Akkor viszont nem tudom, miről beszélünk? Fiktív, fantáziaszülte esetről? "Mi lesz, ha Izland hadat üzen"?
Jogalap nélküli gazdagodás
Te már ismered az ítéletet?
Azt még jegyezzük meg, hogy 19 millió miatt ugyanúgy helye van árverésnek, mint 43 millió miatt. A felek elszámolási vitája nem indokolja az árverés megsemmisítését.
Az a baj, hogy a végrehajtási eljárásban már nem lehet arra hivatkozni, hogy a végrehajtandó okiratban foglalt tartozás összege nem stimmel.
amit Grave leírt precízen arra reagálnál?
Például erre:
„Lehet a 2014. évi XL. törvény 41. § (4) bek. szerinti eset áll fenn: a fogyasztó nem kérte a 7. § (2) bekezdése szerinti elszámolást.”
43 millió a jogutód követelése ami nincs átszámolva a DH2 törvény alapján hanem az eredeti kölcsön és kamatai.
Én kiszámoltattam a DH2 törvény alapján hogy csak 19 millióval tartozom és a kamataival, az sehogy nem 43.
Éppen azt szeretném megelőzni, hogy a jogutódnak kifizessék a jogtalan követelésrészt, van itt egy 24 milliós különbség mínusz kamatok meg a végrehajtó díjai max 10 millió
Mit kell az alatt érteni, hogy nem annyival tartozol? Nem annyit hajtottak végre, mint amennyi a végrehajtható okiratban volt? Rosszul számolt a végrehajtó?
@Botanicus:
- jogalap nélküli gazdagodás akkor valósulhat meg, ha már megtörtént a kifizetés - előtte tényszerűen nincs még semmilyen gazdagodás;
- igénypert az indíthat, aki a dolog tulajdonjogát magának követeli (leegyszerűsítve) - tehát az "igénylem a pénzt" nem igényper;
- perindításhoz javaslom a 2016. évi CXXX. törvény olvasgatását
Na megkerestem a hirdetményt, 2017-ben történt a követeléskezelő zálogjogosulti bekapcsolódása -> meg kell nézni a bekapcsolódási kérelmet és az engedélyező bírósági végzést, azokban mi szerepel (esetleg még az engedményezési értesítő is hasznos lehet, hogy a forintosítás-elszámolás törvényi időpontja előtt/után történt az engedményezés).
Lehet a 2014. évi XL. törvény 41. § (4) bek. szerinti eset áll fenn: a fogyasztó nem kérte a 7. § (2) bekezdése szerinti elszámolást.
„Na mégiscsak elárverezték a "rossz" hirdetmény alapján az ingatlant?”
igen..tehetetlen vagyok.. de még nem véglegesítették - talán ült a Vh.kifogás és törlik az eredményt
nem az igényper a lényeg hanem hogy a jogosultnak nem annyival tartozom amennyit követel és még az előtt szeretném ezt dűlőre vinni mielőtt kifizetné neki a végrehajtó, vagy ha mégis kifizeti akkor a jogosulatlan részt szeretném visszakövetelni
Na mégiscsak elárverezték a "rossz" hirdetmény alapján az ingatlant?
Elolvastad már mi az igényper jogintézményének a lényege? Akkor nem kérdeznél ilyet.
Igen ezért kérdezek
Igényper? El vagy tévedve.
Üdvözletem a hölgyeknek uraknak, ingatlan árverést követően a jogosult ellen lehet indítani jogalap nélküli gazdagodási pert akkor ha a követelése;
- jogszabály (DH2 törvény) alapján nem lett átszámolva?
- ha a (DH2 törvény) alapján a tényleges tartozásom harmada a követelésének?
Mennyi időm van az igényper megindítására mielőtt a végrehajtó kifizetné a jogosultat?
takacs j,
Perköltséget akkor, ha azt a bíró úgy ítéli, és akkora részt, amit ítél.
Viszont addig, amíg a ház kér, meg beszélget, meg egyezkedik, addig jogilag semmi sem történik, és visszamenőleg nemigen lehet rajta követelni semmit.
Onnantól lehet, hogy közgyűlési döntés után, írásban, igazolhatóan felszólították X összegű lakbér fizetésére.
Most jogilag tulajdonképpen - ha a szülei révén szerzett jogcímétől eltekintünk is - a társasház által szívességi használóként lakik ott. Hiszen nem szólították fel még semmire.
nem hajthatnak be utólag rajta lakbért, perköltséget?
Immaculata, de gondolom a csere önkoris lakás sem lenne ingyenes.
Persze a helyében ameddig lehet én is kihasználnám az ingyen lakást.
A cserelakást valószínűleg az önkormányzattól kellett volna kapnia. Így elmondásból, papírok áttanulmányozása nélkül erre nem kaphatsz valós választ.
Társasházi ügyben kérnék segítséget.
Egy társasház tulajdonában lévő szolgálati lakásban (volt házfelügyelői lakás) jogcím nélküli használóként lakik a volt és már elhunyt házfelügyelők fia születése óta. Az illetőnek semmilyen jogviszonya nincs a házzal, nem is fizet semmit, közös költség nem követelhető rajta, mert nem tulajdonos, a bérleti szerződést pedig nem volt hajlandó aláírni, mert soknak tartotta a havi 30e Ft-ot és mert határozott idejű szerződés lett volna, és folyton arra hivatkozik, hogy anno, a rendszerváltás után, amikor a ház társasházzá alakult és ez a szolgálati lakás az önkormányzattól a ház tulajdonába került, neki egy akkor hatályos jogszabály alapján cserelakást kellett volna biztosítani. Annak idején volt az ő részéről is ilyen kezdeményezés. Szerette volna megvenni az ingatlant ugyanolyan feltételekkel, ahogyan a többi lakó is megvette a saját bérleményét, de a közgyűlésen hozott - számára kedvező - határozat nem volt érvényes, és az önkormányzat is elhajtotta azzal, hogy egyezzen meg a ház lakóival, de nem történt semmi. Időközben a jogszabály hatályát vesztette, ő pedig maradt a lakásban jogcím nélküli lakáshasználóként.
A régi lakók - a szüleire tekintettel - megtűrték, az új lakók viszont már nem érzelmileg közelítenek hozzá. A házat fel kellene újítani, amit a lakók ezen volt szolgálati lakás eladásából vagy bérbeadásából akarnának finanszírozni. Erről közgyűlési határozat is született. Mivel bent lakik, neki ajánlották fel az ingatlant megvételre piaci áron. Ő annyiért nem akarja/tudja megvenni, továbbra is a rendszerváltáskori értéken szeretné, mert szerinte rajta kívülálló okok miatt nem tudott akkor a jogával élni. Vagy a ház vegyen neki egy hasonló ingatlant, ez még az ajánlata. Bérleti díjba pedig úgy menne bele, ha az ingatlanra kiszámított közös költség összeget fizetné csak, de bérleti díjként - akár visszamenőleg is. Ez viszont még a 20e Ft-ot sem éri el havonta.
Kérdésem, ha perre vinné a ház az ügyet, akkor mi lehetne a jogalap? Jogcím nélküli birtoklás vagy jogalap nélküli gazdagodás? És milyen jogcímen követelhetne tőle a ház pénzt és mekkora összeget?
Kicsit analóg a dolog azzal, amikor a pirosnál ráugrik a hajléktalan a szélvédőre, kéretlenül lemossa, aztán tartja a markát.
Gaborgabor1980
„egy bérleményen elvégzett felújítás költségeit visszakövetelhetem-e a bérbe adótól. Végül is teljes felújítást végeztünk egy vendéglátó egységen. Konyhát alakítottunk ki. Burkoltunk, hogy megfeleljen a HACCP-nek. Új vízvezetékek és új villany vezetékek beépítését végeztük el.”
Volt ilyenről szó a szerződésben? Ha nem, akkor az én véleményem szerint bukta. Szerintem még az sem lenne törvényellenes - bár eléggé hülye, aki így kéri vissza ezek után - ha a tulaj az eredeti állapotában kérné vissza és nektek le kéne minden burkolást verni a falról, stb.
„Most felmondtuk a szerződést, és egyből 50 százalékkal többért adta bérbe másnak.”
Ti mondtatok fel? Akkor meg csak egy szóban: Közöd hozzá?
Gyakorlatilag ha ti minden feltétel megkötése nélkül így adtátok vissza neki, akkor úgy gondolom, hogy nem sok beleszólásotok van egy ilyen történetbe a későbbiekben. Ezt valahogy olyan szerződés lejárta utáni lehúzásnak érzem a magam részéről.
Tisztelt Gaborgabor1980, a törvény egyértelműen fogalmaz, Önnek csak a bérlemény fenntartásával együtt járó kisebb költségeket kellett volna viselni, követelheti a felújítás költségeit. Jogszabály: 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről, 6:335. § (1).
Jó napot!
Afelől érdeklődnék, hogy egy bérleményen elvégzett felújítás költségeit visszakövetelhetem-e a bérbe adótól. Végül is teljes felújítást végeztünk egy vendéglátó egységen. Konyhát alakítottunk ki. Burkoltunk, hogy megfeleljen a HACCP-nek. Új vízvezetékek és új villany vezetékek beépítését végeztük el. Most felmondtuk a szerződést, és egyből 50 százalékkal többért adta bérbe másnak.
Fotóim vannak csak az előtte utána állapotról, illetve tanúim.
Belefér-e ez a jogtalan gazdagodásba, ha perre viszem?
Válaszokat előre is köszönöm!
Amíg adós vagy, addig minden végrehajtási cselekmény jogszerű veled szemben.
Igen, az is megoldás, ha árverés után megszűnik a tartozás.
Az "egyszer majd" mit takar?
Ha teljesen ki lett fizetve és tehermentes?
Eddig úgy fest az a legolcsóbb megoldás ha kilépek, nincs jövedelmem es árverezik.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02