Kovács_Béla_Sándor
2018.07.23. 10:43
Ha durvának tartod, akkor ne kérj annyit. Vagy ne ígérj.
Magánszemélyek közötti kölcsön
m.kovacs
#
2018.07.23. 11:15
Nincs törvényileg szabályozva a magánszemélyek közötti kölcsönszerződésben mennyi lehet a maximális késedelmi kamat mértéke?
drbjozsef
#
2018.07.23. 11:15
Mondjuk az igaz, hogy a Ptk nem határoz meg mértéket, csak a feltűnő értékaránytalanság esetén lehetséges semmissé tenni a szerződést. Nomost ha évi 1% nem uzsora, évi 1000% meg az a bíróság szerint, akkor kell legyen valahol a kettő között egy határ... nem?
drbjozsef
#
2018.07.23. 12:27
m.kovacs,
egyébként tanulmanyozd az a Ptk XVIII. fejezetét.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
(A 6:88§-tól keztdődik)
Általánosságban nincs számadat arra, mi ütközik jó erkölcsbe, mi feltűnő értékaránytalanság, vagy mi tisztességtelen kikötés.
Ezeket a fogalmakat a bíróság - nyilván adott esetben, a felperes kérésére - úgy értelmezi, ahogy a szerződéskötés körülményeiből, a szerződést kötők lehetőségeiből és szándékaiból következik. Egyszóval : minden eset más és más.
Ha nagy összeget kockáztatsz egy barátodnak kölcsönadáskor, mert neki hirtelen kell az összeg, akkor jogszerű lehet akár 50-60% késedelmi kamat. (Jellemzően a fedezet nélküli, hitelkártya tartozások is a 30-40 közé esnek). Más esetben meg nem biztos. Ha például van fedezet, és abból ki tudja elégíteni a követelését a jogosult, akkor lehet, hogy nem az.
Szerintem, de tévedni szoktam.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.07.23. 15:35
Van speciális szabály, nem kell az általánost alkalmazni. De nincs általános mértéke annak, hogy mi a "túlzott mérték", mindig egyedileg kell elbírálni. Magam két magánfél természetes személy közötti kölcsönügyletben nagyon ritkán fogadnék el ilyen hivatkozást. Ha túlzott mértékűnek tartja az adós, ne kösse meg a szerződést, ha mégis megkötötte, utólag ne sírjon. A késedelmi kamatra fokozottan igaz, hiszen azt szerződésszerű teljesítéssel könnyedén el lehet kerülni.
Dr.Attika
#
2018.07.23. 16:16
Nincs már uzsora kamat, csak uzsorás szerződés. A rendszerváltás előtti Ptk. használta az uzsorakamat fogalmát, amit 20% felett vélt annak.
drbjozsef
#
2018.07.24. 07:16
Az uzsorás szerződést nem két magánfél természetes személy köti?
Dr.Attika
#
2018.07.24. 08:01
Teljesen mindegy a jogkövetkezmény szempontjából, hogy a szerződést kötő felek természetes vagy jogi személyek
sepherd
#
2018.08.23. 18:34
Üdvözlet mindenkinek!
Lehet, hogy nem túl helyénvaló a hozzászólásom, de bajban vagyok. Tudna itt valaki segíteni magán kölcsön ügyben? Természetesen minden apró részletre kiterjedi szerződéssel, közjegyző előtt. Köszönöm njuhasz93@gmail.hu
NJenő
#
2018.09.09. 12:04
Üdv mindenkinek!
Egy kis segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben. Egy ismerősömnek kölcsönadtam egy összeget, kamatmentesen. Közjegyzői okirat készült, s bele lett foglalva több ingatlan is fedezetként illetve az a mondat, hogy az egész vagyonával is felel. Nos, a visszafizetési határidő még nem telt le, de a szerződésbe foglalt ingatlanokat, amik fedezetként voltak beleírva elajándékozta a fiának és feleségének.
Bűncselekményt követett-e el? Megtámadhatom-e az elajándékozását, avagy amíg saját vagyonával felel és van a nevén annyi ingó és ingatlan ami fedezi a kölcsönadott összeget addig bármelyiket eladhatja/elajándékozhatja?
Józan ésszel arra gondolnék, hogy a szerződésben leírt ingatlanokkal nem tehet semmit, de egy ügyvéd ismerősöm szerint az a mondat, hogy az "egész vagyonával felel" felülírja az egészet. Igaz ez?
Illetve ha szerződés szegést követett el az elajándékozással akkor egyből visszakérhetem a kölcsönadott összeget?
Előre is köszönöm a segítséget.
Üdv, N Jenő
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.09.09. 14:06
Avagy.
drbjozsef
#
2018.09.09. 15:22
Közeli hozzátartozónak ajándékozás egészen biztosan fedezet elvonó jellegű ügylet lesz, nekik simán tűrniük kell a kielégítésedet az ingatlanokból. HA arra kerül a sor.
De ha amúgy sem járt le a fizetési határidő, addig nincs miért fellépj. Nem hinném, hogy megszegte a szerződést, ha biztosítani akartátok volna az ingatlanokat, elidegenítési (és terhelési) tilalmat jegyeztethettetek volna be a tulajdoni lapjára.
tájékozatlan
#
2018.09.23. 20:30
Kedves fórumosok!
Kölcsön vissza nem fizetése miatt (is) indult perre is vonatkoznak az új jogszabályok az elévüléssel kapcsolatban? Vagy a már folyamatban levőkre még nem? Kb két éve pereskedek ez moatt
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.09.23. 20:36
??
drbjozsef
#
2018.09.24. 05:51
tájékozatlan,
ha arra gondolsz, hogy az új Ptk szerint más szakítja meg az elévülést, mint a régi szerint, akkor az úgy van, hogy a régi Ptk-t kell alkalmazni az új Ptk. hatálybalépése előtt (2014.március 15.) kötött szerződésekre.
Ha ezen dátum előtt kaptad a kölcsönt, akkor annak elévülését a sima fizetési felszólítás is megszakítja (még most is).
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.09.24. 06:59
Nem kell azt megszakítani, ha két éve per tárgya.
drbjozsef
#
2018.09.24. 07:30
Lehet, hogy régebbi a hitel, 2014 előtti, és a per előtti időszakra tételezne fel elévülést. Bár igaz, ott már nem is lehet 5 év egyben, de 2011-2016-ra..., esetleg... ha 2014 után volt a fizetési felszólítás, akkor ott kérdés lehet a törvény hatálya...
tájékozatlan
#
2018.09.24. 18:35
Igen, erre gondoltam.
Régebbi a hitel, 2014 előtti. Én adtam kölcsönt, amit az alperes elfelejtett visszafizetni. Ezek szerint akkor erre nem hivatkozhat?
Azért kérdem itt, mert az ügyvéd szerint viszont erre hivatkozva veszíthetek.
Még egy kérdés: az ügyvéd számlaköteles ugye?
drbjozsef
#
2018.09.25. 06:03
Erre? Mire?
Tudod igazolni, hogy NEM volt összefüggő öt év, amely időszak alatt még fizetési felszólítást sem kapott? Bizonyítható módon. Az elévülésre az adósnak kell hivatkoznia, de ha hivatkozik rá, akkor a jogosultnak kell bizonyítania, hogy nem évült el a követelés.
A régi Ptk. miatt annyi a könnyebbséged, hogy elég igazolni, hogy felszólítottad a fizetésre, ez elvileg bármi lehet, akár tanú is, de egy levél tértije mégjobb. Az új Ptk szerint ez már nem lenne elég, és végrehajtási cselekmény kell a megszakításhoz, de neked ez most nem számít.
Érdemes (lett volna?) legalább 4 évente hivatalos levélben fizetésre felszólítani, vagy tartozáselismerést aláíratni vele.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.09.25. 10:14
A szóbeli felszólítás a régi Ptk szerint sem szakította meg az elévülést.
Az elévülést nem a kölcsön nyújtása napján kezdődik, hanem az esedékesség napján. Ha tehát a szerźődésben nem volt határidő, akkor a hitelezőnek érdeke bizonyítani, hogy korábban felszólította az adóst. Neki elég az utolsó.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.09.25. 10:17
... éppen nem érdeke ... Bocsánat.
tájékozatlan
#
2018.09.25. 22:00
Köszönöm!
drbjozsef
Igen, arra gondoltam, hogy az új Ptk szerint más szakítja meg az elévülést, mint a régi szerint.
Van tartozáselismerő nyilatkozat, van (hangfelvételen, tudom, nem szabadna) szóbeli elismerés, szóbeli elismerés bíróságon is, írásban is többször, de mégsem fizet és csak járkálok a bíróságra már mióta bizonygatni az igazam ....
Dr.Attika
#
2018.09.26. 08:45
"Van tartozáselismerő nyilatkozat, van (hangfelvételen, tudom, nem szabadna)"
Bizony a hangfelvétel szabadon felhasználható bizonyítékként, tehát szabadon beterjeszthető.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.09.26. 09:11
(Ez azért nem egészen igaz. De nem fogjuk itt kivesézni, elég bő irodalma van, és az új Pp. még változtatott is a helyzeten.)
drbjozsef
#
2018.09.26. 10:39
Mi nem igaz? Szabadon beterjeszthető, nem? Szabad ország ez. Kérni, kérelmezni, meg beterjeszteni bármit (is) lehet.
