jogszabályba ütköző szolgáltatót elmarasztaló ítéletek kapcsán született ítéletekben megfogalmazottakat, amennyiben azok az asott jogszabályhely megfelelő értelmezésével lettek deklarálva!!
Melyik ez a Preabellum???
"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)
„Melyik ez a Preabellum???”
:O)
Nem Parabellum?
„Melyik ez a Preabellum???”
:O)
Nem Parabellum?
"Ne szólj szám, nem fáj szerszám" :-)"
Ez az OTP kérelem a Kúriához elég érdekes, ráadásul nem is mindig állít igazat. Folyamatosan azt írják, hogy a THM-ben figyelembe vették az árfolyamrést, akkor miért kellenne külön feltüntetni?!
Nem érted. De nem is neked írták. A lényeg, hogy a bírók értsék.
KBS
„Nem Parabellum?”
Köszönöm a RENDKÍVÜL konstruktív hozzászólást …
Akkor Preambulum
Így már jó lesz KBS????:)
Nézd el Nekem is kérlek, hogy szegény YCAL-hoz hasonlóan szintén csak egy okoskodó hülye gyerek vagyok, aki lehet, hogy tényleg parabellumot akart írni, mert a Három muskétást olvasta véletlenül el Alexandre Dumas- tól és nem Verica Trstenjak Főtanácsnok indítványát…
"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)
Én nem értem?
Ha-ha