Magánszemélyek közötti kölcsön

Ha durvának tartod, akkor ne kérj annyit. Vagy ne ígérj.

Nincs törvényileg szabályozva a magánszemélyek közötti kölcsönszerződésben mennyi lehet a maximális késedelmi kamat mértéke?

Mondjuk az igaz, hogy a Ptk nem határoz meg mértéket, csak a feltűnő értékaránytalanság esetén lehetséges semmissé tenni a szerződést. Nomost ha évi 1% nem uzsora, évi 1000% meg az a bíróság szerint, akkor kell legyen valahol a kettő között egy határ... nem?

m.kovacs,

egyébként tanulmanyozd az a Ptk XVIII. fejezetét.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

(A 6:88§-tól keztdődik)

Általánosságban nincs számadat arra, mi ütközik jó erkölcsbe, mi feltűnő értékaránytalanság, vagy mi tisztességtelen kikötés.

Ezeket a fogalmakat a bíróság - nyilván adott esetben, a felperes kérésére - úgy értelmezi, ahogy a szerződéskötés körülményeiből, a szerződést kötők lehetőségeiből és szándékaiból következik. Egyszóval : minden eset más és más.

Ha nagy összeget kockáztatsz egy barátodnak kölcsönadáskor, mert neki hirtelen kell az összeg, akkor jogszerű lehet akár 50-60% késedelmi kamat. (Jellemzően a fedezet nélküli, hitelkártya tartozások is a 30-40 közé esnek). Más esetben meg nem biztos. Ha például van fedezet, és abból ki tudja elégíteni a követelését a jogosult, akkor lehet, hogy nem az.

Szerintem, de tévedni szoktam.

Van speciális szabály, nem kell az általánost alkalmazni. De nincs általános mértéke annak, hogy mi a "túlzott mérték", mindig egyedileg kell elbírálni. Magam két magánfél természetes személy közötti kölcsönügyletben nagyon ritkán fogadnék el ilyen hivatkozást. Ha túlzott mértékűnek tartja az adós, ne kösse meg a szerződést, ha mégis megkötötte, utólag ne sírjon. A késedelmi kamatra fokozottan igaz, hiszen azt szerződésszerű teljesítéssel könnyedén el lehet kerülni.

Nincs már uzsora kamat, csak uzsorás szerződés. A rendszerváltás előtti Ptk. használta az uzsorakamat fogalmát, amit 20% felett vélt annak.

Az uzsorás szerződést nem két magánfél természetes személy köti?

Teljesen mindegy a jogkövetkezmény szempontjából, hogy a szerződést kötő felek természetes vagy jogi személyek

Üdvözlet mindenkinek!
Lehet, hogy nem túl helyénvaló a hozzászólásom, de bajban vagyok. Tudna itt valaki segíteni magán kölcsön ügyben? Természetesen minden apró részletre kiterjedi szerződéssel, közjegyző előtt. Köszönöm njuhasz93@gmail.hu

Üdv mindenkinek!

Egy kis segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben. Egy ismerősömnek kölcsönadtam egy összeget, kamatmentesen. Közjegyzői okirat készült, s bele lett foglalva több ingatlan is fedezetként illetve az a mondat, hogy az egész vagyonával is felel. Nos, a visszafizetési határidő még nem telt le, de a szerződésbe foglalt ingatlanokat, amik fedezetként voltak beleírva elajándékozta a fiának és feleségének.
Bűncselekményt követett-e el? Megtámadhatom-e az elajándékozását, avagy amíg saját vagyonával felel és van a nevén annyi ingó és ingatlan ami fedezi a kölcsönadott összeget addig bármelyiket eladhatja/elajándékozhatja?

Józan ésszel arra gondolnék, hogy a szerződésben leírt ingatlanokkal nem tehet semmit, de egy ügyvéd ismerősöm szerint az a mondat, hogy az "egész vagyonával felel" felülírja az egészet. Igaz ez?
Illetve ha szerződés szegést követett el az elajándékozással akkor egyből visszakérhetem a kölcsönadott összeget?

Előre is köszönöm a segítséget.
Üdv, N Jenő

Avagy.

Közeli hozzátartozónak ajándékozás egészen biztosan fedezet elvonó jellegű ügylet lesz, nekik simán tűrniük kell a kielégítésedet az ingatlanokból. HA arra kerül a sor.

De ha amúgy sem járt le a fizetési határidő, addig nincs miért fellépj. Nem hinném, hogy megszegte a szerződést, ha biztosítani akartátok volna az ingatlanokat, elidegenítési (és terhelési) tilalmat jegyeztethettetek volna be a tulajdoni lapjára.

Kedves fórumosok!

Kölcsön vissza nem fizetése miatt (is) indult perre is vonatkoznak az új jogszabályok az elévüléssel kapcsolatban? Vagy a már folyamatban levőkre még nem? Kb két éve pereskedek ez moatt

??

tájékozatlan,

ha arra gondolsz, hogy az új Ptk szerint más szakítja meg az elévülést, mint a régi szerint, akkor az úgy van, hogy a régi Ptk-t kell alkalmazni az új Ptk. hatálybalépése előtt (2014.március 15.) kötött szerződésekre.

Ha ezen dátum előtt kaptad a kölcsönt, akkor annak elévülését a sima fizetési felszólítás is megszakítja (még most is).

Nem kell azt megszakítani, ha két éve per tárgya.

Lehet, hogy régebbi a hitel, 2014 előtti, és a per előtti időszakra tételezne fel elévülést. Bár igaz, ott már nem is lehet 5 év egyben, de 2011-2016-ra..., esetleg... ha 2014 után volt a fizetési felszólítás, akkor ott kérdés lehet a törvény hatálya...

Igen, erre gondoltam.
Régebbi a hitel, 2014 előtti. Én adtam kölcsönt, amit az alperes elfelejtett visszafizetni. Ezek szerint akkor erre nem hivatkozhat?
Azért kérdem itt, mert az ügyvéd szerint viszont erre hivatkozva veszíthetek.
Még egy kérdés: az ügyvéd számlaköteles ugye?

Erre? Mire?

Tudod igazolni, hogy NEM volt összefüggő öt év, amely időszak alatt még fizetési felszólítást sem kapott? Bizonyítható módon. Az elévülésre az adósnak kell hivatkoznia, de ha hivatkozik rá, akkor a jogosultnak kell bizonyítania, hogy nem évült el a követelés.

A régi Ptk. miatt annyi a könnyebbséged, hogy elég igazolni, hogy felszólítottad a fizetésre, ez elvileg bármi lehet, akár tanú is, de egy levél tértije mégjobb. Az új Ptk szerint ez már nem lenne elég, és végrehajtási cselekmény kell a megszakításhoz, de neked ez most nem számít.

Érdemes (lett volna?) legalább 4 évente hivatalos levélben fizetésre felszólítani, vagy tartozáselismerést aláíratni vele.

A szóbeli felszólítás a régi Ptk szerint sem szakította meg az elévülést.
Az elévülést nem a kölcsön nyújtása napján kezdődik, hanem az esedékesség napján. Ha tehát a szerźődésben nem volt határidő, akkor a hitelezőnek érdeke bizonyítani, hogy korábban felszólította az adóst. Neki elég az utolsó.

... éppen nem érdeke ... Bocsánat.

Köszönöm!

drbjozsef
Igen, arra gondoltam, hogy az új Ptk szerint más szakítja meg az elévülést, mint a régi szerint.
Van tartozáselismerő nyilatkozat, van (hangfelvételen, tudom, nem szabadna) szóbeli elismerés, szóbeli elismerés bíróságon is, írásban is többször, de mégsem fizet és csak járkálok a bíróságra már mióta bizonygatni az igazam ....

"Van tartozáselismerő nyilatkozat, van (hangfelvételen, tudom, nem szabadna)"
Bizony a hangfelvétel szabadon felhasználható bizonyítékként, tehát szabadon beterjeszthető.

(Ez azért nem egészen igaz. De nem fogjuk itt kivesézni, elég bő irodalma van, és az új Pp. még változtatott is a helyzeten.)

Mi nem igaz? Szabadon beterjeszthető, nem? Szabad ország ez. Kérni, kérelmezni, meg beterjeszteni bármit (is) lehet.