Meghatalmazás ingatlan eladás esetén


highand # 2018.02.22. 17:22

Tisztelt Válaszolók!

legjobb tudomásom szerint az 1997. évi CXLI. törvény, az Ingatlan nyilvántartásról tartalmazza a bejegyzéshez szükséges alaki, formai és tartalmi követelményeket.

Azt olvastam itt, hogy amennyiben egy tulajdonos nem személyesen, hanem meghatalmazott útján jár el az ingatlana eladása során, úgy csak ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott meghatalmazást fogahat el az ügyvéd, illetve a hozzászólás úgy szólt, hogy csak ilyen alapján kerül a nyilvántartásba az eladás.

Ezzel szemben a Tv. így fogalmaz:

A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha

  1. a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy
  2. két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy
  3. az okiratot a közjegyző készítette, vagy
  4. az okiratot ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyzéssel látta el, továbbá, ha
  5. az okiratot a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre ügyleti képességgel rendelkező szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták,

f)

  1. a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza.

Fentiekből (2) nyilvánvalóan kítűnik, hogy a teljes bizonyító erejű magánokirat meghatalmazásként elfogatható.

Kérem Önöket, hogy jelöljék meg számomra azt a jogszabályt, amely hierarchiában erősebb ennél és megköveteli ingatlanügylet esetén a tulajdonos által adott meghatalmazás ügyvédei ellenjegyzését.

adga82 # 2018.02.22. 18:21

Tisztelt fórumozók!
Kis segítséget szeretnék kérni. Ha az ingatlan tudajdonosai ketten vannak, de az egyik külföldön tartózkodik, az ő meghatalmazása kell az adásvételihez. De a foglalóhoz is kell már?
Köszönöma válaszokat!

Kovács_Béla_Sándor # 2018.02.22. 19:55

A foglaló nem jognyilatkozat, hanem egy meghatározott célú pénzösszeg. Hogyan kellhetne ahhoz meghatalmazás?

Egyszerűbben: a kérdésed értelmetlen.

lajcsó # 2018.02.23. 07:51

highand!

Ha egy kicsit tovább bogarásztad volna a hivatkozott a törvényt akkor arra magadtól is rájöttél volna.

A meghatalmazás és a "bejegyzés alapjául szolgáló" okirat nem azonos kategória.
Bejegyzés alapjául szolgáló okirat pl. az adásvételi szerződés. A meghatalmazás ezzel szemben képviseleti jogot biztosító okirat.
A kettőben az a közös, hogy a törvény mindkettőre alaki egyezőséget ír elő, a tartalmi egyezőség viszont nem követelmény.

nonolet # 2018.02.23. 09:19

adga82

A foglaló a MÁR LÉTREJÖTT szerződés biztosítéka.

A szerződéskötéshez pedig NYILVÁN KELL

  • a tulajdonos

VAGY

  • a meghatalmazottja

Ergo kell a meghatalmazása (vagy ő maga) a foglaló adáshoz is.

Különben honnan tudod biztosan, hogy elakarja adni?!

- -

A meghatalmazás külföldi keltezéssel a konzulátuson lehetséges.

highand # 2018.02.28. 17:48

Tisztelt Dr. Szűcs Lajos!

Amennyiben az alaki egyezőség a hitelesítésre vonatkozna, úgy például egy közjegyzői közokiratba foglalt adásvétel esetén, csak és kizárólag közjegyzői közokiratba foglalt meghatalmazás lenne elfogadható.

Namost ilyen nem létezik, mert közjegyzői közokiratba csak marasztalást tartalmazó okság kerülhet. Viszont az adas-vétel közokiratba foglalható, mert tartalmaz marasztalást.

Fentiekből nyilvánvaló, hogy az "alaki egyezőség" nem vonatkozhat a hitelesítés módjára, mert ezáltal a közokiratba foglalt adás-vétel csak és kizárólag személyesen lenne felvehető.

Butkai Csaba

Kovács_Béla_Sándor # 2018.02.28. 18:24

A citált törvényi szakasz (3) bekezdése úgy szól: „A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.

highand # 2018.02.28. 18:38

Tisztelt Kovács Sándor!

Reményemet fejezem ki abban, hogy Ön is úgy gondolja, a taxatívan felsorolt jogi aktusok során keletkezett jogokat és kötelezettségeket nem a meghatalmazás alapján jegyzik be.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.02.28. 22:17

Ptk. 6:15. § (2)

OFF
Ha egy szál jogtárba öltözve bárki minden jogesetet jól meg tudna oldani, minden jogi kérdésre helyes választ tudna adni, akkor igazán nem tudom mi a csudának kellene a jogászokat öt - hat, hét - évig képezni, és utána még szakvizsgáztatni is.
Orvossal is szoktál vitatkozni, mert van otthon anatómiai atlaszod?
ON

Geza2 # 2018.03.10. 15:01

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

OFF
Csak azért regisztráltam, hogy leírjam egyetértek önnek ezen mondatával:
"nem tudom mi a csudának kellene a jogászokat öt - hat, hét - évig képezni, és utána még szakvizsgáztatni is."

Hozzá nemértő, teljesen alkalmatlan emberek a Magyar nyelvet felhasználva létrehoztak irományokat, amelyeket elneveztek törvényeknek és ezen Magyar nyelv használata miatt szükség van az önök - félreértelmező és haszontalan - létezésére, hogy ha máshol nem, akkor a bíróságokon próbálják bizonyítani éppen ki és hogyan érti a törvény szövegét, melyet a végén úgyis az úgynevezett bíróság fog eldönteni, függetlenül attól, korábban ki és hogyan értelmezte.

Egy pontosan definiált formális nyelven leírt törvényszöveg esetén valószínűleg felkopna az álluk.
ON

Ami pedig a meghatalmazást illeti, jó lenne ha feltűnne önöknek, hogy az ügyvéd ebben az adott esetben (ingaltan adás-vétel) teljes bizonyító erejű magánokiratot készít, melyhez alaki forma szerint tökéletesen elegendő a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás is.
Sőt továbbmegyek, ezt az okiratot hál'istennek az új polgári törvénykönyv óta a kedves állampolgár saját magának akár elektronikusan is elkészítheti az e-személyijét felhasználva, vagy ennek hiányában az https://niszavdh.gov.hu/index szolgáltatását használva (azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés), akkor is, ha az adásvételi szerződés amúgy papíralapon jön létre.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.03.10. 16:59

Ugyan már, highand...

Kovács_Béla_Sándor # 2018.03.10. 17:00

OFF
Aki nem képes összerakni egy szillogizmust, az ne nagyon bírálgassa a kodifikációt.
ON

Geza2 # 2018.03.10. 18:17

A polgári tvk. szerint összesen három típusa létezik az okiratnak (2016. évi CXXX. törvény
a polgári perrendtartásról, 94. Az okiratok fajtái):

  1. 323. § [A közokirat]
  2. 325. § [A teljes bizonyító erejű magánokirat]
  3. 326. § [Az egyszerű magánokirat]

Nincs több. Nincs 4., 5., 6., stb. Ennyi van összesen.
Az ügyvéd által készített és ellenjegyzett adásvétel a 2. pontba tartozik:
"325. § [A teljes bizonyító erejű magánokirat]
(1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha

  1. * ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el."

Így a "1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
33. § (2) * Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. "
csak annyit jelent, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie a meghatalmazásnak.

A meghatalmazás ellenjegyzése teljes hülyeség, mint fentebb említettem nem létezik az okiratoknak 4. fajtája. Az ellenjegyzés egy a sok azon lehetőségek közül, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratot készítsen valaki.

A közjegyzőhöz küldés, meg még nagyobb baromság, arra pláne nincs szükség!

Még egyszer az 5-6-7 évig szövegértelmezést tanuló emberek kedvéért, nincs 4. típusa az okiratoknak. 3 van csak és amit az ügyvéd készít az [A teljes bizonyító erejű magánokirat], ugyanúgy mint a 325. § 1) összes többi eleme.

OFF
A szillogizmus szó használatából is az látszik, hogy soha életében nem jár természettudomány közelében.
ON

lajcsó # 2018.03.10. 22:35

Ha annyira biztos vagy a dolgodban, akkor nyújtsd be a földhivatalba az adásvételi szerződést az általad összebarkácsolt ellenjegyzés nélküli meghatalmazással! Majd számolj be arról, hogyan hajtottak el!

nonolet # 2018.03.11. 00:17

Geza2

Az nem zavar?!
hogy
a földhivatali ügyintézéshez
viszont
ügyvéd által ellenjegyzett kell.

Ciki!

Kovács_Béla_Sándor # 2018.03.11. 07:48

premissza 1.: A tulajdonjogot (etc.) csak ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy közokirat alapján lehet bejegyezni. [Inyt. 32. § (3)]
premissza 2.: A meghatalmazásnak ugyanazoknak az alaki feltételeknek kell megfelelnie, mint a meghatalmazott által megkötendő szerződésnek. [Inyt. 33. § (2) és Ptk. 6:15. § (2)]

Konklúzió?

Geza2 # 2018.03.11. 11:10

Az a földhivatal, amely nem hajlandó elfogadni egy teljes bizonyító erejű magánokiratot, törvénysértést követ el. Ügyvédként - ahelyett, hogy a s*ggüket meresztik és a markukat tartják - tegyenek azért, hogy a törvénysértés megszüntessék.

Ne felejtsük már el, hogy a földhivatalok nem állnak a bíróságok felett, ez éppen fordítva van. A bíróságoknál, mint tudjuk ez a helyzet:
"325. §(3) A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el."

Kovács_Béla_Sándor: Ha rossz premisszákból indul ki, nem csoda, hogy rossz konklúzióra jut. Az ön nyelvi rendszerét használva:

premissza 1.:29. § Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének - ha törvény másként nem rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja.

premissza 2.:A meghatalmazásnak ugyanazoknak az alaki feltételeknek kell megfelelnie, mint a meghatalmazott által megkötendő szerződésnek. [Inyt. 33. § (2) és Ptk. 6:15. § (2)]

konklúzió?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.03.11. 11:13

Az ég áldjon már meg! Legalább kétszer pontosan meghivatkoztuk az Inyt speciális szabályát, amely a tulajdonjog (haszonélvezet etc.) bejegyzéséhez szigorúbb alaki feltételt szab: közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat. Inyt. 32. § (3)

nonolet # 2018.03.11. 16:20

Geza2

Hülyefasz vagy ecsém.
Bár nem érted a dolgot, de osztod az észt...

Ne zevarjon, hogy
a speciális törvényi előírás (Inytv)
erősebb
az általános törvénynél.

De, ha még ezt se érted akkor minek jár a szád...?!

matthiasi # 2018.03.11. 16:45

A foglaló a MÁR LÉTREJÖTT szerződés biztosítéka.

írja no.no..
Bizony így van.
Mégis sok mohó vevő ill. eladó eszetlenül adja/kéri a foglalót, majd utána kezdenek csak a szerződés feltételeiről tárgyalni.

Makovinyi # 2018.03.20. 09:05

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Nagymamámtól örököltem egy kisebb földet, nagybátyámmal együtt 1/2-1/2 arányban. Szeretnénk eladni, de nem tudok személyesen megjelenni az adásvételi szerződés aláírásán.
Hogyan tudom meghatalmazni nagybátyámat, hogy a nevemben eljárjon. Milyen meghatalmazás szükséges? Elég ügyvédi? Vagy közjegyzői kell?

Köszönettel várom válaszát
Bernadett

nonolet # 2018.03.20. 09:07

ügyvédi elég

Kovács_Béla_Sándor # 2018.03.20. 11:27

Vagy.

Zöldövezeti11 # 2018.03.20. 13:29

Makovinyi !
Azért nem kell ennyire felhabosítani, elég egy sima meghatalmazás.
Természetesen annak is vannak formai követelményei.
Veszel egy A 4 - es papírlapot
felül középre, hogy

Meghatalmazás

majd :
alulírott ( Ma.. szül adatok stb.)

meghatalmazom XY-t - adatok, hogy a ..... telekkönyvi számú földterületnek / amelynek 1/2 hányadban tulajdonosa vagyok / az eladásában teljeskörüen eljárjon.

Hely, Dátum aláírás
és 2 tanú adatokkal
Lehet a meghatározás érvényességének az idejét is korlátozni. És még sokmindent belelehet venni a meghatalmazásba... pl. hogy készpénzben vagy számlára kérem az ellenértéket.

Zöldövezeti11 # 2018.03.20. 13:38

Bernadett !
Amúgy egy jelentéktelen meghatalmazáson kár fenn akadni. Vannak az ilyen ügyleteknek más sokkal fontosabb lépései, pl. az alku, a szerződés tervezet megírása (habár ott mindig a vevő ügyvédje viszi a primet ), de azért az eladók is beleszólhatnak, és ezekhez egyáltalán nem kell jelen lenni, főleg a mai világban. Az e-mailek röpködnek.
A lényeg, hogy az eladók /ha többen vannak / egységes akaraton legyenek, pl. az árban és a fizetési feltételekben.