Használt ingatlan szavatossága


Stick Stack # 2012.02.25. 17:15

Adott egy használt ingatlan, aminek a rejtett hibája az adásvételt követő 10 hónap jött elő. Vevő amint észrevette a bajt, azt megreklamálta eladónál, aki visszaírt, hogy nem foglalkozik a dologgal, pereljék be ha akarnak valamit. A vevő ezt követően csak egy jó évvel később indított pert a bíróságon, tehát még a vásárlástól számított három éven belül, de már az észleléstől és közléstől számított hat hónapon túl. Elévült a szavatossági jogainak bírósági követelhetősége? Ha esetleg igen, a Ptk. 310 § alapján marad még esélye? Ha igen, kimentheti magát az eladó azzal, hogy a hiba okaként megjelölt dologról nem tehet, ő megbízást adott kivitelezőnek és építésvezetőnek hogy minden rendben legyen, nála nem volt soha repedés, jóhiszeműen adta el a házat vevőnek? Előre is köszönöm a válaszokat.

guba" # 2012.02.25. 17:33

Ha szavatossági alapon szeretne fellépni, az valóban elévülhetett. Viszont- mint írod - repedésről van szó, arra van jogszabályon alapuló jótállás, amely jóval hosszabb idő, mint a szavatosság. Annak kell utánanézni, hogy az adott épületszerkezetre mennyi ez az időtartam, és hogy még azon belül vannak-e. 310-es kárt valóban lehet érvényesíteni, őt éven belül, viszont ott már - úgy ahogy írod - a kötelezett ki tudja menteni magát azzal, hogy ő esetleg nem is tudott a hibáról.

Csuklósbusz # 2014.08.03. 12:49

Ha az ingatlan eladója sem tudta azt pl hogy rossz a tető mert mondjuk x évig lakatlan volt a ház akkor a vevőnek érdemes bármi jogi útra mennie?

Tehát ha mindenki úgy tudta és állította hogy szuperjó a ház de mégse akkor ilyenkor mi a helyzet?

Hány évig lehet az adásvételtől reklamálni?

ObudaFan # 2014.08.03. 22:40

Persze, ebben az esetben is felel az eladó, hacsak a szerződésből más nem következik.
A jelenlegi szabályok szerint egy év az elévülési idő, de nyugszik az elévülés addig, amíg a vevő menthető okból nem érvényesíti az igényét, például a rejtett hibát nem veszi észre. De az igényérvényesítés határideje szempontjából megint más szabályok vonatkoznak a 2014. március 15. előtt kötött szerződésekre.

buszgyuri # 2017.04.28. 16:35

Kedves Szakértők!
Az lenne a kérdésem, hogy a szavatossági jogok sorrendjében jogosultként élhetek-e a kijavítás helyett az árleszállítási igénnyel:
Használt lakást vásároltam, a szerződés szerint teljes körűen felújítva. A birtokbaadást és a beköltözést követően kiderült, hogy a burkolatok szakszerűtlenül lettek letéve, a járólapok mozognak, a fuga repedezik, a parketták recsegnek. Az eladó vállalja a kijavítást, de ehhez fel kellene szedni a burkolatokat, ki kell szedni a beépített bútorokat (amit még az eladó épített be), ki kell bontani az ajtókat, tehát jelentős többletmunka és többletteher lenne. Azon kívül négytagú családunknak a kijavítás idejére el kellene költözni. Számítanak a fentiek olyan érdeksérelemnek (aránytalanságnak), amely miatt a kijavítás helyett az árleszállítást igényelhetek? Vagy egyébként is én döntöm el, hogy kijavítást, vagy árleszállítást igényelek, eleve én választhatok? Előre is köszönöm a válaszokat!

fohász # 2017.04.29. 04:49

buszgyuri! Gondolom bejártátok a lakást,akkor nem tünt fel hogy a burkolatok mozognak,parketta recseg? Ezek aligha rejtett hibák -szerintem-, a felujitás után a kivitelező elvileg garanciát vállal. De meg kell próbálni.

buszgyuri # 2017.04.29. 06:40

Köszönöm! A hiba a bejáráskor nem volt érzékelhető, de a hiba tényén nincs is vita. Az én kérdésem lényegében arra irányul, hogy a szavatossági jogok között én mint vevő választhatok-e a Ptk. 6:159.§ (2) szerint (Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint...)?

ObudaFan # 2017.04.29. 10:56

A többletköltséget nyilván a vállalkozónak kell viselnie, onnantól az a kérdés, hogy elengedhetetlen-e az elköltözés és mennyi időre.

buszgyuri # 2017.04.29. 11:44

A fő kérdés továbbra is az, hogy a szavatossági jogok között én mint vevő (jogosult) választhatok-e a Ptk. 6:159.§ (2) szerint, vagy csak az ott jelölt sorrendben (bár azt, hogy ez sorrend lenne, azt a jogszabály nem mondja, csak azt, hogy az egyik szavatossági jogról a másikra történő áttérés esetleges költségeit meg kell fizetnem).

bibuka # 2017.11.24. 12:13

Üdvözlöm!
Mint eladó felelek -e a lakásban tönkrement 10 éves cirkó kazánért?
Vevő beköltözése után 1 héttel jött elő a hiba.
Köszönöm a válaszát.

drbjozsef # 2017.11.24. 13:30

Én laikus vagyok, de szerintem a cirkó egyértelműen lakásberendezés (ld : https://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…), ezért igen, szavatossággal tartozol a működéséért, de csak akkor, ha se a korából nem következik a hiba, se kellő gondossággal fel nem ismerhető a hiba, és ha a hiba már a teljesítéskor is fennállt.

Ha a cirkó egy hétig még szabályosan üzemelt, akkor utóbbi nem nagyon állhat fent. Ráadásul a fentieket a vevőnek kell bizonyítania.

Én elhajtanám, ha akar, pereljen be, és bizonyítsa be, hogy

1.: a hiba már a birtokbaadáskor fennállt, ÉS
2.: nem volt felismerhető kellő gondosság mellett sem, ÉS
3.: a berendezés életkorából, használtságából nem lehetett számítani erre a hibára.

Szerintem csekély esélye van, de sok költség lenne.

lajcsó # 2017.11.24. 14:38

"Vevő beköltözése után 1 héttel jött elő a hiba."
Egy hét alatt meg is buherálhatták. Az esetleges per során erre is ki kell térni!

drbjozsef # 2017.11.24. 15:44

Andrea, a korrektségre nem tértem ki, de evidens, hogy ha tudom, hogy egy döcögős, véres torkú cirkóval adom el, akkor még pár hétig-hónapig fennáll a lehetősége, hogy elromlik, és részt kell vállaljak a javításban.

Ha legjobb tudomásom szerint, és az elmúlt években amúgy hiba nélkül üzemelő cirkóval adnám el, akkor azért jogosan élnék fenntartásokkal.

Igaz, az eladó alapesetben egy kicsit jobb helyzetben van a vevő perkényszere és bizonyítási kényszere miatt.

A kérdező nem tért ki erre, erkölcsi állásfoglalást nem kért.

tantras # 2018.01.29. 09:21

Üdvözlöm Önöket!
Hasonló problémám van nekem is! A használt ingatlanban meghibásodott a kazán vezérlő panelja, aminek javítási költsége közel százezer forint volt. A lakásból az eladó december körül albérletbe költözött, mi pedig csak január közepén vettük át a lakás kulcsait. A kazán ki volt kapcsolva és már üzembe sem tudtuk helyezni. Az eladó váltig állítja, hogy csak kikapcsolta a kazánt, meghibásodásról nem tud. Valamikor volt egy wc beázás is a felső szomszéd felől, amit nem javíttatott meg, csak hungarocell lapokkal eltakart, ezt is most fedeztük fel.
Érdemes pert fontolni, vagy így jártunk és próbáljuk a moziról lemondva megspórolni a javítás költségeit?
Köszönettel:
Tantras

nonolet # 2018.01.29. 11:58

Nem sok esélyed van pénzt látni az eladótól...

Hisz, neked kell(ene) mindent bizonyítani.

Szélvészkisasszony # 2018.03.01. 14:42

Tisztelt Fórumozok,

szeretném a segítségüket kérni.

Új ingatlant vettünk az építtetőtől. A megvásárlás után pár évvel derültek ki hibák. A kérdésem az lenne, hogy mennyi szavatosság van ebben az esetben, illetve mit lehet tenni a hibák kijavítását ki fizeti meg?

Előre is köszönöm válaszukat.

Vadsuhanc # 2018.03.01. 15:12

Ez a kérdés kicsit rosszul sikerült....

Ki volt az építtető ?
Mit jelent a pár év?
Mi szerepel a szerződésben?

Grave7 # 2018.03.01. 15:16
  • Milyen hibák derültek ki?
wers # 2018.03.01. 15:18

Igen, a hiba is kérdés. Van amire 5 év, van amire 15 stb.

wers # 2018.03.01. 15:25

Mi szerepel a szerződésben?
Törvény szabályozza, de pozitívan el lehet térni.

Vadsuhanc # 2018.03.01. 15:56

Kedves wers!

Segítő szándékkal írtam. Olyan tények hiányoznak a kérdésből, amelyek nagyban befolyásolják az adható helyes válaszokat.

wers # 2018.03.01. 16:10

ne vedd már magadra, én is segítő szándékkal szántam.

Szélvészkisasszony # 2018.03.01. 20:55

A házak 2002-es átadása után egyre több, és súlyosabb hiányosság derült ki: pinceszint beázása, tetőtér beázása, körteraszok beázása, szakszerűtlen kivitelezése, zajvédő domb szakszerűtlen kivitelezése, lépcsőházak, lakásfödémek zajcsillapításának súlyos hiányosságai. A Társasház 7 éve pert indított, de még nem született ítélet.

nonolet # 2018.03.01. 21:48

A kulcsszó: kötelező alkalmassági idő.

Addig tart az szavatosság épületek és berendezéseik esetén.

3, 5 illetve 10 év volt a 2002-ben érvényes rendeletben

Ami a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet volt.
Amely az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szólt.

nonolet # 2018.03.01. 21:50