A jegybanki alapkamatot, mármint a késedelem idején érvényeset.
Ezt még a bíróság sem számolja ki az ítéletében, hiszen nem lehet tudni, mikor fizeti ki az alperes. Csak meghatározza, mekkora összeg után és melyik naptól számítva.
A kamat számításáról a Ptk. 301.§. (1) azt mondja, hogy „a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot” köteles kamatmentes tartozás késedelmes teljesítése esetén.
Lefty!
Megjött a másodfokon eljáró bíróság végzése, amely helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését, megszünteti az eljárást.
Távközlési ügyről, azaz internethasználatért felszámolt jogtalanul kiszámlázott díjakról van szó. Ügyfélszolgálaton szóban mondtam le, előtte közölték rögzítik a hívást, de... stb...
Ugyanezen internetszolgáltató azonmos behívószámával ingyenes hozzáférés is lehetséges volt, ezért döntöttem így. Miért fizessek amit ingyenesen is igénybevehetek.
A szolgáltató ÁSZf-je szerint díjtartozás után 30 nap és lekapcsolnak, ennek ellenére generált forgalom nélkül 10 hónap előfizetési díját követelik.
Felajánlottam nekik az ÁSZF-ben rögzitettek szerint - mivel abban tévedtem hogy írásban is el kellett volna küldenem- kifizetem "jogosan követelt" 3 hónap díját annak ellenére hogy az inygaenes hozzáférést használtam, de NEM.
Nem tudom most újra várhatom a fizetési meghagyást, vagy én indítsak bírósági eljárást ennek megelőzésére?
Várom tanácsotokat! Előre is köszönöm!
E fórumban sok olyan dolog felmerült, amit én korábban nem jól tudtam. Pl. azt hittem, hogy peres eljárás ugyanabban a tárgyban ugyanazon alperes ellen nem indítható. De Lefty elmondta, hogy ez csak akkor igaz, ha jogerős ítéletet is hoztak. Valóban meg is találtam ezt a Pp. 130§(1)d. -ban.
Ellenem is indítottak korábban egy fizetési meghagyásos eljárást. Ellent mondtam, az eljárás perré alakult. Perré alakulás után a bíróság különböző Pp. paragrafusokra hivatkozva megszüntette az eljárást, tárgyalás nem volt.
Megnéztem az iratokat, ezek között megtaláltam a jogosult - most már felperes - ügyvédjének beadványát, melyben elismerte, hogy nem tartozom. (Furcsállom azt, hogy én, mint alperes, nem kaptam a beadványból példányt)
Mivel ez nem volt ítélet, számíthatok rá, hogy ismét pert (fmh eljárást) indít ugyanebben az ügyben - bár ellenfelem elismerte, hogy nem tartozom?
Az általad kérdezett törvényhely, a Pp. 130.§ d) helyesen úgy szól, hogy ha vagy
ez esetben utasítja el a bíróság Pp, 130.§-cal a keresetlevelet.
Ami a kérdésed második részét illeti: azt mondod, különböző paragrafusokra hivatkozva szüntette meg a bíróság a pert. Ez nagy valószínűséggel Pp. 157.§ e) pontja lehetett, azaz, hogy a felperes elállott a keresetétől a per érdemi tárgyalása előtt. Ezt egyébként egyedül, az alperes beleegyezése nélkül is megteheti mindaddig, míg nem kerül sor érdemi tárgyalásra, ezért nem érzékeltél a dologból sokat, ezért nem kaptál beadványt, mert ehhez a felperesi jogcselekményhez nem kell az alperesi hozzájárulás, anélkül is beáll a joghatálya.
A kérdésed harmadik részéhez. azaz, hogy indíthat-e még pert ellened: amit hozott a bíróság az ügyben, az ún. permegszüntető végzés, amely nem minősül érdemi határozatnak (mint az ítélet), s mint ilyen , nem hat ki a felek közt fennálló jogviszonyra. Ezért, ha később úgymond "elhárul a permegszüntetési ok" (magyarul: lesz alapja perelni Téged), akkor ismét keresetet indíthat ellened.
És még valami: az ellened eredetileg indított kereset kapcsán -bár megszüntették a pert- a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradhatnak akkor, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a felperes követelését egyéb úton érvényesíti.
Kedves belliscus!
Fizetési meghagyás nemperes eljárás! Adhat be ismét ellened fizetési meghagyást! ( de ha már egyszer elismerte, hogy nem tartozol, akkor mi alapján tenné??).
ildiko31
Kedves HE0222 és Ildikó31 !
Belenéztem az iratokba, amit csak nagy nehezen engedtek meg a Bajza utcában. (Így válogattak: ez nem magára tartozik..., ez igen..., ez nem...)
És azt találtam, hogy az eljárást indító azt írta beadványában, hogy kifizettem a tartozásomat.
Ezek után az ember egy kis nyugalmat remélne, miután elismerték a tartozás kifizetését.
De hozzá kell tennem, hogy szerintem én nem tartoztam. És az is tény, hogy nem is fizettem. A kezdeményezőt kötelezte a bíróság az eljárási illeték kifizetésére. Az eljárás megszűntetése pedig az ellentmondásom után történ, amikor a bíróság már kijelentette, hogy átalakult peres eljárássá.
Szia bellicus,
ez tehát azt jelenti, hogy peres eljárásról volt szó (hiába indult tehát nemperesként, fizetési meghagyással, az ellentmondásod folytán peressé alakult) . Nem a bíróság döntött tehát az ügy érdemében, ítélettel, hanem a kezdeményező (felperes) elállt menet közben a keresettől, ezért megszüntette a bíróság a pert. Az úgynevezett permegszüntető végzésnek mások a jogi hatályai, mint az ítéletnek, de ezeket leírtam korábban.
Kedves HE0222!
Igen, de a per nem ítélettel zárult, hanem megszüntető végzéssel, mert a felperes azt írta ügyvédje által a beadványában, hogy kifizettem a követelését. (Nem fizettem ki semmit.)
És így nem véd meg a Pp., mint azt, aki ellen ítéletet hirdettek.
Ugyanakkor az ellenfél elismerő nyilatkozatáról is csak azért tudok, mert bementem a Bajza utcába.
Bocs... Tényleg, a Markó utcában is jártam. Ott ideadták az iratokat minden további nélkül.
De az ellenfél elismerését mindenképpen csak így ismertem meg.
Persze már nem annyira égető a kérdés, mert több, mint egy év már eltelt azóta. De eséllyel indíthat-e ugyanazért eljárást, ha már egyszer elismerte az állítólagos tartozás kifizetését? Vagy ez csak egy huncut kísérlet volt?
A fizetési meghagyás megszüntetésének anyagi jogerő hatása nincsen, hiszen ez éppen olyan eset, mintha perben a keresettől állt volna el felperesként.
Ugyanakkor ez a levél perben a teljesítés elismerését jelentené, így a másik félnek kellene tévedését bizonyítania.
Bellicus,
már írtam, hogy más a jogi hatálya az ítéletnek ( és egyéb ítélethatályú határozatoknak, pl. jogerőre emelkedett fmh), és más a jogi hatálya a permegszüntető végzésnek. Az ítélet úgynevezett res iudicatát, anyagi jogerőt keletkeztet, ez az, ami miatt ugyanazon személy nem indíthat keresetet ellened azonos ténybeli alapból származó azonos jog iránt. A permegszüntető végzésnek nincs ilyen jogi hatálya, nem érdemben való döntést jelent, és ha elhárul a permegszüntető ok, bátran perelhet újra az illető.
A Te esetedben per volt, hiszen ellentmondtál az fmh-ra, aminek van egy olyan érdekes tulajdonsága, hogy átalakul perré, amint ellentmond a kötelezett.
Tehát simán indulhat újra eljárás, mert hangsúlyozom, nem született érdemi döntés, nincs ítélt dolog.
Obuda Fan jól mondja, a beadvánnyal elismerte a teljesítést az illető, s ez a jognyilatkozata őt köti. Ezt a nyilatkozatát persze tévedés címén megtámadhatja utóbb, de miért tenné, ez már nagyon kacifántos.
Te nem állsz jelenleg semmiféle jogviszonyban ezzel az emberel?
Megértettem én, hogy kizárólag az ítélet elnevezésű bírósági határozat esetén nem lehet új eljárást indítani.
A fizetési meghagyást elindító nem személy, hanem a társasházunk volt. Feltehetőleg bosszúból indították, mivel társasházi határozatokat támadtam meg előzőleg.
Természetesen nem a társasház haragudott meg rám, hanem a közös képviselő. Ilyen módon jogviszonyban állok a felperessel, mert tagja vagyok a társasház közösségnek.
Az az ügyvéd állította ki a fmh űrlapot, aki a határozatok megtámadása peres ügyben az alperest képviselte.
Amikor a határozatokat megtámadtam, akkor semmilyen eljárás nem folyt ellenem. Ennek ellenére az első tárgyaláson azt mondta az ügyvéd, hogy a földhivatalban jelzálogot íratott a lakásomra és fizetési meghagyást a közös költség tartozásom miatt. És éppen emiatt komolytalan a perindításom, mert csak a figyelmet akarom elterelni a társasházi zűrös ügyeimről. Nos, a tárgyaláson a bírónőnek jeleztem, hogy semmilyen eljárás nem folyik ellenem, és amit csak tudtam, bizonyítottam a társasházi határozatokkal kapcsolatban.
Azt reméltem, hogy legalább erre odafigyelnek a közgyűléseken és nem hoznak újabb jogellenes határozatokat.
Tévedtem. Így történt, hogy három nagy időközökkel egymást követő közgyűlés összes határozatát megtámadtam és meg is semmisítette a bíróság. A per folyamán elég sokszor felemlegettem, hogy nem mondott igazat, amikor az ellenem indított eljárásokról beszélt, ezt megelégelte és valamit fel akart mutatni. A társasházi per közepén indította el a fmh eljárást (teljesen függetlenül tőle), melyet aztán a korábban leírt módon visszavont (még a párhuzamosan folyó per lezárása előtt).
A bíróság a társasházi határozatok ügyében is nekem adott igazat. Az ítélet három alkalommal hozott, öt db. th. határozatot semmisített meg.
...
Még hozzáteszem, hogy a fmh űrlap kitöltésekor olyan adósságot írtak be, amit elő sem lehetett volna idézni: „6 havi közös költség elmaradás, összesen 250000 Ft”.
Megemlítem, hogy 50 m2 lakásunk van és nem pezsgő folyik a vízcsapból.
...
Kösz a felvilágosítást, most már hagyok teret másoknak is fmh ügyben.
Ez után az lesz érdekes, hogy ha esetleg eladod a lakást, kapsz-e 0-s igazolást ennek ellenére, és ha nem, akkor mi lesz a helyzet azzal, hogy elismerte a fizetést a kk. :)
Üdv Mindenkinek,
egy kis segítséget szeretnék kérni Tőletek /Önöktől/ pénztartozás tárgyában.
Kb. tíz éve elváltam, egyetlen felmenő rokonom a 86 éves nagymamám, akit időnként látogatni szokott az elvált férjem, akivel -közös gyermek nem lévén- semmilyen kapcsolatot nem tartok. Eleinte nem is értettem, valójában mire megy ki részéről ez a nagy érdeklődés a nagyim irányába, de azt mondta hogy mivel anno házasságunk kezdetén nála laktunk, megszerette, és kíváncsi rá hogy hogy van, mi van vele. Én megértettem, mert a nagyi is örült az időnkénti társaságnak, aztán valahogy két év óta elmaradtak ezek a látogatások.
Nagyim eleinte titkolózott, de látszott hogy rágja valami belülről, végül hosszas rábeszélés után elsírta nekem, hogy exférjem három éve kicsalt tőle -kölcsön címén- 1,2 millió Ft-ot, amit havonta vállalt törleszteni, de az egész projekt megrekedt 400.000. Ft-nál, és azóta nem is látogatja a nagyit. Nagyinak rettenetesmód kellene az összekuporgatott pénzecskéje, mert a nyugdíja igen alacsony, és panaszkodni sem mer, viszont szégyenkezik amikor én fizetem ki helyette a számlákat, hiába teszem szívesen. Minden alkalommal elsírja magát, hogy mennyire restelli hogy rámszorul, mikor nekem is népes a családom, és nem azért takarékoskodott éveken át, hogy más élvezze az összespórolt pénzecskéjét, hanem hogy nyugodt öregkora legyen. Könyörög, hogy kérjem vissza a pénzét, és én meg is próbáltam, de sikertelenül, mert exférj ugyan elismeri a tartozást /tanuk előtt is megtette nem egyszer/ de sajnos nagyikám naív lélek lévén nem íratott alá semmilyen szerződést vele anno. Megbízott benne. /Kéretik nem nevetni/ Azt mondja, ő csak segíteni akart, nem is érti, hogyan lehetséges hogy "az a templomjáró ember" most visszaél a bizalmával. Sajnos valóban ilyen naív, pedig a volt férjemnek nem kenyérre kellett a pénz, hanem a második esküvőjének költségeire. Most pedig jól kereső vállalkozó, megfelelő adózott jövedelemmel, aki valójában arra spekulál, hogy ha elég sokáig elhúzza az időt, akkor előbb utóbb csak meghal a nagymamám, hiszen elég idős már. Ez mérhetetlenül gusztustalan hozzáállás, és akármennyire is hihetetlen volt számomra, sajnos időközben beigazolódott hogy így igaz. először az öccsétől, majd a volt anyósomtól hallottam ugyanezen verziót, végül pedig saját maga is utalt rá, ha nem is így nyíltan, de burkoltan. nevezetesen azt volt képes mondani legutóbbi telefonos beszelgetesünkkor, hogy a nagyinak már úgysem lesz alkalma elkölteni azt a pénzt, hisz "épp eléggé benne van a korban", nekem, mint örökösének meg úgysincs rá szükségen (!?) neki viszont kell és kész, mert gyermeket terveznek (sic!). Elég durva, köpni-nyelni nem tudtam.
Mára viszont magamhoz tértem némiképp, és az volna a kérdésem, hogy szerintetek van valamilyen törvényes lehetőség arra, hogy visszafizettessem vele a nagyim számára a pénzecskéjét? vagy keresztet vethetünk rá? Mit gondoltok?
Jah, és még annyit, hogy a nagyi előtt azért nincs ekkora nagy arca, előtte nem meri ezt mondani, sem pedig letagadni az adósságot, hanem folyton hitegeti, hogy majd ha lesz pénze, akkor megadja neki, de továbbra se keresi sem telefonon, sem személyesen, a nagyim meg egyre inkább kiborul, mert látja hogy így két és fél év alatt semmi sem történt a törlesztés érdekében.
Mit tehetnék?
Előre is köszönöm a segítséget.
Szia Dyte,
nem reménytelen a helyzetetek, keresetet kellene indítani a volt férj ellen, és pereskedni kell. Valóban nehezebb lesz a kölcsönszerződés meglétét bizonyítani így, hogy nincs róla papír, de nem reménytelen, sok ilyen pert láttam, hasonló szitukkal, és ügyesen bizonyítva meg is lehet nyerni. Azon gondolkodj, miképpen tudnátok bizonyítani, hogy a kölcsönszerződés létrejött, azaz, a nagyid adott pénzt és mennyit a férjnek, és mikor. A bizonyítékok begyűjtése érdekében mindent be kell vetni: azt mondtad, a nagyi előtt nem tagadja, hogy még tartozik x összeggel. Ezt az elismerését kéne olyan formában megszerezni, hogy azt a bíróság előtt tálalni lehessen. Akár magnóra rögzíteni egy olyan beszélgetést, ami közte és a nagyi közt zajlik, és egyértelműen kitűnik belőle, hogy még tartozik, de nem tudja megadni. Ha ez megvan, esetleg írásban is el lehetne vele ismertetni a tartozást, de ha erre nem hajlandó, akkor ott a rögzített felvétel, azért kell azt előbb csinálni. Ezentúl azt kéne megnézni, a nagyinak ez milyen pénze volt, kivette -e esetleg bankból, valamit eladott, azért kapta, stb. lényeg, hogy nyoma van-e, hogy neki volt az a pénze.
Szia "HE";)
Előszöris köszönöm szépen gyors válaszodat, másodszor pedig örülök hogy van valamiféle esélyünk, őszintén szólva nem nagyon reménykedtem.
Szóval akár Nagyi, akár én bármikor felhívhatjuk exférjet, és készíthetünk hangfelvételt, mind a kölcsön tényéről, mind a hátralévő összegről, de ezt elfogadja a bíróság?
Nagyi pedig már a koránál fogva is tart minden hivatalos herce-hurcától, -pláne egy pertől-, eljárhatok helyette meghatalmazottként? Szívesen megtenném a nyugalma és a lelki békéje érdekében.
Ami pedig a tartozáselismerő nyilatkozatot illeti, készült már egy ilyen, de nem volt hajlandó aláírni /naná, majd bolond lesz!/ Viszont elég magabiztos és főleg gyanútlan ahhoz, hogy szóban bármikor elismerje, mert eddig sem tett másként. Szerintem bíróság előtt sem merné tagadni, annál is inkább, mert a Nagyim bankszámlájáról ő maga vette ki a pénzt, a Nagyi meghatalmazásával /ő ugyanis akkoriban ágyban fekvő beteg volt, egy csúf combnyaktörés miatt/, és mindennek nyoma van, szerencsére. De mi van, ha azt mondja, ajándékba kapta a pénzt?
No és tanuk is vannak, bár nem tudom ez mennyit nyomhat a latba ilyenkor, elvégre tanut bárki állíthat bármire, -azt mondják-, de nekünk tényleg van, pl. a nagyim fölött lakó idős házaspár, akik szintén tudtak a kölcsönről, és akik előtt nem egyszer kért haladékot a törlesztésre.
És milyen jogcímen nyújtsak be keresetet? /Gondolom ügyvédi segédlet sem ártana/ Ötlet esetleg?
A tanúkhoz annyit, hogy tényleg bárki állíthat elő tanúkat, de azért egyrészt a bíróság mindig figyelmezteti a tanút vallomástétel előtt, hogy szigorúan bünteti a hamis tanúzást a törvény, amit csak úgy kamuból nem vállalnak magukra emberek, másrészt hidd el, egy bíró van olyan rutinos, hogy ha egy kedves, idős házaspár (szomszédok) állítanak valamit, megérzi, hogy ezek őszinte, tisztességes emberek, akik szavának hitele van. Többek közt erre is jó a bírói mérlegelés.
Igen, igen, valóban nem elhanyagolható tényező egy tanu hitelessége, és ezek a szóbanforgó szomszédok jóravaló tisztességes emberek, akiknek még sohasem volt dolguk hatósággal, úgyhogy minden valószínűség szerint szavahihetőnek találná őket bármelyik bíró.
Egyébként van írásos nyoma mind a pénzkivétnek, mind a meghatalmazásnak, és ezek a Nagyim birtokában is vannak. Ami a személyes hangfelvételt illeti, teszek rá kísérletet, bár nehezebb lesz, mert személyesen nem szoktunk exférjjel találkozni /főleg nem ezen eset után/ csupán telefonon hívom időnként a tartozás apropóján, de valahogyan majd megpróbáljuk elhívni a Nagyihoz, és "véletlenül" ott lesznek esetleg a szomszédok is.
Még annyi kérdésem lenne, hogy mivel nagymamám már igen nehezen mozog, a házból sem mozdul ki, talán egy meghallgatásra el bírnám vinni, de hogy minden alkalommal jelen legyen, az teljességgel kivitelezhetetlen. Esetleg egy engedményezés nem nyújthatna megoldást?
Persze, jogilag rendben lenne egy ilyen engedményezés, csak éppen a bíróság előtti bizonyíthatósága a kölcsön fennállásának erősen bebonyolódna így, és a nagyit mindenképp meg kéne hallgatnia a bíróságnak, hiszen ő kulcsszereplő, hiszen ő az eredeti jogosult, és mindenekelőtt arról kell a bírót meggyőzni, hogy a nagyi a jogosult. Mert amíg ez nem tisztázott, az engedményezés is lóg a levegőben. Bár nem tudom, milyen engedményezésre gondolsz, mert van olyan "pénzbehajtós" is, gondolom, nem arra, hanem a törvényes útra gondoltál. Ha a felperes nehezen mozog, beteg, akkor a bíróság, ha indolokltnak találja, nem köteles a bíróság hivatalos helyiségében megtartani a tárgyalást, a nagyi lakására is kitűzheti a tárgyalást, de ezt kérni kell előzetesen, a keresetlevélben.
Szuper, hogy van papír a pénzkivételről, vannak szavahihető tanúk is! próbáld meg a hangfelvételt is, szerintem ez már egy jó csokor bizonyíték.
Ja, és nem kell a nagymamádnak minden egyes esetben ott lennie, ha van ügyvédje, aki képviseli, de az első tárgyaláson mindenképp legyen ott, aztán esetleg szembesítik a férjjel, akkor is jó lenne. De kérelemre ezt egyetlen tárgyalás alatt meg tudja oldani a bíróság, plusz, ahogy írtam, a törvény lehetővé teszi, hogy lakásán tartsák meg a tárgyalást.
Hát ez fantasztikus! de komolyan:)
Exférjem annyira magabiztosan jelentette ki hogy úgysem lehet semmilyen jogorvoslattal élni ellene, mert nem készült szerződés a kölcsönről, hogy magam is elhittem. Ehhez képest nagyon örülök, még ma este felhívom Nagyit a jó hírrel. Bár tudom, nem tanácsos előre inni a medve bőrére, mégis, elkezdtem reménykedni, hogy azért mindent mégsem lehet büntetlenül megtenni egy igazán jóhiszemű, segítőkész emberrel.
Természetesen nem amolyan igazi "behajtókra" gondoltam, hiszen ha efféle elképzeléseim lennének a jogorvoslatról, már rég élhettem volna a "nemhivatalos" eszközök bármelyikével. De ettől semmi sem áll távolabb tőlem. A kollegáim tanácsolták, hogy van ilyen lehetőség, hogy nagyim engedményezi részemre a tartozás beszedését, vagymi, és akkor én magam indíthatom meg a peres eljárást, stb. De ettől még valóban neki is kell majd nyilatkoznia a bíróság előtt.
Viszont ha ez nem igazán jó megoldás, akkor inkább hanyagoljuk.
Köszönöm szépen a jótanácsokat, igazán sokat segítettél, üdv:)
Szívesen, és sok sikert!
Még gyorsan válaszolok ÓbudaFannak 2005.10.02. 00:36:36 megjegyzésére.
Azóta átadta a kk. egy új kk.-nak a házat. Ez az újabbik a megnyert pereink alapján követel cca 500000 Ft-ot a régi kk.-tól a társasház javára, mert a jogerős per alapján kimutatható egy általánosabb, az egész házat érintő kár.