Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Egy újszülöttnek minden vicc új, szóval lehet, kitárgyaltátok már, bár nem úgy tünik...

A bankok tényleg forintlikviditásban úsztak - és baromi kényelmesen FX-SWAP ügyletekkel konvertálták a forintjukat a hiányzó devizaforrássá. Ezt a Budapest Bank nekem írásba is adta. Ügyesek. :)

Álláspontom szerint ez viszont a bank saját üzleti kockázati körébe esö esemény, ennek költségét én nem vagyok hajlandó viselni.

Az én perem erre fog koncentrálni. Sajnos rettenetes sokáig nem találtam ügyvédet, aki meg most csinálja, az vérprofi, de lassú (sokat kell várni egy-egy lépésre), így csak most indul a per.
A formai hiba hegyek csak hab a tortán. A BB egyébként hihetetlen agresszívan hárít.

Sherlock:

Mond nyugodtan, hogy tudjuk...

Igazad van, jobban tudod.

Sherlock:

Bocs a költői kérdésért, remélem nem remegett tőle a lábad :-)

Tudom, hogy a bankok ezeket a plusz bevételeket "nettó kamat bevétel"-ként kezelik......

Sherlock:

Ugye jól tudom, hogy Fx-swap esetén, már megkötéskor megállapodnak a lejáratkori árfolyamban?

Ha ez igaz és te tényleg ott voltál és láttad amit láttál, akkor elmondanád, hogy hová kerül az az összeg, ami olyankor keletkezik, mikor a megegyezés szerint lejáratkori árfolyam alacsonyabb a tényleges napi árfolyamnál?
Mert ugye az adóstól napi árfolyamon szedi be a bank a törlesztést, de ő kevesebbet fizet a forrásért....az meg az elnöki bónuszba, mert talált pénz amivel a bank előre nem kalkulálhat.

hogy megértsd:

A swap megállapodás szerint 6 hónap múlva 200HUF/CHF-en számolnak el....

De közben a CHF árfolyama 210HUF masszívan....

Mi történik a beszedett 10 HUF/CHF különbözettel, ami ugye elvileg a forrásköltséget csökkenti?

Obudafan:

"Az adósnak azt a kockázatot kell viselnie, amit szerződésben vállalt."

Akkor másképp kérdezem, a bank az adósra telepítheti-e jogszerűen a csak globálisan (portfólió szinten) jelentkező és behatárolható forrásköltség emelkedést?

De, hogy értsd a problémám, a banknak egy vállalati ügyfél számára 300.000.000 CHF-re van szüksége, de ezt csak a források szűkössége miatt magas költséggel tudja előteremteni.

Ez a CHF összeg bekerül a Sherlock által is említett "víztartályba", mivel portfólió szinten kezeli a dolgot.

Ebből kifolyólag a banknak emelkedtek a forrásköltségei, tehát minden deviza alapú kölcsönnel rendelkezőnek, akinek az elkövetkező 3 hónapban lesz a kamatperiódus fordulónapja rádob 1% kamatot, mondván emelkedtek a forrásköltségek.....

Sherlock,

"a treasury sosem nullázza magát, ezért nem lehet tudni, hogy mekkora volt a deviza bekerülési értéke."

Na ne etess már, hát hogy a kék égbe ne lehetne tudni :-)

Bár én nem végeztem PSZF-et, de azt tudom, hogy a könyvelés mindig pontosan és precízen meg kell, hogy mutassa, hogy milyen bekerülési értékű devizából mennyi van a portfólióban. De ha épp kiveszel pl 1 eurot, akkor lekönyvelés után azt is meg kell tudnod mondani, hogy milyen értéken került ki.....és mennyi maradt az összes többiből.....

Mit értesz saját kölcsönének kockázatán?

Azt, hogy ha a lejáró swap megújítási költsége emelkedik, akkor azt arra az adósra verik rá, akinek épp abban az időszakban van a kamatperiódus fordulója?

Nincs szó semmiféle globális kockázatviselésről, mivel csak a saját kölcsöne kockázatát viseli, de a kiragadott mondatok sem azt jelentik, amit ki akarsz hozni belőlük. Azért nem kapcsolhatók közvetlenül a kölcsönhöz, mert a treasury sosem nullázza magát, ezért nem lehet tudni, hogy mekkora volt a deviza bekerülési értéke.(értsd: ha egy tartályba felváltva öntesz bele olcsó és drága vizet, nem fogod tudni megmondani, hogy melyik vizet vetted ki)

Off

Ezzel a sok hülyeséggel amúgy arról akarsz meggyőzni, hogy amit láttam, azt nem láttam.

On

„Az adósnak globális kockázatot kell viselni a banki forrásköltségek tekintetében?”

Az adósnak azt a kockázatot kell viselnie, amit szerződésben vállalt.

Sherlock:

„Most komolyan engem akarsz butítani?”

Ennél jobban, hova? :))))

Azért nekem is van szívem, de ezt talán nem tőlem kellene megkérdezned :-)

Bankszövetség:

"A biztonságos és szabályoknak megfelelő (prudens) működést szolgáló banki háttér-tranzakciók
értelemszerűen nem külön-külön, ügyletenként, hanem a deviza-hitelállomány (portfolió) szintjén
valósulnak meg a banküzem ésszerű működésének követelményeihez igazodva. A devizaforrások
közvetlenül nem kapcsolhatók egy-egy kölcsönügylethez, sem összegüket, sem futamidejüket
tekintve,"

Továbbá emlékszel még erre a 6/2013 PJE mondatra:

"Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben."

Vagyis a kérdés még mindig kérdés:

Az adósnak globális kockázatot kell viselni a banki forrásköltségek tekintetében?

„A bankok, a bíróság és az LB szerint se köthető a forrás a kölcsönhöz......”

Most komolyan engem akarsz butítani?

Sherlock:

Tisztázzuk már, hogy akkor most milyen forrásdrágulási kockázatot is kell az adósnak viselni?

A bankok, a bíróság és az LB szerint se köthető a forrás a kölcsönhöz......

Ezek szerint az adósnak globális kockázatot kell viselni a banki forrásköltségek tekintetében?

Eddig mintha azt az álláspontot képviselted volna, hogy az adósnak semmi köze nincs ahhoz, hogy a bank milyen forrásból finanszírozta, finanszírozza a kölcsönét....

A forrásdrágulás az adós kockázata, nem a banké. Amit te írsz az nagyjából azt jelenti, hogy szerinted nem csak a kockázatviselőnek kell számolnia a kockázattal.

Sherlock:

Azt már csak halkan merem megkérdezni, hogy ha a bank tudta, hogy mit csinál lévén "professzionális pénzügyi szolgáltató" , akkor az esetleges nagymértékű negatív változással is számolnia kellett nem?

(Már amennyiben elfogadjuk azt, hogy az adósnak, mint "laikusnak" is számolnia kellett a nagyarányú árfolyam elmozdulás lehetőségével )

Ekkor viszont a bank esetében nem lehet a forrás drágulás változás a rendes üzleti kockázatot meghaladó mértékű. Így ezen változást a bank jogosan nem érvényesíthetné, érvényesíthette volna....

Ahogy azt az LB munkaanyag is kiemelte:

"A rendes üzleti kockázatát azonban a fogyasztóra nem háríthatja át. "

Sherlock és Obudafan:

Sokszor a szememre hánytátok, hogy miért gondolom azt, hogy a deviza alapú hitelek felfutásakor a magyar bankok jól el voltak eresztve forintilag, nem állítom, hogy nem vontak be külföldi forrást, de az sem hiszem, hogy nagyrészt hitelből finanszíroztak volna.....

A 2008-as portfoliós cikk azért elgondolkodtató:

"A magyar bankrendszer úszik a forintlikviditásban, míg nagy devizaszükségletet jeleznek a különböző pénzpiaci adatok - jelezte a Portfolio.hu-nak Tóth Gyula. Az UniCredit Bank bécsi elemzője......"

http://www.portfolio.hu/…tes_info.php?…

KBS:

Az a legveszélyesebb, mikor valakinek már nincs mit vesztenie.....ezt kellene felfognod, hogy sokan nem azért perelnek, mert sok a szabadidejük és unatkoznak, hanem mert nincs más választásuk.

Mi történik akkor, ha valami csoda folytán neked lesz igazad?

Marad a jelenlegi tartozás.....ami 5 év alatt úgyis visszafizethetetlenné válna. Ha nem kapom meg a költségmentességet, akkor max. rádobnak még 10%-ot nem oszt , nem szoroz.....

.”.A deviza alapú kölcsönszerződések létrehozatalával a bankok gyakorlatilag törvénysértést követtek el, erre ugyanis a bankok működését szabályozó pénzintézeti törvény Magyarországon, de egyébként a világ más országaiban sem ad felhatalmazást. A pénzintézeti törvény a bankok számára kölcsönszerződések megkötését teszi lehetővé, de azt, hogy ezek konkrétan milyen tipusú kölcsönszerződések lehetnek, a Polgári törvénykönyv 523. cikke határozza meg, ezt pedig a bankok figyelmen kívül hagyják, és egy általános szerződéselmélet alapján szentesítik a devizahitel alapú konstrukciókat. Ezt egyébként a Kúria is elismerte - a testület érvelése hemzseg a súlyos hibáktól, és korántsem biztos, hogy ez a kérdés annyira lezártnak tekinthető!.”.

Segítséget szeretnék kérni.
Autó vásárláshoz deviza alapú (CHF)hitelt vettem fel 2009-ben 5 évre. 2013.novemberben semmisségre hivatkoztam, kb. 40 kérdést tettem fel a banknak. Erre részben válaszoltak. Közben kaptam egy fizetési felszólítást, mert októbertől nem fizettem. Decemberben újabb levelet írtam, december 30-án átvették. A mai napon sms-t kaptam, melyben értesítettek, hogy felmondásra került a hitelszerződésem. Mit tegyek?
Köszönök minden segítséget!

„Miért ne lenne köze?”

Miért lenne?

„Csak nem 24 millió, mint jelenleg, hanem 10-14 millió.”
A hályogkovács magabiztossága. :)

Sherlock:

Valszeg x lesz a vége....

A megállapításit megnyerem, a marasztalásit viszont "elbukom", mert elszámolás után még lesz fennálló tartozásom.

Csak nem 24 millió, mint jelenleg, hanem 10-14 millió.
Ha eladom a lakást, akkor végre ki fogok tudni szállni ebből az egészből....
Az, hogy erre a CHF alapúságra ráment a családod, az csak részlet kérdés....

Remélem egyszer majd neked is hasonlóan pozitív lesz a kisugárzásod , mint nekem....

Ptk 523.§

Ilyen pozitív kisugárzással nem veszíthetsz.

Roland:

Akkor a 6/2013-as PJE-t is berakhatod a dossziéba, sőt szerintem az első oldalra tedd, mert sokáig felül múlhatatlan lesz, amit a kirovó és lerovó pénznem zászlaja alatt összehoztak, nem is értem miért erőlködtek, mikor simán behivatkozhatták volna a Hitelintézeti Szemlében lévő cikket....

KBS:

Igazad van.....nem is kellene mással foglalkozni, mint azzal az egyszerű érvvel, amit a bankok mondanak...
"Aláírta" az indoklás is egyszerű lenne "Megállapítom, hogy aláírta, fizessen naccsád!"